Haditechnikai Topic

Köszi az infót! Minden esetre ez a fejlesztés nem sok. Tudom, hogy nem vagyunk gazdag ország és a haderõ megreformálása nem az elsõ számú feladat, csak olyan elkeseritõ, hogy a monarchia óta mindíg egy technikailag elmaradott hadsereggel rendelkezünk. Ilyenkor irigylem a kínaiakat. Mennyit is fordítottak most a haderõ fejlesztésre 90 milliárd dollárt?

Elkepzelek magam elott egy posztapokaliptikus meset aholy a nagy magyar tabronok hadseregnek kell harcolnia....

Meg a golyofogok is aranykoszorusak....ket baka beszelget a loveszarokban:
-Gyünnek!
-Jah ecsem latom!
-Lojjunk?!
-Hulye vagy?! Tabornokok nem lodoznek, csak ugy vannak!
-Akkor mi legyen?!
-Irjunk ki palyazatot az ellenseg megallitasara!

...

<#idiota>

hagyni kell "kihalni" õket szépen menjenek nyugdíjba és kész a fiatalabbaknak meg nem haveri szinten kell osztani a plecsniket.

Amirõl én tudok:

-A D-20-as vontatott lövegeket 105mm-es NATO vontatott lövegekre akarják majd cserélni. (marhaság, mivel nyugaton a 105mm-eseket már vonják ki, helyette a 155mm-esek térhódítása figyelhetõ meg)
-A hadkocsikat és a páncélos jármûveket ebben az évtizedben biztosan nem fejlesztik.
-A helikoptereknél az Ex-keletnémet Mi-24P gépeket állítják hadrendbe felújítás után, mivel a magyar Mi-24V gépek üzemideje szépen lassan elfogy. A felújítás azonban nem érint semmiféle komolyabb eszközt, tehát pl. éjjellátót sem kapnak a pilóták...
-Jelenleg úgy tünik, hogy a kézifegyvereket sem fejlesztik, marad a jó öreg AK-63, PKM és SzVD család a fõbb fegyverek, meg persze pár unikum, mint a KGP-9, Gepárd és állítólag újdonságként jön pár Szép féle mesterlövészpuska.

sztm azokat már csak felfelé lehet buktatni

lol

Ellenben a HM, a vezérkar és a háttérintézmények 60 százalékos kurtításon estek át: 19,2 ezerrõl 11,6 ezerre csökkent a honvédelmi vízfej létszáma

Viszont a tábornokok száma tovább nõtt.... Ennyit a vízfejrõl...

Na ja. A páncélos haderõt tuti nem fejlesztik...

passz, gondolom azt nem sajtótájékoztatokon közlik.

De azt nem lehet tudni, hogy konkrétan melyik haderõnemet fogják fejlesztení és milyen jellegû eszközökkel?

A honvédelem hosszú távra tervez

Várhatóan 2007-re készülhet a Honvédelmi Minisztérium (HM) Fehér Könyve, amely a tárca hosszú távú koncepcióján belül a fejlesztéseket és a költségvetést is rögzíti - hangzott el a HM mai sajtótájékoztatóján.

A HM sajtótájékoztatóján elhangzott: szemben az 1999-2002 közötti ciklussal, a mostani kormány a korábbi költségvetés többszörösét költötte a haderõ képességét meghatározó fejlesztési célokra. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy 1999-2002 között a költségvetés nominálisan ténylegesen kisebb volt, mint a jelenlegi ciklusban, ugyanakkor reálértékben még inkább alacsony összegekrõl beszélhetünk, hiszen 1998 és 2002 között még igen magas, kétszámjegyû volt az infláció - mondta Bocskai István a HM szóvivõje.

A haderõreform leépítési költségei ugyancsak a HM-et terhelték: abban az idõszakban 44 ezerrõl 26,7 ezerre csökkent a csapatok létszáma, míg a HM, a vezérkar és a háttérintézmények 17,5 ezerrõl 19,2 ezer fõre híztak. A jelenlegi ciklusban viszont a leépítési kiadások már a központi költségvetést terhelték (a csapatlétszám már nem csökkent számottevõen: 26,7 ezerrõl 25,6 ezerre mérséklõdött). Ellenben a HM, a vezérkar és a háttérintézmények 60 százalékos kurtításon estek át: 19,2 ezerrõl 11,6 ezerre csökkent a honvédelmi vízfej létszáma. Részben ez, részben pedig a magasabb költségvetés, illetve és az új költségvetési tervezési rendszer bevezetése indokolja, hogy a fejlesztésekre lényegesen több pénz jutott. Ez több mint 250 milliárd forint volt a kiemelt feladatok esetében ebben a ciklusban, míg a korábbi alig haladta meg 80 milliárdot - mondta a szóvivõ.

