94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
etnies #30090 az a kompenzátor... -
#30089
Az AK-63D-nél is ez a szabvány csőszájfék. Az AMD-65/5-nél volt kétkamrás csőszájfék, de lehet, hogy a hatásfoka nem volt olyan jó, hogy érdemes legyen megtartani, másrészt bonyolultabb is lehetett gyártani... -
#30088
Illetve nem is a visszarúgása, hanem hogy ne csavarodjon annyira felfelé a fegyver lövés közben. -
#30087
Igen, hogy kisebb legyen a visszarúgása. -
#30086
Furán ferde a csővége, minhta lenyesték vola. Persze a kézifegyverekhez nem nagyon értek.. -
#30085
Azt miért is lenne egészségkárosító?
Az, hogy meg azért csökken az ingatlan értéke, mert valótlant állítanak az igen szomorú ebből látszik, hogy tudatlanokkal van tele a világ akik terjesztik a téveszméiket.
Nem ez az első ország ahol ilyen vagy más radar épül és sehol nem hullanak az emberek rákban. Ferihegyen is van radar és másgol is igen régebbi és elavult és mégsem hullunk.
Lakhelyem mellett is volt több szovjet radar 4-8 km-en belül és azok ócskák és régiek voltak ehhez képest és mégsem volt semmi kihatása... -
#30084
Mi van vele? -
harcu #30083 Remélem, felhúznak majd egyszer a közeledben egy olyan létesítményt, amiről nem kérdeznek meg, de azért garantáltan egészségkárosító, ráadásul csökkenti az ingatlanod értékét. Ha meg ezek után pattogni akarsz, akkor majd jön azzal a hivatal, hogy elvakult kisember vagy, és jó lenne, ha befognád, mert erre az XY hivatal leszerződött az EU-val. Bár szakmailag a tied a lehető legrosszabb hely, de minden szomszédod ellenezte, ezért hozzád rakják. Amúgy a fürdőszobád a lehetőségek közül legjobb hely, tehát örülj, hogy csak a kerted végébe húzták fel.
Nem kívánok sokat, csak egy transzformátorállomást az ablakod elé.
Egyébként tényleg jó lenne, ha szakmailag nulla, és egyéb szempontból nem érintett emberek nem szólnának bele (ezalatt értendő a hadügyminiszter is). Ha meg a szakmaiság a fő szempont, akkor tényleg miért is nem az eredetileg tervezett helyre húzzák fel, ami ugyebár a Tenkes lett volna. Ja, hogy ott tiltakoztak az emberek, és a politikusainknak ott voltak szőlői??? (a'la Villány / Siklós borvidék). -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#30082
A P, PF, PFSz, PFM, ezek mind két szárny alatti és egy törzs alatti pilonnal rendelkeztek. -
#30081
![]()
a végét nézd, a végét. -
#30080
Cifu a MIG-21PF az ugye csak egy-egy szárny alatti fegyvertartóval volt ellátva? A PMF az már rendelkezett összesen 4-gyel vagy csak kettő szárny alatti volt összesen? Azt tudom, hogy az MF már 4-gyel bírt. -
#30079
Egyszer régen belinkeltem egy elhagyott szovjet gyár(?) vagy katonai telepet és mellette voltak elhagyott repcsik és harcjáművek is és egy hatalmas parabolaantenna. Nem emélkszik valaki a linkre? Nekem elveszett vinyóhalál miatt. -
dara #30078 Erőteljesen termitreakció kinézetű a dolog. -
#30077
ezt én is szeretném megtudni :o -
dara #30076 Azért a brit Apache-k nem kisebbek az amerikai társaiknál... -
#30075
Szóval légirendészetre/határrendészetre közel alkalmatlan a típus, márpedig ez az egyik legfontosabb alkalmazási területe a harci helikoptereknek.
