Csillagászat

Én ugy tudom, hogy a SkyWatcher jobb. Pookie, amit belinkeltél szaturnuszt, az azért elég komoly muszerrel készult, felvétel nagy nagyítással. A 130 mm es tubus al maximum 260 x os az a nagyítás, ahol még nem esik szét a kép. De ez a maximális is csak a legjobb légköri viszonyoknál teljesul. Most jöttem, kint voltam észlelni, és megnéztem a stzaturnuszt is.

http://makszutov.hu/galeria.php?url=galeria_list.php&limit=-1
De hangsulyozom, hogy ezek fotok. Szval mielõtt megvennéd nézz bele néhány távcsõbe. Mert lehet, hogy elmegy a kedved az egésztõl. (remélem nem) A második kép amit belinkeltél az az M27 (gyûrûs köd) Abból meg egy karikát fogsz látni és egy lyukat a közepén. szerintem ne hamarkodd el a távcsõvásárlást. megkérdezhetem, hogy merre lax? Csak az ég miatt. A 90/900 as inkább bolygózásra való. De az alá sztem kevés az Eq2. Nekem a 130/650 alatt van eq2. Ha nagyot nagyítok remeg elég rendesen. De engem nem zavar. Nem szoktam nagyot nagyítani mert inkabb melyegezek. Oda meg kis nagyítás kell. Nagy nagyítas a bolygokhoz, hold, kettõs csillagoknal.

hát talán a celestron 130/650 es newtont mondanám ezek közül, az talán egy kicsit masszívabb, jobb minõségû mint a skywatcher, de én se probálgattam még sok távcsövet hogy biztosra mondjam

Köszi a választ Petko!
Bolygózásra és mélyegezésre használnám inkább, képek nem izgatnak, találok a neten szépeket. És akkor még a távcsövekre kérnék tanácsot, a 130/650 és a belinkeltek közül akkor melyik érné meg mélyegezésre és bolygózásra.

én is próbálok a csekély tapasztalatommal néhány választ adni:
- szerintem is a rövidebb tubusút vedd meg, az EQ2 es mechanika is még egy elég rozoga cucc, jobb ha minél könnyebb csövet raksz rá és fényerõsebbet (feltéve ha mélyegezni akarsz, de gyenge mechanikával bolygózásnál is nehéz a részleteket megfigyelni, max a holdat lehet jól)
- a kép színes lesz ha belenézel (pl. egy köd esetén), de nem fog szivárvány színeiben pompázni mint a hubble képeken, inkább pl. egybefüggõen halvány kékes paca lesz stb. A szürõk ahogy irtad asztrofotózáshoz lehetnek hasznosak, illetve bolygózáshoz.
- A fotózás sokkal gázosabb dolog, komoly fotózáshoz sajnos drága felszerelés kell, sokkal magasabb kategóriájú stabil álvány óragéppel, ami pontosan követi az objetumot akár 10 perces expozición át, általában egy olcsóbb dslr fényképezõ kell, kompakt nem javasolt. Amúgy viszont ha van komoly felszerelés, azzal utólagos képfeldolgozással tényleg lehetnek olyan színpompás csodaképek amiket a hubble csinál (persze nem olyan nagyításban)
- Amiket képeket belinkeltél olyat ezzel a felszereléssel biztos nem fogsz csinálni... az már egy nagyon komoly nagyítás a szaturnuszra (legalább is 130/650 vagy 130/900 as newtonnal), (meg egy planetáris köd) valószinûleg kamerás-számítógépes rendszerrel
Viszont a fekete fehérség az nem szükségszerû, lehet színesen is jó képeket csinálni (szûrõkkel utólagosan összedolgozva több expoziciót), csak aki azt csinálta nem erre helyezte a hangsúlyt.
Amiket meg belinkeltél mind szépek, de a kérdés az inkább hogy mit akarsz látni vagy csinálni illetve egyéb szempontok (mobilitás/tisztántartás/kényelmes belenézés), mert szokták mondani hogy a lencsés inkább bolygózásra való, a newton inkább mélyegezésre, a makszutov meg fotózásra (illetve ez drágább árfekvésnél már egyáltalán nem egyértelmû)