En szeressem nagyon....ha rangsor kell, es orosz gepet nem vehetek bele akkor mindenkeppen a No#1 nalam a tipus 😉))

BTW a Mirage talán a legrégebbi aktív élvonalbeli gépcsalád, öregebb, mint a MiG-21-es. 😊

<#worship><#smile>

OFF:

FUJJ de gusztustalan hanyadek a jetfly-on ez a hangos reklam! ADBLOCK rulez!
jetfly meg nezzem a tukorbe....<#vomit>

ON:

Azért ne aggódj, a Neuron ebben az évtizedben biztos nem lesz kész. 😊

Szegeny delibabok....<#shakehead><#sir>

A küblicica vigye el ezt az átkozott torokgyulladást. Itt ülök a gép elött, kellene, vagy legalábbis lehetne csinálni ezer dolgot, de annyira alulmotivált vagyok, hogy semmi értelmeset nem tudok kezdeni magammal. 😞

Na mindegy, legalább pár képet bedobok, ne csökevényesedjen el a topic. 😊



Ez egy fantáziakép a Saab 'Filur' demonstrációs géprõl, amelynek lényege, hogy egy lopakodó képességekkel bíró bombázó, pilótanélküli repülõgép technikai mûködõképességét bizonyítsa. A Saab részese a 'Neuron' UCAV európai programnak, amelynek a célja gyakorlatilag egy pilóta nélküli, lopakodó könnyûbombázó létrehozása és rendszerbe állítása (egy kb. olyan gépet kell elképzelni tudás terén, mint az F-117A, csak minusz pilóta). A programmal kapcsolatban van némi ellenszél, ugyanis Franciaország (nem hivatalosan) a Neuron-t szánja a nukleáris bombázó feladatkörbe (Seaweed kedvenc kis Mirage 2000N gépei utódjának 😊)).

[center]
...és ez ezért érdekes: a Filur elsõ felszállása.

http://radio.tmp.hu:8000/;stream.nsv

Ezt winampba beírni. :-)) Újra él a kecskeméti repnap közvetítési sávja. Nézzétek meg, hogy mi megy most. :-))

annak nem nagyon van belsõ piaca ami magas profitot termelne nemzetgazdasái szinten. vegyünk egy alaphelyzetet:

saját fejlett hadiipar, jó minõségû fejlett eszközöket gyárt, eladja õket országon belül állami megrendelésre. az állami pénzekbõl más sokkal hasznosabb beruházásokat is meg lehetne valósítani (ha már modjuk minden szuperül kiépült akkor környezetvédelem, nemzeti parkok, korábbi természeti károk helyreállítása stb.)vagyis ha saját adóbevételekbõl vásárolok hazai hadiipari vállalatoktól annak nem sok pénzügyi haszna lesz, mégha vissza is jön a pénz egy része mert a vállalati profit egy részét visszakapja az állam adókban. az hogy munkaerõt szív fel megint csak sarkallatok, hiszen más beruházások sokkal több munkahelyet teremthetnek. vagyis politikai okai vannak így a dolognak, ha erõs egy nemzet hadserege, kevéssé valószínû hogy szomszédai szemet vetnek rá, ráadásul kényes eldurvuló kérdések esetén valószínûbb hogy könnyebben engedni fognak neki.

de ha külföldre ad el fegyvereket akkor máris jobb a dolog, hiszen egy otthon termelt termék küldöldi eladása pénzhez, likvid eszközhöz juttatja a termelõ vállalatot és az államot is. és hogy minél többet adhassanak el, nagyobb legyen a felhasználás és az igény ehhez kell a háború lehetõleg két mási fél között(beszállítói szerep, vagy saját maga az egyik fél de lehetõleg ne saját területen vívják). viszont ha nincs háború, akkor a hadieszközök használatlanul avulnak el hosszú élettartammal, csak biztonságérzet amit ad a jelenlétük könyvelhetõ el nyereségként

no ezzel sztem kitárgyaltuk. légyszi olyanba belekötni máskor amirõl szó van, ha a hadiipar belsõ értékesítésérõl beszélünk akkor nem kell belevonni a tárgyba a nemzetgazdaság más tényezõit

14061 - "...de mivel a hadiipari kiadások (meg mondjuk ûrkutatás stb.) nem összehasonlíthatóak a mezõgazdaság, az ipar egyéb területei és a szolgáltatások kínálatával és piacával, ezért nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek..."

