Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #30403
    soha nem"neztek le"vagy degradaltak a szovjet technikat mivel realis fenyegeteskent iteltek meg..csak annyit mondok--ami teny-soha nem fogjak megengedni(foleg az USA)h barmely orszag h.technikaja akarcsak megkozelitse az o szinvonalukat..ezt nevezhetjuk paranoianak..az mind1..(uzletileg sem rossz huzas)

    Természetes, hogy minden állam igyekszik magasabb technikai szinvonalat képviselő fegyvereket tervezni, építeni és rendszeresíteni, hiszen ezzel saját hatalmát, erejét tudja egyfelől demonstrálni, másfelől pedig katonai konfliktusban potenciális előnnyel indulhat harcba. Viszont az nem igaz, hogy az USA minden téren előnyben van.

    A kedvenc példám a tengeralattjárók esete. Az USA nagy hatótávolságú, akár 3 hónapos járőrözésre is alkalmas nukleáris meghajtású vadász tengeralattjárókat rendszeresített, és lassan 50 éve csak ilyen van rendszerben az US NAVY-nél. Ezeknek a tengeralattjáróknak a fő előnyük a szinte korlátlan hatótávolság és a nagy végsebesség. Ellenben nagyon csendesre építeni őket roppant nehéz, mivel a nukleáris reaktor hűtőberendezése mozgó alkatrészeket tartalmaz, az energiaellátásról pedig gőzturbinák által hajtott generátorok gondoskodnak, amelyek szintén elég zajosak. Egy hagyományos meghajtású tengeralattjáró azonos felépítésű testel mindig csendesebb lesz, márpedig a tenger alatti hadviselésben ez a fő szempont. Amíg a levegőfüggetlen energiaforrások (AIP), mint az üzemanyagcella és a zárt rendszerű motorok nem forrtak ki, a hagyományos tengóknak 3-4 naponta legalább fel kellett jönniük a felszin közelébe, hogy diesel-motorjaikkal feltölthessék az akkumulátorokat. Az AIP tengók viszont akár 30 napig is a tengeren lehetnek úgy, hogy az akkukat az AIP rendszere tölti fel. Egy AIP tengó bizony hatékonyabb harci körülmények között, mint egy nukleáris meghajtású. A nukleáris tengó előnye csupán a nagy hatótávolság, és a nagy sebesség maradt - ez utóbbi ugyanakkor veszélyes eszköz, hiszen nagy sebességnél egyfelől mindenki tudni fogja, merre is vannak, másfelő a saját szonárjai megsüketülnek a test mellett áramló víz zajától, ergo megvakul a tengó. Per pillanat minden modern hagyományos tengó már AIP meghajtással készül...

    .(pl.egyszeruen 1 gep 1 bevetes..ezert pl soha nem volt prioritas a harcaszati gepeknel a legi utantoltes kepesege,mostmar mas az iranyvonal)

    Nem egészen. A harcászati gépek esetén a szovjet doktrina előretolt ideiglenes repterekkel számolt. A légi utántöltés egyfelől bonyolult, másfelől veszélyes játék volt egy potenciális világháborús helyzetben. A légi utántöltés éppen ezért náluk nem játszott szerepet a harcászati alkalmazásban. Cserébe a szovjet gépeknél elvárás volt, hogy előkészítettlen, füves repterekről is alkalmazni lehessen őket - ez egy olyan elvárás volt, aminek viszont a nyugati gépek nem feleltek meg.

    hat oregem tobb mint 14.000(!) db-ot inditottak es evvel kb.240 repeszkozt semmisitettek meg.koztuk sok pilcsinelkuli felderitogepet,es eleg sok SAJAT gepet is...

    Az adott körülmények között ezek bármilyen meglepő, de nem rossz arányok, a nyugati légvédelmi rendszerek sem szerepeltek volna jobban abban az időben. Amúgy a teljesítményre jó példa Gary Powers U-2-esének lelövése. Az USAF és a CIA is kizártnak tartotta, hogy a nagy magasságban repülő kémrepülőgépre bármi is veszélyt jelenthessen, még a saját légvédelmi rendszereiket is figyelembe vették ennek a mérlegelésekor. Nagy meglepetés volt, mikor ez az elmélet megdőlt...

    a kepet arnyalja h ebben a statisztikaban benne van pl.STINGER(foleg az afganoknak szallitott)is,messze jobb statisztikai"eredmennyel"

    A Stinger előtt meg ott volt a Redeye MANPADS, ami az afgánoknál csúnyán leszerepelt. Akkor ez most a nyugati fölényt sugalja tán?

    mit ertesz"normalis"bevetes alatt?

    Amikor azonos körülmények között, egymáshoz mérhető erők csapna össze, nem pedig tipikusan az egyik fél esetén magasabb erőfőlényből származó összecsapásokról beszélünk.

    Ilyen volt például a Koreai háború, ahol a két fél nem is bírt igazán egymással, amikor bekapcsolódott Kína és a háttérben a Szovjetunió. Ilyenek voltak a korai arab-izraeli konfliktusok, ahol az izraeliek találékonysága és küzdeni akarása, és a másik oldalon az elhibázott katonai döntések, és a sokszor gyorsan letörő morál jobban befolyásolta a harc végkimenetét, mint az alkalmazott fegyverek.

    Az 1967-es arab-izraeli háború óta "nyilt" küzdelemben nem volt igazán példa arra, hogy a nyugati és a keleti technika rendesen megvívhasson egymással. A felhozott csecsen példával szemben lehet említeni például a 2004-es Faludzsai hadműveletett (itt olvasható a rövid összefoglaló róla).