Köszi, így már azért többet tudok a távcsövekrõl.
Szerencsére van lehetõségem Pesttõl messze egy kis faluban használni majd.
A szûrõkkel sem lehet színes képet látni vagy azok a kép készítéséhez valók? Egy átlagos digitális fényképezõvel lehet rendes képet csinálni?
Ehhez hasonló képet lehet látni majd? ->

Kép1
kép2

Ez a fekete fehér paca egy kicsit elrémisztett, de gondolom így is megéri. Csináltál már képet? Kíváncsi lennék, hogy pontosan milyen képet lehet látni vele.
A 130/650-esen kívül ezek milyenek?
SkyWatcher 90/900 refraktor vagy AstroMaster 130EQ Newton vagy SkyWatcher TravelMax 90
Ebben az árkategóriában a legjobbat szeretném megvenni.
Köszi.

Pookie!

Azt tanácsolom, hogy a 130/650-est vedd! Nekem is ilyen van, és volt alkalmam összehasonlitani a 900-as al. ez nem igaz, hogy csak a fokusztavolsag a különbség. HA EQ2 mechanikan fogod tartani akkor is jobb a 650 es mert röv9debb tubus, nem remeg annyira. A 650 es fényerõsebb (f5) ezáltal jobb mélyegezni. Akit ismerek amatõrcsillagászt, mindenki a 650-est javasolta. www.makszutov.hu Keresd fel Szarka Leventét, vagy írj a fórumukba, és ott adnak tanácsot távcsõvásárlással kapcsolatban. Az is nagyon fontos, talán a legfontosabb, hogy honnan akarod hazsnálni. Ha pestrõl akkor felejtsd is el az egészet. Mármint galaxisokat, halvány ködöket Budapestrõl soha nem fogsz látni. Ott túl nagy a fényszennyezés. Onnnan csak a hold, bolygók mutatnak szépen. Ha viszont jó falusi eged van, messze budapestõl, akkor szerencsés vagy. Ott nicns akkora fényszennyezés ezáltal sokkal többet látsz az égbolt csodáiból. Ha van idõd és lehetõséged, menj el a POlaris csillagvizsgálóba, ott van távcsöves bemutatás. Bár mivel Budán van, bolygókat, hold meg néhány ynilthalmazon kivul nem fogsz többet látni. Szerintem ne hamarkdod el a távcsõvásárlást. Ha inkább bolygózni,meg holdazni akarsz akkor hosszab fókuszu távcsövet vegyél. Azok jobbak bolygozni. Ha viszont jo falusi vagy messze pestõl lax, akkor érdemes minél fényerõsebb távcsövet venni. Ez esetben a 130/650-es ideális válSZTÁS. Azt még el kell mondnai, hogy soha nem fogasz látni, és senki em lát a távcsõben olyat mint amit a képeken látsz. Távcsõben nem látsz színeset, és sztem mielott megvenned nezz bele mas tavcsovwekbe, hogy majd ne okozzon csalodast esetleg a kis halvány "paca". Mert sajnos sokan azt hiszik, hogy belenéznek és majd olyat látnak amit a képeken. Azok hosszu expozicios felvétellel készultek. A szemunk nem olyan erzekeny, ezert nem latjuk olyannak. Bocs a sok helyesirasi hibaert, siettem a gépeléssel.

Sok szerencset!

Mind kettõn jártam már, köszi.
Szerintem maradok akkor 130/900-nál.

http://www.tavcso.hu/
http://www.makszutov.hu/index.php
Ez a kettõ van tulajdonképpen. Sok távcsõ van mindkét helyen és szivesen segítenek.

Én is arra gondoltam. Köszi.
Tudsz ajánlani honlapot ahol több távcsõ van?

Bocs nem 13/900, hanem 130/900😊

Helló. Nekem 130/820-asom van, Csatlós féle csõ. Nagyon jó. Szerintem a 13/900-ast vedd meg, mert adnak hozzá kétszerzõt is, ami nem elhanyagolható és még ráadásul valamivel olcsóbb is ha jól láttam. A fókusztávolságok között nincs nagy külömbség, tehát nem sok jelentõsége van egy kezdõnek, hogy mélyegezni akar, vagy kettõsözni, vagy bolygózni.