Határrendészetnél szvsz 300 lőszer bőven elég, egy Határőrt kérdeztem korábban, hogy mennyi lőszerrel mentek ki, azt válaszolta, hogy 30 éles lőszert kaptak. Mikor keveseltem azt válaszolta, hogy ha olyan szituáció van, amit 30 lőszerrel nem lehet megoldani, akkor már úgyis mindegy, mert azt már háborúnak hívják. Sarkított példa, de a válasz végülis helytálló. Ha 150 HE-Frag és 150 AP lőszer nem elég, akkor ott úgysem a gépágyú lesz a fő eszköz. Csecsenföldi tapasztalatok ide, Afganisztán oda, akkor inkább irányítattlan rakétákkal sorozzák meg a gyanus épületet. :)
Főleg, hogy a BAe Systems fejleszti, szóval a brit hadsereg jó eséllyel így is rendszeresíti.
A Zumwalt osztályra kerültő 155mm-es AGS hajóágyút is a BAe fejleszti, mégis valószínűtlen, hogy egyhamar feltünne a Brit hadihajókon, egyszerűen azok túl kicsik hozzá (az új Type 45-ösökra is 114mm-es löveg került). Mondjuk én az infravörös önírányítású Hydrát (amit talán a Boeing fejleszt?) inkább preferálnám. ;)
Így már majdnem OK, viszont még mindig nincs rendben valami....
Ezt beszéld meg a Mil irodával, a legtöbb brossúrában 460-470km-et adnak meg Range-nek, és 1100km-et átrepülési távolságra. :)
Az ausztrálok már jelenleg is a Hellfire-t használják, a spanyolok Spike-ot fognak rendszeresíteni rajta... A franciák ugye a jelek szerint szintén Hellfire. A szaudiak meg ki tudja. Náluk lehet akár Brimstone is.
A németek mégis kitartanak a saját rakétánál. Mondjuk érdekes, hogy viszont a levegő-levegő rakétáknál ők eröltették a Stinert, noha potenciálisan ott volt a Mistral mellett az RBS-70 is, opcióként. -
#30074
Van még kép ezekről a Mi tipusokról.
Sajnos nem nagyon találni a neten, ezekről a modellekről sincs jobb minőségű.
A kamov-okról viszont vannak:
Kamov I.
Kamov II.
Kamov III.
Kamov IV.
![]()
Kamov V-100
És egy kérdés,talán off:a Sturer Emil és a Dicker Max esetéban mi nem vált be?
A Dicker Max eredetileg prototípusnak épült egy erős páncélvadász részére, bevált, eredetileg többet is akartak belőle, de végül mégis inkább más programokra helyezték a hangsúlyt. A "bevált" terén viszont megjegyzem, hogy egy ilyen járműnél, különösen a keleti fronton nem kis problémát jelenthetett a nyitott küzdőtér.
A Sturer Emil hasonló cipőben jár, a Tiger I. építését favorziálták inkább. -
#30073
csecsenföld időszerűbb nekik. -
dara #30072 Nem éppen tőlük kell tartani. Viszont a nagyobb szervezett ember és egyéb csempészbandák időnként meglepően jól fel vannak fegyverkezve. Erről meg lehet kérdezni a kolumbiai, mexikói és amerikai határrendészeti szerveket, vagy akár a USCG-t is. De akár az oroszokat is. Nem jellemző hogy megijednének holmi harcihelikopterektől. Ahogy a kolumbiai "ültetvényesek" is lelőttek már nem egy utánuk érdeklődő, illetve a terményeiket veszéjeztető repülőeszközt. -
#30071
Ha illegális bevándorlóként megjelenne fölöttem egy Mi-28as kicsit összehugyoznám magam... -
dara #30070 "Arról az apróságról nem is szólva, hogy az orosz gépágyúlőszer nagyobb és erősebb..." Ez már hagyomány.
