94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
MuldR #30610 Az a baj, hogy naluk minden Type-al kezdodik :)
Nem emlekszem. Talan Type99 volt nagyon bereklamozva.
Ok, hogy a Leo/Merkava/Ambrams ellen nem veszi fol a harcot, de az Arjun (vagy hogy hivjak az indiait) ellen jo. Nem sok eselye van, hogy valaha is L2/MIV/M1A2 ellen harcol, de a kornyek harckocsijaitol jobb.
Bar a Del-Koreaiak is most valami durvasagot csinaltak. Attol szerintem nem jobb.
-
bgabor #30609 Azért írtam gyenge minőséget, mert harcértéküket tekintve ezek gyenge minőségű anyahajók(és ebben sokat nyomnak a latban a fedélzetükön hordozott elavult gépek). Nemcsak méreteiket tekintve kissebbek az amerikaiaknál. A hordozott gépek is jóval alacsonyabb harcértékűek. Például ha összevetjük az angolok Sea Harrierjeinek képességeit bármelyik jelenlegi amerikai hajófedélzeti típussal, láthatjuk, mennyire elavultak. Ugyanez van a franciák super Etendardjaival.
Persze ez a helyzet változni fog és változóban van a Rafale-k és a jövőbeni angol JSF-ek miatt. -
#30608 Merkava IV, Leo II és Amrams ellen? Háát... Melyik típusra gondolsz konkrétan? -
#30607 OFF
[tegnap mondtam a többieknek 1-2 hódcsaláddal tereljük el a patakot és dombnak fölfelé a HK lőtérre csináljunk kis tavat, de valamiért leszavaztak:) ] -
MuldR #30606 Az uj HK-jukrol eleg jokat olvastam. Az azert vilagszinvonal. Vagy csak jo volt a marketingjuk?
Punker: Azokat a hordozokat eladjak az Airsoftosoknak. :)) -
#30605 ha az első 2-3 tesztpéldány még a dokkban szétesik akkor nem biztos hogy olcsóbb lesz :) -
#30604 Nem valószínű.Több tízezer tonna MINŐSÉGI acél kell és anyag kell. Ez mindenhol ugyanannyiba fáj. Aztán kábelek, stb. Az anyagköltésg magas egy ilyen hajó esetén.
Az első hajó amit összeraknak erős túlzással élve nem nagyon lesz harcképes, folyamatosan gondok lesznek vele és emiatt jó drága lesz. Lásd Kuznyecov.
Az, hogy a kínai olcsóbbért dolgozik sokat nem nyom a latba ilyen szinten. Azért a hajóépítő munkás nem lehet képzetlen, írástudatan kis kínai..
Teljesen saját fejlesztés van HK-ból meg repcsiből, de azok azért nem képviselnek világszínvonalat. Elég vicces lenne, ha építene egy szuper hordozót amikor talán még 10-15 ezer tonna feletti hadihajót sem csináltak eddig.. -
MuldR #30603 "Egy hordozó most kb. 6-7 milliárdba fáj"
Kinaban occobb :)
Amugy kinaban nem sok fejlesztes van, inkabb csak masolas. Szoval sajat erobol nem nagyon tudnak megcsinalni szerintem.
Max ha megszerzi valamelyik kemuk a terveket. Nem hiszem, hogy erre esely lenne. -
#30602 Háááát. Akkor vegyük sorra.
"Megvan rá a pénze"
Ez azért így önmagában nem igaz. Az USA Védelmi minisztérimának éves költségvetése 500 milliárd dollár körül van. A kínai fegyveres erőkre fordítanak évente most kb. 35-40 milliárdot. Szóval a szakadék még mindig nagy. Egy hordozó most kb. 6-7 milliárdba fáj. A pénz meg nem minden.
"a technológiája is"
Na ez ami nem igaz. Honnan lenne mikor SOHA nem csináltak ilyet?
"akkor is kábé fél perc lenne beszerezni néhányszáz profi orosz hajótervezőt."
