94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#30410
A MIG-29 SOHA nem kapott AWACS támogatás egyetlen konfliktusan sem az ellenfelei meg igen és mindkét esetben ahol nagyobb számban volt ilyen gép, az ellenfél még számbeli fölényben volt. A MIG-29 fenyegetést soha nem vette félvállról a USAF és más sem. Az legutóbbi balhéban még az AIM-120 csak rátett egy lapáttal.
A-50 támogatással és R-77 rakétákkal közel számbeli arányok melett az újabb MIG-29 verziók már egészen más lapra tartoznának, de ez a Su-27 esetében méginkább igaz.
Amire kíváncsi lennék az, hogy mennyiben változott az orosz kiképzési rendszer az elmúlt 20 évben. Ha az nem változott sokat, akkor OROSZU pilótával OROSZ mennyiségű repórával nem sokat lehet kezdeni egy USAF pilóta vagy akár egy holland, de legfőképp egy izraelivel szemben.
A '80-es évek elején egyes izraeli pilóták évi 550-600 (!!) órát repültek az új F-15 és F-16 gépeken, hogy '73 mégeszer ne ismétlődhessen meg. Az eredmény tisztán látszott '82-ben A Beka-völgy felett. Olyan megalázó és egyoldalú végeredmény kevés volt a hadtörténelem folyamán... -
dara #30409 Ezt már korábban is mondtam: egy fegyver önmagában nem ér semmit, az egész rendszert kell értékelni. Ha nem így teszed, akkor nem kapsz valós eredményt. Közelharcban lehet jó a MiG-29, lehet nyertek vele mindenféle angliai repnapokon, csak ugye a harcban bukott. Szóval mint eszköz jó, de mint egy rendszer része... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#30408
Az első SSN is csak 54 éve készült el (1954. január 21-én), A Blueback gerincét 1957. április 15-én fektették le, a Bonefish-ét 1957. június 3-án. Szóval még csak az sem igaz, hogy 54 éve csak SSN-t építenek. Az első valóban bevethető SSN, a USS Skate SSN-578 gerincét 1955. július 21-én fektették le.
Jogos, helyesen akkor lassan 50 éve csak nukleáris meghajtású tengókat építenek az amerikaiak.
Amit Te leírsz, az bőven nem normális bevetés. Ilyen ugyanis csak gyakorlatokon létezik, a valóságban nem. Tehát nem normális. A normális az, ami a valóság, az meg tipikusan nem az egyenlő felek.
Ezt már jópárszor lerágtuk itt a topicban, aztán úgy fél évente ismét fel-fel bukkan. Jobb vagy rosszabb a nyugati v. a keleti? Valahogy mindig akad valaki friss topiclátogató, aki bedobja ezt a gumicsontot. ^^
Ha a harceszközöket akarjuk összemérni, akkor egyenlő körülmények között kell összemérni őket. Nem úgy, hogy az egyik ilyen-olyan-amolyan előnyökkel indul a harcba. Ha nem így teszünk, akkor nem a fegyvereket hasonlítjuk össze, hanem az egész rendszert, kezdve a közlegényt, aki a földön kiszolgálja a gépeket egészen a politikusokig, akik eldöntötték hogy mit miért és mennyiért rendelnek meg.
Ez esetben tehát tipikus körülményeket nézve nincs ellenfele az USA-nak, leginkább amiatt, mert nincs még egy ország, amely képes mintegy 500 milliárd US$-t költeni a katonaságára évente.
Csak akkor meg ne a haditechnikai eszközökről beszéljünk... -
dara #30407 "és lassan 50 éve csak ilyen van rendszerben az US NAVY-nél
Azt tudod, hogy ez baromság. Az utolsó DE tengeralattjárót (USS Blueback (SS-581)) 1990. október 1-én vonták ki. Az meg bőven nem 50 éve volt.
Az első SSN is csak 54 éve készült el (1954. január 21-én), A Blueback gerincét 1957. április 15-én fektették le, a Bonefish-ét 1957. június 3-án. Szóval még csak az sem igaz, hogy 54 éve csak SSN-t építenek. Az első valóban bevethető SSN, a USS Skate SSN-578 gerincét 1955. július 21-én fektették le.