A lőszerjavadalmazás elégségessége pedig erősen alkalmazásfüggő. Nem nagyon jellemző, hogy 15-ösnél rövidebb sorozatokat lőnének. Ez viszont csak 20 tűzcsapásra elegendő, ami szerintem nagyon kevés. Lehet ott a sok rakéta, de élőerő ellen nem biztos, hogy pont az Ataka a megfelelő, ahogy a nemirányított rakéták sem, csak területcélok esetén. Emellett ha szempont a minimális járulékos károkozás (mondjuk ez az oroszoknál nem az), akkor a gépágyú a legjobb megoldás. Szóval légirendészetre/határrendészetre közel alkalmatlan a típus, márpedig ez az egyik legfontosabb alkalmazási területe a harci helikoptereknek.
Igen arra. Viszont még így is lehet, hogy előbb kerül széleskörű rendszeresítésre, mint a Mi-28. Főleg, hogy a BAe Systems fejleszti, szóval a brit hadsereg jó eséllyel így is rendszeresíti. Aztán ha kiderül, hogy jó fegyver, akkor gondolom megveszik az amerikaiak is. Majd meglátjuk.
Így már majdnem OK, viszont még mindig nincs rendben valami. A harcászati hatósugarat tipikusan a hatótávolság (és nem az átrepülési távolság) harmadaként adják meg. Ha az 1100km-es átrepülési távolságot harmadoljuk, még akkor is csak 370km a hatósugár. Viszont az átrepülés gondolom póttartályokkal, egyéb függesztmények nélkül értendő, szóval jó esetben a hatótávolság ~900km lehet max, ami ~300km-es hatósugarat feltételez.
Az ausztrálok már jelenleg is a Hellfire-t használják, a spanyolok Spike-ot fognak rendszeresíteni rajta... A franciák ugye a jelek szerint szintén Hellfire. A szaudiak meg ki tudja. Náluk lehet akár Brimstone is. -
Freeda Krueger #30069 Mert az emberek nem szertik a katonai kiadásokat,még akkor sem ha nem nekik kell fizetni.pedig szükséges rossz.
Ez mindenhol igy van,nehéz megérteni hogy nem csak jogok,de kötelességek is vannak.Más területre is igaz. -
#30068
Az elvakult civilek már megint pattognak a radar miatt. Ez már tűrhetetlen... Zengő sem volt jó nekik, a Tubes sem. Miért szólhatnak bele mezei civilek a radar megyfigyelés SZAKMAI kérdésébe főleg, hogy ez NATO kötelezettség és még fizetik is nagyrészt?
Az emberek butaságára nem nagyon találok szavakat. -
Freeda Krueger #30067 A Mi tipusok után kérdőjel lett volna.elnézést. -
Freeda Krueger #30066 Van még kép ezekről a Mi tipusokról.
Némelyik nagyon érdekesnerk tünik.
És egy kérdés,talán off:a Sturer Emil és a Dicker Max esetéban mi nem vált be?
Miért csak kettő épült belőlük? -
#30065
Nem sok időt tartózkodhat a harci zónában a gép ilyen alacsony javadalmazással.
Nézőpont kérdése, 300 lőszer azért kemény, egy percnyi folyamatos tüzelésre elegendő. A gépágyú melletti lőszerrakaszok miatt sokkal nagyobb lőszerjavadalmazást nem nagyon lehet megoldani. A Mil tervezőmérnökei valószinüleg azt akarták elkerülni, hogy bonyolult lőszertovábbító rendszert kelljen kiépíteniük, ez a külső gépágyú függesztésnél mindig probléma volt, az AH-64 sem kivétel ez alól. Ugyanakkor egy kicsit többet is tud az orosz módszer, hiszen a fegyveroperátornak van választási lehetősége, hogy melyik lőszertárolóból etesse a gépágyút. Mind a Mi-28, mind a Ka-50 esetében két külön lőszerrakasz van, amibe különböző céloknak megfelelő lőszert lehet betárazni (jellemzően ugye páncéltörő és élerő elleni feladatkörre). Az AH-64 esetén egy lőszertár van, ahol a problémát úgy oldják meg, hogy vegyesen táraznak be (most fejből nem tudom, de talán 3 HEI lőszer után jön egy HEDP, vagy valami hasonló). Így végülis a megfelelő célhatás eléréshez az orosz 30mm-es gépágyúból kevesebbet kell lőni. Arról az apróságról nem is szólva, hogy az orosz gépágyúlőszer nagyobb és erősebb...