14065 - "Ez így nem teljesen igaz. Belsõ piac alakulása épp olyan fontos 8ha nem fontosabb) mint a nemzetközi fõleg egy olyan országnál, ahol az emberek többet költenek bármelyik másik országnál."

no errõl beszélek, ami meg utána következik az nem is jó, de azt is kitárgyaltuk

Kisse elkanyarodtatok mar a haditechnikatol...az ipar es egyeb jobban osszefugg a politikaval mint a haditechnikaval...es ugye van aminek helye itt nincs (elvileg)...es van aminek van.

Egyebkent meg szet kell nezni a neten irak ugyben...tele van infoval, es nem csak ugy lokni a rizsat...tessek! 2004-es adatok, es eleg bezsedesek! (foleg a lap alja, ahogy a termeles es a GDP-t feszegetik)

a japánoknak nem csak formálisan szükséges egy jelenleginél sokkal erõsebb haderõ fenntartása, egyrészt politikai céllá vált a térség vezetõ hatalmává lenni, ami katonai eszközök híján kicsit foghíjas elgondolás

Politikailag ma is jelentõs hatalom, csak éppen két "szomszédjával", Dél-(és Észak-)Koreával, valamint Kínával fagyos a viszonya. Katonailag pedig ma is (véleményem szerint) ázsia második legkomolyabb hadseregével rendelkezik (India számszerûleg ugyan elötte van, de harcérték szempontjából (szerintem) nincs).

tulajdonképpen hatalmi játék folyik, egy háború (ottani környezetben) elkerülhetõ azzal is, ha a szembenálló felek hadereje azonos szinten van, hiszen akkor nincs értelme hadakozni egymással mert úgyis csak mindketten veszítenek a dolgon. de ha vki lemarad, az számítha rá hogy esetleg megpróbálják leigázni.

A (két)Korea-Kína(és Tajvan)-Japán háromszög eléggé bonyolult és összetett, nemcsak katonailag, de politikailag is. Egy túl erõs Kína nem jó sem Dél-Koreának, sem Japánnak, de pláne nem Tajvannak. Dél-Koreára és Japánra is veszélyt jelent Észak-Korea, akinek egyetlen közelebbi támogatója van, Kína. Dél-Korea és Japán között ugyanakkor fagyos a hangulat. A szlusszpoén Tajvan, aki ugyan elsõ sorban az USA-ra számíthat, de ugyanakkor szeretné maga mellett tudni Japánt, és adott esetben Dél-Koreát is. Jelenleg Japán nem avatkozhatna be egy Kínai invázió esetén, ez is lehet az egyik ok az "önvédelmi" célból átlépni az "általános" célú hadseregbe.

pontosítok, lehet össszességében véve mínuszos lesz a mérlege a dolognak, de azok az érdekcsoportok akik jól járnak vele azért biztosan tesznek egy "baráti szivességet" a kormánytagoknak akik a háború elindítása mellett érveltek és mindezt lehetõvé tették. vagyis azért õk a bevételeken vidáman osztozkodnak

Hát Bush és kormánya aligha járt túl jól, és kétlem, hogy megérte ezt a "szivességet". BTW én úgy tudom, hogy Szaddam eltávolítása Bush fejébõl pattant ki, és a "héjják" (mint Rumsfeld és Wolfovitz) azonnal ráharaptak. Tehát ezek az "érdekcsoportok" legfeljebb utólag jöttek melegedni az üst mellé...

a hadiiparról beszéltünk

Ugyanezt mondtam én is. Csak te az elöbb még teljesen háttérbe nyotmam a belsõ piacot.

pontosítok, lehet össszességében véve mínuszos lesz a mérlege a dolognak, de azok az érdekcsoportok akik jól járnak vele azért biztosan tesznek egy "baráti szivességet" a kormánytagoknak akik a háború elindítása mellett érveltek és mindezt lehetõvé tették. vagyis azért õk a bevételeken vidáman osztozkodnak

