15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#3011
Felejsd el. Túl sok buta könyv sulykolja ezt az oltári nagy baromságot.
1. Az első atombombák 4 tonna körüli tömegűek voltak. A V-2-be ilyen nem is fért volna be soha a büdös életben. Se tömegre, sem méretkorlát miatt.
2. A V-2 rakéta megbízhatósága a béka segge alatt volt. A fele sem ért célba. Erre rátenni az 1-2 robbanófejed közül egyet (még ha lenne is...) totálisan értlmetlen hazárdjáték. Nincs meg a kellő biztonsága a célbaérésnek. -
Fasiszta #3010 Nem szükséges ott van V2-es rakéta nem kell repülö mert a németek kísérleteztek a rakétás modszerrel. -
#3009
Ez a kérdés így nem definiálható. Mivel a háború alatt nem jött össze a válasz megvan.
1. Ha lett volna több idejük?
2. Ha korábban kezdik?
3. Ha Hitler ad hozzá erőforrást és prioritást?
4. Ha lett volna hasadóanyag?
5. Ha a nétem tudósok nem tévúton járnak és nem egy robbanó atomreaktort képzelnek el?
6. Van még rá 5 évük?
Kicsit sok ha... A történelem meg nem ismer ilyet. Egyszer biztos sikerült volna. A háborút az sem döntötte volna el. Csakhogy egy London elleni akció után a túloldal majdnem biztos, hogy megtorlásképpen gázfegyvert vet be. Ahhoz, hogy ledobják oda viszont német légifölény kellett volna. --> Akkor meg már rég partrasszálltak volna. --> Minek atomfegyver? -
Fasiszta #3008 Szerintetek a németek meg tudták volna csinálni az atom bombát? -
#3007
Hmmmm nem feltétlenűl. Ugyan a PZ IV 80mm-es frontpáncélzattal rendelkezett amit azért a Serhman képes volt kilőni. Én azt mondom, hogy hátrányban nem volt vele szemben, köszönhetően a nagyszerű 75-ös lövegének. Bár pl a J változatnak rosszabb volt a harcértéke mivel az anyaghiánynak köszönhetően a torony már nem elektromosan, hanem manuálisan működött. -
Freeda Krueger #3006 Talán még jobb is.Tonnákat lehetett volna nyerni csak a löveg megváltoztatásával. -
Freeda Krueger #3005 A kettő közti szélességkülömbség még harci lánctalppal is 1M alatt volt,Tigris 1 esetén.
A talajnyomásuk is közel azonos volt. -
#3004
Jaja. Ott van pl a Párduc 75-ös lövege ami majdhogynem egyenértékű volt a Tigris egy 88-val. -
Fasiszta #3003 PzIV is egy nagyonjó tank volt és szerintem a sherman-nál is jobb volt. -
Freeda Krueger #3002 Mihez képest rövid a hatótáv?
A Shermannal közel egyenértékü,némely változatnál több is.
-
#3001
Azért a német 75 vagy 88-as löveg elé valami nagyon komolyat kellett tenni, hogy megállítsa vagy eltérítse. -
#3000
"A páncélvédelem tkp. egész pofás volt"
Azért a Sherman-nek nemhiába volt Tommy sütő a gúnyneve:))) -
#2999
Már bocsi de a dolog ott hibádzik, hogy a sehrman-nak elve gumiból volt a lánctalpa szemben a Tigrissel. Arrol meg már ne is beszéljünk, hogy volt köztük vagy 30 tonna meg kb 3 méter szélesség beli külömbség. Ha jól emlékszem, (ez nem biztos) az ardenneki offenzíva egyik problémája az volt, hogy kevés volt az olyan híd ami elbírta a tigrisek súlyát illetve nem volt elég széles, hogy a hk át tudjon menni. -
Kurfürst #2998 Nehézharcskocsit összevetni közepessel hülyeség - más a feladatuk.
A nhk. áttöri a megerősített védelmet, veszteség nélkül v csekély veszteségekkel, a közepes hk. pedig benyomulnak a résbe és a gyengébb ellenállással már könnyen megbirkóznak ők is. Mellesleg a terepjáró képessége illetve a sebessége a Tigereknek meglehetősen jó volt, a hatótávjuk volt rövid (de ez igaz valamennyi nhk-ra).
Ugyenerre volt a nehéz KV/IS sorozat, az angoloknál a "gyalogsági" Matilda/Churchill nhk-ik: áttörésre. Amerikaiaknál az volt a ciki hogy ilyen hk-juk nem volt (a Pershing nem volt az igazi, és csak 1945-ben jelent meg, csekély számban), így a közepes hk-ik folyton nagy veszteségeket szenvedtek, mert kényszerből olyasmire - áttörésre - alkalmazták őket, amire nem voltak igazán alkalmasak.