A rakéták számának összehasonlításánál nem hátrány figyelembevenni a SALH Hydra 70-et, ami a közeljövőben rendszeresítésre kerül az Óceán túlpartján.
Ha az Advanced Precision Kill Weapon System rendszerre gondolsz, azt kivették a 2008-as katonai büdzséből. Tavaly két sikeres tesztlövészete volt, de a rendszerbe állítás egyenlőre várat magára, a rendszer jövője most egy kicsit bizonytalan (igaz több hasonló Hydra alapú irányított rakétarendszer van fejlesztés alatt).
A másik pedig a hatótávolság. Ha ez tényleg csak 470km, akkor az megintcsak hurka, minimális őrjáratozási/harcérintkezési időt tesz lehetővé. Viszont ha nem hatótávolság, hanem hatósugár, akkor rendben van.
1100km átrepülésnél (5 perc tartalék üzemanyaggal), 2 óra van megadva repülési időnek (endurance), szóval szerintem ez reálisnak tűnik hatótávolságnak.
Rosszul emlékszem egyébként, hogy a Trigat megvalósulása eléggé kétséges és inkább a Hellfire kerül rendszeresítésre a Tiger-eken?
Hát kicsit szerencsétlenül alakultak a dolgai, először Anglia, majd Franciaország is otthagyta, hivatalosan átnevezték PARS 3LR-nek, de létezik még, 2006-ban 680db-ot rendelt belőle a saját Tiger helikoptereihez a Német hadsereg, leszállítás 2010-ben. Franciaország esetében merült fel, hogy Hellfire II.-ket rendelnek a saját helikoptereikhez, ezzel kapcsolatban újabb információm nincs. -
dara #30064 UB = Унифицированный блок Szóval nem UV. Az a 300db lőszer a gépágyúhoz elég hurka. Nem sok időt tartózkodhat a harci zónában a gép ilyen alacsony javadalmazással. A rakéták számának összehasonlításánál nem hátrány figyelembevenni a SALH Hydra 70-et, ami a közeljövőben rendszeresítésre kerül az Óceán túlpartján.
A másik pedig a hatótávolság. Ha ez tényleg csak 470km, akkor az megintcsak hurka, minimális őrjáratozási/harcérintkezési időt tesz lehetővé. Viszont ha nem hatótávolság, hanem hatósugár, akkor rendben van.
Rosszul emlékszem egyébként, hogy a Trigat megvalósulása eléggé kétséges és inkább a Hellfire kerül rendszeresítésre a Tiger-eken? -
D00M #30063 Köszi! :) -
#30062
sima szerelék sínnel. -
D00M #30061 MP5-SD6 -ra hogyan lehet optikát rakni? Gondolom valamiféle rail rendszerrel, de milyennel? :) -
#30060
Jól tudod, de amint írtam, csak jövő időben, jelenleg még a teszteknél tartanak, talán idén elkezdődik a rendszerbe állítás, de 2010-ig jó, ha egy-két századot fel tudnak tölteni belőle. -
#30059
A Mi-28N egy nagy darab helikopter, jóval nagyobb mint az AH-64-es vagy a Tiger. Az AH-64D Longbow-hoz hasonlóak a képességei, de nagyobb a fegyverterhelése és fegyverzete (AH-64: max. 16 pct. rakéta v. 8 pct. rakéta és két rakétatároló konténer, Mi-28N 16 pct. rakéta és 2 konténer), valamint talán egy fokkal erősebb páncélzattal/túlélőképességel.
Az Eurokopter Tiger még egy fokkal kisebb, mint az Apache, nincs radarja, csak optikai/infravörös szenzorai. Alapvetően két eltérő változata van, a páncélelhárító lézeres Trigat pct. rakétákkal van felszerelve, és nincs beépített gépágyúja, a csapattámogató változat egy 30mm-es gépágyúval és irányítattlan 68mm-es SNEB rakétákkal (max. 68db), illetve Mistral v. Stiner levegő-levegő rakétákkal lehet felszerelve. Az Ausztráloknak készült Tiger változat Hellfire II. rakétákkal, Stinger levegő-levegő rakétákkal, és amerikai 70mm-es Hydra irányítattlan rakétákkal lehet felfegyverezni.
