15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#3211
Háát nem egészen mert pl az akkori Portugáliában nem léteztek pártok. Csak egy a sajátja. -
#3210
kb mint horthy? -
#3209
Igen. Úgy hívták, hogy António de Oliveira Salazar. Amúgy egy sima diktátor volt 1930-tól egésszen 1968-ig volt hatalmon. Jobb oldali volt az egyházzal szoros kapcsolatot ápolt de nem volt fasiszta. Az ilyen jellegű pártokat betiltatta. -
#3208
De ezek nem diktaturak voltak. Inkabb tekintelyuralmi rendszerek. Kb mint a Horthy fele. Messze nem volt olyan egzkezben kozpontositas mint Stalinnal vagy Rakosinal mondjuk. Olyasmi volt inkabb mint Kadar. -
#3207
Ott is. 58-ig asszem. -
#3206
Spanyolban igan. Potugáliárból nem tudok. Wikiben biztos le van írva... -
Fasiszta #3205 Portugáliában egy diktátor volt hatalmon a II.vh idején? -
#3204
Bárcsak Hitler ne került volna hatalomra? Ilyen nagy léptékű "mivanha" kérdésre nem lehet felelni. -
Fasiszta #3203 Igen. -
Freeda Krueger #3202 Nem volt elég jól előkészitve a mi van ha sikerül elképzelés úgy tünik.
Mintha a maerénylők sem készültek volna fel erre.
Legalábbis szerintem,ha az 1944 es merényletről van szó. -
#3201
Ez biztos. De azóta már lehet túl lennénk a harmadikon is :) Mert tegyük fel elfogadja mindenki a feltétel nélküli megadást. 10 perccel később jelenik meg valaki aki megmondja hogy "minket nem győztek le, de megölték a vezérünket a kapitalisták/kommunisták/egyéb rohadékok." Az emberek meg beveszik. És megint bele lehet hajtani őket a hülyeségbe. -
#3200
Nehéz megmondani, hogy után mi következett volna. Az SS lehet, hogy ne engedelmeskedett volna az új felső vezetésnek. Ők Hitlernek tettek esküt és nem az Alkotmányra asszem. Csak feltétel nélküli megadás jöhetett volna szóba már akkor is. -
#3199
Is is tudtommal. -
Fasiszta #3198 Bárcsak sikerült volna a Hitler elleni merénylet. -
horthy #3197 A II. világháboruban az USMC ( amerikai tengerészgyalogság )repülögép századai szárazföldi repülőterekről vagy föleg repülögéphordozokról üzemeltek-e ? Vagy vegyesen mind a kettöröl használták öket ? Gondolok itt a nem csak a F4U Corsair vadászrepülöket használo századokra ( VMF-441 ) hanem az TBF Avanger torpedovető ( VMTB-232 ) és SBD Dauntless zuhanobombázó repülögépet használó századokra is . A zuhanobombázo századokat nem tudom hogy jelölték ( VMB ? ), ( VMSB ? ) , mert ahogy olvastam használt hagyományos bombázokat is B-25 stb . -
#3196
Nyilvan ugy ertettek, hogy a II. VH utan. Spanyolorszagban telepedett le, es siekres vallalkozokent tevekenykedett.
O rabolta el Horthy fiat is egyebkent. Meg volt par trukkos frontvonal mogotti bevetese is.
O volt a mai szupertitkos kem sztereotipianak a megtestesitoje kb. -
robgros #3195 Ennél már csak az ODESSA ténykedése lehet kalandosabb. -
#3194
regiment 2008/3. 28. oldal. Mussolini szöktetéséről szól a cikk.
Szeptember 13.-án, a bécsi Imperial (?) szállodában Otto Skorzenyit - akit az eltelt 50 és során sebhelyes gyilkostól a Moszad ügynökén át német d'Artagnanig mindennek elkereszteltek - a kiszabadítási akció megszervezéséért és kivitelezéséért lovagkereszttel tüntették ki.
Ennyi említést tesznek. -
#3193
Ezzel nem mondasz újat. -
Cnut #3192 Vagy a háború utánra gonolsz? Én úgy tudom hogy aktív neonáci lett. Mit írtak mit tudott tenni ő a moszadnak? -
Cnut #3191 Arra céloz, hogy a Moszad-ot 1949. december 13-án alapították. -
#3190
Otto Skorzeny jobban illik ebbe topikba mint a közel-keletibe. -
#3189
volt a 2. vh alatt moszad? -
#3188
Otto Skorzeny moszadügynök volt? A regiment magazinban említették. -
Freeda Krueger #3187 Wasserfall program.