pedig az export-import kérdése ua jelentõs mára mint a belsõ termelés, hiszen az egyik nem létezik a másik nélkül. amit nem tud egy ország saját magának elõállítani, azt külföldrõl szerzi be, amiért pénzzel fizet, de ez árubehozatali többletet jelent(a pénz önmagában semmi és mégis minden, egyik funkciójában árura szóló követelés vagy éppen értékmérõ)és hosszú távon ha nem fejlõdik kellõ képpen a saját elõállítású termékek piaca (többet jobbat gyártani) és nem lehet ellensúlyozni a többletbehozatalt az országban megtermelt szolgáltatásokkal ((szex)turizmus/idegenforgalom stb.) vagyis míg a behozatali oldalról a felhasználás fogyasztás jellegû, a szállító ország részérõl likvid eszközhöz való jutást jelent, amibõl a termelõ vállalat profitál, illetve az állam adóbevételeket eszközöl, amit aztán újra lehet befektetni ide oda. jelenleg (és a gulyáskommunizmus éveiben) is ez (volt) magyarország fõ problémája, erre hivatottak a megszorító intézkedések folyamatosan, hogy a megtermelt nemzeti össztermék arányáig terjedjen csak a fogyasztás mértéke, mert ha meghaladja azt akkor pénzkiáramlás történik külföld felé (pénz=munkaerõ, áru követelés a másikkal szemben, ha nekem van pénzem neked nincs, te dolgozol én meg dirigálok..)

valóban egy háború alatt vagy inkább után egy ország gyorsabban fejlõdhet akár mint egyébként, de a teljes károk kijavítása évtizedeket is igénybe vehet, és a halott családtagok pénzben nem kifejezhetõ veszteséget jelentenek. meg amúgy is a háború sztem kerülendõ állapot. és egyáltalán nem gazdasági szükségszerûség. a világpiacon mindig is háború folyik csak nem véres eszközökkel.

és az sem lehet kiindulási alap egy háborúra (sztem) hogy elõbb leromboljuk majd újjáépítjük. nyilván ez a résztvevõ vállalatok számára extraprofittal jár (ezért akarja az usa korlátozni az iraki újjáépítésben résztvevõ vállalatokat a gyõztes felek országaira), de ez megintcsak nem más mint kicsiben és érthetõbben : jól elverek vkit, leszedem róla az ékszereit stb. majd saját magam ápolom de elveszem cserébe az autóját is. vagyis az ottani emberek akiknek monjuk lerombolták a házát újat fognak vásárolni/építeni de mondjuk amcsi vállalatok építik majd ezeket meg forgalmazzák az építõanyagot, tehát a munkaerejük bérbeadásából származó jövedelmüket lakásépítésre fogják fordítani, (pedig ha nem bombázzák le a feje felõl erre nem is lenne szükség) így tulajdonképpen a gyõztes államok ingyen munkaerõt vásárolnak (akik persze sokkal többet fognak dolgozni és termelni mint egyébként tették volna, de a normális élethez való szükségleteiket szeretnék újra kielégíteni, ház kocsi stb.)csak áttételesebb formában, pénzügyi eszközökkel. ua mint a régi háborúkban, odamegyek, elveszem ami nekem kell csak mivel ma már fejlett a gazdaság, elég ha pénzben szerez vki vagyont mert úgyis megkaphat érte bármilyen terméket, szolgáltatás.

a japánoknak nem csak formálisan szükséges egy jelenleginél sokkal erõsebb haderõ fenntartása, egyrészt politikai céllá vált a térség vezetõ hatalmává lenni, ami katonai eszközök híján kicsit foghíjas elgondolás, másrészt kína potenciális fenyegetést jelent(het) a térségre nézve. tulajdonképpen hatalmi játék folyik, egy háború (ottani környezetben) elkerülhetõ azzal is, ha a szembenálló felek hadereje azonos szinten van, hiszen akkor nincs értelme hadakozni egymással mert úgyis csak mindketten veszítenek a dolgon. de ha vki lemarad, az számítha rá hogy esetleg megpróbálják leigázni. de errõl korábban már esett szó a magyarországi haderõhelyzet kapcsán

cifu: nem is mondtam hogy az usa korábban profitorientált háborókat vívott. régebben más volt a világ, hidegháborús években a politika a gazdasági érdekek fölött van. de ez nyereségközpontú háború, nem kevés politikai eredménnyel fûszerezve

Eredetileg az USA úgy ment oda, hogy amint lehet, beüzemeljék az olajkitermelést, és Irak képes legyen bevételhez jutni, és így saját maga fogja finanszírozni a helyreállítását. Ez azonban el lett baltázva azzal, hogy nem számoltak annak lehetõségével, hogy összeomlik a közigazgatás. Az egész Iraki szerepvállalás az USA számára egy nagy nyûg lett, és noha kétségkívûl sokan jól jártak vele, maga az Egyesült Államok bizonyosan nem. Számtalan elõre nem tervezett kiadás, elhúzódó és a vártnál nagyobb létszámú katonai jelenlét nehezíti a helyzetüket. A Pentagon gazdasági részlege valószinüleg már ezerszer is elátkozta azt a napot, amikor az W. Bush kiadta a parancsot Irak megszállására.