Amit Te leírsz, az bőven nem normális bevetés. Ilyen ugyanis csak gyakorlatokon létezik, a valóságban nem. Tehát nem normális. A normális az, ami a valóság, az meg tipikusan nem az egyenlő felek. -
Ren #30406 A hadsereg egyetlen országban sem demokratikus intézmény. Ráadásul az emaileket nem egy nagy kunszt "elfogni" és kellő számú emailből azért elég jól feltérképezhető, hogy pl hol milyen egységek állomásoznak, mit csinálnak, milyen a felszereltség, morál, stb. -
#30405
Sziasztok,
nem tudjátok megmondani hogy mi ez a nagy felfegyverkezés a VPOP-nál? -
#30404
"Egyébként már 2004 elejétől az Irakban szolgáló katonák e-mailjeit csak egy ellenőrzött szerveren keresztül lehet elküldeni - ahol alapos cenzúrának vetik alá őket."
hehe. régi hagyomány a demokrácia országában:) -
#30403
soha nem"neztek le"vagy degradaltak a szovjet technikat mivel realis fenyegeteskent iteltek meg..csak annyit mondok--ami teny-soha nem fogjak megengedni(foleg az USA)h barmely orszag h.technikaja akarcsak megkozelitse az o szinvonalukat..ezt nevezhetjuk paranoianak..az mind1..(uzletileg sem rossz huzas)
Természetes, hogy minden állam igyekszik magasabb technikai szinvonalat képviselő fegyvereket tervezni, építeni és rendszeresíteni, hiszen ezzel saját hatalmát, erejét tudja egyfelől demonstrálni, másfelől pedig katonai konfliktusban potenciális előnnyel indulhat harcba. Viszont az nem igaz, hogy az USA minden téren előnyben van.
A kedvenc példám a tengeralattjárók esete. Az USA nagy hatótávolságú, akár 3 hónapos járőrözésre is alkalmas nukleáris meghajtású vadász tengeralattjárókat rendszeresített, és lassan 50 éve csak ilyen van rendszerben az US NAVY-nél. Ezeknek a tengeralattjáróknak a fő előnyük a szinte korlátlan hatótávolság és a nagy végsebesség. Ellenben nagyon csendesre építeni őket roppant nehéz, mivel a nukleáris reaktor hűtőberendezése mozgó alkatrészeket tartalmaz, az energiaellátásról pedig gőzturbinák által hajtott generátorok gondoskodnak, amelyek szintén elég zajosak. Egy hagyományos meghajtású tengeralattjáró azonos felépítésű testel mindig csendesebb lesz, márpedig a tenger alatti hadviselésben ez a fő szempont. Amíg a levegőfüggetlen energiaforrások (AIP), mint az üzemanyagcella és a zárt rendszerű motorok nem forrtak ki, a hagyományos tengóknak 3-4 naponta legalább fel kellett jönniük a felszin közelébe, hogy diesel-motorjaikkal feltölthessék az akkumulátorokat. Az AIP tengók viszont akár 30 napig is a tengeren lehetnek úgy, hogy az akkukat az AIP rendszere tölti fel. Egy AIP tengó bizony hatékonyabb harci körülmények között, mint egy nukleáris meghajtású. A nukleáris tengó előnye csupán a nagy hatótávolság, és a nagy sebesség maradt - ez utóbbi ugyanakkor veszélyes eszköz, hiszen nagy sebességnél egyfelől mindenki tudni fogja, merre is vannak, másfelő a saját szonárjai megsüketülnek a test mellett áramló víz zajától, ergo megvakul a tengó. Per pillanat minden modern hagyományos tengó már AIP meghajtással készül...