Említést kell tenni még a Mangustáról, az Olaszok harci helikopteréről, ez a Tigerhez foghatóan kicsi helikopter, max. 8db TOW vagy Hellfire pct. rakétával és két irányítattlan rakétablokkal, illetve egy 20mm-es gatling gépágyúval. -
#30058
Egy rövid összegzésre talán futja.
A Mi-24 rendszerbe állása után kezdődött meg az utód fejlesztése. A Mil tervezőiroda és a Kamov tervező iroda is több tervet dolgozott ki, kezdve a toló-légcsavarostól a két rotoros elképzelésig. 1977-ben dölt el, hogy hagyományos egy fő és egy farokrotoros elrendezéssel készül el a prototípus. A Mi-24 esetén a személy/teherszállítás képessége fontosnak volt véve, a gép feladatkörébe beletartozott a csapatszállítás is. Ugyanakkor már az elején látszott, hogy erre a képességre nincs szükség valójában, és dedikált harci helikopterre van szükség.
![]()
Modellek a Mil iroda elképzeléseiről az 1970-es évekből
A Mi-28 esetén a pilóta és a fegyverkezelő két külön pilótafülkében ül, a pilóta hátul, kissé magasabban, mindkét pilótafülke sík lapokból álló kabintetőt és ablakokat kapott, így kínézete igencsak eltért a Mi-24-esétől. Az első prototípus (012-es oldalszámmal) 1982-ben szállt fel. A gép a túlélésre készült, a pilótákat és a fontosabb rendszereket titánium és kerámia páncélzat védte, a pilóták egy speciális mozgási energiát elnyelő ülésben ültek, amely a 12m/s sebességű zuhanásnál is tökéletesen megvédte őket. A futómű merev, nem behúzható, abból a megfontolásból, hogy kis magasságban való repülésnél egy vészhelyzetben amúgy se nagyon lenne idő kiengedni, márpedig kényszerleszálláskor a futómű is segít elnyelni a becsapódás erejét. A pilóták nagyobb repülési magasságnál is bizontásogan elhagyhatják a gépet, a főrotor lapátjai lerobbanthatóak (egyes források szerint, más források ezt tagadják), ahogy a pilótafülkék ajtajai is, és a kétfős személyzet ejtőernyővel kiugorhat.
A törzsben egy kis szabad szekció alkalmassá van téve arra, hogy legfeljebb három fő ideiglenesen meghúzhassa magát, így alkalmazható például ellenséges vonalak mögött lezuhant személyzet kimentésére, ugyanakkor ez a szekció semmilyen kényelmi eszközzel nem rendelkezik, sem székekkel, sem fűtéssel nem szolgál.
A fontosabb részegységeket megduplázták, és egymástól távol helyezték el, hogy egyetlen találat ne legyen végzetes a gép számára. A hajtóművek is ebben a koncepcióban kerültek a törzs két oldalára. A főrotor áttétele úgy készült, hogy olaj nélkül is működhessen még egy rövid ideig (cirka fél óra). Az üzemanyag tartályokból több kisebbet helyeztek el a törzsben, elkülönített kompozit részegységekben, úgy, hogy bármelyiket is érje találat, az semmiképpen ne okozhasson olyan kárt, ami teljesen elpusztíthatná a gépet.
A főrotor öt ágú, a farokrotor háromágú volt, mint a Mi-8/Mi-24 esetén.
A fegyverzet alapköve a 30mm-es 2A42 gépágyú, amelyet az orr alatt helyeztek el, különálló részegységként. A gépágyú két oldalán lett elhelyezve egy-egy lőszertároló, ezek egyenként 150-150 lőszert képesek befogadni. A gépágyú az első 220° szögcsoportban használható, függőlegesen fölfele 13°-ban, lefele 40°-ban téríthető ki. A tűzgyorsasága állítható, földi célpontok ellen 300 lövés/perc, légi célok ellen 900 lövés/perc.
