Haditechnikai Topic

"az ak-63 teljesen megegyezik a 47-essel, csupán a masszív fa tust cserélték le egy alulról könnyen kinyitható válltámaszra"

Ez biztos ? <#guluszem1>

nah jó, de az ak-63 mennyi idõs és mennyi idõs egy g36?

az ak-63 teljesen megegyezik a 47-essel, csupán a masszív fa tust cserélték le egy alulról könnyen kinyitható válltámaszra, nemhiába desszantosfegyver

amúgy röhögni fogsz de kényelmes vállbafogni, nem nyom és eléggé jól meg lehet tartani, bár állva éléset nem volt alkalmam vele lõni, a vak meg tudjuk hogy mennyire más visszarúgás szempontjából 😊

"Ami az AK-t illeti, egyszerûen eljárt felette az idõ. Egyfelõl mint írtam, megbízhatóság terén a jobb nyugati típusok ugyanott vannak. Egyes nyugati fegyverek más dolgokban mutatnak túl rajta (pl. FaMAS beépített bipodja, amelyel fekvõ helyzetbõl nagyszerûen lehet lõni). Az olcsó gyártás fontos dolog, de a nyugati országokban azért megengedhetik magunknak, hogy olyan fegyvert gyártsanak, ahol nem az olcsó elkészítés és a könnyen gyárthatóság a fõ szempont. Svájc hadserege például egyértelmûen azt mondta, hogy nem érdekli mennyibe kerül, de a lehetõ legjobb fegyvert adják a katonák kezébe. Megtehetik és megtették. Az AK pontos fegyver? Mihez képest? Egy SiG-550-el, M16-al vagy L85A1-el pontosabban lehet lõni, nagy távolságra pedig a 7.62x51mm-es NATO fegyverek (FN FAL, HK G3, M14) egyes lövéssel nagyságrendel pontosabbak (normális katona úgy 100-150 méternél messzebbre úgysem sorozatot fog lõni, még AK-val sem). Itt jön képbe aztán az optikai irányzék."

Nem tudom, hogy miért állítod, hogy eljárt felette az idõ.
Sajnos minden áldott nap bizonyítja a hatékonyságát.
Valóban azokban a tulajdonságokban amiket leírtál adott fegyverek jobbak, G3 jobb messzi egyes lõvésnél, de mennyit ér helyiségharcnál szûk helyen?
Az 5.56 kéziesebb, pontosabb, de mi van ha az ellenfél fal mögött van?
A 5,56 jól öl, de gyenge az átütõereje. Akkor kell a bakának vinnie M16 közeli harcokhoz, kell egy M14 messzi lõvéshez. Ehhez cipel lõszert is.A sig a G36 a SCAR mindegyik nagyon jó fegyver, de 5,56 lõszert lõnek és annak meg van a fenti korlátai.
Az M43 alkalmas mind a közeli, mint távoli max. 500 m terjedõ lõtávra.
Az AK pontossága elég hadszintéri használatra 300 m-ig hosszabb csõvel pl. TABUK 500 m-ig. És akkor még mindig meg van a közelharchoz sorozatlövés lehetõsége. Amire 7,62 NÁTO képtelen.
Tehát jó lõszer, és jó a szerkezet.
A sima AKM hasonlítani a G36-hoz annyi mint M16A1-et egy szuperkütyükkel telerakott M4-hez.
Pontosan a Szép féle fejlesztés mutatta meg, hogy a fegyver belsején nem kell változtatni, de külsõn lehet. Lehet rá bipod, lehet pícantilly sín fegyverlámpa stb.