Ez talán segit,bár angolul van. -
robgros #3186 Valaki tud valamit a Wasserfall programról? -
Kurfürst #3185 Ugyanennek a 190A-5 és A-6 nappali vadász típushoz kiadott kézikönyvnek egy későbbi fejezete (Teil 8 B, Abwurfwaffenanlage) foglalkozik részletesen hogy pontosan hogyan is kell ki- és beépíteni a bombázáshoz szükséges felszerelés. Összesen 4 embert igényelt, ha jól értem 1 fegyvermestert (Waffenwart), egy villanyost (Elektriker) és két fedélzeti szerelőt(? Bordwarte).
Szépen ott van leírva, lépésről lépésre, kapcsolási rajzokkal stb. Bármelyik gépen meg lehetett csinálni olyan félórás munkával. -
Kurfürst #3184 De itt van pl. a FW 190A-5 és A-6 repülőgép 1943 augusztusi kézikönyvéből az első fejezet, ami a típus írja le az bevezető fejezetben:
![]()
"A Fw 190 A-5 és A-6 típus egy együléses vadász, amely magas végsebességén kívül jó mozgékonysággal is rendelkezik.
A repülőgép ezenkívül ejtőfegyverekkel mint vadászbombázó vagy külső üzemanyag tartályokkal mint megnövelt hatótávolságú vadász is bevethető."
majd a 12 oldalon felsorol néhány lehetséges bevetési profilt:
1. Vadászbevetés gépágyúkkal és géppuskákkal
2. Vadászbevetés gépágyúkkal és géppuskákkal, külső üzemanyagtartállyal megnövelt hatótávval
3. Vadászbevetés (sic! szerintem elírás) ETC 501-es bombafelfüggesztővel (ez 250 és 500 kg bombákat tudott fogadni)
4. Vadászbevetés (sic! szerintem elírás) négyes ETC 50-es bombafelfüggesztővel (ez négy darab 50 kg-os bombát tudott fogadni)
![]()
-
Kurfürst #3183 "De nézzük csak. Me-109. A nagy sebességű és magasságú vadászváltozatokat általában már nem használták Jabo bevetésekre, és külön Jabo változatok voltak rendszerben, például az első Jabo változat a Me-109E-1/B, majd az E-4/B. Az E-7/U2-nél jelent meg a plusz páncélozás, mivel a Jabo feladatkörben sokszor kiütközött a páncélozás hiánya. "
Ne keverjük a dolgokat, a 109-es sorozatnál nem volt "külön" Jabo változat, az első szériákon nem volt még bombafelfüggesztő, aztán 1940 közepén kísérletképpen felrakták rá és az elektromos bombakioldó panelt a műszerfalra, majd ezeket elnevezték E-1/B-nek illetve E-4/B-nek, mert az E-1 és E-4 alapváltozatra épültek, csak ezeken volt bomba szállításához cucc, és ezt jelölték külön - kezdetben!
Az E-7-en fölösleges is lett volna, mert ez már eleve rendelkezett csatlakozási ponttal a törzs alatt póttank vagy bomba részére. A csatlakozópontok előre ki voltak alakítva _minden_ gépen, és fülkébe az elektromos bombakioldó panelt kellett beszerelni, és csatlakoztatni (ahogy meg is tették, az anglia csata vége felé pl. jött egy parancs hogy a gépek egyharmadát át kell alakítani a fenti módon vadászbombázóvá, ezt maguk az egységek végezték el).
A későbbi szériákat nem jelölték külön (nem volt hivatalosan pl. F-x/B, max. a háború utáni könyvekben) egészen egyszerűen azért, mert már _bármelyik_ gépre fel lehetett pakolni a szükséges bombafelfüggesztőt, és vadászbombázóként bevetni.
A G szériánál csak az változott hogy ezek és az új átalakítókészletek kaptak egy kódot, R I, R II, R III stb. Egyébként alapvetően nagy magasságú vadásznak készült, mégis bármelyik képes volt bombafelfüggesztőt vinni.
A 109K szériában gyakorlatilag ugyanezek a Rüstsätz-ok voltak rendszeresítve, mint a Gusztinál, csak kicsit más számozással, illetve az eredeti R II-est törölték (ez a ETC 50/VIIId bombafelfüggesztőt jelölte, ami négy 50 kg-os bombát vitt, de addigra már szinte kizárólag kazettás bombákat használtak a kisebb repeszbombák helyett. De pl. az R I, a ETC 501/IXb bombafelfüggesztőt, amely 250 kg vagy 500 kg-os bombát fogadott továbbra is használatban maradt).
