Haditechnikai Topic

Könyvek: A magyar királyi honvédség fegyverzete ill. a Bombay-Turcsanyi-Gyarmati féle Harckocsik c. könyven van egy elég részletes fejezet a magyar harckocsifejlesztésrõl.

Online: http://www.arcanum.hu/haditechnika/
Itt keress rá a "rohamtarack" szóra és van egy 3 részes cikksorozat a Zrínyirõl

Gondoltam ,hogy nem német. Nem nagyon illik bele a német hadigépezetbe 😄

Azért ilyet se gyakran látni...



Ez is egy nagyon jó fénykép!



ezek a fejek 😄



Hihetetlen jó képek vannak itt.



52. Ródli hadosztály 😄



A híres Robert Capa kép:



ruszki golyóálló mellény?



Mostmár tudom, mibõl készült az a rengeteg t34 😊



Van még egy rkás baromi jó kép, érdemes elnézni arra az oldalra tényleg! Csomó olyan kép volt, amiket még nem láttam soha.

ruszki vagy lengyel fejlesztés eredetileg, zsákmányoltak ennél brutálisabb járgányt is 😊

Jol alcazta magat... <#idiota><#ravasz1>

Ez is jó kép

Lol! Mi ez a Brutális pusztító gép? 😄

Ez nagyon jó kép!

Húú dejó, hogy a Henschel tervet fogadták el inkább. Porsche tigris nagyon randa 😄

Esetleg könyvet ha tudtok ajánlani...

Sziasztok!!! Volna egy nagyon fontos kérdésem!!!Kellene a Zrínyi rohamlöveg (harckocsi)tervrajza , esetleg szép fotók.Fontosabb lenne egy mûszaki rajz!! Legyetek szivessek adjatok linket vagy segitsetek ki.Elörre is köszönöm.

Jajj már megint?!!!<#rinya>
De a legszebb gépek voltak akkor is, ha drágák voltak.
És majd eljön az idõ amikor ezek a buflák orrú F-18asok lesznek a drága fenntartásúak.

Rossz topic szerintem moderáld magad....

JA jó drága volt a fenntartása😄

Sajna mára elhullott ez a nemzedék.
Pedig nem volt rossz amikor még a haditengerészet gépei Tomcatekbõl, Intruderekbõl és Corsair II. bõl álltak.

itt van Cifu konkurenciája 😄DD nem is baj a minõségnek mindig jót tesz egy kis konkurencia (nyugi csak poén, tudom hogy ez nem konkurencia de ez jól hangzik azért 😄)

jo lett <#smile><#eljen>

Persze ez ígyis van, de nem tudtam, hogy errõl volt már szó. Hátha valki még nem látta.

Errõl már vitáztunk egyet, gyakorlatilag a vételár kismillió dologtól függ, és mindig az egyéni szerzõdéstõl függ, hogy mennyit is fizetnek ki, illetve mit is tartalmaz pontosan a vételár (pl. külön tétel-e a pilóták és a földi személyzet kiképzése, stb.).

Miért kergetnél vele az õrületbe? 😊

Ha valaki vadászgépet akarna vásárolni az elõtteide vessen egy pillantást.

Gondoltam, hogy írok még a másik Flogger-rõl is (elfogó-vadász változatról), de ezzel csak szegény Cifut üldözném az õrületbe.

Pedig nagyon jó kis leírás😊 Nyugodtan ápolhatnád az ex-szovjet típusokat ilyen és ehhez hasonló ismertetõkkel. Az pedig hogy formázásban vannak hibák velejárója az új rendszerrel való ismerkedésnek😊

Szerintem csak így tovább<#eljen><#worship>

Cifu légyszi felülrõl a harmadik képet is lökd középre, és ígérm többet ilyen és ehhez hasonló tettet nem követek el.

Én nem kivánnám kommentálni az alábbi videót, de nyomatékosan felhívnám a figyelmet rá, hogy van benne néhány eléggé megrázó képsor:

Napalm és sárga foszfor Falludzsában?