"Oké, volt a kezedben. De el tudnál vele találni egy 200 méterre lévõ, mozgó célpontot? Hogy tudsz rá egy fegyverlámpát felapplikálni úgy, hogy biztosan a csõvonallal párhuzamosan álljon, és oda világítson, ahova a csõtorkolat néz? Továbbá mennyire kényelmes a fegyver fogása és tartása mondjuk egy HK G36 vagy FaMAS-hoz viszonyítva? "

Én nem, de ismerek olyat aki igen. A seregben két lyukon lõtt a három lövésbõl kiválót, ja és elõtte Budapest kupát nyert sportlövõként.
De pl. az egyik Tóth Lóránd könyvben olvastam nyolcvanas végén megpattant egy BV õrmester fegyverrel 5 tár lõszerrel.
Haza ment a tanyára.
A rendõrök elkezdték kb. 500 m-rõl megafonnal szólogatni szét lõtte a szerkezetet.
Egyszer csak egy macska vágott át a tanya elõtt kb. 200 m-re. Egy db egyes lõvéssel eltalálta szegény macsekot.
Ekkor már rendõrök is elkezdtek gondolkodni. Kiderült hogy hadseregbajnok volt gépkarabéllyal.
Hivtak a HM közremüködésével egy PSZH-t, azt meg leamortizálta. Mire beálltak tanya elé az ürge kilõtte az összes kereket, és vezetõ prizmáját is.
Kiugráltak kocsiból, de addigra agyonlõtte magát.
Tehát lehet az AK val is pontosan lõnni, maga szerkezet és a lõszer alkalmas rá, az ergónomia pedig fejleszthetõ.

Tudtommal igen..

A fegyver gyengeségének pedig az volt az oka, mint a többi német fegyver gyengeségének. Kiforratlanság. Rohamtempóban kellett fejleszteni, nyersanyaghiány idején. Dehát igy jár az aki elhamarkodottan lép be egy háborúba...

De akkor is ez volt az elsõ fegyver, amin gyárilag rajta volt a sín az autómata fegyverek közül.

Hát igen nem sok jót írnak róla. Goering felügyelte a fejelsztését, lehet, ez az oka? 😄

Ahogy Katz írja, az FG42-õn alaphelyzetben nem volt optikai irányzék. Az a számítógépes játékok készítõi lelkén szárad, hogy a legtöbb játékba berakják optikástól, aztán mindenki megõrül érte. 😊))

Lehetni lehetett, csak nem ugy gyártották, ellentétben az FG-42 egyes változataival.

Szvsz a II v.h. egyik legszebb fegyvere, kár hogy annyira nem volt használható a leirások szerint.

A 2000 lövés/perc éppen azért volt, mert ekkora tûzgyorsaságnál a 3 lövéses sorozat kellõen kicsi szórást produkál. Ez volt az egyik indok, amiért kifejlesztették a fegyvert.

De abban az idõben tudtommal egyik autómata fegyverre sem lehetett optikát rakni.

Az alapváltozaton nem volt, csak lehetett rá szerelni optikát is, mint majd' minden puskára.

imádom 😊

Nem az FG42-õn volt elõször sorozatban optika az autómata fegyverek közül?

Ja hát igen, én egyszeri lövésben gondolkodtam, nem golyószórásban 😊. Úgy meg tényleg nem egyszerû.

Oké, volt a kezedben. De el tudnál vele találni egy 200 méterre lévõ, mozgó célpontot? Hogy tudsz rá egy fegyverlámpát felapplikálni úgy, hogy biztosan a csõvonallal párhuzamosan álljon, és oda világítson, ahova a csõtorkolat néz? Továbbá mennyire kényelmes a fegyver fogása és tartása mondjuk egy HK G36 vagy FaMAS-hoz viszonyítva?

Az a baj, hogy nem egyszerûbb. A folyadék kezelése nem egyszerû dolog, ott kezdõdik, hogy jutattod el a tartályból a töltényûrbe, a fegyver poziciójától, gyorsulástól függetlenül - lévén a fegyvernek mûködnie kell fejjel lefele, oldalt, akárhogy tartva, még akkor is, ha körhintán lóbálják a négy égtáj felé. Ezt ésszerûen csak szivattyúkkal tudod megoldani, ami viszont minden, csak nem egyszerû.
Azután folytatódik ott, hogy mit csinálsz a folyadékkal, ha a csõre töltött fegyvert mégsem kell használni, és ûríteni kellene? A folyadékot kiûríted a csak úgy a természetbe? Vagy valahogy visszaszivattyúzod a tartályba? És utána a csõretöltött lövedéket hogy húzod ki?

