15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • molnibalage83
    #11422
    Nem slats akar lenni?
  • robgros
    #11421
    Ismét repülős kifejezés, amit nem sikerült teljesen feloldani:

    fixed wing outboard slots

    Vágom, h merevszárnyas dolog...
  • SZUsszan
    #11420
    Jó képgyűjtő FB oldal:

    Wehrmacht
  • robgros
    #11419
    Akkor marad google a barátod verzió :)
  • molnibalage83
    #11418
    Nem számíts ilyesmire.
  • robgros
    #11417
    Inkább webes változatra gondoltam, de ha nincs, hát akkor nincs. Így jártam.
  • millerius
    #11416
    Szakkifejezéssel szabadonhordó vagy önhordó szerkezetű szárny, azt jelenti, hogy nincs hozzá csatlakozó külső merevítő, kitámasztó szerkezet, ami külön merevíti a törzshöz vagy az alsó/fölső másik szárnyhoz. Kisebb a légellenállása, és pl. egyszerűbb rá motort/okat tervezni, szerelni, futóműveket, üzemanyag-tartályokat szerelni a szárnyba, fegyver-függesztőket elhelyezni a szárny alatt stb.
  • Garga Pitic #11415
    Itt van 3 különböző állapotú és árú példány
  • molnibalage83
    #11414
    Erre van szükséged. A kérdés, hogy hol találsz ilyet...

    Itt még van. Az ára húzós, de megéri.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.22. 14:48:27
  • robgros
    #11413
    Egyébként nincs valahol egy repülős kifejezéstár, hogy ne mindig itt kelljen 'kéregetnem', ha nehezen érthető fogalmakba ütközök?
  • molnibalage83
    #11412
    Igen, ezt is szokták mondani, csak ez a rácsos tartók megjelenésével kb. egybe esett. Ezt a kifejezést használtam az előző kommentenben is.
  • molnibalage83
    #11411
    Az első vh-s gépeken mér merevítő huzalok voltak a két szárny között, de még a monoplán gépeken is volt huzalom merevítés, aminek elég nagy légellenállásuk volt, pedig nem kör keresztmetszetű, hanem profilozott huzalokkal dolgoztak tudtommal. Nem véletlenül hívták azokat repülő drótakadályoknak. A korabeli vicc szerint, ha egy madár át tudott repülni a huzalok között, akkor még kell behúzni néhányat...

    Mikor elég erős szerkezeti anyagot találtak - dúraluminínium - akkor a rácsos szerkeztettel a szárnyak a nagyobb felhajtóerő ellenére önhordókká váltak és nem kellett merevítés. Ez később odáig "fajult", hogy megjelent az integrál tartály. Tehát a szárnyakban fizikailag nincs tartály az üzemanyagnak, hanem a felépített szerkezet maga hoz létre tömített zárt teret.
  • Rue East
    #11410
    Szerintem cantilever wing rendes magyar neve az önhordó szárny.
  • robgros
    #11409
    És ennek a konzolos szárnytartónak mi a jelentősége?

    Egyébként köszönet a válaszért.
  • molnibalage83
    #11408
    konzolos szárny(tartó)
    osztott függőleges vezérsík (A B-24-en volt ilyen és a Lancesteren)
  • robgros
    #11407
    Cifu, közben kérnélek 1-2 újabb 'magyarításra', amiket szintén tervekben találtam:
    -cantilever wing
    -twin endplate fins

    Ha nem okoz problémát....

  • [NST]Cifu
    #11406
    ...én úgy emlékszem a konkrét döntésekbe nemigen szólt bele, azt inkább Erhard Milch végezte, dolgozta ki, az ő képességeivel meg nemigen volt baj...