(Btw tényleg sárga foszfor a white phosphorous? A szótárban az volt)

Mig-23B/BK/BM/BN Flogger F/H, Mig-27K/D Flogger D/J
Harcászati csatarepülõgépek "Sturmovikok".

1969-ben a Frontrepülõk megrendeltek egy a Sepecat Jaguarhoz hasonló és teljesítményû vadászbombázó repülõgépet, egy Sturmovikot. A Mikojan � Gurevics tervezõiroda a Mig-23 típust alakította át, ugyanis a masszív sárkánya, erõs futómûve, nagy teljesítményû hajtómûve és a változtatható nyilazású szárnya alkalmassá tette a frontrepülõ feladatok ellátására. A változtatható nyilazású szárny lehetõvé teszi a nagy magasságban nagy sebességgel történõ repülést, egyben kiváló kezelhetõséget kissebességnél, fordulásnál és a repülõgép fel- és leszállásához szükséges utat is rövidebbé teszi. A Mig-23 orrészébõl kivették a lokátort és helyette egy lézer-távolságmérõ és egy célmegjelölõ-keresõ berendezést építettek be. Új hajtómûvet kapott a repülõgép, valamint a pilóta fülke környékén a törzset páncélozták.


Mig-27D Flogger J

A késõbbi vadászbombázótól eltérõ földi támadó változat nevében is módosult, mégpedig egy teljesen új típus jelölést kapott a Mig-27 � et. A megemelt pilótafülke tetõ és a szintén megemelt ülés pozíció valamint a lapos kiképzésû orr jobb kilátást biztosított elõre és lefelé a repülõgép vezetõjének, a pilóta körül a fülkét mégjobban páncélozták. Az öt felfüggesztési pont helyett hét fegyverzet felfüggesztési pontot szereltek rá. A Mig-27 típusoknál a hajtómû állítható keresztmetszetû beömlõ- és kiömlõnyílásait kicserélték állandó keresztmetszetûre, amelyet optimális méretre állítottak be. Ezt azért tették, mert a gépnek kismagasságon kell maximális teljesítményt nyújtani, és így jelentõs súlyt tudtak spórolni. A futómûvét is átalakították, megnövelték a nyomtávját és nagyobb kis nyomású abroncsokat kapott, ami a nem kiépített repterekrõl történõ üzemeltetését szolgálta. A Mig-27 prototípus 1972 � ben emelkedett elõször a levegõbe.
A repülõgépet rendszeresítõ országok: A volt Szovjet Unió tagállamai Belorusszia, Kazasztán, Orosz ország körülbelül 830 � nál is több darab, valamint India 165 darab.


Indiai Mig-27M Flogger J2

Mig-23B Flogger F (32-34) a Mig-23S sárkányán alapszik, de az orr új kialakítása jobb kilátást biztosít elõre és lefelé, valamint a 112,78 KN teljesítményû Ljulka AL-21-F-300 típusú hajtómû miatt a törzs hátul rövidebb. A pilótafülke körül a törzset páncélozták, az üzemanyag tartályokat semleges gázzal mûködõ tûzoltó rendszer védi. A rakétarávezetõ rendszert és a tv kamerát két áramvonalas burkolatba helyezték el a szárnytöveknél. Az elsõ prototípus 1970. augusztus 20. � án repült elõször.
Mig-23BN Flogger F (32-23) sorozatban gyártott modell. Korszerûbb navigációs és fegyverzet-vezérlõ rendszerrel.
Mig-23 BM Flogger H (32-25) Új radar sugárzás-jelzõt kapott a törzs alatt, ugyanolyan navigációt, fegyverzet-vezérlõt valamint lézer-távmérõt kapott, mint a Mig-27K
Mig-23 BK Flogger H (32-36) Hasonló mint az elõbb említett típus, de a navigációs rendszere, fegyverzet-vezérlõ rendszere a Mig-27D � vel egyezik meg.
A Flogger F � ek a hozzájuk fûzött reményt nem váltották be, és ezért legtöbbet Flogger H � nak alakítottak át vagy exportáltak. A Mig-23 BN típus jelölést általánosan használták a BM és BK típusokra is, általában a Mig-23BK típusok exportra Mig-23BN ként kerültek. A volt NDK Mig-23BK típusok dokumentációjában Mig-24BN jelölés található.