A folyékony hajtóanyagnak kétségkívûl nagy elõnyei lennének - ám talán mégnagyobb hátrányai...

nahmind1, mondjuk nekem elég régóta megvolt csak nem linkeltem ki lustaságból 😊

a #14475-re visszatérve pedig szerintem az egy ak-63, volt a kezemben egy pár hónapig 😊

Üdv itt is kartárs! 😊
A videót viszont már oda-vissza kibeszéltük. 😉

Valószínûleg azért, mert a "nekem egyszerûbbnek tûnik"-kel kissebbségben vagy. 😊

Nemrossz dolog, bár az a folyadékot mögétöltõs módszer egyszerûbbnek tûnik nekem. Vajon miért nem azt használják?

Elõször is, mi a probléma a hagyományos lõszerrel?

A hüvely gyakorlatilag szükséges rossz. Feladata az, hogy a lõportöltetett megóvja a külsõ behatásoktól, illetve egybefogja a másik három részegységet, a lõport, a csappantyút és a lövedéket. Ugyanakkor a lövés után visszamarad, így feleslegessé válik (lehetõség van újratöltésre, de egy háborúban vagy harcban annak esélye, hogy a harctéren szerte-széthagyot hüvelyeket újratöltsék, a nullához közelít). Miután felesleges, így a katona teherbírását feleslegesen is veszi igénybe, lehetne helyette több lõszert cipelni, vagy akkor annyival kevésbé húzná a vállát a lõszeres táska. Ráadásul a hagyományos lõszernél a hüvelynek hengeresnek kell lennie, hiszen nagy nyomásnak van kitéve, amit ugyan átvesz jobbára a töltényûr, de mégiscsak ott van a töltényûr és a felrobbanó lõpor között. A hengeres testnek pedig van egy rossz tulajdonsága: pocsék helykihasználás szempontjából. Egy szekrénytár belterébõl a lõszer csak cirka 60-70%-ot foglal el (ebbõl cirka 5-10% maga a hüvely), a többi levegõ. Egy jobb helykihasználtságú lõszerbõl többet lehet bezsúfolni ugyanakkora térbe. Az utolsó, nem elhanyagolható dolog pedig az, hogy a hagyományos fegyver a következõ négy fázis szerint mûködik: töltés-reteszelés-lövés-ürítés. Ha nincs hüvely, az utolsó fázis elmarad, így pedig nagyobb lehet a tûzgyorsaság, ami fõleg rögzített sorozatnál jelentõs elõny lenne.

Mik a lehetséges megoldások? Az egyik a folyékony hajtóanyag. Ez már az 1950-es években felmerült. A lényeg az, hogy a töltényûrbe benyomják a lövedéket, feltöltik mögötte folyékony hajtóanyaggal, amit kémiai vagy elektromos hatással begyújtanak, és utána máris jöhet a következõ lövedék, a töltényûr feltöltése és a következõ lövés. Nagy elõnye továbbá, hogy lehet befolyásolni akár minden egyes lövésnél használt meghajtóanyag mennyiséget. Például egy épületharcnál sorozatlövéskor csak kevés hajtóanyagot használnak, így kisebb a torkolati energia, kisebb a visszarúgás és rövid távon jelentõsen javul a szóráskép. Ha viszont egy nagy távolságra lévõ cél ellen akarunk leadni egy egyest lövést, akkor sok meghajtóanyag kerül a töltényûrbe, így nagyobb a torkolati energia, laposabb a röppálya és nagyobb az ölõhatás. Persze ennél még vannak "kisebb" problémák, például a folyadékot lehet külön tartályban tárolni, de akkor a katonának esetenként kétszer kell tárazni, és figyelnie kell, hogy mikor fogy ki a lövedék, és mikor a hajtóanyag. Lehet egy tárba szerelni a hajtóanyagtartályt és a lövedéket persze. A változó torkolati sebességû fegyvernél pedig nagyon alaposan kell megválasztani a menetemelkedést, hogy minden lehetséges módban kellõ legyen a lövedék megperdítése, és ne szórjon túlzottan egyik módban sem. Ha ez a fegyver megvalósulna, ez lenne az ultimate kézifegyver, amely ugyanúgy jól használható lenne géppisztoly, gépkarabély, automata puska vagy géppuska feladatkörben is. Cserébe biztosan bonyolult és drága lesz...