Voltak nagyon kis számban épített különleges feladatú vadászbombázók, mint pl. a páncélozott E-7/U2 vagy a nagy hatótávú G-1/R1 széria, de gyakorlatilag ezek is csak némi gyári átalakítást jelentettek ugyanazon a sorozatban készült 109E vagy G sárkányon, nem volt külön "típus". A végszereldében kicsit mást berendezéseket kaptak, ennyi volt a különbség. Gyakorlatilag lényegtelenek, alig pár tucat épült ezekből.
A 190-es széria ugyanez, valamennyi 190A alap vadász változat képes volt bombák szállítására a törzs alatt, hasonló rendszerben mint a 109G, de volt néhány kifejezetten Jabo/csata épült változat, a páncélozott 190F vagy a nagy hatótávú (két póttank a szárnyak alatt) 190G.
A szövi oldalon ennyi változás sincs, a "vadászok" illetve "vadászbombázók" között csak annyi volt a különbség, hogy a külső felfüggesztő pontra került-e bomba vagy sem..
"Nos, nézzük, a háború második felében a legtöbb esetben kiderült, hogy jobb célszerű feladatkörre gyártani a gépeket, az elfogó vadászgépnek gyorsnak kell lennie, magasra kell feljutnia és könnyűnek kell lennie. A vadászbombázó/Jabo gépek általában erősebb páncélozást kaptak, és főleg a kis magasságú repülésre voltak felkészítve. "
A gond csak az, hogy egész egyszerűen nem voltak külön feladatkörre gyártott gépek. Az első "vadász" Typhoonok és a későbbi "vadászbombázó" Typhoonok semmiben nem különböztek, ugyanaz a motor hajtotta őket, kis magasságon is tökugyanolyan teljesítménnyel (többek között ezért használták vadászbombázó feladatokra, ha már vadászként többé-kevésbé kudarc lett), ugyanolyan minimálisan voltak páncélozva, a normál felszállósúlyuk, sőt a típusjele is ugyanaz volt. Egész egyszerűen azért, mert csak annyiban különböztek, hogy az egyikre raktak bombát, a másikra nem. A Tempest pedig szintén ugyanazzal a Sabre II A vagy B jelű motorral repült, mint az összes Typhoon..
A FW 190F széria kicsit kakukktojás, mert az első szériák erősebben páncélozottak voltak mint a 190A vadászváltozat, a késői (és legnagyobb számban gyártott) 190F csatarepülőgépek csak szerényebb vagy a 190A-tól egyátalán nem különböző páncélozást kaptak, és gyakorlatilag megegyeztek az épp aktuális 190A-val. A különbség pusztán annyi volt hogy a szárnyak alá is bombát rakni, és a súlynövekedést a két külső gépágyú kiépítésével kompenzálták.
De alapvetően 1942-re már minden német v. szövi vadász egyben vadászbombázóként is bevethető volt, annyi kellett hozzá hogy a fegyvermester rápakoljon egy kb. 30 kilós bombafelfüggesztőt a csatlakozási pontokra - aztán levegye ha más feladatot kaptak. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3182
Rosszat írtam, A3/U-1 és U-3 volt az első, amelynél megjelentek a bombazárak, ezek is Jabo változatok voltak. -
Freeda Krueger #3181 Az FW190A3 is vihetett már bombát a törzs alatt,úgy tudom.
Vagy keverek valamit? -
#3180
Az gondolom egy kezdeti tesztelesi stadiumban levo gep lehetett, amit meg hagyomanyos dugattyus motorral szereltek, es csak a vaz viselkedeset neztek repules kozben, gondolom.
de a 71-es uzenetben berakott terveken mar a truboprop motor lathato. -
#3179
Ezen megközelítés már jobb, de még mindig nem az igazi. A P-51 és társai azért voltak sűrűn alkalmazva vadászbombázóként, mert amikor bevetésre kerültek, a levegőben már alig volt ellenfél. Azonban ott is megvoltak azok a gépek, amelyek alkalmasabbak voltak a feladatra, pl. a P-47. -
#3178
Najó, egy kicsit formálisan fogalmaztam, helyesebben azt kellett volna írnom, hogy mi az ésszerű abban, hogy egy nagy sebességű elfogó vadásznak szánt gépet vadászbombázónak használjanak.