    Eee.... Erhard Milch a repülőgépek gyártását és fejlesztését felügyelte az RLM (Reichsluftfahrtministerium) élén, de aztán egyre inkább Udett kezébe kerültek a stratégiai döntések. Milch szakmailag nem éppen a csúcsot képviselte, inkább a személyes érdekek fűtötték, például eredetileg eltiltotta Willy Messerscmitt-et attól, hogy induljon a vadászgép-tenderen, így kénytelen volt a Bayerische Flugzeugwerke (BF) segítségével benyújtani a később győztes Bf-109 tervet (feltűnt valakinek, hogy a Messzereknél csak az 1938 utáni gépeknél jelent meg a nevét jelölő Me jelölés (Bf-109 és Bf-110 volt, de aztán Me-210, Me-410, Me-262, stb. jött). Ez egyébként általános volt a német és (meglepetés) a szovjet tervezőmérnökök és gépek összefüggésében. Lásd még Focke-Wulf, Heinkel, Fieseler, Dornier, Fokker, a túloldalon Jakojlev, Mikoyan-Gurejevics, Lavocskin-Gorbunov-Gudkov (LaGG), Tupoljev, stb. Kivétel volt például az Arado Flugzeugwerke, a "névváltoztatásra" pedig az FW-190D-9 / Ta-152 esete Kurt Tank-al és a Focke-Wulf-al.
  • Kurfürst
    #11405
    A Göringen való rugózást nem értem, a kezdeti megteremtésén túl én úgy emlékszem a konkrét döntésekbe nemigen szólt bele, azt inkább Erhard Milch végezte, dolgozta ki, az ő képességeivel meg nemigen volt baj. Göring inkább csak elnökölt ezeket az üléseken. A háború végén, amikor a légifölény már elveszett (és csesztették miatta) akkor igyekezett jobban beleszólni a dolgokba, de akkor meg már kb. tökmindegy volt.
  • [NST]Cifu
    #11404
    Kezdjük ott, hogy Göring a kinevezésekor azt a feladatot kapta, hogy hozza létre a Luftwaffe-t. Mint ilyen Göringnek volt még kismillió más dolga, például 1942-ig ő felelt az ipari fejlesztésekért, amiben kudarcot vallott, ezért váltotta Speer.

    A Luftwaffe-nak volt saját kis vezetése, Albert Kesselring-el az élen, aki ezt a címet 1936-ban vette át, Walther Wever halála után, Wever egyébként egy stratégiai bombázóerőt képzelt el, és ennek megfelelően indult a Luftwaffe fejlesztése is, Alapvetően Kesselring is a hadsereg támogató erejeként kívánta használni a Luftwaffe-t, és tették ezt a többi prominens tisztek is, mint Udet, Sperrle vagy Jeschonnek. Ennek megfelelően volt a blitzkrieg eszköze a Luftwaffe, későbbi besorolás alapján közepes bombázókra (He-111, Ju-88) és közvetlen légi támogató gépekre (Ju-87) alapozva. A vadászgépek feladata alapvetően az ellenséges bombázók lelövése volt, emiatt nem aggódtak a Bf-109 hatótávolsága miatt sem, mert úgy vélték, hogy hosszú távra ott lesz a Bf-110(/-210/-410) a célra. A He-177 problémás életre hívása és mégis erőltetett gyártása egy másik típushibája a Luftwaffe vezetésének.
    Igazán összetett, alaposan átgondolt és egyértelmű célokat meghatározó terv nem volt, és ez is okolható az állapotokért.

    Szóval önmagában ha Göring helyet jön valaki, még nem valószínű, hogy alapvető változást hozott volna. A potenciális vezetők osztoztak a hibáiban...
  • molnibalage83
    #11403
    Akárkit...
  • robgros
    #11402
    Pindurkát visszakanyarodva Göringhez: kit tettetek volna meg helyette a légierő vezetőjének?
  • Freeda Krueger
    #11401


    a "Sasok London felett" címü filmben,mintha felcserélődtek volna a gépek...az 1970(?) es volt,de ...
  • millerius
    #11400
    A Spitnek nagyon más az elliptikus szárnya mint a Messernek, a Mustangé jobban hasonlít. A csillagmotoros-ellipszis-szárnyú P-47 meg melyik német gépre hasonlít? :-) Legfeljebb a festését lehetett egy német géphez hasonlóvá tenni.
  • Freeda Krueger
    #11399
    Lehetett volna Spitfire is mint egy másik filmben.Volt tán film amiben P-47 volt a német gép.
    Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2016.03.19. 22:49:25
  • millerius
    #11398
    Persze, mert a német Messert mégse "játszhatta" csillagmotoros gép, csak a soros motoros Mustang, így a "jófiúk" csak Thunderboltok lehettek (vagy még Lightningek lehettek volna, de addigra nem biztos, hogy volt még repülőképes belőlük).
  • [NST]Cifu
    #11397
    Oh, akkor azért nem láttam még. :)
  • Freeda Krueger
    #11396
    Ha minden igaz a "Fighter Squadron" 1948 as filmből.P-47 esek voltak a "jófiuk" .
  • Freeda Krueger
    #11395
    Ezek szerintem nem zsákmányolt gépek.Filmforgatós kép.
  • [NST]Cifu
    #11394
    Na ezt a képet se láttam még - három német hadizsákmány P-51D...

  • Pares
    #11393
    És még fog is, valószínűleg az örökkévalóságig, engedelmes csicska módjára. De az agymosás hatására legalább örömmel teszik.
  • [NST]Cifu
    #11392
    Ebben a formában nem teljesen igaz, de Németország elég sok ingyenes "támogatást" nyújt Izraelnek, Lásd még. Ehhez tartozik, hogy a két első Doplhin-osztályú tengeralattjárót ingyen kapta az Izraeli Haditengerészet 1999-ben/2000-ben, a harmadikat pedig féláron 2000-ben.
  • Renegade
    #11391
    most olvastam egy 9gag kommentet, de nehéz elhinni, Németország a mai napig is csenget Izraelnek, ez igaz lehet?

