Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
horthy #3152 A 30 mm-es gépágyuk 1943 öszétöl kezdtek elterjedni a BF-109-es vadászrepülögépeken a BF-109G6 ( orgápágyu ) sorozattól a B-17 , B-24-es repülőerödök miatt . Ez egy kompromisszumos megoldás eredménye ugyanis a repülő erördök ellen az 1 db 20 mm-es gépágyu és 2 db 13 mm-es géppuska elégtelen fegyverzet volt . Az alternativ megoldásként használt szárnyak alá szerelt gépágyú gondolák kiegészitő fegyverzet jelentősen csökkentették a gép repülési teljesitményét , manöverezés , sebesség stb és ez a 1943 legvégétöl 1944 elejétől tömegesen megjelenő P-51-es kisérő vadászrepülőgépekkel szemben ez a megoldás életveszélyes volt . Ezért döntöttek a 60 darab löszeres készletü 30 mm-es orgépágyu bevezetésénél . Igy megmaradt a BF-109G6-os maximális repülési teljesitménye meg egy vagy két repülö erődöt le tudott szedni megfelelően képzett pilotával . Az más kérdés hogy az akkori vadászrepülőgépek elleni harcra sokkal alkalmasabb volt a 6 db 12.7 mm-es nehézgéppuska ( P-51D ) vagy 8 DB 12.7 mm-essel felszerelt ( P-47D ) vadászrepülögépek fegyverzete . A 12.7 mm-es nehézgéppuskának nagyobb volt a tüzgyorsasága , lötáva , pontossága , mint a 30 mm-es rövidcsövü német gépágyunak igy a 4-6-8 nehézgéppuskával felszerelt amcsi vadászrepülögépek még képzetlenebb pilota esetén is nagyobb esélyel arathattak légigyőzelmet mint német kollégáik . Viccesen mondva sörétes puskával löttek galanbokra . Egyszóval mondva pont vadászrepülögépek elleni fegyverzetük volt .