Csak súlyosbította a helyzetet hogy harcászati-technikai szempontból is gyengék volt:gyenge terepjáró képesség, nagy fordulókör, feltűnő sziluett, gyenge löveg. A páncélvédelem tkp. egész pofás volt, csak a németeknek baromi jó pctlvg-i voltak.
-
#2997
"Őszintén szólva szerintem, ha több Panther-t vagy Pz. IV-et vagy hosszúcsövű Stug-ot gyártottak volna azzal jobban jártak volna."
Ott a pont! A Pz IV! egy kitünően variálható, módosítható hk volt. Tömegesen kellett volna gyártani mint a t34-et vagy a sehrmant. A Panther meg szerintem a 2vh legjobb hk-ja volt. A modern MBT-k előfutára. -
Freeda Krueger #2996 A németek alkalmazási utasitásából az derül ki hogy általában minden olyan hidón amin a PZ4 át tudott haladni ott a PZ6 is át tudott haladni.
Ugyanezen utasitás alapján a nehézpáncélosok nem keveredtek más egységekkel hiszen ha leorbbantak akkor az egész alakulatot megállitották.
Ahova a Sherman elment saját erőböl oda a Tigris is.
Ha nem jött közbe semmi mert müszakilag valóban megbizhatatlan volt.
-
#2995
De ez lekorlátozta a harcba vehetőségét. Lehet, hogy 3 km-re volt az ellen vagy a sájt erő ahol kellett volna viszont, ha a híd nem bírta el akkor bizonyt nem ment sehova. A front nem a németeg igényei szerint alakult...
Persze, hogy messzire mindenki vitte a hk-t, de a Shermanok olyan távra mentek saját erőből, hogy a hadtáp követni nem bírta őket. -
Freeda Krueger #2994 Nagyobb távolságra mindenki vasúton vitte a harckocsikat,és a Tigris is felment nem egy esetben a harci lánctalpon a vasuti kocsira.
A hidak szempont nem volt gond mert amikor megjelent már képben voltak a németek melyik híd mennyit bir.
Nem mentek vele ismeretlen terepen. -
#2993
Miért? Szerinted mi? A Panter hk. volt talán az utolsó viszonylag jól optimalizált német hk., de abból is csak 8000 db, ha készült...
A Jagdpanther páncélvadász volt még viszonylag korrekt. Nem volt nagyon ellszállva a tömege és a páncélzat döntött volt oldalról is. Csak hát későn jött. A háború egyértelműen legjobb páncélvadásza volt szerintem. -
#2992
Attól függ mire. Meg egy hadviselési koncepcióhoz fejleszt az ember harckocsit. A háborúban, ha eredményesség szerint vizsgálsz valamit akkor biztos az M4 egyes alváltozatai, a T-34 egyes változatai, a Pz. III és Pz. IV az igazi királyok. Mindet nagy tömegben lehetett előállítani mobilisak voltak és jól optimalizáltak voltak. Nem robbantak le úton útfélen.
A 75 milis lövegű Pz. IV G és H még a háború végén is szinte mindent képes volt leküzdeni szemből, kivéve a legdurvább IS-2 és ISU szörnyeket. Csak ezek között cirka 10-15 tonnás tömeg eltérés van. Nem egy súlycsoport.
A T-34 az igénytelenség mintaképe, döntött tespáncélja és öntött tronya elég jó védelmet adott neki. Mozgékony volt még süppedős terepen is.
A M4-et mozgó hadviseléshez alkották. Észak-Afrikában a régebbi Pz. III és Pz IV. ellen jó volt, ahogy a Stug III ellen is. Mikor Normandiában szenvedett az azét volt, mert nem arra használták amire tervezék. A szűk helyen, behatárolt mozgási útvonalak miatt a német nehézúlyú versenyzők előnyben voltak. Amitk kiértek a nyílt terepre az M4 tette azt amire kitalálták. Ott volt mindenhol és beszáguldotta egész franciahont. -
#2991
Tigris II úton elcammogott 110-120km-et. Terepen még 60-at sem. Tekintve, hogy egy hk. ritkán megy egyenesen ez gyakorlatilag 0 hatótávolságot eredményez. Egy példát véve. Egy Székesfehérvárról indított ellentámadásban még a főváros határáig sem jutott volna el nagyon. Mindenhova vasúttal kellett vinni. Szövetséges légifölény mellett ez elég vicces volt. A lánctalp más volt a Tiger I és II esetében is szállításkor, mert csak így fért fel a vagonra. Tehát lejövetelkor egyből cserélni kellett. A hidak nagy többsége el sem bírta, a vizes saras talajon meg többször egyszerűen elsüllyedt. Van erről egy vicc is, hogy az ideérkező németeknek meg kellett volna magyarázni, hogy Sármellék, Sárospatak és a többi városnév mit is jelent. :)
Ha valahova sikerült eljuttatni akkor szinte biztosan annak a pontnak 50 kilométeres körzetében maradt pályafutása végéig ahol legtöbbször a saját legénysége robbantotta fel, mert vagy elsüllyedt, vagy elfogyott az üzemanyag, vagy a lőszer, esetleg az erőátviteli rendszer mondta be az unalmast.