.(pl.egyszeruen 1 gep 1 bevetes..ezert pl soha nem volt prioritas a harcaszati gepeknel a legi utantoltes kepesege,mostmar mas az iranyvonal)
Nem egészen. A harcászati gépek esetén a szovjet doktrina előretolt ideiglenes repterekkel számolt. A légi utántöltés egyfelől bonyolult, másfelől veszélyes játék volt egy potenciális világháborús helyzetben. A légi utántöltés éppen ezért náluk nem játszott szerepet a harcászati alkalmazásban. Cserébe a szovjet gépeknél elvárás volt, hogy előkészítettlen, füves repterekről is alkalmazni lehessen őket - ez egy olyan elvárás volt, aminek viszont a nyugati gépek nem feleltek meg.
hat oregem tobb mint 14.000(!) db-ot inditottak es evvel kb.240 repeszkozt semmisitettek meg.koztuk sok pilcsinelkuli felderitogepet,es eleg sok SAJAT gepet is...
Az adott körülmények között ezek bármilyen meglepő, de nem rossz arányok, a nyugati légvédelmi rendszerek sem szerepeltek volna jobban abban az időben. Amúgy a teljesítményre jó példa Gary Powers U-2-esének lelövése. Az USAF és a CIA is kizártnak tartotta, hogy a nagy magasságban repülő kémrepülőgépre bármi is veszélyt jelenthessen, még a saját légvédelmi rendszereiket is figyelembe vették ennek a mérlegelésekor. Nagy meglepetés volt, mikor ez az elmélet megdőlt...
a kepet arnyalja h ebben a statisztikaban benne van pl.STINGER(foleg az afganoknak szallitott)is,messze jobb statisztikai"eredmennyel"
A Stinger előtt meg ott volt a Redeye MANPADS, ami az afgánoknál csúnyán leszerepelt. Akkor ez most a nyugati fölényt sugalja tán?
mit ertesz"normalis"bevetes alatt?
Amikor azonos körülmények között, egymáshoz mérhető erők csapna össze, nem pedig tipikusan az egyik fél esetén magasabb erőfőlényből származó összecsapásokról beszélünk.
Ilyen volt például a Koreai háború, ahol a két fél nem is bírt igazán egymással, amikor bekapcsolódott Kína és a háttérben a Szovjetunió. Ilyenek voltak a korai arab-izraeli konfliktusok, ahol az izraeliek találékonysága és küzdeni akarása, és a másik oldalon az elhibázott katonai döntések, és a sokszor gyorsan letörő morál jobban befolyásolta a harc végkimenetét, mint az alkalmazott fegyverek.
Az 1967-es arab-izraeli háború óta "nyilt" küzdelemben nem volt igazán példa arra, hogy a nyugati és a keleti technika rendesen megvívhasson egymással. A felhozott csecsen példával szemben lehet említeni például a 2004-es Faludzsai hadműveletett (itt olvasható a rövid összefoglaló róla). -
dara #30402 Ez is szempont volt a fejlesztés során. Az AIM-47 még valóban alapvetően bombázók ellen lett fejlesztve. -
#30401
Normális bevetés alatt azt értni, hogy a MIG-29-es ne 1:4 1:8 arányban rúlerőben levő AWACS-szel támogatott ellenfél ellen küzdjön úgy, hogy még a földről sem kap támogatást...
'99-ben az AF hadművelet alatt meg az AMRAAM-mal elláttott gépek ellen SARH R-27R rakétával menni az öngyilkosság szintű akció volt. Sikeresség esélye szine a 0-hoz közelített...
Van abban igazság, hogy az volt szovjet/orosz rendszerek alacsonyabb szintet képviselnek csak azokat egy esetleges háború során TÖMEGESEN használták volna a NATO erők ellen, csak ilyen helyzet soha nem következett be. Tehát egészen más lenne a kép, ha mondjuk 12 db MIG-23ML vagy MLD támadna meg egy 4 gépes F-15 kötelékben még a '80-as években. Ekkor még csak Sparrow volt...
A másik amit nagyon jól el lehet játszani, hogy egy nagy horda gép közé bevegyítek pár erősebbet (MIG-29 Su-27) és a régi MIG-21 és MIG-23 gépek feláldozásával jutottak volna közel a nagyágyúk. Ma már ezt nehezebb eljátszani az NCTR képességek miatt. -
#30400
Nana. Azért te is keversz ám sokmindent.
