15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#7979 Nagy arc.. mert? :-) -
#7978 Azért kicsit nagy volt az arca neki, és főleg utólag. Viszont Göringhez képest nem volt nehéz lángésznek lenni. -
#7977 :-) Galland, Galland.. imádom azt a figurát, a létező összes vele kapcsolatos könyvet elolvastam, és fogom is! A biztos, hogy hatalmas lángelme volt nem csak a repülés, hanem a szervezés terén is.. szó nélkül átadtam volna neki Göring posztját. -
#7976 @Robgros: A megtorlófegyverek jó része valóban pazarlás volt, de ne feledjük, hogy az amúgy igen előremutató U-XXI. osztály a Walter-tengókra épített (a hatalmas akkutelepek az U-XVII hidrogén-peroxid tartályai helyére kerültek).
A Panzer VI. még bőven a daliás időkben kezdődő program volt, és bár sokszor emlegetik fel, hogy hát már lehet rajta látni a kezdődő problémákat, valójában volt logika mögötte. A Panzer V. ellenben sokkal kapkodósabban fejlesztett lett, ennek köszönhető a rengeteg probléma az első időkben (és itt a gyorsuló és egyre slendriánabb kiképzés is felemlegethető).
A vasúti ágyúknál szintén nem árt figyelembe venni, hogy azokat az 1930-as években kezdték el fejleszteni, eredetileg még a Maginot vonal ellen.
A légvédelmi és nem irányított rakéták terén meg kell jegyezni, hogy az irányított légvédelmi rakéták egészen az 1960-as évekig nem igazán ütötték meg a mércét, akkoriban jelentek meg az első valóban komoly harcértéket képviselő típusok.
A sugárhajtás bár kétségkívül igen jelentős előrelépés volt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen nehézségekkel szembesült, és a szövetségesek nem ok nélkül nem erőltették a hadba küldésüket. A Me-262 bár előremutató típus volt, de amire hadrendbe került, már eldőlt a háború, és akármennyire támogatta volna bárki is teljes mellszélességgel, a felmerülő problémákat megoldani aligha lettek volna képesek hamarabb. 1943-ig bevethető sugárhajtású gépet nem kaptál volna így sem.
@Fazer: Ne felejtsd el, hogy a fejlesztés folyamatos volt, és nem volt jó alternatíva. Az egyre újabb technológiák nélkül egyszerűen lemaradtak volna a gépek technológiai szinten.
Alapvetően érdekes kérdés, hogy mi lett volna, ha az elejétől nem Bombázó-orientált lett volna a Luftwaffe (Göring mentalitása), hanem vadász-orientált (Galland mentalitása). -
Rue East #7975 szerintem ha megvizsgálnánk a többi hosszú ideig gyártott típust, például a spitfire-t, akkor nagyságrendileg hasonló lenne a típusváltozatok száma -
Lacusch69 #7974 Mert nem volt lehetőség teljesen új típusok gyártásának a felfuttatására, ezért a régieket toldozgatták-foltozgatták. (Meg persze lobby...) -
#7973 Légierőt szerveztem volna át.. sosem értettem minek kellett annyi féle variánst készíteni repülőkből.. főleg ME-109/110... hülyeség volt.. -
robgros #7972
Ha a ti hatáskörötökbe tartozott volna a birodalom fegyverkezése, mely programokat, fejlesztéseket támogattátok volna teljes mértékben és melyeket hanyagoltátok volna?
Én szívem szerint a megtorlófegyver-sorozatot, a Panzer VI-t és a hatalmas vasúti ágyúkat abszolúte a háttérbe szorítottam volna. Helyettük talán a rakétákból a légvédelmieket+nem irányított-irányított rakétákat preferálom, a lökhajtást teljes mellszélességgel és persze a Panther közepes páncélost támogatnám. A gyalogságnál pedig a Mauser karabélyt fokozatosan felváltottam volna a félautomata, automata fegyverekkel, főleg a Sturmgewehr-rel. Most ennyi jut eszembe egy szuszra. -
#7971 Sajnos. De eredeti felvételeket (nem beállított) lehet valahol találni? Levéltárakba stb...vagy kár fáradni értük? -
#7970 Javaslom mindenkinek ezt a dokumentumfilmet. Sára Sándor rendezte a 2. magyar hadseregről. Nagy kedvencem és nagyon örülök, hogy felrakták végre.