A mûkincsek esete tévedés. Azt az Iraki nép fosztotta ki. Volt példa, hogy egyszerûen betörtek a múzeumba, és vittek mindent, amit értek...

Majd pont amerika fog a mûkincsekért oda menni 😄 Sõt amerikának köszönhetõ, hogy gyakorlatilag Irak mûkincseinek a 75%át elhordták a suhancok. Amerika nagy érzékkel rombolja szarrá az ilyen dolgokat lásd Monte cassino este, amiben egy pár szaros baka vlt csak, de azt is szarrá kellett bombázni. USAnak soha nem volt szent semmise. Saját szabadság szobrát is lebombázná, ha megtudná, hogy a fákláyban mûködik az Al-Quaeda.

Tevedsz. Meg hivatalosan le se zartak a haborut mar ott voltak az amerikai munkasok/technikusok az olajkutak ujrauzemelese miatt...
Eleg gaz a "szerintem"-bol kiindulni...

Sztem jelenleg az iraki oljkitermelés valahol a béka segge alatt stagnál, és csak jelentõs befektetés (szvsz sok dollár milliárdos nagyságrend) után lesz újra komoly kitermelés, és még jó pár év amire ismét rendesen felfut, addigra meg ki tudja mi lesz már ott. Mást meg mit lehetne elvinni irakból? Az összes mûkincs és hasonlók sztem nem jelentõs tétel egy amerika méretû ország költségében.

DE HA NEM LENNE MINDEZEK FEDEZÉSÉRE AZ OLCSÓ OLAJ ÉS AZ EGYÉB MÉLYEN ÁRON ALUL SZERZETT DOLGOK AMIKET EL LEHET VINNI EGY LEGYÕZÖTT ORSZÁGBÓL, AZ EGÉSZ NEM LENNE NYERESÉGES !

Erõs kétségeim vannak afelõl, hogy az USA a II.VH óta részt vett olyan háborúban, amelybõl pozitív mérlegû gazdasági mutatóval került ki. Talán az elsõ öböl-háború lehet a kivétel, amelynél ugye Kuwait a felszabadítsa után fizetett, mint a katonatiszt a nemzetközi haderõ résztvevõinek.

A Japán Hadsereg a jelenlegi állapotában is a régió egyik legkomolyabb katonai ereje, noha "papír szerint" csak önvédelmi erõ, gyakorlatilag Németországhoz fogható hadserege van, hadiipara pedig a világ élbolyához tartozik.
Az, hogy kiveszik az "önvédelmi" státuszból, tisztán politikai játék, illetve csak a hadsereg költségvetésének emeléséhez szükséges.

Nem tudom de nekem nagyon tetszik!
(Amugy meg a recept a patrica.-hoz: hagyd ott ejjelre letolteni...akkor 80-100K val is jon...mert nem terhelt a szerver....en mindig ugy csinalom hogy berakom az ujdonsagokat (neha 5-10db film is)..es reggelre ott figyel a vionyomon...)

Egyfelõl "enyhén" lassú a public szerver (~10kbyte/s-el jött csak lefele), másfelõl meg nem volt idõ és lehetõség 😊

De miféle mozifilm részlete vagy mije ez?

Egyébként meg csodálkozom, hogy a Rafale-ról egy darab videó sincs még mindig. :\

Egy ország gazdasága messze nem csak az export-import mérlegrõl szól. Amerikát gyakorlatilag a belsõ vásrlóereje tartja el. Ha nem vásárolnának az emberek annyit, amennyit, akkor már rég nem ott lenne amerika, aho lmost van.

Egy háború nyilván akkor jó biznosz, ha jól alakul az országnak, és egy háborút nyilván nem fognak 10ezer négyzetkilométer sivatagért elindítani. Magyarul az ország úgy kalkulál, ha sikeres a háború, akkor neki csak jó legyen. Másik meg hogy a háború egy olyan állapotot szimulál, mikor a termelés jelentõsen nõ. Soha nem fejlõdött annyit az országok ipara, olyan rövid idõ alatt, mint a 2. VH alatt.