1. Az legnagyobb számban idított szovjet légvédelmi rakéta az SA-2 és SA-6 rendszerhez tartozott valszeg a történelem folyamán.
2. Az SA-2-őt interkontinentális bombázók ellen tervezték és nem vadászok ellen. Ero kész csoda, hogy egyáltalán vadászt le tudtak vele szedni... Az igaz, hogy a B-52-es gépek ellen sem volt túl sikeres. A vietnámi háború találati átlaga (az nem megsemmísítés!!) soha nem volt 6% felett, de a legrosszabb évben 3% körül volt.
3. A Yom Kippúr háborúban az SA-6 az elején igen jól szerepelt kb. 10 indításra jutott egy lelölvés vadászok ellen ami nagy előrelépés volt, ráadásul még mobil is volt a rendszer.
4. A hatvanas években az USA légiharcrakétái is pont olyan ócskák voltak, mint az szovjetek. A légiharcok többségéből úgy tértek haza a pilóták, hogy előtték az összes rakétát és mivel az F-4 gépek nagy részén és a MIG-21PF gépeken nem volt gépágyú szépen hazarepültek a küzdő felek.
5. A Sivatagi Vihar alatt is egy mennyiségileg nagy, de vezetési szempontból szétvert légvédelem is képes volt napi átlagban egy repeszközt lelőni pedig Irak nagyrészt SA-2 és SA-3 és talán SA-6-tal rendelkezett. Akkor el lehet képzelni, hogy egy S-300 (SA-10) és és SA-11 (Buk) rendszerek milyen veszteségeket okoztak volna kezdetben.
6. A szovjet haditengerészeti rakéták meg ingeis NAGYON komoly fenyegetést jelentettek minidig is. Azért egy hajót közel sem olyan nehéz eltalálni, mint egy manőverező repülőgépet... -
#30399
Én meg úgy tudtam, hogy PONT emiatt lett létrehozva. -
#30398
koszi! mindenkeppen elolvosom...
a konnyu fegyverzeten asszem nem ugyanazt ertjuk...
pl.nem rendelkeztek modern pancelos elleni helikopterekkel(sem)..
a kezi panceltoro fegyverek sztem a konnyu fegyverzet kategoriaja..
de lehet h tevedek...akkor ezt ertsd igy,kerlek! -
#30397
amugy Neked kene utananezni a tortenelemnek..(nem csak a lexikalis adatokat fujni egyes eszkozokrol..a harcteren dol el minden..nem a katalogusokban)
ezt a vitat mar lefolytattak a TopGun nevu magazinban a 90es evek elejen...
h a(szovjet eredetu) SAM-ok h szerepeltek a helyi haborukban?
hat oregem tobb mint 14.000(!) db-ot inditottak es evvel kb.240 repeszkozt semmisitettek meg.koztuk sok pilcsinelkuli felderitogepet,es eleg sok SAJAT gepet is...
a kepet arnyalja h ebben a statisztikaban benne van pl.STINGER(foleg az afganoknak szallitott)is,messze jobb statisztikai"eredmennyel"
a rombolo elsulyesztesebol barmit levonni a kepessegeket tekintve(az alkalmazas kis mennyiseget miatt)ertelmetlen..
mit ertesz"normalis"bevetes alatt? -
#30396
ezt u mondod mintha a potencialis ellenfelek(nyugat,akarki)nem lennenek ezekkel tisztaban..! :-)sztem ez a marhasag..
