15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Renegade #11382 nem kell eltalálni, közelségi volt, gondolom 300 kilónyi robbanószer összekócolt volna egy köteléket.
amúgy meg, nem egy német bebizonyította, hogy vaksötétben is gond nélkül lehet vadászni bombázókra.
Utoljára szerkesztette: Renegade, 2016.03.12. 11:05:17 -
#11381
A '60-as évek végi és '70-es évek eleji ATGM-ek és manuális célzással sem találtak el mindig harckocsit. Na, akkor szerinted a világ első primitív rádió manuális vezérlésű nagyobb sebességű rakéta nagyobb sebességű cél ellen mennyire lenne sikeres? Még nappal is a felhő felett radarral bombázó célpont ellen is tehetetlen lett volna. Éjszakai is. A manuális RT vezérlés zavarható és alapból pontatlan.
A Wasserfalból, ha lett volna százas nagyságrendű, akkor sem lett volna semm. Akkor azokot bombázzák szét először. Ennyi. Ha a második Vh alatt több tucat Volhovja lett volna a németeknek az sem számított volna... -
Renegade #11380 de hát a téma most, a mi lett volna, ha :)
mi a baj a manuális célzással? -
#11379
Az ilyen kommenteknek semmi értelme. Nincs az a légvédelmi rendszer, amit ne lehetne túlterhelni. Főleg nem az ennyire kezdetlegeseket. A szabad vadászatra küldött vadászgépek szarrá cincálták volna. Nincs egyetlen fegyver, ami képes megfordítani egy világháború kimenetét. Felesleges ilyen ökörségekkel foglalkozi. Ezen felül nézd meg, hogy az egy tűzcsatornás légvédelmi rendszerek miikor készültek el és álltak szolgálatba a Szu és USA oldalon. Izé 1955 tája.
Az állítólag szó használata több, mint költő túlzás. Mondom, a német "csodafegyverek" nagy része egy ötlet volt, semmi több... A Wasserfal ráadásul manuális vezérlésű lett volna. Lol... Éjszakai képessége 0...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.12. 10:26:34 -
robgros #11378 Talán a Wasserfall lett volna? Állítólag 300 megfelelően elhelyezett üteg áthatolhatatlan függönyt húzott volna az ellenséges gépek elé. -
#11377
Egyrészt nem akkor merült fel az ötlet, amikor jó passzaban voltak másrész, ha megnézed, hogy a jenkiknél mikorra és mennyiből rakták összes a Nike Ajax-ot, akkor rájössz arra, hogy ez is csak az N+1-dik végletesen felnagyított sikerességű német ötlet. A láthatáron nem volt bevethető fegyverrendszerként. -
Prof William #11376 Már homályos de mintha lett volna egy nagyon ígéretes légvédelmi rakétafejlesztés, amit Hitler lefújt, mert hát úgyis mindjárt itt a győzelem, nem kell erre erőforrást pazarolni... -
#11375
Igen, az. Így is elképesztő erőforrásokat öltek bele és a csöves légvédelem által okozott veszteség tudtommal a tized-1% százalék tartományban maradt. Ez ráadásul az alacsonyabban repülő gépek ellen. B-29 ellen a csöves légvédelem lényegben már hatástalan volt. A 88 mm-es FLAK fel sem lőtt volna már oda. A 100 mm és felette kategória játszott volna. Ezért jelentek már meg az '40-es évek elején a légvédelmi rakéta fejlesztések és gyúrtak rá nagyon a vadászokra. -
SZUsszan #11374 Egyébként elképzelhetetlen olyan szintű és mennyiségű csöves légvédelem, amivel megvédhették volna magukat?
Vagy itt a mennyiség olyan nagyságrendű lenne, ami már fantazmába sem fér bele? -
robgros #11373 Ha kiszámolták, hogy az angliai csatához min. 3x erő kell, akkor ebből ítélve a Vörös Légierő számarányát valószínűsíteném ahhoz, h megvédjék Berlint a bombázásoktól. Továbbá szerintem is függ attól, milyen típusú, meghajtású gépeket vetnek be és mikor. -
#11372
A mennyiség nem feltétlen lett volna elég. Ha a célpontok szarok annak a 3x erőnek, akkor sem értek volna el sikert London bombázásával. Attól az invázió nem lett volna könnyebb... -
Prof William #11371 Tudom hogy nem lett volna lehetőség felülmúlni őket ezért érdekelne, elméleti szinten hogy milyen haderő lett volna erre képes...
