15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#3171
![]()
![]()
-
#3170
Ezt a kepet talaltam:
![]()
Viszont ezen a kepen csak truboproppal van felszerelve. Mondom valoszinu az lesz, hogy a gep tenyleg letezett, viszont csak Jendrassik turboproppal szereltek fel. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3169
Én azért kérdőjelezem meg, mert a V3., V4., Csaba, Toldi, Zrínyi, vagy a Tas fejlesztésről, vagy például a II.vh előtti vitorlázó és motorosgép fejlesztésekről olvastam már az 1980-as években is. Ezek pedig elég részletesek voltak témával kapcsolatban. Ezek után a semmiből előkerül egy ilyen "fejlesztés", amiről még mindig nincsenek normális konkrétumok, ráadásul a háttere is sántít. -
#3168
bar valoszinubbnek tartom, hogy inkabb csak turboprop volt a gep. -
#3167
Hat nem tudom...
Sajnos csak a Jendrassik-fele gazturbinakrol vannak bizonyitekok csak. A geprol nem, de tobb kulfoldi forrasban olvastam, hogy tenyleg leteztek ezek a kiserleti gepek, de soha nem vetettek oket be, es vegul nem is a Jendrassik-fele gazturbinakkal szereltek fel oket. -
#3166
Én a magam részéről továbbra is megkérdőjelezem ezen történet hitelességét. Ez olyan, mint az "első magyar harckocsi" története az első világháború előttről, arról egyértelműen kiderült, hogy csalás. -
#3165
A magyar fejlesztesu sugarhajtasos gepeknek is ez lett a veszte. Amcsik egyszeruen lebombaztak oket hangarostul. Pedig kivancsi lettem volna, hogy mire kepes. -
#3164
Ezt én a légifölényre és az elégtelen német légvédelemre (amennyire tudom, sok esetben a repterekről elvonták a légvédelmet, hogy a városok légvédelmét erősítsék vele) fognám. Ha egy ellenséges vadászgépraj kényelmesen körözhet egy reptér körül egy órán keresztül, ott komoly gondok vannak. -
#3163
Bizony, ezt az usa pilóta szleng "patkányfogásnak" hivta. Ideális esetben a 262es pusztitotta volna a bombázókat, mig a repterek környékét biztositják a hagyományos, vagyis jobb manőverezőképességű vadászok. De egy háborúban ritkán ideálisak a viszonyok :) -
#3162
Plusz a repterek környékén védtelenek voltak a jetgépek. A hajtóművek rossz dinaimkája miatt sebezhetőek voltak. Ha felszálltak a jenki a P-51-gyel kivárta azt a 1 órát amíg visszajött a fecske és leszállás közben támadták meg a gépeket. A P-51 12 órát is fent maradhatott. -
#3161
Nagy "ha"-k árán természetesen igen. Először is ha megbízhatóbb hajtóműveket sikerül legyártani, de ehhez jobb minőségű nyersanyagok kellettek volna, amik nem álltak rendelkezésre. A fegyverzet terén szerintem probléma nem volt - a Me-262-k első sorban bombázók ellen készültek, erre tökéletes volt. Ha nem a bombázók az elsődleges célpontok, akkor valószínűleg átfegyverezhették volna nagyobb szériában.
A legfontosabb viszont az, hogy a Me-262-k sokszor azért nem tudtak elemelkedni a földről, mivel nem állt rendelkezésre elég üzemanyag, továbbá adott időszakban relatíve kevés gép volt egyszerre bevethető (nekem fejből 200 körüli szám rémlik).