Egyszerûbb megközelítés a hüvely nélküli lõszer. Ez nem egy bonyolult elgondolás: egyszerûen a lõportöltet úgy van kiképezve, hogy a lövedék bele van ültetve, a csappantyú szintúgy, és elég kemény és ellenálló ahhoz, hogy ésszerû határokon belül ellenálljon a fizikai- és a hõ behatásoknak. Mondani egyszerû, megvalósítani nehéz, a Dynamite Nobel cégnek több, mint tíz évébe került a HK G11 lõszerének megalktása. Ennél több tételnek is meg kellett felelni. A minél jobb helykihasználás miatt a lõportöltet külsõ befoglalója egy hasább lett, amely nyolcszögletûen van kialakítva, vagyis az éleinél egy kis levágás van (különben az élek túl érzékenyek lennének a behatásra, és letörhetnének). A lövedéket a lõportölteten belül helyezték el, ez is a helykihasználás miatt van így.


Az egyik korai hüvely nélküli lõszere a G11 prototípusnak, a lövedék itt még kilóg a töltetbõl


A végleges 4.73x33mm-es lõszer metszete


A G11 zárszerkezetének mûködése, látható, hogy csak két állása, van, így lehetõvé téve a 2000 lövés/perc tûzgyorsaságot


A G11 belsõ szerkezete, a tár a csõ fölött van elhelyezve, és a lövedékek függõlegesen állnak benne


A HK G11K2, egy, a mai viszonyokhoz túlságosan is forradalmi fegyver

Hmm hüvelynélküli lõszer az hogy mûxik?

A lenti 8 szempontnak a Kar98k is tokeletesen megfelel. Szerintem is ez a legjobb fegyver! 😊

Javítottam õket (remélem jókat). 😊

Az, hogy egy fegyveren sorozatban gyártva van optikai irányzék, attól még az is kvázi 'lopás', hiszen az EM2 több, mint húsz évvel korábban ezt már felvetette (az, hogy nem került sorozatgyártásba, egy dolog). Az SA80/L85-rõl már írtam egy ismertetõt itt, a norvégiai tesztlövészetvideó is volt már téma. 😉

Az Steyr AUG ettõl még kétségkívûl úttörõ fegyver, de innováció terén kevés igazi valódi újdonságot mutatott be. Ezért írtam, hogy szerintem Walter Stoll inkább csak fogta a már máshol látott hasznos dolgokat, és szépen egybegyúrta egy jó kis fegyverré.

A Glock miben hozott istenigazából újat? Én sem tudok az elsütõbillentyû-biztosítón kívûl bármit is mondani, amire azt lehet mondani, hogy igen, ez valóban forradalmi innováció. Viszont eféle megoldások már voltak korábban is, pl. az M1911A1 markolatbiztosítója vagy a HK P7 biztosítórendszere. A Glock-al kapcsolatban is tehát azt mondom, hogy egy jól összerakott kis pisztoly, de semmi igazi innováció...