Úgy rémlik anno kiszámolták hogy az angliai csata biztos megnyeréséhez egy min. 3 szoros Luftwaffére lett volna szükség. -
#11370
III. Birodalom peremterületein ilyen rajtaütésszerű "Hit and run" típusú bombázásokat, akármekkora német légierő sem tudott volna megakadályozni...
Stratégiai bombázókkal te ilyet nem csinálsz.
Szerintetek mekkora mennyiségű és minőségű Luftwaffe erőre lett volna szükség, hogy beválthassák Göring ígéretét, miszerint az ellenség sosem fogja bombázni a Berlint.
Melyik évben és milyen bombázók és vadászok ellen? Mert, B-29 és jetes + P-51 kísérők esetén kívánok ehhez sok sikert a jenki mennyiség mellett. Nem volt olyan reális forgatókönyv, ahol az angolszáz (inkább USA) nem licitálja felül a németek erőforrásait. -
Prof William #11369 Szerintetek mekkora mennyiségű és minőségű Luftwaffe erőre lett volna szükség, hogy beválthassák Göring ígéretét, miszerint az ellenség sosem fogja bombázni a Berlint.
Azért írtam Berlint, mert az viszonylag "mélyen" van a birodalomban, tehát az odaút alatt bőven támadható az ellenség.
A III. Birodalom peremterületein ilyen rajtaütésszerű "Hit and run" típusú bombázásokat, akármekkora német légierő sem tudott volna megakadályozni... -
SZUsszan #11368 Nem utaltam arra, hogy a wehrmach és a waffen SS krémjét értem 2 millió alatt. A szövetségeseknek sem csak az elit alakulatai voltak ott.
2 millióan voltak, eddig tartottak ki. Ha 4-5 millióan lettek volna több utánpótlással, csörömpössel, légierővel, sokkal jobban állták volna a sarat.
A szövetségesek ettől még nem tudtak volna 3-4x annyi embert és hadianyagot átdobni ezen időszak alatt.
Egy kis témaeltérés:
Szép színes képek
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2016.03.11. 11:24:43 -
#11367
2 milió nyugaton....? Van egy olyan érzésem, hogy a megszálló C kategóriás segédcsapatok mennyiségét simán összemosod az A kategóriás valódi harcoló hadosztályokkal, ami nem szerencsés. -
SZUsszan #11366 Hitlernek nem kellett volna megvilágosodnia. Épp kizavarták Afrikából, tönkreverték Paulust és jöttek a hírek, hogy készül a nyugati front.
Erre egy ilyen hipotetikus lehetőségnél folytatta volna a háborút a békét kérő szovjetektől? Nem vagyok benne biztos.
Lehet, hogy a háborút ugyanígy elveszítik, de azért tegyük hozzá hogy 43-ban közel 4.000.000 tengelyhatalmi katona volt a keleti fronton és 44-ben a nyugatin 2.000.000.
Míg a szövetségeseknek így is voltak nehéz akcióik, hogy előre jussanak, kétszer annyi német gyalogos azért sok mindent megnehezített, ha nem ellehetetlenített volna.
Nem beszélve az extra páncélosok-tüzérség-légierőről.
Szerintem amíg a szovjetek nem támadták volna hátba a németeket, egyáltalán nem biztos, hogy győznek a szövetségesek.
Lehet a D nap is katasztrófába torkoll. Sokkal nagyobb lett volna a védőerő és a tartalék is.