Őszintén szólva szerintem, ha több Panther-t vagy Pz. IV-et vagy hosszúcsövű Stug-ot gyártottak volna azzal jobban jártak volna. -
Rundstedt17 #2990 Mindjárt az jön hogy az angol,amerikai tankok voltak a legjobbak.... 
-
#2989
"Nem volt különösebb baj a fogyasztásukkal, csak benzinmotorok voltak és nem dieselek."
Khm :) Azért egy tigris 1 vagy egy tigris 2 elég szépen zabálta a benzint. Ezeknél a hk-nál pont az volt a baj, hogy a motor teljesítménye túl gyenge volt a tömegéhez képest ami nem csak abban mutatkozott meg, hogy valami eszméletlen lassú lett, tulajdonképpen támadásra alkalmatlan, hanem abban is hogy a nagy tömege miatt a motor komoly igénybevétele végett zabálta a benzint. -
Kurfürst #2988 Ha a japcsi hk dieselesek voltak, valszeg azért mert a flotta is dieselt használt, egyszerűbb volt az utánpótlás, a dieselüzemű Shermaneket is kizárólag a csendes óceáni hadszíntéren vetették be az amerikaik. -
Freeda Krueger #2987 Nem volt baj a fogyasztásukkal? -
#2986
olasz tank? 
hallod, nagyon az abszurd humor híve vagy:D:D egyszer vmi olyasmit írtál, hogy voltak olasz katonák:D
-
#2985
nyilvan a nemetek kollektive hulyek voltak, es ezert hasznaltak a szarabbat. -
Fasiszta #2984 Dizel jobb lett volna a japcsik és olasz tankok is dizelt használtak. -
#2983
Megerte :D -
horthy #2982 Yamatonak 6300 tonna nyersolaj volt az üzemanyaga . Ezzel 7200 tengeri mérföldet tehetett meg . Utolso bevetésére még összeszedtek a stratégiai tartalékból 2500 tonna nyersolajat egy Okinawa-i bevetésre hogy menjen a sziget mellé horgonyozzon le és löje a jenkiket az utolso gránátig . A Yamato 1945 április 7.-én Kyushu-szigettöl délre az amerikai repülögép hordozokrol felszált támado gépek áldozata lett , 11 torpedo és 20 bomba telitalálat után elsülyedt . -
#2981
-
#2980
Kivancsi vagyok, hogy a Yamato mennyit fustolhetett el :) -
#2979
A felszíni flotta üzemanyag igénye valami brutális lett volna. Egy kifutás alkalmával a Tirpitz 8000 tonna (!!) üzemanyagot fogyasztott el a semmiért. Elképesztő. Az RN milyen eszement mennyiséget füstölhetett és égethetett el! -
#2978
Igazad van, rosszul fogalmazt. Eredetileg a dizeluzemi repulogep/hajok miatt preferaltak a benzint a harckocsikban, ezert nem is fejlesztettek nagyon dizel harckocsi motorokat. Kerozin csak kesobb jott. -
#2977
"Nemetek azert preferaltak a benzinuzemet, mert a dizel kellett a kerozingyartashoz."
Na ezt nem vágom. Az akkori idők kerozinja egy ócska anyag volt a finomított benzinez vagy dízelhez képest. Sajnos fejből nem vágom a desztillációs sort, hogy mit mitből mikor és hogyan, de majdem biztos vagyok benne, hogy ez az állítás műszakilag téves. Arról nem is beszélve, hogy kerozinból vicc mennyiség kellett és az is csak '44 közepétől kezdve. -
Kurfürst #2976 Nem volt különösebb baj a fogyasztásukkal, csak benzinmotorok voltak és nem dieselek. A megbízhatatlanságról én még nem hallottam, a HL 230-at általában csak dicsérni szokták - egyébként is a StuGokban és a Pz III/IV HL 120-ra épült (gyakorlatilag annak megnagyobbított változata).
A benzines motor többet fogyaszt mint a diesel, ez nyilvánvaló, és értelmetlen az összevetésük is, max. más benzinmotorhoz képest volna értelme, ott viszont jól szerepelnek az összehasonlításban, pláne hogy más nem is épített ilyen kraftos benzinmotort harckocsiba.. az amerikaik szerencsétlenkedtek vagy fél tucat összetákolt hk. motorral a Shermanben, a legkeményebb az volt amikor 6 (azaz) hat kisebb motorból raktak össze egyet, szervizelési rémálom volt.. az egy Ford GAA volt kiforott és használható.