Mig-27D Flogger J

Mig-27 K Flogger D (32-26) PrNK-23 típusú navigációs és fegyverzet-vezérlõ rendszerrel valamint meg kapta az új 30 mm ûrméretû GS-30-6 típusú hatcsövû gépágyút. A modernizált változatát szokták még Mig-27 KR � ként is jelölni.
Mig-27 D Flogger J (32-27) Elõször 1981 � ben azonosították. Az elõdjéhez képest kissé megváltoztatták az orr kiképzését, a szárnytõ belépõéleket meghosszabbították, hogy az elektronikai harc-berendezések itt elférjenek. A navigáció és fegyverzet-vezérlõ rendszerét tovább fejlesztették lehetõvé téve a felderítõ és a 23 mm-es gépágyú konténerek alkalmazását, melynek lefele nézõ csövei pásztázó tûz lövésére szolgáltak. Ennek a típusnak az export változata a Mig-27 L melyet India is készít licenc alapján Mig-27 M típusjelöléssel Bahadur néven.
Mig-27 M/D/K Flogger J2 (32-29) A Mig-27 M/D/K típusok tv/lézer-érzékelõvel modernizált verziója, export változata pedig a Mig-27 ML (32-29L) típusjelöléssel szerepel.


Mig-23BN Flogger F

A Mig-23 BN Flogger F harcászati csatarepülõ fontosabb mûszaki adatai:
- hajtómû: 1 db Szojuz (volt Tumanszkij) R-29B-300 típusú 77 KN, utánégetõvel 110 KN tolóerejû gázturbinás sugárhatómû.
- maximális felszálló tömege: 18.850 kg
- méretei: fesztávolsága 13,965 m elõrenyilazott, 6,186m hátranyilazott szárnyállásban; hossza a pitot-csõvel együtt 16,7 m; magassága 4,82 m; szárnyfelülete elõrenyilazott állapotban 37,52 m2
- G limit (pozitív túlterhelés határ): 7 g
- fegyverzete: 1 db beépített 23 mm ûrméretû GS-23L típusú duplacsövû gépágyú félig a törzsbe süllyesztett gondolában, 200 db lõszerrel, hordozhat még 3000 kg fegyverzetet: UV-32-57 57 mm � es és S-8 80 mm � es nem irányított rakéta rakaszait, KMG-U típusú kazettás bombákat, szabadesésû bombákat 500 kg tömegig, UPK-23-250 típusú gépágyú konténert, AS-7 Kerry levegõ-felszín rakétát, felderítõ-konténert.


Mig-27K Flogger D

A Mig-27K Flogger D harcászati csatarepülõ fontosabb mûszaki adatai:
- hajtómû: 1 db Szojuz (volt Tumanszkij) R-29B-300 típusú 77 KN, utánégetõvel 112,8 KN tolóerejû gázturbinás sugárhatómû.
- maximális felszálló tömege: 20.670 kg; üres tömege 12.300 kg
- méretei: fesztávolsága 13,965 m elõrenyilazott, 6,186m hátranyilazott szárnyállásban; hossza a pitot-csõvel együtt 17,076 m; magassága 5,00 m; szárnyfelülete elõrenyilazott állapotban 37,35 m2
- szolgálati csúcsmagassága: 14000 m
- sebesség adatai: tenger szinten 1,1 mach, nagymagasságban 1,7 mach, leszállósebessége 240 km/h, felszállósebessége 219 km/h
- G limit (pozitív túlterhelés határ): 7 g
- fegyverzete: 1 db beépített 30 mm ûrméretû GS-30-6 típusú hat csövû gépágyú félig a törzsbe süllyesztett gondolában, hordozhat még 4000 kg fegyverzetet: UPK-23-250 típusú gépágyú konténert, R-60M és R-73 levegõ-levegõ rakétát, KH-23, KH-25, KH-27, KH-29, KH-31, KH-35 levegõ-felszín rakétákat, KH-58 antiradar rakétát, nukleáris bombákat, szabadesésû és irányított bombákat, nem irányított rakéta rakaszait.