Helló, venni szeretnék majd egy távcsövet, kettõt találtam ami árban még jó lenne. Az lenne a kérdésem, hogy melyiket válasszam.
Az egyik:
SkyWatcher 130/650
A másik:SkyWatcher 130/900

WorldWide Telescope-ról van egy cikk a szeptemberi PC Worldben (ha érdekel valakit)

Egy kis alkohol mindent megold😊

Egyébként a Mars épp távolodik tõlünk.
Szal miért lenne nagyobb? 😄

Semekkora...
Már megint mi a szart hallottatok? 😄
Tavaly is volt vmi amikor sok aberrált terjesztette h. akkora lesz, mint a hold.
Különben is, elég közel van a naphoz...
A jupiter viszont elég szép mostanában.

Részleges holdfogyatkozás volt.

Amúgy ez az augusztus 27-i mars dolog mennyire lesz látványos? Úgy értem szabad szemmel milyen mértékû külömbség lesz érzékelhetõ az átlagos Mars bolygó látképéhez képest? Ezt tudja valaki?

most valami Holdfogyatkozás volt az éjjel?

ja:/

😉 én évekig foglalkoztam azzal, h tizedmásodpercre mértem, mikor fed el a Hold egy-egy csillagot a pályáján haladva (ez az okkultációs észlelés) - na, ott milyen szívás, amikor hajnali háromkor, néhány másodperccel a fedés ideje elõtt kúszik be egy vaskos felhõ a Hold elé - és maradsz le arról a tizedmásodpercrõl, amiért egész éjjel fenn kukorékoltál... 😛

😄
A felhõ az felhõ.
Köcsög mind😊

Uff, a te meteorrajos felhõidre én a napfogyatkozós felhõket válaszoltam.
Késõ van 😊
Mindegy. Legalább a felhõk létezésérõl vannak megfigyeléseink 😊

Szar az élet😄

Készültem állvánnyal és (turista)távcsõvel, hogy melóhelyen majd kivetítem.
Amivel nem számoltam, az a nyithatónak vélt nagy ablak nyithatatlansága.
Nem baj, ott a sok kis bukóablak, egyiket lenyitom, állványt a vízszintes ablaktáblára, kikötözöm lezuhanás ellen, távcsõ majdnem teljesen kint a szédítõ mélység fölött, árnyékvetõt eszkábálok.
Király, mondom, megvagyok!
Aztán mégsem. A kis bukóablak tényleg kicsi, az ernyõ és a szemlencse távolsága kb 15cm, a Nap korongja kb kétforintos méretû, és az idõ 11:30!
Ott egye a fene, fényképnek már nincs sok értelme, a papír rostjait minek fotózzam.
Lányok felsorakoztak, nézték, csodálkoztak, de ügyi vagy, aztán a maximális fedés után nem sokkal befelhõsödött az ég. Eleinte szépen látszottak a beúszó felhõk, aztán csak egy kontraszt nélküli paca maradt.
Bakker. Felhõs volt az ég 😊
Irodaház nem obszervatórium és a boborjánkodás nem észlelés 😊

Bakker. Felhõs volt az ég.

<#hawaii>
Végre valami jó hír!😊

A Nature július 17-i számában John F. Mustard (Brown University) és munkatársai arról számolnak be, hogy a Mars õsi fennsíkjain agyagos volt a talaj, ami csak víz jelenlétében alakulhatott ki. A késõbbi száraz idõszakban a vulkanikus tevékenység az agyagos rétegeket eltemette ugyan, de a még késõbbi becsapódások kráterei ezernyi helyen újra a felszínre hozták ezeket. A tanulmány alapjául szolgáló adatokat fõként az MRO spektrométere (CRISM), valamint egyéb mûszerei szolgáltatták.

Scott Murchie, a John Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója szerint az eredményekben az a meglepõ, hogy mennyire hosszan tartó volt a vizes idõszak, valamint hogy mennyire változatosak voltak a vizes területek a Marson.

Az agyagszerû ásványok (filloszilikátok) a víz és kõzet korai, a 4,6-3,8 milliárd évvel ezelõtti idõszakban történt kölcsönhatásáról árulkodnak. Ebben az idõben a Föld, a Hold és a Mars üstökösök és aszteroidák heves bombázásának volt kitéve. Az ilyen korú kõzeteket a Földön a tektonikus mozgások már régen elpusztították; a Holdon ugyan még megtalálhatók, de ott sosem léptek érintkezésbe vízzel.

