94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#29890 Annyi F-22-es gépre amennyi az USAF-nak kéne jelen állás szerint nagyon sokáig nem lesz pénz. Még 379 darabra sem tellik és még az is kevesebb lenne, mint az F-15C állomány fele asszem. -
#29889 "elkészült potogép(ek)et?"
Azokat tudtommal feldarabolták 2 éve. -
#29888 Tudtommal igen. Azon a gépen is volna mit bütykölni rendesen. Az F-22 az összehasonlító tesztek után is vitte a pénzt rendesen és bő 13 évvel állt később rendszerbe. -
StarFist #29887 Ha mindenáron gyártani akarnak, miért nem veszik meg az amiktól az YF-23 terveit és az elkészült potogép(ek)et? Az is export tilalom alá esik? -
#29886 Először is, az, hogy az USA mit csinál, még nem jelent semmit. :)
Az első Japán F-15J 1980-ban szállt fel. Az utolsót (egy kétüléses F-15DJ-t) 1999-ben szállítottak le. Az első gépek tehát már közel 23 évesek, és közelednek a 30-hoz. Váltani kell őket.
Másodszor, ha már felhoztad, amerikában azért repülnek az F-15-ösök 2020-ig, mert az F-22-es megrendelésnek keményen alávágtak. Tehát az USAF is szívesen lecserélné a vén sasokat, csak nem hagyják neki. Ehhez már csak adalék a legutóbbi baleset (itt van róla egy CGI, hogy mi is történt vele), ami után kiderült, hogy az USAF F-15C/D állományának cirka harmada szenved egy gyártási hibától, és földre lettek parancsolva... -
#29885 Az avionika az a fedélzeti rendszereket jelenti. Radar, RWR, ECM, IFF és egyéb nyalánkságok. Te most kevered a szezont a fazonnal úgy érzem.
Avionika NEM EGYENLŐ az aerodinamikával, TELJESEN más téma.
A mai gépekben már minden sok pénzt visz el, majdnem minden ára csillagászati. -
harcu #29884 dara írta: "A sok pénzt az avionika és a hajtómű viszi el. "
te írtad: "A gond az, hogy úgy kell ezt létrehozni, hogy aerodinamikailag is jó legyen"
Nos, szerintem ugyanazt magyarázzátok. :) -
#29883 Miért kényszerülnek földre az F-15 gépeik? Az USAF-ban asszem 2020-ig vagy még tovább tervezik használni őket. -
#29882 Ha nem kunszt a lopakodás akkor miért nem rohangál sok ilyen gép??? A gond az, hogy úgy kell ezt létrehozni, hogy aerodinamikailag is jó legyen. Olyan felületet létrehozni ami szétszórja a radarhullámokat tényleg nem olyan nehéz ma már létrehonzni, de ami képes JÓ aerodniamiikai tulajdonságokat mutatni... Na ez meg már elég masszív probléma. Ehhez jön még, hogy a rendszereknek is bele kell férnie. Szóval a stealth képességere mindent lehet mondani csak azt nem, hogy "nem nagy kunszt"...
-
#29881 Japánnak van egy olyan problémája, hogy az elfogó vadászgépei lassan elavulnak. Az F-4-eseket többé-kevésbé kiváltják az F-2-esek, de az F-15-ösök is lassan a földre kényszerülnek a 2010-es évek közepére. Ezért kell egy ütős elfogó vadászgép, hogy a Kínai fenyegetéssel lépést tudjanak tartani.
Japán még 2002 környékén kezdett el puhatolózni, és két irányt vettek a lehetséges cseretípussal kapcsolatos mozgolódások. Az egyik az amerikaiaktól F-22-es Raptorokat vásárolni, a másik pedig egy teljesen saját építésű gép megalkotása. Az utóbbira elég komoly összeget, mintegy 50 milliárd dollárt szánnak fejlesztési stádiumban, de ekkor még az volt a feladata a programnak, hogy megállapítsák, képes-e a japán K+F megbírkózni a feladattal. 2005-ben Franciaországban járt a gép modellje, ahol a radarkeresztmetét vizsgálták. Miután 2007-ben az USA kerek perec kijelentette, hogy nem adja el az F-22-est, Japán zöld utat adott a saját fejlesztésű gép létrehozásához. 2011-re van ütemezve a prototípus első repülése, és 2014-re az első szériagép átadása.