EA-6-os van még rendszerben, csak az ugye elektronikus hadviselésre szolgál, és addig lesz rendszerben, amíg meg nem érkeznek az EA-18G gépek.


EA-6B


EA-18G

Cifu légyszives a #13813 hozzászólásomat töröld ki. Megpróbálom megformázni és úgy feltenni.
Elõre is köszönöm.

Köszönöm, valóban Office-ban írtam.

Én úgy tudom, hogy évek óta nincs rendszerben az A-6-os... legnagyobb bánatomra!

Használd a makrókat (center, bold, italic, stb.), a szövegmezõbe bemásolt anyag (pl. office-ban megformázva) egyszerû szövegként van értelmezve itt, azt neked kell külön megformázni. A szövegmezõ alján van egy "makrók" gomb, klikkelj rá.

Miért nem úgy jelenik meg ahogy eredetileg megszerkesztettem?
A harci alkalmazásáról nem tudsz véletlen egy-két infót? Annyit tudok, hogy Afganisztánba bevetették, de semmit nemtalálok róla.

Bocsánat, a 27-tel voltam elfoglalva, így kicsit felületes voltam.

Jóak! 😊

Idézek belõle: Az 1960-as évekig többféle csoportosítása is létezett, de utána alapvetõen egyszerûen harckocsinak nevezzük...

A könnyû, közép, nehéz harckocsi kategória tudomásom szerint már nem létezik. Ahogy Helcat is mondja mind MBT manapság.

Nem alkategória, az szent. Az APC meghatároszás a Páncélzott Szállító Harcjármûvet, az IFV meghatározás a Lövészpáncélost (v. páncélzott lövészharcjármû) takarja alaphelyzetben, a Páncélzott szállítójármû ha jól tudom a hivatalos magyar terminológiában valójában nem létezik, én csak Lippai alez. véleménye után kezdtem el gondolkozni, hogy talán helyesebb lenne egy olyan csoportott létrehozni, ami nem minõsül harcjármûne.

Nem kötözködni akarok, de én úgy tudom, hogy mind a páncélozott szállítójármû (PSZ), mind pedig a páncélozott szállító harcjármû (PSZH) a lövészpáncélos alkategóriája.

A PSZ (angolul APC - Armoured Personnel Carrier) feladata elsõsorban az, hogy a lövészek együtt tudjanak mozogni a harckocsikkal, akár úton, akár terepen ("battlefield taxi"). Másodsorban védelmet kell adnia a katonáknak kézifegyverek, repeszek és esetleg ABV támadások ellen. Fegyverzete nincs, vagy csak önvédelemre alkalmas.
Ennek megfelelõen a PSZ-nek nincs "valódi" tornya vagy tûzvezérlése. Legfeljebb kézzel irányított géppuskákkal rendelkezik, sokszor ezeken még lövegpajzs sincs. Ilyen típus pl.: M-113, MT-LB vagy az FV432.

A PSZH (angol terminológiában IFV - Infantry Fighting Vehicle) feladata már nemcsak a katonák szállítása, de azok hatékony támogatása is. Tornya és integrált felderítõ-tûzvezérlõ mûszerezettsége van, jellemzõen gépágyúval vagy könnyú löveggel rendelkezik. Gyakran páncéltörõ rakétát is hordoz, végszükség esetére (vagyis ezt írtad te le lövészpáncélosként). Ilyenek az M2 Bradley, BMP vagy a Warrior.