Ha a háború elhúzódik, akkor se történt volna csoda. Ott volt a túloldalon a Gloster Meteor (kicsivel később a Vampire) és a P-80A, amelyek a jobb gyártási körülmények miatt nagyobb tempóban érkezhettek volna az európai hadszíntérre 1945-ben már. -
#3160
Őőő... A Me-262 nagyobb és nehezebb volt, magasabbra repült, a pilótafülkéből jobb kilátás volt, nagyobb hatótávolsággal bírt és jóval erősebb fegyverzettel rendelkezett. A minimális sebességi előnyön túl (ami leginkább a kisebb tömegből fakadt) amennyire én tudom a He-280 semmiben sem bizonyult jobbnak a Me-262-nél. -
Fasiszta #3159 A ME-262 hibáit ki lehetett volna javítani? -
robgros #3158 A Messernek azért volt vetélytársa is a He 280-asban, ami inkább lehetett volna a szó szoros értelmében vett vadász, tekintve a teljesítményeit, melyekkel maga mögé utasította a Messert. Ez utóbbi inkább elfogóvadász szerepkörben brillírozhatott. -
#3157
Könnyedebb menetoszlopok ellen is kiváló volt. A hanomagok és más teherautók csak füstölgő ócskavasak maradtak egy jól célzott sorozat után. A harckocsik ellen meg ott volt a rakéta/bomba kombináció (mondjuk csak akkor volt jó ha pontosan eltalálta :). A Thunderbolt eszméletlen számú nehézgéppuskái mellé ráadásul rengeteg lőszert is betárazhattak; 425 rpg-t maximum - de ennél jó néhányszor kevesebbet táraztak be a súlytöbblet miatt, sőt volt olyan is hogy a pilóták nem látták értelmét a +2 hmg-nek és kiszereltették a kezelőszemélyzettel...
Egy jó kis tanulmány a gépek fegyverzetének fejlődéséről, illetve megmagyarázza miért nem volt standard az US-nél a gépágyú. És egy összehasonlítás a repülőgépek fegyverzetei között. (az oldalt amúgy ajánlom nagyon jó írásai vannak az öregnek) -
#3156
Azért meg kell jegyezni, hogy minden háborús és háború utáni elemzés inkább a nagy tűzgyorsaság és a nagy lőszerek előnyét mutatta ki. Elég abba belegondolni, hogy a legtöbb vadászgépen már ma is 23mm vagy nagyobb kaliberű fegyvert használnak (hamarosan az amerikaiaknál is). Az Mk108 valóban a bombázók ellen készült, de az Mk103 durva dolgokra volt képes vadászgépek ellen is. A Me-262-nek is volt (ha csak kis számban is) olyan változata, amely 2x Mk151/20, 2x Mk103 és 2x Mk108 gépágyúkkal bírt - ez elég decens fegyverzet vadászok ellen is... -
Freeda Krueger #3155 A Csendes Óceánon még a japán harckocsikat is megállitotta. -
#3154
Beza. A 8 db 12.7-es egy vadászgép ellen szerintem iszonyatos tűzerő. -
Freeda Krueger #3153 Én az 50mm esre gondoltam hogy nem nagyon vált be. -
horthy #3152 A 30 mm-es gépágyuk 1943 öszétöl kezdtek elterjedni a BF-109-es vadászrepülögépeken a BF-109G6 ( orgápágyu ) sorozattól a B-17 , B-24-es repülőerödök miatt . Ez egy kompromisszumos megoldás eredménye ugyanis a repülő erördök ellen az 1 db 20 mm-es gépágyu és 2 db 13 mm-es géppuska elégtelen fegyverzet volt . Az alternativ megoldásként használt szárnyak alá szerelt gépágyú gondolák kiegészitő fegyverzet jelentősen csökkentették a gép repülési teljesitményét , manöverezés , sebesség stb és ez a 1943 legvégétöl 1944 elejétől tömegesen megjelenő P-51-es kisérő vadászrepülőgépekkel szemben ez a megoldás életveszélyes volt . Ezért döntöttek a 60 darab löszeres készletü 30 mm-es orgépágyu bevezetésénél . Igy megmaradt a BF-109G6-os maximális repülési teljesitménye meg egy vagy két repülö erődöt le tudott szedni megfelelően képzett pilotával . Az más kérdés hogy az akkori vadászrepülőgépek elleni harcra sokkal alkalmasabb volt a 6 db 12.7 mm-es nehézgéppuska ( P-51D ) vagy 8 DB 12.7 mm-essel felszerelt ( P-47D ) vadászrepülögépek fegyverzete . A 12.7 mm-es nehézgéppuskának nagyobb volt a tüzgyorsasága , lötáva , pontossága , mint a 30 mm-es rövidcsövü német gépágyunak igy a 4-6-8 nehézgéppuskával felszerelt amcsi vadászrepülögépek még képzetlenebb pilota esetén is nagyobb esélyel arathattak légigyőzelmet mint német kollégáik . Viccesen mondva sörétes puskával löttek galanbokra . Egyszóval mondva pont vadászrepülögépek elleni fegyverzetük volt . -
#3151
Nem volt az rossz, de csak amíg a nagy méretű, nem manőverező bombázók voltak a célpontok. Vadászok ellen kijöttek a hibái (kis lövedék kezdősebesség és kis tűzgyorsaság)... -
Freeda Krueger #3150 Szerintem is felesleges annál nagyobb,de legalább tizsztázódott.