Az angolok szintén küszködtek a rendes motor hiányával, több harckocsiba összegányolt autóbusz motorokat építettek be párban (pl. Churchill). Az egyetlen használható darab a 27 literes Meteor volt, ez a RR Merlin repülőgépmotorból lett fejlesztve, annak hk-ba épített változata, a Cromwellba került, bár gyanítom a méretei jelentősek voltak (az eredeti Merlin két méter hosszú volt, igaz ott volt légcsavar reduktor és kompresszor is rajta).
Az meg hogy az oroszok nem javították, gondolom valószínűleg abból fakad hogy nehézkesebben szereztek hozzá pótalkatrészeket, és valszeg a szerelőik sem tudtak annyira mit kezdeni a lényegesen kifinomultabb átvitellel. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2975
Hiába voltak kompaktak, ha a fajlagos fogyasztásuk katasztrófa volt, a működésük pedig megbízhatatlan. Egy szovjet parancs szerint az elfogott Panther és Tigris harckocsikat csak addig lehetett használni, amíg működtek. Ha lerobbantak, nem szabadott időt pazarolni a javításukra, ott kellett hagyni őket (főleg a motor, erőátvitel és felfüggesztés hibáit és bonyolultságát emelte ki). A Stug III. és Pz IV. hk.-k jóval megbízhatóbbak és könnyebben szervizelhetőek voltak - ezeknél viszont azt javasolták, hogy a sérült/működésképtelen harckocsikat ha tábori körülmények között javítani lehet, akkor igenis javítsák meg, és használják őket tovább a harcokban. -
Kurfürst #2974 Asszem Cifu fején találta a lényegek, 1942-ben amikor az új páncélosfejlesztésekbe (Panther, Tiger) kezdtek, hirtelen kellett egy erősebb motor. Nem tököltek a témával, fogták a bevált HL 120-as 10 literes benzinmotort, megnagyobbították és kész lett a HL 210 ill 230, 21 ill. 23 literes lökettérfogatattal. Ezek jó teljesítményű, és főleg nagyon kompakt méretű motorok voltak, persze a benzines előnyökkel/hátrányokkal.
A metszeti rajzok alapján gyanítom hogy a T-34/KV/IS harkocsikba szerelt ha 40 liter körüli dieselmotor (ami tudtommal egy francia léghajóba szerelt dieselen alapult) nagyobb lehetett náluk méretre, látványosan többet foglal el ugyanis a motor a harctérből.
Nincs valakinek metszeti rajza vagy mérete esetleg ezekről?
PS. A benzinmotor a hk-ba egyébként főszabály volt a IIvhban ileltve még kicsivel utána is, az oroszok is nagy számban használták más hk-ba, ami az utánpótlás szempontjából azért nem lehetett szerencsés. -
#2973
A Junkers Jumo 20x szériájú diesel-repülőgépmotorokról se feledkezzünk el. Igaz visszafogottan lehet őket sikeresnek nevezni, teljesítmény/tömeg arányuk sehol sem volt a benzines Otto-motorokéhoz képest.
A harckocsiknál a fő problémát a megfelelő motorok hiánya jelentette. A Maybach motorokra építettek, mert ezek voltak készen, nem volt megfelelő diesel-motor, és nem mertek arra építeni, hogy diesel-motor fejlesztésekbe fogjanak. Érdekes módon alternatív meghajtásként több harckocsinál is felmerült az elektromos motorok alkalmazása, de az elektromos áramot itt is benzinmotor által hajtott generátor szolgáltatta volna. Noha ezek a tervek általában igen jó fogadtatásban részesültek, mivel hosszabb gyártási időt és stratégiai anyagokat (főleg jelentős mennyiségű rezet) igényeltek, ezért rendre el is buktak. -
#2972
Nemetek azert preferaltak a benzinuzemet, mert a dizel kellett a kerozingyartashoz.
Egy olyan orszag szamara, aki folyamatosan kuszkodik az uzemanyaggal nem mindegy, hogy mibol mennyi hasznal, ezert megosztottak a haditechnikajukat benzin es a dizel uzem kozott, hogy a leheto legjobban jojjenek ki.
Majd pont a nemetek gyartananak szarabb minosegu dizelmotorokat, mikor a ruszkik is tudtak jobbfajtakat :)
Harckocsiban semmi nem szol a benzin mellett: gyulekonyabb, magasabb szervizigeny, kisebb nyomatek, magasabb fordulat, tehat nagyobb kopas.