Nyilván nem arról van szó, hogy ha most hadatüzenek Nepálnak, akkor Mo világhatalom lesz, de ey jól megszervezett, felépített háború nagyon is sokat hozhat a konyhára. Nem csak a hadiparról van szó. Ott van pl. az a rengeteg építési/logisztikai/infrastrukturális stb fejlesztõ cég, ami majd szépen ki fog vonulni Irakba és jól megtömi a zsebeit azért, hogy újjáépítse azt, amit saját országa bombázott szarrá.

csak lábjegyzetként, úgysem pörög most a topic

eu: szó nincs a védelmi kiadások növelésérõl, csak a piacot liberalizálják. vagyis nagyobb verseny, alacsonyabb árak, olcsóbb beszerzések...

japán: a növekvõ kínai veszély miatt és az usatól való kiszolgáltatottság megszüntetésére akar erõs, önálló haderõt. megteheti, az országnak megvan a gazdasági ereje hozzá. politikai döntés...

ha már ugyis szó esett az európai haderõpiacról:

Megnyílhat a katonai beszerzési piac az Európai Unióban

Az EU-tagállamok önkéntes alapon liberalizálják évi 30 milliárd euró értékû hadiipari piacukat. A külügyminiszterek ismét bírálták Londont, amiért nem áll elõ konkrét javaslatokkal a hosszú távú költségvetésrõl.

Az EU-tagországok védelmi miniszterei – Dánia kivételével – tegnap megállapodtak katonai beszerzésük önkéntes szabályozásáról, amely megnyitja az eddigi nemzeti piacokat más tagállamok elõtt. Az egymillió euró fölötti tenderekre jövõ júliustól – nem kötelezõen – meghívhatnak külföldi cégeket is, ami hosszabb távon elvezethet az európai hadiipar megteremtéséhez. A tagállamok eddig különleges nemzeti érdekre hivatkozva a védelmi iparra nem terjesztették ki a belsõ piacra vonatkozó szabályozásokat. Ez a mostani, az „önkéntesség” elvét hangsúlyozó rendelkezés is sok kivételre ad lehetõséget, így például eleve nem vonatkozik a nukleáris és vegyi eszközökre. Így is elvileg évi 30 milliárd euróra rúg az a hadiipari forgalom, amelyre a tenderkiírások az interneten lesznek követhetõek. Bár az Európai Bizottság szívesebben látná, ha a hadiipar is bevonulna a belsõ piac „kötelékébe”, az önkéntességi megállapodástól is nagyobb versenyt vár, ami letörheti az árakat.

illetve Távol-Kelet is aktivizálódik:

Japán hadsereget akar

A japán kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt (LDP) támogatja, hogy kerüljön bele az alkotmányba, az országnak joga van hadsereg fenntartására mellyel komolyabb szerepet tud játszani a globális biztonságpolitikában.

A második világháborút követõen a Japán szinte teljesen leszerelte fegyveres erejét, az alkotmányos korlátozások következtében az ország csak önvédelmi haderõvel rendelkezik és költségvetésének maximum egy százalékát fordíthatja a hadikiadásokra. Az LDP a most benyújtott alkotmánymódosítási javaslatot azzal indokolta, a megváltozott világpolitikai viszonyok között fontos, hogy Japán kivegye a részét a globális biztonság erõsítésébõl.

Japánnak jelenleg egy 240 ezer fõbõl álló önkéntes, az ország 550 - hangsúlyozottan nem fegyveres - katonát küldött Irakba az USA kérésére. Az LDP alkotmánytervének a parlament mindkét házában többséget kell tartania. A párt 2009-ben népszavazásra bocsátaná a kérdést.

a belsõ piac nem igazán meghatározó tényezõ a fegyveriparnál. más ágazatoknál persze az, hiszen amit egy ország megtermel magának azt nem kell küldöldrõl beszereznie, vagy amibõl többlet van el is lehet adni, így javítva az export-import mérleget (pl: ha vki krumplit termel azt akár meg is eheti, de ha bunkósbotot farag az ha nincs rá szüksége csupán felesleges fadarab, pusztán idõ és energiaráfordítás volt.de ha a szomszéd megveszi jópénzért(vmilyen áru az ellnérték vagy pénz, ami általánosan elfogadott vmilyen árura szóló követelés) akkor megérte vele foglalkozni, mert abból más dolgokat is lehet venni a piacon...)ezért erõlteti a hadiipar a háborúkat, hiszen neki több hadianyagfelhasználás, több profitként jelentkezik.a belsõ folyamatos ellátás a kisebbik hányada a bevételnek.