A Mars õsi kérgében található ásványok vizes közegek tömkelegérõl árulkodnak. A legtöbb helyen a kõzetet kis mértékben változtatta meg a folyékony víz, de több helyen van olyan mértékû elváltozás, amihez nagy mennyiségû vízre volt szükség. Ezen jelek alapján tucatnyi leszállóhelyet lehet kijelölni a késõbbi missziók számára, ahol érdemes lehet valamilyen életforma után kutatni.

Egy másik kutatás - amelyet a Nature Geosciences június 2-i számában publikáltak - arról számol be, hogy vizes körülmények a Marson hosszú ideig jelen voltak. Az agyag kialakulása utáni idõszakban egy folyó csatornarendszere mosta ki a talajt, és hordta abba a deltába, ahol egy krátertóba torkollott. "A tó fenekén található lerakódások eloszlásából arra következtetünk, hogy az állóvíznek évezredekig léteznie kellett" - mondta Bethany Ehlmann, aki a Jezero-krátert tanulmányozó csapat vezetõje. "Az agyagos talaj nagyon jól elzárja és megõrzi a szerves anyagokat, ezért ha valaha létezett élet ebben a régióban, akkor az erre utaló jelek a deltában jó eséllyel megtalálhatóak lesznek."
😊

Nézi valaki az Aquaridák belépését?

nemtom ide írhatom-e de én szivesen megnézném mivan a fekete lyuk után

Értem, köszönöm a választ!

teljesen normális, minden csillagnál (ami fényes) amikor a horizont közelében van a léggkör miatt villódzónak érzõdik, és amikor a légkör kifejezetten turbulens akkor mégjobban

Sry a linkek lemaradtak...

http://img74.imageshack.us/my.php?image=dscf2419jr3.jpg

http://img384.imageshack.us/my.php?image=dscf2415tg8.jpg

Szevasztok!

Így hajnali 2 körül kinéztem az ablakon és láttam valami érdekeset, egy hozzáértõ véleményére lennék kíváncsi.

Nézelõdtem kelet felé és láttam egy csillagot, ami a látható fény teljes tartományában villogott. Le is fotóztam, mellé egy "normális" csillagot, ami kékesfehéren világított folyamatosan. Itt vannak a képek, elmosottak, mert nincs állványom, de a villogónál szépen látszanak a színátmenetek.





Többet is fotóztam, de 20-30 csillag közül ez volt az egyetlen, amelyik ezt az "anomáliát" mutatta.

Ez milyen égitest lehet? vagy ez teljesen normális, csak én képzelek be dolgokat félálomban 😄

Még1x bocs a minõségért, elég spontán jött az ötlet

fotózás talán tényleg túllõ a célon, még alszok jópárat a dologra, köszi a hozzászólásokat

Jusztírozástól nem kell férni, nem egy bonyolult dolog...
Tisztítástól viszont annál inkább. Ha valaki házilag próbálja a tükrét mosni, lehet többet árt vele mint használ, szóval általában nem is tisztítják. Az okulárt azt viszont lehet tisztogatni mert könnyen összezsírozódik ha az ember kézzel megfoja a külsõ lencsetagot, vagy túlságosan odaszorítja a szemét.

Viszont az asztrofotózáshoz garantáltan nem elég 50 rongy, ahhoz sokkal drágább cucc kell. És fõként a mechanika a döntõ, atomstabil kell, pontos óramûvel, de természetesen ezzel összefüggésben valami béna csövet se érdemes akkor már rárakni. Asztofotózáshoz inkább fényerõsebb, kissebb fókuszú, minél nagyobb tükörátmérõjû távcsöveket használnak kis nagyítás mellett, hogy még a baromijó mechanika ellenére is minél kissebb ideig kelljen csak exponálni. Ezért közkedvelt asztrofotós távcsövek a Makszutovok. (De a nagyok drágák mint a dög, szóval nekem egyenlõre csak az álmom egy ilyen)

A Mizser Attila féle Észlelõ amatõrcsillagász kézikönyvét lenne érdemes elõszedned!