-
fonak #7969 A II. vh-s filmhíradók jelentős része beállított jelenet, sokszor egész máshol felvéve stb. Ahogy a fényképek jelentős részére is igaz ez. -
#7968 Hát én a német híradót is hamarosan előröl megpróbálom végig nézni, elvileg fent van az egész youtube-on, de ebben nem vagyok biztos.
Amúgy nagyon sokszor ismétli magát, de e kettő előtt volt egy videója amiben rengeteg orosz felvétel is volt, amit korábban nem láttam, pedig az összes videóját végig néztem. Szóval néha kicsit átverésnek érezhető az egész, de én élvezem így is, főleg ha van néhány új felvétel benne. -
Freeda Krueger #7967 Az a jó az ilyen filmekben hogy rengeteg olyan felvétel van amit bárhol el lehet sütni.
Tankok mennek valahová,katonák mennek valahová,ez bármely csatára jó lehet,bármely időpontban szinte,úgysem csak szakemberek nézik :)
-
#7966 Nagyon jó lett ez is csak az a bajom, hogy ismétli önmagát. Az alább belinkelt videóban gyakorlatilag majdnem az összes felvétel benne van ami ebben az "újban" is.
-
#7965 Láttam ! -
#7964 Videó végén írja hogy jön hamarosan egy új, Stalingradról. -
#7963 Ideje volt .. -
#7962
Új HCT videó! -
#7961 A cikk elolvasása nélkül azt mondom hogy ha 21. századi fegyvereket alkalmaztak volna akkor, mi meg se születtünk volna... -
robgros #7960 Ha már alternate tájra eveztünk, ez se semmi:
http://www.uchronia.net/bib.cgi/label.html?id=birmaxisof
Ha a 21. század technikáját a 2. világháborúban alkalmaznák először... -
Prof William #7959 Nagyban megkönnyítette volna a lövedék elől való kitérés esélyét ez a sebesség. :)
Szerintem ha németek nyernek akkor nagyjából ma ott tartana a tech mint ma. Igaz hogy pl már sugárhajtású gépekkel repkedtek, de ebben az időszakban már a szövetségesek is terveztek ilyesmit.
Ha nyernek és világhatalommá válnak, akkor Hitler halála után is tovább folytatódtak volna a katonai fejlesztések, hűen a németek militarista szelleméhez. De sztem közel hasonló irányba mentek volna el, mint ma max kisebb változtatásokkal. De egy náci sugárhajtású gép közel úgy nézett volna ki mint egy mai. -
Pares #7958 -
Shiloh #7957 1km/per óra. Hmmm Milyen szép is lett volna. -
#7956 Sokszor elgondolkoztam hogy ha Németek nyerit a háborút, hol tartana ma a hadi technológia... -
#7955 nem is olvastam még seholsem hogy a németek is kísérleteztek a railgunnal. Az indexes cikkből származó infóról tud valaki bővebbet?
A náci Németország komoly potenciált látott a railgunban. Joachim Hansler, a német hadsereg lőszergyártással foglalkozó szervezetének egyik vezető tisztje elektromos légvédelmi eszközként használta volna a railgunokat. A Hansler által tervezett prototípus egy tízgrammos lövedéket tudott kilőni, 1 kilométeres óránkénti sebességgel. 1944 végén a Luftwaffe FlaK parancsnoksága már a hivatalos specifikációkat is bemutatta; akkor úgy tervezték, hogy 2000 méter per szekundumos torkolati sebességű fegyvert gyártanának, ami fél kilogramm robbanóanyagot tartalmazó lövedéket lőne ki. A fegyvereket hat telephez kötötték volna, tűzgyorsaságuk pedig – legalábbis papíron – 12 lövés lett volna percenként. A német hadsereg úgy tervezte az új eszközöket, hogy a 12,8 centiméteres lövedékeket használó FlaK 40-esek foglalataiba lehessen szerelni őket.