  • molnibalage83
    #11390
    20th Bomber Command
    80 total, with 22 due to fighters, 7 from AAA and 51 from "other"

    breakdown by year is:
    1944 70 total, with 20 due to fighters, 5 from AAA and 45 from "other"
    1945 10 total, with 2 due to fighters, 2 from AAA and 6 from "other"

    21st Bomber Command
    334 total, with 52 due to fighters, 47 from AAA, 19 from fighter/AAA and 216 from "other"
    breakdown by year is:
    1944 25 total, with 4 due to fighters, 1 from AAA, and 20 from "other"
    1945 309 total, with 48 due to fighters, 46 from AAA, 19 from fighter/AAA and 196from "other"

    Az otherről jó lenne tudni, hogy mi. Ha semmi köze nem volt hozzá az ellenségnek, akkor izé, nemsok vizet zavartak a japók... Ha a sérült géppel leszállás közben összetörés oda tartozik, akkor árnyaltabb a kép.

    Innen.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.17. 17:59:34
  • molnibalage83
    #11389
    Nononono... A B-17/24 repmagassága 6-7-8 km volt. A B-29 meg 10 km felett is repült. Azt is jó lenne megnézni, hogy az elvesztett gépek hány % volt balest, légvédelem és vadászok által leszedve. Bevetés arányosan van az a gyanúm, hogy a vadászok érték el a legkevesebb sikert.

    Ezt kellene végig böngészni.
    http://www.aviationarchaeology.com/src/AFrptsMO.htm
  • Kurfürst
    #11388
    Semennyire. Japánok is lőtték le szép számmal. A B-29 egy mumus volt, amiről csak mendemondák keringtek, de a valóságban modernebb kialakítása és jobb teljesítménye ellenére nem sokkal lett volna lelőni mint a gyakoribb B-17/24 típusokat.

    A B-36 már izgalmasabb lett volna, de valszeg az sem okozott volna túl nagy kihívást, pláne hogy mennyit késett és mennyire problémás típus volt a valóságban.
  • Renegade
    #11387
    "Testing verified that the autocannon was well-suited to this role, requiring on average just four hits with its RDX-loaded, and resulting strongly brisant high-explosive ammunition to bring down a heavy bomber such as a B-17 Flying Fortress or B-24 Liberator and a single "shattering" hit to down a fighter."


    mondjuk ez csak az ágyú, nem maga a repülő.
    Utoljára szerkesztette: Renegade, 2016.03.16. 15:31:05
  • robgros
    #11386
    A Me 262-nek mennyire lett volna kemény ellenfele egy B-29-es bombázó?

    Gondolok a szolgálati magasságra, fegyverzetre, szívósságra stb.
    Ha valami nem tiszta a kérdéssel kapcsolatban, szóljatok.
  • Kurfürst
    #11385
    Re: csöves légvédelem, ez nem igaz, a háború alatt végig nagyon *hatásos* volt, kb. a lelövések 50%-át adta, a háború vége felé (a vadászlégvédelem fokozatosan esélytelenné válásával) pedig még többet.

    Inkább a hatékonysága volt pocsék, rengeteg embert (még ha ezek jó része fiatal, hadifogoly azaz termelésre/frontszolgálatra alkalmatlan is volt) és még több lőszert használt fel. A német lőszertermelés tetemes részét a légvédelem puffogtatta el, ha jól emlékszem 10 000 - 20 000 gránátot lőttek el egy lelőtt gépért. Ennek nyilván több tényezője is volt (zárótüzek lövése, "részidős", félcivil legénység képzetlensége, elektronikus zavarás stb) de a légv. ágyúk lőszeréhsége adott volt.
  • molnibalage83
    #11384
    Közelségi gyújtóval is zizis lett volna. Még a Volhovra is nézd meg, hogy mekkora harci rész volt és a megsemmisítési valószínűség adot HMZ-n belül nem manőverező és zavaró cél ellen volt 0,98 asszem. Szóval a Wasserfal csak egy szokásos csodafegyvernek beállított izé. Valószínűleg egyáltalán nem működött volna. Ha igen, akkor úgyis szétbombázzák őket, mint a szart.
  • Renegade
    #11383
    erősen off:

    éppen pilóta ászokat nézegettem, amikor megláttam, hogy a világ legsikeresebb F-14 pilótája iráni volt, micsoda irónia :)
    Utoljára szerkesztette: Renegade, 2016.03.12. 11:13:17