Fotózáshoz: kell egy ekvatoriális szerelésû állvány is, hacsak nem csíkhúzós felvételeket akarsz gyártani. Ennek feltétele még egy óragép is, ami erre az állványzatra elhelyezett távcsövedet úgy mozgatja, hogy a Föld forgását "ellensúlyozza", azaz a látómezõben pontosan minden ugyanaz maradjon.

A hagyományos, analóg fényképezést én elsõ körben nem javaslom, érdemesebb CCD-ket használni - mert macerás a nyersanyagot elõhívatni, nagyíttatni, stb, stb, hogy a helyes expozícióról ne is beszéljünk!!!
Digitális fotót meg annyit gyártasz, amennyit akarsz és rögtön látod az eredményt.

Jó tudni: refraktorok (lencsés távcsövek) ugyanolyan átmérõnél jelentõsen drágábbak, mint a reflektorok (tükrös távcsövek) és ez a 8-10-15-20cm átmérõk felé haladva hihetetlen árkülönbséget jelent!

A lencsés távcsövek mindig rendelkeznek egy kis színi hibával, mert a lencsetagokon áthaladó fény összetevõire bomlik. Ezek a különbözõ színû képek más és más helyekre fókuszálódnak - érdemes talán három színszûrõn át képet készíteni és késõbb digitálisan összerakni egy képet belõle tökéletes színvisszaadással.

Arról ne is beszéljünk, hogy a lencsés távcsövek java része az emberi szem színérzékenységéhez van igazítva (ott ad "éles képet"), míg a fotózáshoz használt nyersanyagok nem feltétlenül.

A tükrös mûszerek rövidebbek és sokszor kisebb a tömegük! Ez azért fontos, mert a fotózás során halvány objektumokat kell megörökíteni. Ez azt jelenti, hogy HOSSZAN kell exponálni! Ez pedig azt, hogy el kell húzni a sunyiba vidékre, a hegyekbe, stb..., de mindenesetre fényszennyezés mentes helyre, ha nem akarod a lámpák narancs vagy zöldes fényeit is megörökíteni minden egyes képeden! Tehát ki kell mozdulni és akkor jobb a rövidebb, kisebb tömegû mûszer.

Azt is el kell dönteni, mit akarsz fotózni: Napot, Holdat, bolygókat, mély eget, üstökösöket, meteorokat, stb... Mindegyik más mûszert és más fotótechnikát igényel.

Úgy elsõ körben ennyi...
Ha ezeket tisztáztad magadban, akkor lehet beszélni az elõzõ üzenetedben emlegetett igen fontos dologról: az árról is! 😛

olvasom A távcsõ világa címû könyvet és kezdem értegetni a távcsõ mûködését, pár paraméterét
meg a neten is találtam anyagot, csak kicsit belefáradtam

sok éve belenéztem egy távcsõbe, asszem refraktor volt és a Marsot mutatták vele
na az nekem nagy csalódás volt mert csak egy apró vöröses pöttyöt láttam

mindenképpen szeretnék fotózni, szép galaxisokat és ködöket
találtam képeket a neten, ez például 200 mm Newton távcsõvel készült elvileg, vagy ez a galaxis
valami ilyesmikre vágyom, nem tudom ez mennyire elérhetõ

tisztítással és jusztírozással kapcsolatban se tudom hogy mennyire kell félni tõle
szemüvegesként tudom hogy naponta kell szemüveget tisztítani mert gyorsan dzsuválódik, fényképezõ dettó, távcsõnél ez mennyire van így?

erre így elég nehéz válaszolni... ad1 az 50eFt nem egy igazán termékspecifikus jellemzõ, a fókusztávolság és az átmérõ, fényerõ lenne amirõl többet tudnánk mondani (50e frt ért pl. a szomszédod eladhat valami elég kemény 300-as távcsövet is neked, vagy vehetsz áruházban valami nagyon gyenge 70mm es et is)
ad2 a látvány fogalma az eléggé szubjektív fogalom, nem tudom hogy te mire számítanál konkrétan vagy mit vársz el.. a termékparaméterekbõl azt meg lehet mondani hogy milyen fényes objetkumokat tudsz még maximum látni vele, vagy bolygózás esetén milyen részletet tudsz kivenni (neadj isten mélyûr objektumok esetén olyat is szoktak mondani hogy ezzel és azzal a távcsõvel már ennek és annak a galaxisnak kivehetõk a spirálkarjai stb.)
de ha nagyon egyszerû szinte hasznavehetetlen választ akarsz, akkor: - kb olyan 8 9 es magnitudóig lehet objektumokat kivenni egy kezdõ távcsõvel, épp arra elég hogy az ember elkezdjen ismerkedni a területtel és némi gyakorlatra tegyen szert

ha veszek egy 50 ezer ft körüli Newton távcsövet, kb. milyen látványra számíthatok?