soha nem"neztek le"vagy degradaltak a szovjet technikat mivel realis fenyegeteskent iteltek meg..csak annyit mondok--ami teny-soha nem fogjak megengedni(foleg az USA)h barmely orszag h.technikaja akarcsak megkozelitse az o szinvonalukat..ezt nevezhetjuk paranoianak..az mind1..(uzletileg sem rossz huzas)
ennek alapveto koncepcios okai vannak..a volt szovjet hadsereget vilaghaborus elvek alapjan szereltek fel es kepeztek,ahol nagyon hamar eldolt volna"minden",evekig elhuzodo haboruk,frontok kizarva..ezert gondolkodtak nagytomegu fegyvereserok beveteserol,minden eszkozbol tobbszoros mennyisegi folennyel,nmindent elsopro invazioval...(pl.egyszeruen 1 gep 1 bevetes..ezert pl soha nem volt prioritas a harcaszati gepeknel a legi utantoltes kepesege,mostmar mas az iranyvonal)
ezzel fegyverkeszlettel van felszerelve meg mindig a mai orosz hadero,uj eszkozok nagyon lassan terjednek..ami mar mas vilag(katona)politikai kovetelmenyeknek is megfelel...
-
#30395
Passz, csak anno még az Index.hu űrbuzik topicjában volt téma, hogy az amerikai űrhajósok megjegyezték, hogy az ISS amerikai moduljaiban lévő számítógéppel sok gondjuk volt, az oroszokkal meg semmi. -
#30394
Amit bombázók ellen szántak. De egy szuperszonikus hajó elleni rakéta elfogása azért nem tartozott az erősségük közé... -
kamov #30393 Teljesen OFF, de az ISS Orosz szegmensének a hat vezérlő számítógépe német gyártmányú, és volt velük hardveres probléma is. -
#30392
74-ben már volt AIM-54. -
#30391
Már semmi, kösz a válaszokat. 
-
#30390
Nem, Szíria nem rendelkezik Szu-27-esekkel, többször tárgyaltak róla, sőt, Szír pilóták repültek is velük, még át is festettek Szír felségjelzésre két gépet, de nem jött létre soha megállapodás. 2007-ben Szu-30MK gépekről ment a pletyka (meg MiG-29SzMT és MiG-31-es vadászgépekről), de ezek sem valósultak meg. -
#30389
Mi van velük? -
#30388
Az AS-4-es 1974-es rakéta (az AS-6 nem sokkal későbbi), csaknem 4000km/h sebességgel repült nagy magasságban, az SM-1 előtt semmi sem volt, amivel védekezhettek volna, az SM-1 képességeinek is a határát feszegette.
A szuperszonikus sebességért cserébe kisebb a hatótávolság, igen, ha neked nagyobb hatótávolság kell, akkor ott a Novator Club robotrepülőgép - csak az ugye szubszonikus. -
Freeda Krueger #30387 Üdv!
Van valakinek valamilyen infója a Sziriai Su-27 esekről?
Van nekik egyáltalán vagy csak tervezték a rendszeresitést?
Az eddig talált infók kicsit ellentmondásosak. -
#30386
Kicsit informálódnod kéne még, mielőtt ilyen marhaságokat hordasz össze...
A csecsenek jó része ex-szovjet katona volt, pontosan ismerték a szovjet/orosz fegyvereket, taktikákat, és a fegyverzetük is megvolt ellenük... -
#30385
Egy picikét utána kéne nézned a történelemnek. Orosz SAM rendszerek az Arab-Izraeli és Vietnami háborúban, a P-15 (SS-N-2) hajó elleni cirkáló rakéta volt az első sikeresen bevetett hajó elleni rakétafegyver (az Izraeliek egyik rombolóját sűlyesztették el).
A valós adatok terén a fő probléma, hogy a légiharc rakéták terén (ahonnan indult a vita) nincs egyszerűen normális bevetés. Szóval ez alapján meg miért akarod leszólni? Sem pro, sem kontra nincs ugyanis eredmény...
A propaganda pedig kétoldalú dolog, a nyugati gyártók is erős túlzásokba esnek fegyverrendszereik terén, ha a hivatalos brossúrákat írják meg... -
#30384
Az S-300 és Patriot SAM család képes egyszerre szimultán több célt támadni?
Igen. Az altípustól is függ mennyit, az S-300PMU például 6 célra tud rávezetni, célonként két rakétát.
A besugárzásjelző mutat befogást vagy olyan, mint a repcsik TWS módja, hogy nem történik észelelhető változás a cél számára a radar kisugárzásában?