Ami az AK-t illeti, egyszerûen eljárt felette az idõ. Egyfelõl mint írtam, megbízhatóság terén a jobb nyugati típusok ugyanott vannak. Egyes nyugati fegyverek más dolgokban mutatnak túl rajta (pl. FaMAS beépített bipodja, amelyel fekvõ helyzetbõl nagyszerûen lehet lõni). Az olcsó gyártás fontos dolog, de a nyugati országokban azért megengedhetik magunknak, hogy olyan fegyvert gyártsanak, ahol nem az olcsó elkészítés és a könnyen gyárthatóság a fõ szempont. Svájc hadserege például egyértelmûen azt mondta, hogy nem érdekli mennyibe kerül, de a lehetõ legjobb fegyvert adják a katonák kezébe. Megtehetik és megtették. Az AK pontos fegyver? Mihez képest? Egy SiG-550-el, M16-al vagy L85A1-el pontosabban lehet lõni, nagy távolságra pedig a 7.62x51mm-es NATO fegyverek (FN FAL, HK G3, M14) egyes lövéssel nagyságrendel pontosabbak (normális katona úgy 100-150 méternél messzebbre úgysem sorozatot fog lõni, még AK-val sem). Itt jön képbe aztán az optikai irányzék.

A HK G11-nél a lõszerproblémát megoldották, a Bundeswehr tartóstesztelésnek vetette alá, mielött áldását adta volna rá (hiszen áldását adta rá, csak aztán a politika megakadályozta, hogy a méregdrága fegyver rendszerbe kerüljön), és nem találtak vele kapcsolatban kifogást, a tartós tüzelés pedig mindenképpen megoldották, hiszen már gyakorlatilag kész volt a könnyûgéppuska változata is, a HK LMG11, amelynek 300-as lõszertárolóját folyamatos tûz mellett ki lehet ûríteni mindenféle veszély nélkül, önggyuladás included. Amúgy az innovációval kapcsolatban merült fel a G11, és el kell ismerni, hogy a HK-nak ezen a téren nincs mi miatt szégyenkeznie....


Az LMG11 betárazása 300db 4.73x33mm-es hüvelynélküli lõszerrel

Elnézést az idézeteknél rosszul adtam meg formátumot ezért egybefolyt szöveg.

Az AUG-t és Glock-t azért tartom valódi innovációnak, mert bár felhasználtak régebbi ötleteket, de pár dologban valódi újdonságot adtak.
AUG
-moduláris szerkezet
- nem kísérleti, hanem rendszerben álló fegyveren optikai irányzék.
-mûanyag belsõszerkezet (ez azért vitatott).
SA-80 elõdje hiába elsõ bull-pup fegyver, az egész egy vicc.
Tényleg kiesik a tár belõle, és a rengetek el akadás miatt én inkább ismétlõfegyvernek hívnám.
Egy videó a használatáról. Norwegian firing range drills

Glock
Bár valóban nem az elsõ mûanyagtokos fegyver, hanem a vz70, de azzal is megvoltak problémák. A Kaliber 40. számában így írnak errõl.:
„A VP70 "Volkspistole" egy sor úttörõ megoldást vonultatott fel - a Glock pisztolyokat 15 évvel megelõzve teljes mûanyag tokkal készítették, poligonhuzagolású csõvel, manuális biztosító nélküli DAO elsütõ szerkezettel, nagykapacitású tárakkal látták el. A katonai változatokra rövidsorozatok kiváltására alkalmas mûanyag válltámaszt lehetett szerelni. Az ötletekben nem szûkölködõ koncepció sajnos több ponton elhibázott volt. A Walther-féle tömegzáras elrendezés a szán túlméretezése nélkül alkalmatlan volt az erõs lõszer megszelídítésére, és az elsütõ szerkezet mûködtetéséhez pedig akkora erõkifejtésre volt szükség, hogy az még a legelszántabb fegyverkedvelõket is elriasztotta a VP70 használatától. Relatív sikertelenségük ellenére mindkét modellt az 1980-as évek közepéig gyártották.”
Glock valóban jól ötvözte a régi dolgokat, de ezek egy új minõséget adtak.
Egy nyugati fegyverhez képes kosztûrõ.
Jó a ravasz ötlete, errõl egy rendõr azt mondta, hogy elég baj az, hogyha fegyvert kell használni, akkor legalább ne kell még mindenféle bizbaszt nyomkodni elõtte.