Maga a gép kifejezetten elfogó feladatkörre készül, viszonylag kis méretű, kb. akkora mint a Gripen. Két japán gyártású hajtóművel rendelkezik, amelyeken 3D-s tolóerő-kormány kerül.
Jelenleg az az utolsó hír vele kapcsolatban, hogy a 2008-as katonai költségvetésben ez a program is érintve van a takarékosságnak, ezért egy picit nyestek a költségvetési támogatásból.
Amerika közben aktívan lobbyzik azért, hogy Japán inkább F-35-ösöket vásároljon. -
dara #29880 Maga a lopakodás nem kunszt, csak oda kell figyelni a gép sárkányának kialakítására (az anyaga nem nagyon befolyásolja ezen képességét). Ehhez kell egy kis rádiótechnikai ismeret és esetleg egy szimulációs sw. Mind a kettő megvan Japánban. A sok pénzt az avionika és a hajtómű viszi el. -
#29879 Ja és mindezt úgy, hogy a saját tervezésű F-16 koppintás sem hozta az elvárt színvonalat és drága is lett. Majd akkor pont egy lopadkodót fognak összerakni ésszerű időben belül ésszerű pénzért. Azért annyira ők sem gazdagok. -
#29878 Hát ez inkább olyan blöff szerűség. Az F-22 fejlesztése is kb. 16-18 évet vett igénybe, bár ebben közrejátszott az, hogy a hidegháború vége miatt nem volt rá már olyan nagy igény és zseton. Na most akkor el lehet képzelni, hogy mire egy ilyet összedobnak a japánok 0-ról, addigra már talán az F-22 utódjának a protója fog repülni... -
#29877 Honnan? Háborúban sohasem vetették be, nagyon kevés készült belőle (pár száz darab) és asszem igen hamar ki is vonták, nem volt sikeres konstrukció amennyire én tudom. Ilyen fegyvernek ekkora méretben (hatótávolsággal) sok értelme nincs. Max. a radaros csapatlégvédelmi eszközökre jelenthet fenyegetést, de azoknak is akkor be kell repülni a hatósugatába jószerivel.
-
#29876 Cifu erről mesélj:
"Japán a kongresszus exporttilalma miatt nem vehet F-22-es lopakodó vadászgépeket, ezért saját fejlesztésbe kezd Mitsubishi ATD-X,(csak modell)"
-
dara #29875 Ha hozzájutottak valahonnan egy pár Sidearm-hoz, akkor miért ne próbálták volna lemásolni? -
#29874 "A 90-es években meg már nem volt szükség ilyenre az oroszoktól annyi Kh-31-est (AS-17) vásárolhattak amennyit nem szégyeltek."
A Kínaiaknál nem az volt a gond, hogy beszerezni megvenni nem tudnak dolgokat. Ők gyártani akartak nehogy gy járjanak mint amikor megromlott a viszonyuk a szovjet vezetéssel. Saját gyártóbázist. És azért a 90-es években egyre több elektronikai számítástechnikai cég telepedett meg Kínában. Nem hinném, hogy gondot jelentett számukra a tudás megszerzése. -
#29873 Csak én azon kezdtem tépelődni, hogy a kínai elektronika egészen az utóbbi 10-15 évet leszámítva hogyan lett volna olyan tecnikai színvonalon, hogy ilyen kis rakétába belerakja a szükséges elektronikát? A 90-es években meg már nem volt szükség ilyenre az oroszoktól annyi Kh-31-est (AS-17) vásárolhattak amennyit nem szégyeltek. -
dara #29872 És ott van még a H-58 is, valamint a H-28.