Egyébként - ha már a megnevezéseknél tartunk - kíváncsi lennék, hogy az angol szakirodalomban MBT-nek nevezett kategóriát hogyan lehetne lefordítani. Szó szerint a Main Battle Tank kb. Fõ Csataharckocsit jelent, de ez egyrészt hülyén hangzik, másrészt nem túl kifejezõ. Biztosan van rá jobb kifejezés is, miután szinte minden modern tankot ebbe a csoportba sorolnak be, a T-80-tól kezdve a Challengeren át egészen a Merkaváig és a Leopardig.

AJó kis csapda. A helyzet ugyanis kb. az, amit írsz, vagyis hogy nem igazán lehet jól és éles határokkal leírni a különféle osztályozásra, ráadásul a különféle országok egyedi meghatározásai csak bonyolítják a helyzetett. De teszek egy próbát, aztán majd legfeljebb lesz min vitázni. 😄

Páncélautó, páncélgépkocsi: Alapvetõen egy felpáncélzott személy- esetleg teherautó, néhány géppuskával vagy kis kaliberû ágyúfegyverzettel. A XX.sz. elején általános célú eszköz a gyalogság támogatására. A XX.sz. közepén fõleg felderítõ és járõrfeladatokat láttak el. Noha manapság nem igazán használt besorolás, szvsz ide tartoznak a mostanság "népszerû" páncélzott terepjárók. (pl. 39M Csaba)

Nehéz páncélgépkocsi: A II.Vh-ban erõs ágyúfegyverzettel ellátott gumikerekes páncélgépjármû. (pl. Sd.Kfz.234/2)

Páncélzott szállítójármû: Csapatszállításra szolgáló páncélzott jármû, fegyverzet nélkül, vagy könnyû fegyverzettel ellátva (pl. Stryker IFV, Achzarit)

Páncélzott szállító harcjármû: Az elöbbihez hasonló feladatú, de ahhoz képes képest komolyabb fegyverzettel ellátott jármû, amely már némi tûztámogatást is képes szükség esetén nyújtani a gépesített gyalogságnak. (pl. BTR-80, M113)

Lövészpáncélos: Olyan páncélzott szállító harcjármû, amely hatékony ágyú és/vagy rakétafegyverzetével képes akár ellenséges harcjármûvek ellen is harcolni, és a saját maga által szállított gépesített gyalogságot kellõen támogatni. (pl. M2A3 Bradley, BMP-3)

Harckocsi: Általános célú harcjármû, mely páncélzattal, jelentõsebb fegyverzettel rendelkezik, és jó terepjáró képességgel bír. Az 1960-as évekig többféle csoportosítása is létezett, de utána alapvetõen egyszerûen harckocsinak nevezzük az (komolyabb kaliberû) ágyú fõfegyverzettel és erõs páncélzattal rendelkezõ általános célú, lánctalpas harcjármûveket. (modern példa nem hiszem, hogy szükséges 😄)

csoportosításra:

Könnyû harckocsi: Kis tömegû (mondjuk >15 tonna a II.Vh elött és >25 tonna a II.Vh után) harcjármû, viszonylag szerény páncélzattal, és legtöbbször nem túl komoly fegyverzettel (géppuskák, kis kaliberû ágyú) rendelkezõ lánctalpas harcjármû. Elsõ sorban könnyû fegyverzetû ellenség ellen vethetõ be. (pl. Toldi I.)

Közepes harckocsi: Közepes tömegû (mondjuk 15 és 40 tonna között a II.Vh végéig és 25 ill. 50 tonna között a II.Vh után) általános célú lánctalpas harcjármû, ágyú fõfegyverzettel és géppuskákkal felfegyverezve. (pl. Pz.III., ill. T-54, M46 Patton)

Nehéz harckocsi: Nagy tömegû (mondjuk 40 tonna feletti a II.Vh végéig, és 50 tonna feletti a II.Vh után), erõs ágyúfegyverzettel és páncélzattal rendelkezõ általános célú lánctalpas harcjármû. (pl. JSz-2, ill. T-10, M60)

Rohamlöveg: Torony nélküli ágyúfegyverzetû lánctalpas harcjármû, alapvetõen a gyalogság közvetlen tûztámogatása a feladata. (pl. Stug.III.)