Én FN SCAR-ról tudok, és a belsõ felépítését tekintve azért van pár eltérés az AK-hoz képest. BTW az SCAR-H képes 7.62x39 lõszer tüzelésére is (ez volt a SCAR program egyik alapkitétele, hogy zsákmányolt lõszerrel is lehessen használni).

Elnézést ez mondat így nézett volna ki, de volt közben egy áramszünetem.
"G36 ÉS A! SCAR pedig gyakorlatilag AK-k ergonomikus tokkal egy az M43 lõszernél összteljesítményét tekintve kevesebbet érõ lõszerekkel."

Sajnos úgy néz ki nem valósul meg sem 6,8-as verzió sem az M43. (Kaliber legújabb száma.)
Pedig ezek mindegyik jobb lõszer mint a rendszerben álló NÁTO lõszerek.

AK fegyvercsaládnak összteljesítmény terén nincs ellenfele.

Mondjuk inkább úgy, hogy egy jól megkonstruált fegyver, amely mindenhol megállja a helyét. De a HK MP5 is ilyen. Azért az alap AK-47/-74 ma már túlhaladott konstrukció, elvárás az integrált, vagy legalábbis gyorsan fel/le szerelhetõ optikai irányzék, a szereléksinek és az ergonómikus kivitel.

Egy fegyvernek ne egy tulajdonsága lényeg, hanem az összteljesítménye (kivétel a megbízhatóság ebben nincs megalkudás) Ami alul bemegy az elõl jöjjön ki.
Ha alábbi fegyver tulajdonságokat pontoznánk, akkor szerintem az AK lenne a max. pont.

1. Megbízhatóság
2.Õlõerõ
3. Átütõ erõ
4. Tûzerõ
5.Szabványosítás A csehek kivételével gyakorlatilag bármelyik szoc. ország ak-jából kivehetem mondjuk a zárat és betehetem a saját fegyverembe.

6.Olcsó gyárthatóság Pl. SIG 550 jó fegyver a legjobb 5.56 lõszert lövi, , de egy árából hány AK lehet csinálni?

7. Pontosság Ebben is elég jók az AK, minden elõítélet elenére csak pl.39 lõszerrel nem lehet megtanulni a használatát. ( ennyit lõttem el a seregben.) De van pár sztorim, hogy mit tud avatott kezekben.

8. Kis súly

Ezekben a tulajdonságokban mindegyikben van olyan nyugati fegyver amely veri az AK-t de olyan nincs amelyik összpontszámban veri.

Arra szerintem a M43-as vagy 6,8 G36 és FN SCAR lenne képes ezért vettem ezeket külön.
Ráadásul mind a két fegyvercsalád arról híres, hogy jól bevált belsõt tett egy nagyon jó külsõben. Ezek már vernék az AK-t.

G11 pont az baj, hogy egy tök új lõszer kellett hozzá, ráadásul tartós tüzelésnél a hüvely nélküli lõszernél könnyen öngyulladás léphet fel, ezt elvileg egy új lõpor keverékkel megoldották, de továbbra szkeptikus vagyok ezen a téren.

Az AK ergonómiájáról annyit, hogy a Szép-féle fegyveren elég jól megoldották ezt és a taktikai izék használatát is.

Amikor beszélgetünk, hogy ki milyen fegyvert gondol ideálisnak valami ilyenen gondolkodtam, csak amp-69 alapon. De ezt már egy másik hozzászólásban.