A két csonkaszárnyon két-két pilon szolgál a külső fegyverfelfüggesztésre, egyenként legfeljebb 480kg-nyi hasznos terhelést lehet rájuk aggatni. A szabvány fegyverterhelés 2x8 rádióirányítású Shturm pct. rakéta a külső pillonokon, és 2db UV-20-as irányítattlan rakétatároló konténer 80mm-es rakéták részére. A pillonokra ugyanakkor felfüggeszthetőek S-13 (122mm-es) irányítattlan rakéták, UPK-23-250 gépágyú konténerek, a külső pillonra pedig 2x4 Igla infravörös önirányítású levegeő-levegő rakéták. Aknatelepítéshez két KGMU-2 szórókonténert lehet felszerelni.
A gépágyút és az irányított rakétákat a fegyverkezelő kezeli, az irányítattlan rakétákat, illetve a gépágyút rögzítve (0°/0°) a pilóta is képes ugyanakkor használni. Az orr alatt, elöl egy rögzített előre néző optikai felderítő/célzó rendszer lett elhelyezve. A gép vezetéséhez szükséges rendszerek ugyanakkor csak a pilóta számára kerültek beépítésre, a fegyverzetkezelő operátor részére nem.
A hajtóművek kiömlőnyílásait úgy alakították ki, hogy a forró levegőt felfele, a rotorlapátok irányába térítse ki, hogy az minél gyorsabban szétoszoljon.
1984-ben az Orosz Front Légierő (VVS) úgy döntött, hogy inkább az előremutatóbbnak tűnő, egy fős személyzetű Ka-50-est rendeli meg. A Mi-28 sorsa látszólag megpecsételődni látszott. A Mil iroda panasszal élt a döntés nyomán, egymás után többször is, de a légierő mindvégig kitartott a döntése mellett.
Eközben az iroda továbbfejlesztette a gépet, a második prototípuson, a 022-es orrszámún a háromágú farokrotort 4 ágú X elrendezésű farokrotorra cserélték, hasonlóra mint az Ah-64-es farokrotorja, a későbbi gépek mind ilyet kaptak már. Ez az elrendezés csendesebb működést eredményez. 1988-ban szállt fel az úgymond sorozatérett változat, a Mi-28A első protopéldánya, 032-es orrszámmal.
![]()
Mi-28A
A Mi-28A erősebb hajtóműveket kapott, és a kiömlőnyílások immár lefele térítették el a hajtóművek égésgázait. Az orr alatti elektronoptikai célzórendszer egy mozgatható házba került, a csonkaszárnyak végére pedig csali szórók (chaff/flare) lettek elhelyezve.
A 032-es az 1989-es Párizsi Légishown lett bemutatva, 1991-ben készült el a második prototípusa a Mi-28A-nak (042). 1990-ben állítólag Irak meg is rendelte a típust, de az első Öböl-hárobú keresztül húzta a felek szándékait. 1993-ban a Mil hivatalosan felhagyott a fejlesztéssel, mivel a légierő továbbra sem tartott igényt a gépre, más potenciális vásárló pedig nem jelentkezett, noha több külföldi légishowra és fegyverexpora is kivitték.
1994-ben azonban újra feléledt a Mi-28-as, az orosz hadsereg ugyanis pénzügyileg kívánta támogatni azt, hogy a tervezőiroda a legfőbb problémát próbálta orvosolja, mégpedig azt, hogy továbbra is csak nappali bevetésekre volt használható éjjellátó berendezések hiányában mind a Mi-28, mind a Ka-50. Az új változat a Mi-28N jelölést kapta.
![]()
Mi-28N a 2007-es MAKS-on
Az első prototípus 014-es orrszámmal valójában a 012-es átépítése volt, az új rendszerek egy része először még nem is a gépben, hanem egy, a jobb külső pilonra függesztett konténerbe került.