Nem két LW vadászgép tett volna látogatást a part felett, etc. -
Prof William #11365 Talán 1946 esetleg 1947-ban lett volna vége háborúnak de a végeredmény szerintem ugyanaz lett volna. -
millerius #11364 Hitler még 45-ben sem jutott odáig, hogy nem kellett volna az egész világot kihívnia Németország ellen, csakis mások voltak a hibások mindenért (zsidó összeesküvés, kommunizmus, perfid Albion, kalmárlelkű Amerika, óvatoskodó/gyáva tábornoki kar, gyengekezű megszállás stb). Mitől világosodott volna meg 43-ban, mikor a csapatai még mindenhol ellenséges területen harcoltak és "hűséges" európai szövetségesei mellette álltak (ha nem is mindig túl lelkesen). -
Freeda Krueger #11363 Én nem hiszem hogy ez alapvető változást hozott volna a történelemben.
A nyugatiak túl erősek voltak,meg nem biztos hogy Hitler jobban látja a dolgokat ettől.
-
SZUsszan #11362 Sokszor olvasgatok itt mi lett volna ha fejtegetést.
Most nekem is eszembe jutott egy.
Mi lett volna, ha 43-körül Sztálint megöli az alkohol, vagy egy orvgyilkos és a következő vezetővel megegyezik Hitler, hogy bizonytalan ideig tűzszünetet kötnek? A német csapatok kivérezve, a szovjet vezetés meg megváltozik és ezért hajlik a békére.
Ebben az esetben az egyesített USA-brit-kanadai és társai szövetségesek elegendőek lettek volna megnyerni a háborút a Német-olasz-japán tengely ellen?
Nyilván a két atomot Németország kapja, ami nyilván nem hatja meg a Führert, ha maga nem hal bele.
Viszont egészen máshogy nézett volna ki akkor a helyzet. Ha 43 elején kötnek békét, az Afrika korps még megmenthető lett volna és megfordíthatják az afrikai hadjáratot a felszabadult utánpótlással.
Ha 43 végefelé kötnek békét, akkor csak szimplán tönkre verik az olasz partraszállókat. A D-nap is kétséges, hogy mikor és hol jön létre, illetve sikerül-e mélységében kibontakozniuk. -
robgros #11361 Mármint katonai oldalról. -
robgros #11360 Angolszász szövetség milyennek ítélte ezt az ázsiai stílusú támadást?
-
#11359
És honnan tudja, hogy hová kell tennie? Ez itt a bibi. Ezért van adott esetben a támadó előnyben. Főleg akkor, ha a védekező fél gyalogol meg már csak gebéi vannak, a támadónak meg hegyekben áll a jenki grátisz teherautó... -
robgros #11358 Nekem a tömegtámadásnak is van rizikó faktora: a védelem olyan brutális tűzerőt összpontosíthat, hogy az a támadó fél erejét szó szerint felapríthatja. -
#11357
Asszem a X hónapnál többet folyamatosan fronton levő egységek kapták meg ezt a jelzőt, ez nem feltétlen takar minőséget. A X értékre nem emlékszem, talán 6 hónap? -
robgros #11356 Ja igen, a gárda, mint jelző. Többször láttam már szovjet hadosztályoknál a gárda minősítést. Tulajdonképp mit takar ez? Jobb képzettség és fegyverek? -
Kurfürst #11355 Ez nem annyira orosz dolog, inkább ilyen ázsiai stílusú hadviselés elmélet. Ti. kihajtunk mindenkit aki él és mozog, ebből egy igen jelentős résznek csak az a dolga, hogy golyófogó legyen, lekösse az ellenséget, amíg a valóban ütőképes erők elérik a döntő sikert.
A szovjet oldal is fokozatosan erre állt át a háború második felében (az első felében a veszteségek miatt kénytelen volt a tömegre támaszkodni) a jól felszerelt, tűzerős Gárda hadosztályok második támadási érték el a sikert, a többiek meg lekötötték a német erőket. Amik azért szintén nem csak elit alakulatokból álltak, ott is voltak jobb meg kevésbé jó egységek (főleg a háború vége felé), a kisebb szövetségekről nem is beszélve.