Más radar szolgál a felderítésre, és más a rávezetésre, tehát ha az RWR rendszer elég inteligens, akkor igen, tudhatja, hogy befogták, azt viszont nem, hogy mikor is indítanak ellene rakétát.
A rakétákban van saját miniatűr radar, mint AIM-120 vagy AIM-54-ben volt, vagy végig folyamtos besugárzást igényelnek?
Nem, a mostani nagy hatótávú SAM-ok többségében TVM irányítás működik, tehát a SAM radarja követi a célt, a rakéta orrában van egy passzív érzékelő, ez a visszavert radarjeleket érzékelve a nyers adatokat továbbítja rádiókapcsolat útján a SAM irányító rendszere felé, a földi számítógép kiszámolja szükséges-e korrekció, és ha igen, akkor ezek alapján a szükséges irányító parancsokat rádiókapcsolat útján továbbítja a rakétának. A TVM előnye, hogy a rakétának nincs saját (drága) aktív radarja és irányító rendszere, így olcsóbb.
A haditengerészeti változatok mennyiben térnek el a szárazföldi verziótól? SA-N-6 <--> SA-10 (S-300) és SA-N-12 <--> SA-11 az egymásnak megfelelő rendszerek.
Általában csak a tengerészeti radarokhoz és a tengerészeti alkalmazáshoz (pl. sós levegő tűrése) alakítják át őket. -
#30383
Orosz SAM rendszerek? 
-
#30382
Az AS-6 és AS-4 hordozására csak TU-22M, TU-16 vagy TU-95 verziók képesek vagy voltak képesek. Én a kisebb exportált családról beszéltem, csak ezt elfelejtettem közlni. A 3M80 Moskit (SS-N-22 Sunburn, ennek a típusjelzése számomra homályos egy kicsit) és az Kh-31 (AS-17A)-ről. Ezek tudtommal alacsonyan és gyorsan mennek rá a célra. Mai rendszereknek az AS-4 és AS-6 a vicckategória szinjén levő célok. Hatalmasak és magasan repülnek. -
#30381
Hajó/tengeralattjáróról indíthatóak:
R-500 Bazalt: 550km-es hatótávolság
R-700 Granat: 550km-es hatótávolság
R-800 Onyx: 300km-es hatótávolság
Légi indítású:
Kh-22 (AS-4): 400-500km-es hatótávolság
Kh-26 (AS-6): 350-400km-es hatótásolság -
AKSURV #30380 Hülyeség nem csak könnyűfegyverzetük volt, sőt. Volt olyan hogy jobb felszerelésük volt mint az odavezényelt orosz alakulatoknak, mert ott hagytak nekik mindent, a nagyeszű politikusok.
Ha témában akarsz korrekt könnyvet olvasni ajánlom Zichermann István csecsen háború cimű könyvét, messze a legobjektivabb könyv ami megjelent e témában.
A szerző kárpátaljai magyar orosz eje-ként megjárta az első háborút. A könyvet egyébként egy orosz és csecsen osztálytársának dedikálja.
Leveszi az oroszokról, de csecsenekről is a keresztvizet. -
#30379
Radartechnikában pl. az oroszok mindig jók voltak, és ha valamiben mégse jött be az újítás, nem féltek visszalépni, ha a régi jobb volt (pl. a Kuznyecov fázisvezérelt radarjával rengeteg gond volt még az építés időszakában, ezért a Varyag-ot hagyományos forgótányéros radarokkal szerelték volna fel). A vezérlőelektronikában általában az egyszerűségre hajaztak, mivel az elektronika terén valóban le voltak maradva. Ez azonban nem feltétlenül rossz pont, olyat nem nagyon hallhattál, hogy egy orosz gépnek szoftverproblémái lennének. ^^
Félig off, de ide kívánkozik például az ISS esete, az ISS amerikai moduljaiban lévő számítógépekre sokat panaszkodtak az űrhajósok, lefagytak, lassúak voltak, stb. Ellenben az orosz modulokban lévő számítógépekkel soha semmi bajuk nem volt. -
#30378
kicsit tobbet kene informalodnod a napi vilagpolitikai esemenyekrol..igaz h ezek az infok valamelyest torzitva jonnek at,de azert lehet kepet alkotni...(a regebbi haboruk statisztikai rendelkezesre allnak..keresd meg..!vesd ossze a maskezbol szolo infokkal,stb.)