Rohamlöveg-páncélvadász: Torony nélküli kifejezetten páncélelhárításra készített lánctalpas harcjármû. (pl. Jagdpanther)

Páncélvadász: II.Vh-ban kifejezetten páncélelhárításra készített ágyúfegyverzetû lánctalpas harcjármû (pl. M10 Wolverine). A II.Vh után ide sorolhatóak a kifejezetten páncélelhárításra szolgáló bármilyen gumikeres vagy lánctalpas, ágyú- vagy rakétafegyverzetû harcjármû (pl. BRDM-2, FV 102 Striker, Centauro, IKV-91).

Önjáró löveg: Alapvetõen tüzérségi feladatkörû jármû ágyúfegyverzettel (pl. M109, G6), de ide sorolandóak a csapatok közvetlen tûztámogatását nyújtó eszközök is (pl. Stryker MGS).

Valamint:
Önjáró aknavetõ, Önjáró sorozatvetõ.

Megjegyzés:
Sok esetben nehéz megállapítani, hogy pontosan milyen besorolást is érdemel egy jármû (pl. a BMP-T, vagy az Strv-103). Ráadásul bizonyos feladatkörök értelmezése is kérdéses, pl. Lippai Péter alez. véleménye szerint például a BTR-80/80A nem harcjármû, mert gyakorlatilag nem képes hatékonyan résztvenni egy komolyabb összetûzésben, lévén túl sérülékeny.

Amúgy ezek a kategóriák nem triviálisak, már a németek is következetlenül kategórizáltak helyenként és a mostani szakirodalom sem jobb 😊
Ráadásul nincs minden nyelven egyértelmû megfeleltetés.

Cifu tudnál írni pár szót, hogy szerinted milyen kategóriák vanna és mit jelent az adott kategória?

Jahh olvatam, de speckó ide vagy oda, nem volt ez sem elég erõs, amit alá húz, hogy HL 230asokra cserélték, bár lehet, hogy a bonyolultsága miatt, a Greifnél sem fizetõdött meg a 2 motorral irányított 1 propelleres bonyolult megodás.

A Porsche féle Tigrisnek elég speckó meghajtása volt, eleve két motor volt benne amik egy generátort hajtottak és a láncmeghajtó kerekeket pedig két elektromotor hajtotta meg. De ez sem volt egy túl nyerõ megoldás

az Ausf Brõl és a Jagdrõl ne is beszéljünk😛P
Gondolj bele, hogy még a MAybach HL 230nál is gyengébb motor volt alapból benne, na azzal milyen szép lett volna a teljesítménye, mûúton elérte vola 9000es fordulaton pörgetve az 5 Km/h 😄D

A finneknek van egy hasonló pct csöve, PstOhj2000 Eurospike néven, gondoltam a belinkelt videón ez van.

Infomorzsák?😄
Hozzászólnék,
Újmotor vagy sem, ugyanolyan megbízhatatlan maradt mint a Pz.Kpfw. VI Tiger I-es, tapasztalható is volt.

Õõõõõ páncélvadász, és új mototrt kapott, de nem rakták más helyre.

Ha jól rémlik, a rohamlöveg a gyalogság támogatására szolgáló torony nélküli önjáró löveg. A páncélvadász olyan jármû, amely az ellenséges tankok ellen készültek, kifejezetten erre a célra.
Rosszul tudnám?

Nem a páncél vastagságból kell megállapítani, hogy milyen csoportba tartozik, hanem inkább arról, hogy mire használták😄
Nem mind1 hogy bent a városban rohamoz, vagy egy távolabbi dombról vadássza le áldozatait, vagy támogatja az elõre nyomuló alakulatokat.

Még nem néztem utána, de elõre is emel kaalapom elõtettek, mer gyorsan beírtam a roham löveget, de ehet elsiettem, de meglássuk *Update