A PL-2 ezen változata pedig egyértelműen az AGM-122 mintájára készült (volna). -
#29871 Hallani nem hallottam ilyesmiről, én eddig egyedül a Kh-31-est tudtam, mint dedikált radar-elhárító rakétáról. Ez persze nem zárja ki azt, hogy volt ilyen célú program a PL-2 rakétatestét alapul véve. -
#29870 koszi szepen a segitseget,kozben en is megtalaltam.
Tudtok meg vmi hasonlot ami nemi ironiaval meg vicces is mint ez a felix mcacska a Tomcaten? -
#29869 Halott már valaki PL-2 modifikációjából származó kínai anti-radar rakétáról? Valaki azzal győzköd, hogy volt ilyen. -
Sith #29868 Félix
már ha rá gondolsz
Felix the Cat -
#29867 na meg hogy miylen körülmények között vetették be, milyen volt a legénység kiképzése, a hadművelet mennyi eséllyel kecsegtetett...gondolnék itt a T-34esekre. -
#29866 Sziasztok,megtudna vki mondani hogy mi a neve annak a bombat vivo figuranak ami az f14 farkara is ra van festve? -
#29865 "Végül is, ha azt hallod a Párduc variánsai szétlőttek a megjelenésük pár éve alatt több ezer, az semmi"
Pontosan. Semmi. Ugyanis te már EBBE pluszinfót, a szolgálat hosszát belecsempészted ahhoz, hogy bármit is jelentsen. Egy harckocsi taktikai és stratégiai értékének töredékét árulja el pusztán az az egyetlen információ, hogy hány roncs maradt utánuk. Ugyanis, ezen logika alapján a StuG III "jobb harckocsi", mint a Panther, mivel jóval több kilövéssel büszkélkedik.
Egy harckocsi reális megítéléséhez mind taktiai, mind stratégiai, mind műszaki jelemzőket figyelembe kell venni. Ebből a szempontból tehát semmit nem jelent a fenti információ; ha nincs hozzá elegendő háttérismerete az embernek, akkor pusztán érdekesség-értékkel bír. Pláne nem jelent semmit, hogy akár teljesen különböző harcjárművek is használhatták ugyanazt a löveget és optikát. -
zoltang #29864 STRV 103 S Tank Documentary -
Ren #29863 Hozzávetőlegesen:
Hetzer: 3000 db
PzKpfw III A-N: 5500 db
StuG III F-G: 8600 db
PzKpfw IV A-J: 8300 db
Panther: 6100 db
Tiger I-II: 1840 db
Jagpanzer IV, PzKpfw 38, PzKpfw II (Marderrel együtt) 1-2 ezres nagyságrend, többi típus max pár száz.
Én személy szerint a 6100 db Pantherre tippelnék, de a Tigernek is nagyon jo volt a kill-to-death aránya. -
harcu #29862 Panzer IV-ből soha sem készült 20000 darab, örültek, ha a fele elkészült, az is az összes változatot figyelembevéve, ami az alvázát használta. -
Maverick 18 #29861 És a Stug III-ról -
Maverick 18 #29860 Nagyon jó átfogó kép a Hetzer-ről -
SZU #29859 Szerintem a StuG III-as több páncélos vesztét okozta, mint az összes vadászpárduc és Hetzer együtt véve. Sokszor nem volt már bevethető a páncélosok ellen, mint ez a vén csataló.
"Ha már itt tartunk, engedtessék meg nekem az a megjegyzés, hogy szvsz. egy típus élete során cuzámmen kilőtt ellenséges egységeinek mennyisége baromira nem bír reprezentativitással."
Végül is, ha azt hallod a Párduc variánsai szétlőttek a megjelenésük pár éve alatt több ezer, az semmi?