Nem is értem miért eröltették,mikor a légcsavarosokon is alig vált de.
-
#3149
Nem. Azt nem. Akkor csak egy kis félreéértés volt. Én azt vontam kétségbe, hogy valós veszélyt jeletett volna. A 30-as ágyú tűzgyorsasága is problémás volt. Azért kellett belőle 4 db... -
#3148
Szedni nem szedek semmit, egy része fejből, a másik fele (általában netes) forrásból való utánanézésből származik. :) -
#3147
en is igy ertelmeztem. -
Freeda Krueger #3146 Szó sincs róla,félreértettelek,mintha kétségbe vontad volna a tipus létezését. :( -
#3145
Pedig de...
MK 114-es 50 mm-es agyuval felszereltek parat. -
#3144
És az, hogy zsákmányoltak valamit az hogyan függ össze egy felételes ereményességével és alkalmazhatóságával? Sok német fegyeret zsákmányoltak, ki is próbálták őket és véleményt is alkottak róluk. Nem kéne minden német próbálkozást csodafegyver szinten emlegetni. A túlnyomó részük kifforatlan és megbízhatatlan volt. Helyi sikerekre jók voltak, ha tényleg működtek. Csak rikán működtek gond nélkül és kevés volt belőük. -
Freeda Krueger #3143 Pedig igaz.
Még zsákmányoltak is egyet az amerikaiak. -
Fasiszta #3142 Mert ha igen akkor beteszem. http://www.youtube.com/watch?v=mwKEwiulL9o -
Fasiszta #3141 Érdekel valakit egy videó a németek kis szövetségeseiről? -
#3140
Jó memória kérdése is a dolog. -
#3139
Mondjuk mi értelme a sugárhajtású, nagysebességű típusnak, ha megpakolom bombákkal, így sebessége hasonló lesz a légcsavaros kortársaihoz, így épp az előnyét sikerül eltapsolni, mert a célig éppoly védtelen marad, mit egy jabo-Fw-190-es...
Vadászként meg már csak akkor lehet használni, amikor megszabadult a bombáitól, elfogyasztotta az értékes üzemanyag nagy részét... És így máris tálcán van kínálva az ellenfél vadászainak a csodafegyver, hisz manőverező légiharcra nem marad elég nafta.
A vadász és bombázó közt azért a bombazáron kívül, a célzókészülékben is kellett, hogy különbség legyen. A vízszintes és zuhanóbombázás nem megérzés kérdése volt már akkor sem. -
#3138
Ez a kijelentés így biztosan nem igaz. Még a konzervatívabb Me-262-es is megvízhatatlan lett volna. A 30-asnál nagyobb ágyú meg halál felesleges lett volna. A tűzgyorsasága 0 lett volna, a nagy sebességkülönbség miatt a pilótának esélye nem lett volna célozni és sorozatot lőni. A 30-as lövedékből 2 db elég volt szétszedni egy B-17-est. Akkor minek 50-es ágyú? -
#3137
cifu, te szedsz valamit ,hogy ennyi mindent meg tudsz jegyezni, vagy kéznél vannak a forrásaid?:) -
#3136
A "bombázó" és a "vadász" 262 változat között a különbség gyakorlatilag nulla - raktak egy bombafelfüggesztő pilont a törzs alá - ami akkora már minden vadászgépen szinte alapvető dolog volt, semmi mérnöki kihívás nem volt benne hogy felszereljék a gépre - kiszereltek két gépágyút és csókolom..