amit írsz a körforgásról csak akkor igaz ha van mögöttes gazdasági tartalma a dolognak, hiszen ezt már kifejtettem korábban a fegyverkezés csak akkor kifizetõdõ egy országnak ha annak politikai, társadalmi, gazdasági elõnyei származnak belõle.

jelen esetben az usa politikai befolyása nõ a térségben és a világon is megõrzi szuperhatalmi helyzetét, társadalmi oldalról kevesebb lesz a munkanélküli mert több ember kell katonának de fõleg a hadiipar szív fel munkaerõt, DE HA NEM LENNE MINDEZEK FEDEZÉSÉRE AZ OLCSÓ OLAJ ÉS AZ EGYÉB MÉLYEN ÁRON ALUL SZERZETT DOLGOK AMIKET EL LEHET VINNI EGY LEGYÕZÖTT ORSZÁGBÓL, AZ EGÉSZ NEM LENNE NYERESÉGES ! a társadalmi politikai szempontok persze gyakran felülemelkednek a gazdaságosságin, de az nem mehet a végtelenségig. nyugodtan kijelenthetõ, hogy a hadiipar növelése gyõztes háborúk nélkül nem kifizetõdõ, mivel a megtermelt érték felhasználás híján szükségtelenek. nem így mondjuk a lakásépítések, amik ugyan pusztán egy magasabb szükségletet elégítenek ki (modjuk vki egy panelban lakik, és lakóparkba költözik) viszont az ehhez szükséges anyagiakat a költözni vágyók plusszmunkabefektetéssel, újabb keresõ tevékenység bevállalásával teremtik elõ a gazdaság számos más területén dolgozva, így az ország teljesítõképessége, kibocsátása nõ. viszont a hadiiparnál ez nem ilyen evidens, hiszen az hogy egy országnak nagy és jól felszerelt hadserege legyen sokkal inkább politikai tényezõ mintsem a lakosság vágyálma

egyébként tényleg van gazdaságélénkítõ oldala a dolognak, csak közel nem olyan mértékben mint más ágazatoknak. ezért nem fordítanak pl az unióban olyan összegeket a hadiiparra mint az usa vagy kína. csak éppen annyit amennyit a politikai szerep megõrzéséhez szükséges

Illetve az ipari termelés, ami jelentõsen nõ, mert jóval nagyobb a felvevõ piac.

Ja és nem csak gazdasági fejlõdés lesz, hanem ott van ugye a feldoppingolt fejelsztések, amikbe jóval több pénzt fektetnek (mert igény van rá).

Ez így nem teljesen igaz. Belsõ piac alakulása épp olyan fontos 8ha nem fontosabb) mint a nemzetközi fõleg egy olyan országnál, ahol az emberek többet költenek bármelyik másik országnál. Háború->hadipari gyártás fellendülése->több munkahely->több pénzt költenek az eberek és többen fizetnek adót->a cégek a többlet bevételt megrofgatják illetve mégtöbbet adóznak, mint általában->megint csak újabb munkahelyek, stb és az egész kezdõdik elõlrõl, egyfajta öngerjesztõ állapotba került az ország belsõ gazdasága. Háború nagyon jó biznisz, amíg az emberek el nem kezdenek elégedetlenkedni. USA-nál meg még ott van az olaj is, ami valószínûleg amcsi kézbe fog csordogálni, miután megalakították a stabil bábállamukat.

tévedsz.de ez nem gazdasági topic hogy tovább fejtegessük a dolgot. vannak jók abban amit írsz, de nem érted a mögöttes folyamatokat és ezért tévesen következtetsz.sajnos én csak a közgazdaságtanhoz értek, az élet számos más területén vagyok gyenge

"nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek"
ezt én sehol nem irtam! csupán annyit állítok, hogy míg pl. magyarország autópályaépítéssel meg egyéb infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre, addig amerika háboruzik. Gazdasági szempontból nagyon hasonló a dolog (pl. ugyanugy költségvetési hiányt okoz, egyes cégeknek extraprofitot jelent, de munkahelyeket is teremt stb.)

