Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
NorBear #5522 Ha szárnystabililzált HEAT lövedék volt akkor az adat stimmel.A legtöbb II. világháborúban alkalmazott kumulatív elven működő páncéltörő lövedék röppályáját forgással stabilizálták ( a lövedék a huzagolt csőben a saját tengelye körül forgó mozgást végzett).Ez a megoldás azzal a hátránnyal jár hogy a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét így a lövedék páncéltörő képessége is csökken.
A II. Világháboróban debütáló, a Monroe-effectre építő páncéltörő lövedék. A lényeg: egy formázott robbanóanyag elött egy fém kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja. A HEAT lövedékkel két probléma van: egyfelől a lövedéktest forgása csökkenti a hatásosságot (a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét), ami miatt a huzagoltcsövű ágyúkból használt lövedékekben legtöbbször egy csapágyazott "ágyban" feküdt a belső rész, amely így a röppálya alatt viszonylagos nyugalomban volt. A másik probléma, hogy a hatásossága arányban áll a robbanótöltet (és a fémkúp) átmérőjével, vagyis minél nagyobb az ágyúcső, annál hatásosabb lehet a belőle kilőtt HEAT lövedék