Egyébként lentebb írta valaki, hogy az A10-es többet lőtt ki, mint az M1A2, erre kíváncsiskodtam, hogy melyik típus lehet a legtöbb halál okozója. -
#29858 Eléggé saláta ez a "ki lőtt ki többet". Ha nem osztjuk le az adatokat darabszámra (azaz átlagolunk), akkor szerintem simán kiderülhet még az is, hogy a StuG III-asok. (legnagyobb darabszámot megélt német típus, sokszor küldve, vagy kényszerülve harckocsielhárításra) De még akkor sem lennék meglepve, ha a T-34-es jönne ki a dologból jól. Ha csak német harckocsikat nézünk, akkor - L/24-es ide vagy oda - a Pz.IV-es variánsai. Ha viszont leosztjuk, akkor olyan nevek nyomnak majd értelmeszerűen a fejlettebb harckocsikhoz számokat, mint Wittman, vagy Barkmann. Különösen azért szép ez, mert a csekély darabszám miatt jóval több kilövés fog jutni egy-egy harckocsira.
Leosztva egyébként a Hetzer mellett sem kell elmenni. Nagyon jól eltalált gép volt. De adatokra abszolúte nem emlékszem, úgyhogy nem írok inkább semmit.
'40-ben meg nemigazán rohangált sok Pz.IV-es a pusztákon, lévén, a harckocsihaderő gerincét Pz.38(t)-k és Pz. II-esek alkották.
Ha már itt tartunk, engedtessék meg nekem az a megjegyzés, hogy szvsz. egy típus élete során cuzámmen kilőtt ellenséges egységeinek mennyisége baromira nem bír reprezentativitással. -
#29857 Ja hát olyan sok nem de nagyon kedvelt típus volt főleg a háború végén. Svájcban pl egésszen a 70-es évekig szolgálatban volt. Sőt a csehek (mivel nálluk gyártották) még jó sokáig gyártották is a háború után. -
#29856 A PzIV. esetében ugye az első változatokat (az Aus. F-ig) el lehet felejteni szinte, mivel rövid csövű lövegük volt, az Aus G.-től számítanak komolynak harckocsi-harckocsi ütközet tekintetében. -
#29855 Hetzer?? Alig készült belőle tudtommal a Pz. IV-hez képest. Ha CSAK a harkosci változatot nézzük, akkor az 40-től a háború végéig küdött. Ha csak 1:1 arányban lőtt ki ellent akkor is 20 ezer kill körül van. Ezt elég nehéz űberelni. Persze az áldozatai sokkal gyengébb T-26 és BT-k körül kerültek ki ezerszám.. -
#29854 aha kösz. -
#29853 Szvsz ha harckocsik ellen nézzük, akkor a Hetzer-re tippelnék. A Stug nem igazán harckocsik ellen készült, az inkkább a Jagdpanzer-ek feladatköre... -
#29852 A Future Force Warrior egy összefogóbb, nagyobb volumenű program, a Land Warrior egyfajta első lépés az FFW részére. Az FFW eredetileg is egy lassan, sok apró lépcsőből álló program, tehát a Land Warrior kvázi buktája inkább csak egy oldalág lett, amiből tanulhatnak, hogy mit kell másképpen csinálni. A teljes FFW igénylista valamikor a 2020-as, 2030-as években fog megvalósulni. Ebben vannak már olyanok, mint harci váz (exoskeleton), Light Weight Small Arms Technologies (az M249 utódja), háti energiaforrás, hűtő/fűtő mellény, ami szélsőséges időjárási körülmények között is harcképesen tartja a katonát, stb. -
#29851 Változó, a németeknél és néha az amerikaiaknál is van olyan NATO hadgyakorlat, ahol különböző országok harckocsijai egymásssal mérik össze a tudásukat. De ez hasonló, mint a vadászgépekkel végrehajtott hadgyakorlatok, tehát nem igazán mérvadóak.
Számomra ami mondjuk mond valamit, az a svédek tendere, ami a legnyiltabb, itt például a Leopard 2A4 bizonyult a legjobb manőverezőképességűnek (nem akadt el a két méteres hóban :)), a legjobban üzemeltethetőnek -40°C-ban is. Egyedül a védelem terén akadtak kifogásaik, ezért készítették el a saját verziójukat, a Leopard 2S-t.