A németek elvesztették a háborút, így a fegyverek megépítésére már sosem került sor.
-
J R Oppenheimer #7954 Hát sajnos odáig sem időm sem energiám nincs elmenni, de köszönöm a segítséget. -
harcu #7953 Aki szerintem tudna neked segíteni, az Számvéber Norbert lenne, de nem itt a topicban, hanem a Hadtörténeti múzeumban. Szerintem még a képek is érdekelnék. -
J R Oppenheimer #7952 Üdv! Volna itt olyan szakértő, aki tudna segíteni beazonosítani, milyen egységben szolgált egy magyar katona a háború alatt? Van róla 3 kép.
Igazából egy külföldi fórumon kérdezte egy tag, akinek nagyszülei magyarok voltak, gondoltam segítek neki azzal, hogy megkérdezem nálatok. Köszönöm. -
#7951 Hogy rohadna meg ....valaki törölje ki legyen oly kedves -.-".
-
harcu #7949 A magyar krónikások mániákusan beleértették a hadsereg létszámába a kisegítő csapatokat, nőket, gyerekeket, mindenkit. A harcoló erő valószínűleg a harmada, negyede lehetett. Egy jó része a csőcselék volt. Ekkora sereg mozgatása, irányítása is kész logisztikai és hadászati rémálom lehetett. Ráadásul egy ekkora sereg vonulása már valszeg 100 kilométeres hadoszlopot jelenthetett. Van egy jelenet az Egri csillagokban, ahol leírja Gárdonyi a vonuló török sereget, amint asszem Bornemissza Gergely figyeli őket. Elég szemléletes, bár koránt sem biztos, hogy hiteles :) -
TomDantes #7948 Elhiszem hogy írja, én is olvastam, de attól még biztos vagyok benne hogy erős túlzás. A 80 ezret legalább kettővel hanem hárommal kell elosztani, és annyi lehetett a valós létszám. -
#7947 Nem tudom, hogy krónikás írta vagy sem. Én az általam belinkelt mind 2 könyvben olvastam ott nem tettek említést arról, hogy ez krónikában szerepelt volna. Persze ez nem zárja ki, hogy valamely krónikás írta volna. Grünvaldnál kb összesen voltak úgy 40 ezren mind a 2 oldallal (illetve 3 mert ugye a litvánok is ott voltak). Való igaz, hogy a középkorban messze kevesebb ember harcolt mint az ókorban vagy a 18. századi 7 éves vagy a 19. századi napóleoni háborúkban. Bár azért azt tegyük hozzá, hogy Európán kívül léteztek nagy komoly létszámmal részt vevő csaták (mint pl Timur Lenk hadjárata I. Bajazid ellen) de azt hiszem kezdünk nagyon eltérni a topiktól és a végén még bünti pontot kapunk :) -
TomDantes #7946 Nem azt írtam hogy nem volt olyan erős. Azt írtam, hogy az ország nem volt olyan fejlett és gazdag, mert a kevés volt az igazi város, és azok is elmaradtak a Nyugat-Európai és Észak-Itáliai városoktól, a két dolog nem egészen ugyanaz. De igen, voltak olyan periódusai amikor jelentős hatalom volt Magyarország, a régióban pedig mindig is az volt. Ez így igaz.
Lajos király: nos a wiki,...azt hagyjuk. Én is ismerem kicsit a témát, sőt azt is megmondom, hogy ez egy korabeli forrásban szerepel-most ha megfeszülük se jut eszembe, ki írta le, de mindegy- a 80 ezres szám. De attól még téves.
Figyelj, a grünvaldi csatában egy középkori krónikás szerint több mint 2 millióan voltak csak a litván oldalon. Ez egész biztos hogy téves, hát nonszensz hogy 2 milliós hadsereg. De ha tízzel elosztjuk az is elképzelhetetlen, a 200 ezer is irreális.
ezt azért mondom , mert ebben a korban a történetírók igencsak eltúlozzák a seregek létszámát, bár grünvald nagyon irreális túlzás, de a Lajos 80 ezres serege is az.