Igen, múltkor az egyik tematikus TV csatornán pont errõl társalogtak a tudósok, kifejtettek valami membrán elméletet ezzel kapcsolatban. Szerintük akár a pincénk sarkában is kialakulhat egy nagy bumm, amirõl mi tudomást sem veszûnk, mert az egy másik dimenzió.
Vagy "A" másik lehetõség : Odafönn csücsül A NAGY BÍRÓ, aki szórakozva szemléli, hogy a teremtményei próbálják megfejteni a megfejthetetlent.
( Persze ezt nem mondták a tudósok a mûsorban.)

Kicsit lemaradtam az eszmecserében! De a nagy „bummal” kapcsolatban kérdezném mi is bizonyítja egy értelmûen hogy megtörtént? Vagy a feketelyuk kialakulását egy csillagból, ezt valaki végig nézte?<#alien2>

😊

én is csak viccelek, de azért... 😉

tudod hány elmélet létezik??? 😄😄😄 Nyugi nem kapsz Nobel díjat 😛 ás senki sem ezért... 😄

én abban hiszek,h a világegyetem olyan, mint egy homokóra: átömlik egy "kulcslyukon" egyik állapotból a másikba. Ami itt nagy bumm, az ott nagy reccs. mivel jók a meglátásaim és megérzéseim, ezért még igazam is lehet 😛 😉

már anno is kellemetleneket kérdeztem: pl. mi van, ha a vákuumot, mint egy szõnyeget feltekerjük és "elvisszük" a vizsgált térbõl? akkor mi marad utána? aztán tanultam errõl a Dirac nevû fickóról és bár nem tudom ma sem a választ, sõt, magát a kérdésemet sem értem, mert nem tudom, mi a vákuum, de sokszor úgy érzem, igazam van.

ésmivel sokszor igazam van, ezért a világegyetem olyan, hogy átömlik egy kulcslyukon innen oda. csak mindíg máshol van a kulcslyuk, vagy ha úgy tetszik, a kulcslyuk két oldala van máshol és máshol. 😊

és szerintem ezért még valaki Nobel díjat fog kapni és nem említi meg a nevemet sem, pedig tudjuk, hogy bárkitõl a világon csak hat kézfogásnyira vagyunk, így, ha ma este elmeséled ezt valakinek, akkor a jövõ héten az az ember, aki késõbb ebbõl a gondolatból elindulva Nobel díjat fog kapni, már tudni fog a dologról.
Mikor szombaton lefekszem aludni, már le is gépeli a szövegszerkesztõjébe a dolgozata címét 😊 😉 😄

biztos Te is tudod hogy mennyire "kiröhögték" GG-t (olasz) nézetei miatt

már most is négy dimenziót ismerünk.
a kb 21 dimenzió létét, pedig matematikailag bebizonyították.
persze, hogy mi az igazság, lehet, hogy soha nem derül ki.
bizonyos törvényekrõl menet közben derült ki, hogy pl csak bizonyos feltételek között igazak.
DE azért igazak.

a másik dimenzió a nagy "csillagászok" saját világában elképzelt "dolog" sztem teljesen irreális egy másik dimenzió...

Olvastam már olyan hipotézist, hogy az úgynevezett Nagy Bumm végtelen számban fordul elõ. S ez a világegyetem, melyben mi élünk, csak egy a számtalan közül. Természetesen minden egyes "buborék" az adottságoktól függõen más-más adottságokkal rendelkezik. S mi van akkor, ha a mi világegyetünk is egy ilyen óriási anyag--energia--anyag áttûnés eredménye. Ha mindez igaz lenne, akkor talán ez magyarázat lenne a világegyetem végtelenségére......

S mivel / szerintem / ebben az esetben teljes mértékû anyag-energia átalakulás történik, lehetetlen belekerülni a folyamatba.