És? Ők sem csináltak soha semmi olyat, az orosz tervezés csúcsa a Kuznyecov osztály ami fényévekre van a '60-as években készülét Kittyhez képest is nemhogy a legújabbakhoz... Az összerántás könnyűségében sem hiszek. Nem volt komoly szovjet/orosz hajóépítési program 20 éve. EGy ilyenhez tapasztalt mérnök kell aki most legalább már 50-60 éves és nem dolgozott nagy terveken már 20 éve...
"Bár nem hinném, hogy ne tudnák házon belül végrehajtani a tervezést és a kivitelezést."
Egy hajót építeni nem semmiség barátom. Neked soha semmit nem kellett megtanulnod életedben? A MIG-21 és MIG-19 gépek tisztességes lemásolása majd 1 évtizedbe telt, pedig azok hol vannak egy hordozó bonyolultságához képest? A SZU sem volt rá képes, pedig anyagi lehetőségei messze meghaladták kínáét..
"Nem hinném hogy ne tudnának legalább egy olyan gyenge minőségű repülőgép hordozót összehozni, mint az angol vagy a francia hajók."
Nana. Azok nem gyenge minőségűek csak KISEBBEK, mint a szuperhordozók. Hogy tudtál ekkora butaságot írni? -
MuldR #30601 "Azt sem értem, amerikának miért állna érdekében indiának adni a Kittyhawk-ot,"
Divide et impera. Ha odaadja, lehet kina utalni fogja, de Indianak lesz akkora ereje, hogy sakkban tartja kinat.
Ok ott morognak egymasra, addig USA mashol haboruzgat. -
#30600 miért van saját oprendszeruk, miért cenzurázzák az internetet, miért támadják tibetet? ezekhez a kérdésekhez tudnám sorolni a kérdésed, bár nem akarok politizálni, bocs :)
nekik mindenbol saját kell, csak mert megtehetik... -
#30599 jaja, nem sok haszna lenne... -
#30598 cifu, erről hallottál?
"Az ilyen típusú eszközből célba juttatható eszközök hatótávolságának jelentős megnövelésén fáradoznak ifjú magyar mérnökök. Az általuk tervezett rakétapóthajtásos gránát 200m helyett 500 m távolságra lévő pontcélok leküzdésére alkalmas, páncélátütő képessége 40 mm."
link, lényeg a 2. kép alatt -
bgabor #30597 Én alapvetően nem értem, miért nem épít kína szuper repülőgéphordozót?
Megvan rá a pénze(lassan a fél világgazdaság a zsebében van), és a technológiája is. De ha nem lenne meg, akkor is kábé fél perc lenne beszerezni néhányszáz profi orosz hajótervezőt. Bár nem hinném, hogy ne tudnák házon belül végrehajtani a tervezést és a kivitelezést.
Nem hinném hogy ne tudnának legalább egy olyan gyenge minőségű repülőgép hordozót összehozni, mint az angol vagy a francia hajók.
Valamiért mintha Kína tudatosan tartaná távol magát az olyan szuperhatalmi allűröktől, mint a repülőgéphordozó-építés.