a peldad jo,a szinte "csak"konnyuvegyverzettel felszerelt "csecsen fighterek"milyen irtast rendeztek a legmodernebb orosz(szovjet)panceloserok soraiban groznijban '97-ben..csak kicsit kellett pucolniuk a "hos specnaz"osztagoknak...
persze Te az 1 utcaban kilott 6-7 T-80UD(miegymas)tankot is csak nyugati propagandanak tartod... -
#30377
"ekkora tulzasokba ne essunk"
hat sztem az a tulzas h a gyartok(reklamizu)adatait veszed alapul alapveteo kepessegkent..epp itt van a hiba..az orosz fegyverek(a technologiarol beszelek!!!)soha nem hoztak harci korulmenyek kozott azt amit a(ujabban reklam)propaganda harsogott rola..versenyeztetesrol(foleg a szovjet eraban)nehez lenne beszelnunk...
u.h.sajna kb 20 evig meg nem lesz igazad az emlitett fegyverek valos kepessegeit tekintve....hja ha azt veszed alapul amit a ruszkik nyomnak rola ...?
-
#30376
Azért halkan megkérdezném, hogy anno kik ellen is tervezték ezeket? Khöm... NATO erők ellen. Volt/van ott azért komoly erő... -
#30375
A Világon kb 5 országnak van hordozócsoportja. hánynak is van haditengerészete? saccperkábé szerintem olyan 50-60 körüli a szám. -
#30374
Asszem már kérdeztem, de akkor megkérdem megint kicsit kiegészítve.
Az S-300 és Patriot SAM család képes egyszerre szimultán több célt támadni? A besugárzásjelző mutat befogást vagy olyan, mint a repcsik TWS módja, hogy nem történik észelelhető változás a cél számára a radar kisugárzásában? A rakétákban van saját miniatűr radar, mint AIM-120 vagy AIM-54-ben volt, vagy végig folyamtos besugárzást igényelnek?
Az SA-11/17 rendszer tud több célt támadni? Ott tudtommal van, hagyományos "befogás" csak a járműveken is van saját radar és képesek önállóan is támadni. Vagy tévedek?
A haditengerészeti változatok mennyiben térnek el a szárazföldi verziótól? SA-N-6 <--> SA-10 (S-300) és SA-N-12 <--> SA-11 az egymásnak megfelelő rendszerek. -
#30373
Az orosz szuperszonikus levegő-föld hajó elleni rakéták azért veszélyesek, bár a hatótávolságuk azért elég kicsi. Azért 100-130 km-re is odamenni egy ellenséges hordozócsoporthoz elég necces. Kisebb országok haditengerészete ellen viszont félelmetes fegyverek. -
#30372
Francia, izraeli, német és szerintem még indiai elektronikát vásárolnak bőven raktárszámra meg fejlesztenek együttműködve.
Azért India informatikában kezd igen erős lenni. -
#30371
"egyszeruen elkepeszto h ilyeneken mennek vitak,mikor a valos korulmenyek kozott inditott fegyverek statisztikaja hozzaferheto(inditas/gyozelem,persze a korulmenyek figyelembevetelevel)mar akit erdekel...."
Hár öregem ha már ilyen kedves stílusban megszólítottál, tudod az "éles bevetés harci statisztikáival az a baj, hogy soha nem lehet tudni, hogy mennyi benne a torzítás, mert mindkét fél más veszteséglistát ismer el. Modern harcászati fegyverek bevetésének eredményeiről meg az amcsi propagandán túl hol is találsz adatokat??
Azt pl tudod-e hogy milyen eredményes volt az orosz hadsereg a csecsenek ellen?? Holott idestova 8 éve tartó konfliktus.