Az orrban lévő felderítő/célzó berendezést befogadó ház kibővül, egy lézeres célmegjelölés/távolságmérő és egy fényerősítés elvén működő éjjelátó került bele, elötte/fölötte pedig egy infravörös kamera lett beépítve egy gömb alakú házba. A rotoragyra egy radardóm került Kinzhal V vagy Arbalet miliméter hullámhosszon üzemelő radarral. A radar egyfelől célfelderítésre, másfelől célmegjelölésre használható, a újonan integrált 9M120 Ataka pct. rakétához. A folyamatos fejleszgetés nyomán lecserélték a rotorlapátokat teljesen kompozití lapátokra, amelyeknek a vége nyilazottra készült. A fedélzeti elektronikát is fejlesztették, automata terepkövető móddal ellátott robotpilótát, adatkapcsolatot és küldetésszervező számítógépet építettek be. Standard lett a radarbesugárzás jelző (RWR) és lézerbesugárzás jelző, infravörös érzékelő a légvédelmi rakétaindítások jelzésére, Platan zavaró rendszer továbbá újabb típusú csaliszórók kerültek a szárnyvégekre.
2003-ban készült el a második Mi-28N prototípus, majd további három az elkövetkező években, a hajtóműveket eközben a korábbi TV3-117VMA típusról erősebb Klimov VK-2500-asokra cserélték.
2003-tól kezdve jöttek az első jelek, hogy az orosz légierő mégiscsak szeretné a Mi-28-ast a kötelékeiben látni, így megrendeltek 3-at 2003-ban, majd további 16db-ot 2006-ban, amik leszállítását 2008-ban kezdenék meg. A típus nincs effektíve rendszerben, csak a végső tesztelését végzik, ami várhatóan 2008-ban fejeződik be. A hivatalos álláspont szerint 2015-ig 325db-ot kívánnak rendszerbe állítani.
A gép noha több külföldi ország tenderén is indult, eddig semilyen export sikert nem könyvelhetett el. A Mi-28N-nek erre a célra egy külön export verziója is készült, Mi-28NE jelöléssel (35-ös orrszámmal lett ellátva a prototípusa).
Adatok (Mi-28A):
Hossz: 17.01 m
Főrotor átmérője:17.20 m
Magasság: 3.82 m
Üres tömege: 8,095 kg
Maximum felszálló tömeg: 11,500 kg
Hajtómű: 2db Klimov TV3-117VMA gázturbina, 1,950 lóerő egyenként
Vízszintes sebesség: 300 km/h
Hatótáv: 470 km
Max. repülési magasság: 5,800 m
Adatok (Mi-28N):
Hossz: 17.01 m
Főrotor átmérője:17.20 m
Magasság: 3.82 m (radar nélkül)
Üres tömege: 7,890 kg
Max. felszállótömeg: 12,100 kg
Hajtómű: 2db Klimov VK-2500 gázturbina, 2,500 lóerő egyenként
Vízszintes sebesség: 305 km/h
Hatótáv: 460 km
Max. repülési magasság: 5,800 m -
HunGripen #30057 Bocs lehet én vagyok kurvára eltájolva, de úgy tudtam, hogy a Mi-28-asokkal váltják fel a ruszkik a Mi-24-eseiket. Ezek szerint rosszul tudom? -
#30056
ezt túlélni... -
#30055
Ez konkrétan mi? -
#30054
utolsó, eszméletlen ahogy indul a rakéta :o
-
#30053
-
#30052
-
#30051
Szélesebb körben? Tudtommal rendszerbe sem állt még. Hatékonyságról sincs semmi kézzelfogató adat, hiszen háborúban nem vett részt és amennyben egyáltalán használnák akkor is 0 repült óra mennyiség van összevetve bármilyen más harci helikopterrel. Ez a Tiger-re is igaz félig. Amennyire én látom az AH-64 és fejlesztése a Longbow kivételével az utóbbi 20 évben nem épült olyan új harci helikopter ami nagy számban háborút is látott volna...