Azt sem értem, amerikának miért állna érdekében indiának adni a Kittyhawk-ot, és ezzel a kínaiakat provokálni. Hiszen mind az USA-nak, mind Kínának a jelenlegi helyzet fenntartása az érdeke, nem? -
dara #30596 És ott volt a MGM-13 (TM-76) Mace is, ami már ATRAN irányítású volt és '56-ban szállt fel először, és '59-ben állt szolgálatba. -
#30595 Nem flém, ez TÉNY! Még a Kitty képességeitől is messze van az orosz masina. 20-25 harci gépet ha vihet. A gépek csak korlátozott üzemanyaggal szállhatnak fel, fegyverzettel meg főleg. A 3M80 Moskit raktétával egyáltalán fel tud szállni a gép úgy, hogy még értelmes távolságra tudjon repülni a gép? -
#30594 Cifu, Ren, köszönöm :) Most már mindent tudok :) Visszatérve a Kitty-re, Ha megveszik, akkor szinte garantált (és logikus)hogy a Super Hornetet veszik meg hozzá. Gondolom a védelme illetve a kisérete is hasonló lesz mint most, ha egyszer indiai zászló alatt kifut. (jó nem lesznek Loszik meg virginák :), meg égiszek :) de ami úszni tud az vele fog menni :) De mit fog reagálni kina? Anélkül hogy flémet gerjesztenék, az "orosz" hordozók azért nem ennyire ütőképesek, mint az "öreg" kitty. Tehát marad az hogy vagy a meglévőket (ami azért elég szerény) "turbózzák" fel, vagy megépitik a saját szuper osztályukat? (és most nem a beton nimitzre gondolok :) No meg a kinai büszkeség... elég rosszul esik majd nekik hogy nem nekik lesz az első szuper a környéken...Bár őket ismerve lehet hogy épitenek egy háromszor akkorát :)) -
Ren #30593 Kisérleteztek "rakétapostával". Ld. itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Missile_Mail -
#30592 Ami a Kitty Hawk-ot illeti, ott akadnak problémák. Első sorban politikai problémák. Nem vitás, hogy India nem kifejezetten nagy barátja az USA-nak, aki Pakisztán régi patrónusa és fegyverszállítója. Ugyanakkor lehetőség szintjén mindenképpen érdekes opció a Kitty beszerzése, ugyanis kivonásra kerül hamarosan, és bár vén csataló, de India, sőt az egész régió szempontjából nagyon durva haditengerészeti képességekkel bír (ugyebár ezzel India lenne az első ország az USA után, aki Szuper-Repülőgép-Hordozókkal bírna). A Kitty harcértéke első sorban a hordozható repülőgépeitől függ, márpedig a Kitty messze nagyobb bármelyik szóba jöhető aspiránsánál, beleértve a Kuznyecov-ot. A kora ebben nem nagyon szól bele, hacsak nem találnak komolyabb szerkezeti hibát. -
#30591 Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy volt-e az 1950-es években robotrepülőgépe az USAF-nak vagy az US NAVY-nek, akkor a válasz igen.
Az USAF esetében a "legsikeresebb" az SM-62 SNARK volt, ez egy szárazföldről indított interkontinentális (~9200km hatótávolságú) robotrepülőgép volt, inerciális (és csillagkép-követő) navigációval, amely 27 tonnás induló tömeggel rendelkezett (ebből 5 tonna a gyorsító rakéta volt), egy darab 4 megatonnás robbanófeje volt, amelyet finoman szólva nagy szórással voltak képesek a cél közelébe jutattni (ami annyit tesz, hogy a tesztek alatt a cél cirka 33km-es körzetébe voltak képesek betalálni). A SNARK robotrepülőgépek 1959-ben álltak szolgálatba, az interkontinentális ballisztikus rakéták megjelenésével idejétmúlt eszközökké váltak, így alig két év múlva ki is vonták őket.
SM-62A SNARK
A másik jellegzetes 50-es évekbeli USAF robotrepülőgép a B-61 (majd QB-61, majd TM-61) Matador, ez egy kisebb, 5-5,5 tonnás robotrepülőgép volt, egyetlen 50kT-ás robbanófejjel, 1953-ban állt rendszerbe. Ez a változat effektíven csak 200-400km-es hatótávolsággal volt bevethető, mivel gyakorlatilag rádió távirányítással működött, a repülése folyamán radarral követték. A fejlettebb "C" változata már földi bázisú mikrohullámú állomások koordinátái alapján jutott el a célpont közelébe, hatótávolsága ezáltal 1000km-re nőtt.
TM-61C Matador
Az első repülőgépre telepített, valóban működő amerikai robotrepülőgép a GAM-77(később AGM-28) Hound Dog volt. Ez egy 4.5 tonnás gép volt, inerciális navigációs rendszerrel, nagy magasságban Mach 2.1-es végsebességgel, és 1100km-es hatótávolsággal, és egy 1.1 megatonnás robbanófeje volt. Egy B-52-es bombázó két darabot vihetett magával, egyet-egyet a szárnyai alatt. 1959 végétől 1976-ig volt rendszerben, idővel több fejlesztésen is átesett, például rádió-magasságmérőt kapott az alacsony repülési profilokhoz, illetve radar-besugárzás érzékelővel látták el, amely például egy ellenséges radarkomplexumra vezethette rá a "kutyust".