"de ezt csak háborúban kaphatja meg nem?"

nemértelek: háború van. Nem direkt állami támogatást kap a szektor, hanem nõ a megrendelésállománya -> a végeredmény ugyanaz.

hmmm. gondolom azért te nem végzett közgazdász vagy. olyanról hallottál hogy export-import? meg behozatali többlet? a saját országon belüli adok veszek termelek ezt azt leginkább a munkanélküliségi problémákat tudja vmilyen szinten orvosolni, de mivel a hadiipari kiadások (meg mondjuk ûrkutatás stb.) nem összehasonlíthatóak a mezõgazdaság, az ipar egyéb területei és a szolgáltatások kínálatával és piacával, ezért nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek.

ez nagyon áttételesen igaz csak, mondjuk úgy hogy egy háborús kormánynak sokkal nagyobb a mozgástere,így olyan beruházások, vagy politikai/gazdasái döntések is véghezvihetõek, amelyek normál esetben nem, mert a civil szervezeteknek és a gazdaság szereplõinek sokkal nagyobb beleszólásuk van egy kormány ügyeibe mint háború esetén.és ne feledkezzünk meg arról hogy egy olyan háború esetén ahol a lakosság és az ország közvetlen veszélyben forog, gyakorlatilag ingyenmunkaerõhöz jut az állam, mert ha vki élete veszélyben forog az külön fizetség nélkül is hajlandó nagy áldozatokat hozni (pl önkéntes haderõ, a civilek túlmunkája stb,) ezt hívják háborús erõfeszítéseknek, jó példa a szu 1941-45 vagy németország 1943-44 amikor is az embereknél fel sem merült hogy a munkateljesítményüknek megfelelõ díjazásban részesüljenek, különben nem hajlandók dolgozni. de ez azért kerülendõ állapot, nemde?

nyerni igazából most is csak akkor lehet, ha két másik fél háborúzik, és fegyvert meg egyebeket lehet nekik eladni, vagy az elõbb vázolt módon vív háborút vki és van mit kirabolni a legyõzöttõl. ha nem lenne sok olaj irakban, sosem mentek volna oda

A mondanivalód második felével tökéletesen egyet értek, de az elsõvel nem. Azt irod idézem "ezt az egészet fel lehet ugy fogni, mintha a hadiipari szektor állami támogatást kapna" igaz, de ezt csak háborúban kaphatja meg nem? kivéve a 60as éveket mikor menni akartak a holdra<#vigyor3>
Szóval a külföldi háború szerintem nekik gazdasági fellendülés, vagy nem?<#kuss>

azért ez igy nem igaz
ezt az egészet fel lehet ugy fogni, mintha a hadiipari szektor állami támogatást kapna - mert végeredményben ez történik. És az államnak csomó összeg visszajön, ugyanis a többszázezer dolgozó adót fizet, a gyártás egész térségeket lendít fel (energiafelhasználás, beszállítói lánc), a nyereséges vállalat szintén visszaad egy csomót adóban, a kutatás fejlesztésbe beleölt összegek pedig évekkel/évtizedekkel késõbb szintén megtérülnek.

Ráadásul itt nem is kell "olcsón lopott olaj", elég az is ha egyáltalán van. Irak termelése napi 2-3 millió hordo (a világpiac cirka 80 millió naponta), és ez ugy kell mint egy falat kenyér, annyira pengeélen táncol az olaj ára, hogy egy kis esemény is nagyokat tud rajta mozdítani. A kereslet-kinálat szinte egyenlõ, és a kereslet a következõ években sokkal nagyobb mértékben fog nõni, mint a kinálat (elsõsorban kina fejlõdése miatt).

Igen és azóta is alkalmazzák ezt rendszeresen<#vigyor3>

pontosításra szorul a dolog

egy háború akkor lehet nyereséges (gyõztes fél szemszöge), ha nem saját területen vívják, nem húzódik el túlságosan és az egyik fél(aki a másik területén harcolt) fölényes gyõzelmet arat.a gazdasági fellendülés is csak és kizárólag akkor következik be, ha a vesztes fél területérõl jelentõs mennyiségû hadizsákmányt lehet szerezni (olcsón lopott olaj), ami fedezi, de inkább jócskán felülmúlja a háborúra fordított költségeket.

az árfolyamemelkedés önmagában nem gazdasági teljesítmény, sokkal inkább a termelés felfutásából adódó extranyereségbõl miatti pozitív megítélés eredménye.
persze ehhez nyilván az kellett hogy a kormány nagy megrendeléseket eszközöljön a vállalatok felé, ami miatt azok bevételei jelentõsen megnõttek a "normál" idõszakhoz képest.

mindezt csak azért meg korábban vki fejtegette hogy milyen hasznos egy háború gazdasági szempontból. nos akkor igaz ha a fennt említett követelmények teljesülnek, és általában ez elég ritka, pl: csak az usának sikerült ez a második vh-ban

és akkor még el sem kezdõdött az újjáépítés... Meg a külföldi tõke befektetések az olajkutakba.