Persze, hogy nem használták, mert (mint írtam) adogatási problémák voltak vele.
Az 50-es csigatár helyett rendszeresítették mellé a késõbb is használt szekrénytárat.

Ergh!

Sose tudom meg mi volt a 14578-as...

/sóhaj

Persze, természetesen.

Ugye rámhagyod a CD-idet?

Köszönöm, máris megnézem.

Írd be alul a topickeresõbe, hogy #4377, az SA80 ismertetõben kicsivel bõvebben is értekeztem róla.

Az a mordály 1940-esek vége? Nna, most dobtam egy hátast. <#wow2>

Ami vlóban innováció és emellett ténylegesen jó is volt valamire az az AUG és Glock.

Miben?
Az Angolok az SA80 elõdjével (Enfield EM-2) már az 1940-es évek végén csináltak bull-pup gépkarabélyt, amelynek volt integrált optikai célzórendszere.


Enfield EM-2

A Hechkler und Koch VP70 mûanyag tokos pisztolyt már 1970-ben sorozatban gyártották.


HK VP70

A Steyr AUG abban volt forradalmi, hogy minden, addig már létezõ jó dolgot sikerült egy jó fegyverbe egybegyúrni. A Glock sem vonultatott fel túl sok újdonságot, csak egy jól összerakott fegyver volt.

G36 SCAR pedig gyakorlatilag AK ergonomikus tokkal egy az M43 lõszernél összteljesítményét tekintve kevesebbet érõ löszerekkel.

Én FN SCAR-ról tudok, és a belsõ felépítését tekintve azért van pár eltérés az AK-hoz képest. BTW az SCAR-H képes 7.62x39 lõszer tüzelésére is (ez volt a SCAR program egyik alapkitétele, hogy zsákmányolt lõszerrel is lehessen használni).

AK fegyvercsaládnak összteljesítmény terén nincs ellenfele.

Mondjuk inkább úgy, hogy egy jól megkonstruált fegyver, amely mindenhol megállja a helyét. De a HK MP5 is ilyen. Azért az alap AK-47/-74 ma már túlhaladott konstrukció, elvárás az integrált, vagy legalábbis gyorsan fel/le szerelhetõ optikai irányzék, a szereléksinek és az ergonómikus kivitel.

Általában jellemzõen az orosz fegyverek megbizhatóság terén ( legfontosabb fegyver tulajdonság!) verik a nyugati versenytársakat ahhol pedig jobbak a nyugatiak pl. pontosság ott meg elegendõ teljesítményt nyújtanak.

Azért a jobb nyugati fegyvereknek sincs okuk aggódni megbízhatóság terén, a norvégok pl. úgy ütötték-verték a HK G36 és G36A2 gépkarabélyaikat, hogy csak na, mégis megbízhatóan mûködött még -30°C-os tesztlövészeteken. De említhetnénk a SiG-Sauer SG550 szériáját, amit az alpokban tesztelt a svájci hadsereg, szintén nem kisiskolás módjára.

Pl. Abakan képes a gyors tûzlökésre egy 30 éve rendszerben álló lõszerrel, ehhez G11-nek különleges lõszer kellett az árról nem beszélve.

No azért tegyük hozzá, hogy a G11 egyfelõl egy teljesen új lõszer köré épült, és ezzel a lõszerrel megfelelõ teljesítményre képes - akár tartós 2000 lövés/perc tûzgyorsaságra is. A másik fele, hogy az AN-94 Abakan ugyan egy frappáns megoldást választott, de ezzel egyben jelentõsen meg is bonyolították a zárszerkezetett, vagyis elveszett a Kalasnyikov-széria sikerét jelentõ egyik alapkõ, miszerint egyszerû, megbízható, és bárki által gyorsan elsajátítható kezelésû fegyver legyen a katona kezében. A másik, hogy az AN-94 nem jelent elõrelépést az AK-széria hibáival szemben, nem ergonómikus a kialakítása, és nincsenek szereléksinei.