De nézzük csak. Me-109. A nagy sebességű és magasságú vadászváltozatokat általában már nem használták Jabo bevetésekre, és külön Jabo változatok voltak rendszerben, például az első Jabo változat a Me-109E-1/B, majd az E-4/B. Az E-7/U2-nél jelent meg a plusz páncélozás, mivel a Jabo feladatkörben sokszor kiütközött a páncélozás hiánya. Az F sorozatnál is a /B jelölte a Jabo feladatkörre felkészített gépeket. A G-knél jött be a "Rüstsatz", amely gyakorlatilag átalakítókészletet jelent, ezzel lehetett a gépet alkalmassá tenni például bombák hordozására (R-1 a törzs alatti és R-2 a szárny alatti bombákhoz). Ha jól tudom a H és K sorozatnál már nem volt Jabo változat, a H-4 lett volna, de azt törölték, ezen sorozatok már kifejezetten nagy magasságú/sebességű vadászgépek voltak.
Az FW-190 esetében is direkt Jabo változatokat gyártottak, az FW-190A5/U-3-on jelentek meg először például a bombazárak, és az U-6 és U-8 változatok voltak még direkt földi támadásra készítve, az U-14 és U-15 pedig torpedóvető gépek voltak. Az F-1-nél plusz páncélozást kaptak a motor illetve a pilótafülke köré, hogy védjék a légvédelmi tűztől, ezek kifejezetten földi támadásra készültek.
A Typhoon a legszebb példa, eredetileg vadászgépnek szánták, de ebben a feladatkörben elbukott - viszont a jó kis magasságú manőverezőképessége miatt vadászbombázó/földi támadó feladatkörben nagyszerűen bevált.
A Tempest a másik oldal, egy olyan gép, amelyik kivételesen minden feladatkörben helyt tudott állni, mind nagy sebességű vadászgépként, mind földközeli támadógépként.
Nos, nézzük, a háború második felében a legtöbb esetben kiderült, hogy jobb célszerű feladatkörre gyártani a gépeket, az elfogó vadászgépnek gyorsnak kell lennie, magasra kell feljutnia és könnyűnek kell lennie. A vadászbombázó/Jabo gépek általában erősebb páncélozást kaptak, és főleg a kis magasságú repülésre voltak felkészítve.
A Me-262 eredendően egy gyors vadászgépnek készült. Vadászbobázó feladatkörben nem volt igazán sikeres, egyszerűen nem erre tervezték... -
#3177
Érdekes...a mai napig megtalálhatóak a világ pár országában tipikusan egyfeladatú típusok. Mert azt hiszem itt most erről van szó. Nem arról, hogy ne lehetne vadászból vadászbombázót faragni.
Lásd legutóbb, ahogy az F-22-es feladatkörébe utólag került be a bombázó képesség követelménye. Vagy régebben a Tomcat-ból lett a Bombcat. Mintahogy a MIG-31-es is cipelhetne bombákat...miért is ne? De nem erre használják alapvetően. -
Kurfürst #3176 Vadászbombázónak épp az a lényege hogy alapvetően vadász, de akarod vagy éppen szükség van rá, bombázóként is bevethető.
Egyébként meg a vita valahol meddő, mert a vadászbombázó képesség nem befolyásolta a hadrendbe állítás időpontját, és csak nagyon kevés gép került ténylegesen bombázó alakulathoz, a nagy többség vadászként működött. -
#3175
Egy turboprop, amelynek hagyományos dugattyús motorokra jellemző kipufogórendszere van... :))) -
#3174
Amiket példának hozol, azok a "viszonylag" kiforrott, dugattyús motorral szerelt vadászok voltak. Míg a 262-es egy új technológia, ami pont az ezekhez képesti sebességtöbbletével lehetett volna csatadöntő tényező... Ez olyan, mint pl.: Concorddal árutszállítani....
És persze voltak előnyei, de meglátásom szerint kevesebb, mintha tisztán vadásznak használták volna. -
Kurfürst #3173 "Mi az ésszerű abban, hogy egy nagy sebességű vadászgépet vadászbombázónak használjanak?"
Az hogy nem lehet/nagyon nehéz elfogni.. nem egészen értem mi a probléma, a világháború gyakorlatilag összes "nagy sebességű vadászgépe", pl. 109-esek, 190-esek, Spitek, P-47/P-38/P-51, Typhoon/Tempest stb. mind alkalmassá volt téve vadászbombázó bevetésre, és voltak a dolognak elég egyértelmű előnyei. -
Kurfürst #3172 Az MK 108-asnak a tűzgyorsaságával nem volt probléma, 600-650 lövés percenként, gyakorlatilag egy szinten van a szövetségesek által használt 20mm-es Hispanokkal (600 l/perc) vagy .50 Browning M2 nehézgéppuskákkal (650-750 löv/perc).
Kompromisszumot a lövedék kezdősebességénél kötöttek, ez 500 m/sec volt, de normál lőtávon ez sem volt annyira vészes, bombázóknál annyira nem számít, manőverező célpontontok pl. vadászok ellen van jelentősége inkább.