A mohácsi csatánál sokáig 100 ezres török haderőt emlegettek, a szakirodalom is azt írta, de ez is túlzás.
Legyünk azzal tisztában, hogy egy ekkora sereg irdatlan pénzbe kerül, egyrészt. Másrészt a logisztika problémája,(csak az élelmet és a vizet nézzük! Bár nem tudom a középkorban ez mennyi lehetett, egy ókori példa alapján úgy másfél kiló élelem egy embernek, és és 9 kilogramm egy lónak, plusz a víz...na lehet számolgatni, persze Észak-Itália gazdag vidák, élelemben gazdag, a sereg rabolhat, de ez így is nagyon sok. Mivel nem tudjuk milyen volt a sereg összetétele pontosan, így csak durván számolva is, ) a középkorban nem véletlenül voltak kissebb létszámú seregek mint mondjuk az ókor fejlett és jól szervezett államaiban.
Pontosan tudjuk hogy Mátyás bécsújhelyen mekkora sereggel rendelkezett-ez már nem holmi krónika leírása- 20 lovas és 8 ezer gyalogos és ez nagy hadsereg volt. Ha 28 ezer katona egy helyen tekintélyes nagy hadsereg, akkor neked reális 80 ezer Lajosnál?
-
#7945 wikipediáról
"A rákövetkező évben (1346) Lajos 80 000 fős hadsereggel jelent meg a Zára alatt, és teljesen bekerítette a várost ostromló velencei sereget. A döntő ütközetben reménytelen helyzetbe került, a magyar és a zárai sereg által két tűz közé szorított velencei sereget a velencei hajóhad partra szálló legénysége mentette meg azzal, hogy hátba támadta a zárai sereget."
De ugyanezt olvashatod - ha nem hiszel a wikipediának - ebben a könyvben és ebben a könyvben is. Szóval nem én találtam ki és nem a kisújamból szoptam. Egyébként igen ahogy írtad az ország soha nem volt olyan erős mint Nyugat - Európa államai mivel a városok soha nem voltak olyan fejlettek mint Angliában vagy Franciaországban. De ennek ellenére léteztek periódusok amikor az állam erős és az ország komoly politikai hatalom volt. -
TomDantes #7944 Na persze. 80 ezres haderő a középkorban...aha. Nem volt egyetlen ország sem amelyik ekkora haderőt egyszerre betudott volna vetni, de Nagy Lajos az igen...ő 80 ezret összekapott...na ne már. Még az oszmánok se tudtak 80 ezer embert egy csatában bevetni, mondjuk Mohácsnál, pedig az már a középkor után volt.
III. Béle féle jövedelem jegyzéket ha nem tévedek Imre herceg és az aragóniai házassága miatt állították össze, és nem Capet Margit miatt,de ez mondjuk lényegtelen. Igaz ami igaz III. Béla kora egyik leggazdagabb uralkodója volt, ha nem a leggazdagabb. Csak van egy kis apróság, hogy a királyi jövedelem hiába volt igen nagy, az ország még sem volt se igazán fejlett se igazán gazdag. Magyarországon a városok száma kevés, és a meglévő városok nagy része is csekély lakosságú, és nem olyan fejlett mint a Nyugat-Európai vagy Észak-Itáliai városok. A király jövedelme önmagában nem minden.
-
TomDantes #7943 Hát szerintem nem éppen mindegy, hogy milyen okból, miért lép be egy adott ország a háborúba. -
#7942 Egy kis Wittmann:
-
#7941 Igen azoknak az időknek már jó régen vége van. -
#7940 Én is ezt mondtam. Apró probléma, hogy 500+ éve... -
#7939 Molni azért nehezen tudnám elképzelni, hogy egy komoly európai konfliktusból mi ki tudnánk maradni. Egyszerűen földrajzilag útban vagyunk, voltunk.