Az hogy az európai fegyverek rulez, hát költõi túlzás.
Nem igen képviselnek nagyobb harctéri teljesítményt, mint az USA fegyverek.
Ami vlóban innováció és emellett ténylegesen jó is volt valamire az az AUG és Glock. a G36 SCAR pedig gyakorlatilag AK ergonomikus tokkal egy az M43 lõszernél összteljesítményét tekintve kevesebbet érõ löszerekkel.
Szerintem a hadrendben álló lõszerek közül az M43 közelíti meg az ideális alaplõszer paramétereit.
Ellenben az oroszok tényleg alkottak pár valóban új dolgot.
pár példa:
AK fegyvercsaládnak összteljesítmény terén nincs ellenfele.
Az 5,45*18 lõszer Ezt lõszert az oroszok a hetvenes évek elején fejlesztették ki, mikor jelet is meg a német és belga versenytárs?
SP-4 hangtompítós lõszer. Nem tudom van-e nyugati megfelelõje.
Vizalatti fegyverek.
9*39 lõszer az ideális városi lõszer. Nagy átütõerõ, jó hangtompítási lehetõség.
Ezekhez különleges lõszerekhez mindhez van megfelelõ, megbizható jó fegyver.
Általában jellemzõen az orosz fegyverek megbizhatóság terén ( legfontosabb fegyver tulajdonság!) verik a nyugati versenytársakat ahhol pedig jobbak a nyugatiak pl. pontosság ott meg elegendõ teljesítményt nyújtanak.
Pl. Abakan képes a gyors tûzlökésre egy 30 éve rendszerben álló lõszerrel, ehhez G11-nek különleges lõszer kellett az árról nem beszélve.

Attól tartok halovány fogalmad sincs arról, mi hogyan zajlik a való világban. Javaslom mielött ilyen zöldségeket írsz le, nézz el a Terror topicba, és olvass vissza (kezd mondjuk a #1966-es hsz.-el). Ott eléggé kifejtettem már az Izraeli-Palesztin konfliktust. Ha esetleg a dolog politikai részével kapcsolatosan van valami észrevételed, abban a topicban kifejtheted.

Viszont ebben a topicban a politikai kontárkodásod egyfelõl nagyon nem ideillõ, másfelõl felesleges inzultálás a topiclakókkal szemben!

unalmas vagy huzas!

Ja de azt Európában nem is használták tudtommal.

Volt hozzá 50-es csigatár, de azzal viszont krónikus adogatási problémák voltak (akárcsak az orosz PPS esetén).

A thompson még elég pontatlan is volt, szóval nagyobb távolságra kuka.

ja és az is tuti, hogy európa kevesebb pénzbõl tud kihozni jobbakat.

De az alap fegyvereik pl a Thompson is egy szar volt. Kicsi tár, mellé olyan összesúly, mint két MP40-nek. Vagy ugye az M16, amit állandóan szídnak. Európa mindig elõtudott rukkolni valami jobbal.

Ugyanígy az emberektõl, az ételtõl, a lakástól, az élettõl...
Vagy nagyon gondolkodj, vagy sehogy.
Mert ez így nevetségesen egysíkú, ezt Te is tudod.

Ez a te véleményed rendben megértem ,én nem akarlak meggyõzni az ellenkezõjérõl ,de te se írgogass ilyeneket ide ,mert én sem írok olyan topicba aminek nem szeretem a témáját. Amûgy mi itt nem a szadista videókról beszélgetünk hanem nagyrészt a fegyverrendszerekrõl.

Alkalmazható, egyfelõl a csõ feletti rész széllesége annyira nem lenne zavaró, másfelõl a lõszernek nem kell feküdnie, hanem állhat is (mint a G11-nél), bár tény, hogy ez a megoldás is inkább csak a rövid lõszereknél alkalmazható.

Köszi, de közben már a talány végére jártunk. Állítólag az ekran esernyõt (is) jelent oroszban. 😉