Egy B-52F két Hound Dog-al a szárnyai alatt
Az US NAVY-nek is megvolt a saját programja, ezek közül az első valóban életre kelt program az SSM-N-8/RGM-6 Regulus I. és az SSM-N-9/RGM-15 Regulus II. volt. Mindkettő ugyanazokon az alapokon építkezett, alapvetően hajókról vagy a felszínre felmerült tengeralattjárókról indítható robotrepülőgépek voltak. Az 1954-ben rendszerbe állt Regulus I. tömege 4670kg volt (plusz 790kg-am a gyorsító rakéta), hatótávolsága mintegy 925km, a sebessége hangsebesség alatti (de a magasból 1.1 Mach-al csapott a célra), a harci feje pedig egy 40kT-ás (később opcionálisan 2MT-s) robbbanófej. Az irányítását rádió-távirányítással oldották meg, hogy kiküszöböljék a látótávolságból és rálátásból való problémákat, kisebb hajókat és tengeralattjárókat is elláttak irányító rendszerrel, ezek pedig zónákra osztva fel a repülési útvonalatt vezették végig a robotrepülőgépet. A Regulus II. egy csaknem kétszer nagyobb méretű változatnak készült, Mach 2-es végsebeséggel, a rádió távirányítás helyett inerciális önirányítással. Rendszeresítve mégse lett, mert a Polaris tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták minden téren felülmúlták.
Az USS Growler tengeralattjáró egy Regulus I. indításához készülődve. A tengeralattjáró hatalmas orrésze volt a két Regulus I.-es hangárja. -
#30590 Kína ellenpólusaként kell legyen valami. Nem is maga a hajó a nagy szám hanem, ha eladják az F/A-18E Super Horeneteket is. Ez messze a legerősebb gép lenne a környéken. A Kuzenyecov tesójáról felszélló Su-33 gépek képességei hozzá képest elég korlátozottak fegyver éz üzemanyanyag terhelésük tekintetében. A MIG-29K meg hozzá képest szinte már vicc.. A SH radar általi észlelhetősége is erősen csökkentve lett. -
#30589 Ismét a Tudás Tárházához fordulnék agybeteg kérdésemmel, azaz hozzád Cifu :) Tegnap néztem nésönel dzseografikot. (Ha már nincs a "legjobb 10 a DC-n valamit nézni kell nem? :) A rakétákról volt szó. És akkor elhangzott:) Az 50es években "posta rakétát" (cirkálórakétát:) használtak a jueszéjben kisérletileg. Mutatott is egy képeslapot amin a Firebeehez hasonló rajz volt, "rakéta posta" felirattal :) Tényleg létezett ilyen? A másik hagyományos kérdés :) Tényleg van szándék a Kitty Hawk (CV-63) eladására indiának? Tudom hogy hivatalosan még cáfolják de mindent cáfolnak :) Nem inditana be az egy fegyverkezési versenyt (mint ha nem lenne máris, szóval inkább felgyorsitásról beszélhetünk :) kinával? Mert ugyan nem atomhajtású, de a környéken messze ez lenne a leghatékonyabb hordó... -
#30588 Hirtelen én is valami ilyesmire gondoltam, de nem hittem, hogy képes akkora felhajtóerőt kifejteni, hogy megtartsa. Gondolom ehhez elég precíz vezérlőelektronika kell, mert a rotorlapát olyan ezres nagyságrendnyit pöröghet percenként. -
#30587 Azért szerintem itt semmi olyasmi nincs, ami a fejjel lefele repüléshez közelít. Hosszanti orsó, hátrabukfenc van, illetve olyan is, hogy a hátára fordítja a gépet, és így zuhan gyakorlatilag. Ettől persze még tényleg észveszejtő manővereket mutat be. -
#30586 Talán ha rááldoznának pár tíz (vagy száz) millió eurót, meg pár év megfeszített fejlesztést, létre tudnának hozni egy ember vezette, életnagyságú helikoptert, ami ugyanerre képes.