Ennél kicsit több azért a különbség. Először is az A-2 változat kapott egy plusz tankot a törzs hátsó részébe, ez egyfelől növelte a hatótávolságot, amit a nagyobb tömeg és a bombák légellenállása csökkentett alaphangon az A-1-hez képest, továbbá feltöltve kiegyensúlyozta a bombák tömegét, ám éppen emiatt a felszállás után ebből a tankból kellett táplálni a hajtóműveket, hogy a bombavetésra üres legyen. Ha nem így történt, a gép farnehéz lett a bombák ledobása után, és a kezelhetősége nagyban romlott. A második dolog, hogy az A-2-esekből kihagyták a páncélozott üléstámlát, hogy csökkentség a gép tömegét.
Hitler az ég világon semmivel nem késleltette a gyártást vagy a tervezést (a sárkány már 1942-ben repült ha jól emlékszem) azzal hogy megkövetelte - sztem elég ésszerűen - hogy a gép vadászbombázóként is bevethető legyen.
Mi az ésszerű abban, hogy egy nagy sebességű vadászgépet vadászbombázónak használjanak? -
Kurfürst #3135 A "bombázó" és a "vadász" 262 változat között a különbség gyakorlatilag nulla - raktak egy bombafelfüggesztő pilont a törzs alá - ami akkora már minden vadászgépen szinte alapvető dolog volt, semmi mérnöki kihívás nem volt benne hogy felszereljék a gépre - kiszereltek két gépágyút és csókolom..
Hitler az ég világon semmivel nem késleltette a gyártást vagy a tervezést (a sárkány már 1942-ben repült ha jól emlékszem) azzal hogy megkövetelte - sztem elég ésszerűen - hogy a gép vadászbombázóként is bevethető legyen. A gyártás azért késett mert a Jumo hajtómű tervezése és gyártása késlekedett. Persze Gallandnak is, meg a történetben sárosaknak (legfőképp a Junkersnek) ez nagyon kifogás hogy másra mutogatnak..
Maximum annyi volt a hatása hogy kezdetben az első egység amit felszereltek vele egy bombázó egység volt (tavasszal már volt előtte egy kísérleti egység, a németeknél megszokott módon az Ekdo 262), ősztől pedig felszerelték vele az első egységet harcászati próbákra. Ekkor még mindig csak kevés gép állt rendelkezésre és nem is volt teljesen kiforrott minden tekintetben, a hajtóművek és a futóművel voltak gondok. Késő ősztől kezdett megjelenni, valószínűleg ez volt a legkorábbi időpont, ami emberileg lehetséges volt, a többi, hagyományos géptípusnál sem tartott kevesebb ideig.. -
#3134
Ha jól emlékszem Galland könyvére (aki azért szakértőnek tekinthető :) akkor Hitlernél kitört az örömbodottá mikor látta a 262est, mert megjött az ő régi álma a "blitzbomber" Azért Galland is meg a többiek húzták a szájukat, többek között az általad emlitett kilátás miatt is, meg amiatt is hogy gyakorlatilag kisméretű célok ellen alkalmatlan. Majd valami bizniszt kötöttek, hogy elkezdik gyártani de némelyeknek kampót raknak az aljára :) Aztán mikor már egy pár százas széria kinnt volt Dolfi megkérdezte hogy hány képes bombázni. Mire közölték hogy egy sem. Ekkor Dolf megrendezte az akkor már szokásos agybeteg dühkitöréseinek egyikét. Mikor lehiggadt akkor lehetett vele alkudozni hogy hány legyártott darabból mennyi legyen a vadász. Mert akkor már ott tartott hogy a 262est senki ne emlegesse vadásznak, mikor az bombázó. Akkor törölte el a Schwalbe nevet is. A bombázó változatnak a Sturmvogel lett a neve. A villámbombázótól várta hogy anglia elesik, és a szövi utánpótlás megszűnik. Akkor meg már nem nagyon voltak akik meg merték mondani neki hogy azért ez ebben a formában nem lesz igaz :) -
#3133
Nah a Jerry-t már értem, viszont a Thommy-t még nem. -
#3132
Najó egy háborúban mindíg nagy az ilyen jellegű fejlődés. Egyébként ugyanez elmondható az első világháborúról is.
