Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
NorBear #5527 Ezek szerint még az olasz 75mm-es harckocsi lövegek többsége is át tudta juggatni a 120mm-es páncélzatot...legalább is HEAT lövedékkel.Gondolom az olasz páncélos erőknél azért nem dúskáltak a kumulatív lövedékekben.
Érdemes még megemlíteni a britek 17 fontos lövegéhez kifejlesztett APDS ürméret alatti páncéltörő lőszerét is.Az elv a következő-ha egy kissebb tömegű lövedéket lövünk ki egy ugyanakkora ágyúból ugyanolyan minőségű és mennyiségű meghajtó töltet felhasználásával mint az eredeti ürméretű lövedék esetében... akkor egy jóval nagyobb torkolati sebességű lövedéket kapunk végeredményül.Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni akkor a lövedék páncéltörő képessége 4 dologtól függ:
-Torkolati sebesség
-A lövedék anyagának minősége
-Tömeg
-lövedék típusa (HEAT,APDS,HVAP...stb)
Ahoz hogy a (kinetikus) pc. törő lövedék viszonylag nagy páncéltörő képességgel rendelkezzen az első három tényezőnek megfelelő arányban kell lennie...
Példa:A brit 17 fontos löveghez rendszeresített APDS MK I típusú lövedék
tömege mindössze 3,71 kg.A kissebb tömegű lövedék előnyös mivel kevesebb lőporgáz felhasználásával is elérhető ugyanaz a torkolati sebesség illetve a lövegcsőben nem lép fel akkora nyomás és a fegyver visszarúgó ereje is kissebb lessz tehát a torony koszorúra is kisebb terhelés fog jutni (lényegében a fegyverzet tömege és előállítási költségei is csökkennek).Viszont hátránya is van a dolognak mivel a könnyebb lövedéknek kissebb a tehetetlensége ami azt jelenti hogy gyorsabban fog veszíteni a sebességéből (ez részben a lövedék aerodinamikai kialakításától is függ...minnél nagyobb a légellenállás annál gyorsabban veszít a lövedék a sebességéből.A környezeti hatásokat is figyelembe kell venni pl:szél,páratartalom,levegő hőmérséklete,GRAVITÁCIÓ...stb.
A célzásnál nagyon fontos a szél figyelembe vétele, egy hagyományos 7,62x51mm-es NATO lövedék 1000 méteres távon 4km/h-s oldalszélben 90cm-et (!!!) is eltérhet oldalirányban! 5C°-os hőmérsékletkülönbség pedig 25cm-et függőleges irányban.
Minnél gyorsabb az adott lövedék annál kevesebb ideig lessz kölcsönhatásban a környezeti hatásokkal ezért kevésbé fog módosulni a röppálya.A nehezebb lövedékre a szél a páratartalom és a levegő hőmérsékletének hatásai kevésbé fognak érvényesülni de mivel a nehezebb lövedékek álltalában lassabbak ezért a gravitáció következménye képp a röppályájuk íve is magasabb lessz (ami pontatlanságot eredményez).Erre jó példa a rövid csövű Panzer IV-es ahol az ágyú torkolati sebesség igen csak alacsony volt így a lövedék röppályája jóval az irányzó vonal fölé kerülhetett.Megfigyelhető hogy az ugyanakkora ürméretű de hosszabb csövű lövegeknél a lövedék torkolati sebessége nagyobb.Ez részben annak köszönhető hogy a lőporgázok tovább gyorsíthatják a lövedéket mivel a kölcsönhatás idejei is megnő...
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/20mmvs7mm.png
Ezen az ábrán látható hogy a gyorsabb,könnyebb lövedék röppályája kevésbé tér el az irányzó vonaltól mivel a fegyver elsütésétől a célbaérkezéséig eltelt idő is rövidebb ezért a lövedék a gravitációval is csak rövidebb ideig van kölcsönhatásban.