Csak éppen miért áldoznának ennyit rá? Semmi gyakorlati haszna nincs egy ilyen szintű manőverező képességnek, de cserébe roppant igénybevételeket kibíró szerkezetet kell alkotniuk, ami valószínűleg a műrepülésen túl semmi értelmes dologra nem használható...
Gyakorlatias szinten például semmi értelme annak, hogy egy helikopter fejel lefele is tudjon repülni... -
#30585 A főrotor lapátjai amikor a föld fele haladnak, akkor a rotorlapát húrhossza a földel párhuzamosan áll (felhajtó erőt termel), amikor felfele, akkor merőlegesen (minimális légellenállás). Úgy termel tehát felhajtóerőt, mint ahogy pl. a felülről táplált vízikerék. A féloldalas felhajtóerőt pedig a farokrotorral kompezálják. -
#30584 Súly = tömeg * gyorsulás -
#30583 és a súlyukhoz képest is,főleg,hogy a súlyuk ~90%-a a motor,ha nem töb,míg egy igazi helikopáterben ez picit kevesebb -
#30582 A fizika végülis megengedi, csak kérdés, hogy lehetséges-e olyan erős anyagokat csinálni, amik nagy méretekben kibírják a hatalmas terhelést. Ugyebár a méret növekedésével a tömeg köbösen nő, viszont pl. egy rotorlapát felülete csak négyzetesen. És akkor még ott van a meghajtás kérdése is. Ezeknek a kis RC heliknek/repcsiknek/autóknak a motorja a tömegükhöz képest bivalyerős. -
#30581 Talán ez a bo105-ös közeliti meg a legjobban a fejjel lefelé való repülést helikopteres szinten.Mikor elöször láttam nem akartam hinni a szememnek.Egyböl a kedvencemim közé került.
bo105 -
#30580 oh, nem állíttotam hogy rosszul tudod, azt sem hogy tud fejjel lefelé repülni egy helikopter, csak ez a kis izé azért meglepő nem? :) viszot ebből a modellből kiindulva ha a technika engedné akkor lehetséges lehene, nem? végülis a fizika megengedi... -
#30579 Mondjuk hülyeséget írtam, a felhajtóerőnél nyílván az a jó, ha felfelé hat, a levegőt nyomja merőlegesen lefele. -
#30578 jah jó,már értem:D
na ezt nem tudom -
#30577 Ne kelljen már ennyire magyaráznom :|
Van a rotorlapátoknak a forgási síkja, ami általában párhuzamos a talajjal (a felhajtóerő a síkra merőlegesen, jó esetben lefelé hat), na de ez a kis méregzsák hogy a francba csinálja, hogy rotor forgási síkja merőleges a talajra, mégis tud lebegni? -
#30576 ha elég magas a fordulatszám úgy is lebeg,mivel olyan az alakja mint a repülők szárnyának,de gondolom igaziak nem így lebegnek,hanem bedöntik -
#30575 A rotorlapát síkja van függőlegesen. -
#30574 minden helikopter függőlegesen lebeg nem? -
#30573 Az addig oké, hogy változtatod a rotorlapát dőlésszögét, de olyat hogy csinálsz, hogy függőlegesen lebeg? -
#30572 Ez egy modell helikopter. A rotorját és a rotoragyat valószínűleg direkt erre a célre alakították ki. A valódi helikoptereknél negatív állásszöget beállítani szerintem nem lehet (vagy max. nagyon ki mértékűt).
De ha mutatsz nekem olyan helikoptert, ami erre képes, akkor beísmerem tudatlanságom. Mindenestre én nem tudok olyan [/b]valódi, életnagyságú[/b] helikopterről, ami erre képes lenne. -
#30571 nohát kiderült mégse tudnak, ugyanis neki már a bukfenc is háton repülés szoval vitáztunk a semmirol :D