Stratégiai szinten van ennek értelme, elvégre a hadvezetés arról szól, hogy a rendelkezésre álló erőkkel hogyan tudsz sáfárkodni, hogy a minőségüknek megfelelő hasznos feladatot lássanak el. Inkább tényleg egy ilyen nyugati dolog, hogy a saját veszteségeket igyekeznek a lehető legkisebbre szorítani, ami az általában korlátozott élőerő anyag miatt érthető és szintén logikus hozzáállás. -
#11354
Ez kivételesen nem az, ez tényleg megtörtént, fatertól is hallottam. A háború után megkérdezték tőle, hogy mikor tudatosult benne, hogy vége a dalnak. Azt mondta, hogy ez volt az a pillanat. Amikor végig kísérték a vadászok a bombázókat, onnantól fogva eldőlt az égen a küzdelem.
Ezek után lényegében semmit nem tudtak tenni a bombázó offenzíva ellen, esélyük sem volt elviselhetetlen veszteségeket okozni sőt, lényegében ez darálta le a Luftwaffét.
Igen, a szöviknek sem volt olcsó sokszor, csak a kimenete az volt, hogya fronton lényegében az történt a levegőben, amit a szövik akartak. A LW 1944 közepén a frontokon gyakorlatilag megszűnt létezni szinte. Az ellenséges erőköz képes lényegben mutatóban voltak jelen. A D napon, ha éppen nem vontak volna vissza egy alakulatot, akkor is 200-nál kevesebb bevethető vadászgép volt. A D napon összesen elvileg KETTŐ darab LW vadászgép hajtott bevetést és volt még egy kisebb fél tucat/tucat gépes bombázó támadás asszem. (Vagy még az sem, a Leghosszabb Nap című könyv errő említést tesz.) És ennyi...
Még vicc is volt erről a német szárazföldiek között. Ha terepszínű gépet látsz, akkor az angol, ha fémszínűt, akkor az jenki, ha meg semmit, na az a Luftwaffe...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.10. 14:24:46 -
robgros #11353 Teljesen urban legend, vagy van valami reális dolog abban, amikor Göring meglátta a Mustangot Berlin fölött, kijelentette, elvesztették a háborút? -
#11352
Pontosan erről van szó. Egyébként Hollywood is felhasznál mind a mai napig kőkorszaki hangmintákat és díszlet elemeket is. Az újrahasznosítás nagyon olcsó... -
wednes #11351 Hát igen, más hang van, de néhány helyzetbe meg olyan, mintha 1-2 alaphangot használtak volna mindenhova.
Például tüzérség az mindig ugyan az a dörmögő hang, függetlenül attól hol vannak az ütegek és szerintem néha kalibertől is független. Vagy a Stuka zuhanása, vagy a páncélosok csörömpölése. De direkt ezt én se néztem még sose.
A repülőgépek fedélzetén lévő kamerákhoz szerintem nem is szereltek fel hangfelvevőt, mondjuk egy vadászgéphez.
Biztos írnak valahol erről milyen körülmények között és hogyan dolgoztak a háborús híradósok. -
#11350
Tudtommal nagyrészt stúdió hang került fel rá. Vagy az is lehet, hogy rögzítettek hangot is, de nem a kamerával, hanem külön mikrofonnal és később összevágták? Tudja fene...
Sokáig én is hazt hittem, hogy mindig hiteles a hang, de hagy figyel az ember, akkor feltűnik neki, hogy ugyanazt a kép sok dokufilmben más hanggal van. Tehát sokszor tutira nem eredeti a hangsáv alatta. -
wednes #11349 A II. VH-s kamera felvételeknél nem csak képet rögzítettek eleve? Illetve nem is vittek mindenhova hangfelvevőt?
Arra gondoltam, hogy nagy részt stúdióban került fel rá valamilyen hangot.
-
#11348
Más videó alatt más hang van... -
#11347
Arra gondoltam hogy eredeti hang, de az időzítéssel játszottak a jobb hatás kedvéért -
#11346
Ez alávágott hang... Semmi köze az eredetihez. Akkor nem hallanadá a robbanság hangját azonnal... -
#11345
volt már itt, youtube link formájában, volt hozzá hang is:
Nem tudom, szerintem picit később kéne a hangnak lennie nem? -
SZUsszan #11344 Ha azt mondták volna kísérleti víz alatti nuki, azt is elhiszem... 8O -
#11343
Asszem a Ritkán Látható Történelem blogon láttam. Seggreültem.