15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
MiGeo #7818 remek :), köszönöm szépen, megmondom őszintén hiába kerestem, nem találtam csak a teljes háborút feldolgozó, Olaszországot fejezetben tárgyaló könyvet, vagy olyat ami csatához kapcsolódik (pl wankowicz monte cassinója) -
#7817
Szerintem igen.
Szerintem igen.
A első kötetet, ami Észak-Afrikáról szólt olvastam, én jó volt. -
MiGeo #7816 van vmi jó könyv ami a szövetségesek olaszországi hadjáratát/hadműveleteit dolgozza fel? -
TomDantes #7815 Egyfelől a 100 évvel ezelőtt élt embereket nem lehet mai szemmel nézni.
Másfelől ez általánosítás, hogy mennyire voltak rasszisták . Volt ilyen is, olyan is. Magyarország XX. első évtizedei, volt erős zsidó ellenes réteg( szerte Európában volt) és meglehetősen hangosak voltak, volt sajtójuk, bent voltak a politikában, sok ember osztotta a véleményüket...de! Sok ember meg nem így gondolkodott, épp ellenkezőleg.
Hogy mit szóltak volna a melegekhez? Ezt így megint nem lehet megítélni. A keresztény szellemben nevelkedett, konzervatív emberek akkor is, mai is elítélték, de például gondoljunk már abba bele, hogy az ókori filozófusok nem hogy elítélték két férfi kapcsolatát, semmi kivetnivalót nem találtak benne. na most akkor ilyenkor mi van? Mondjuk ezer éve semmi kivetni valót nem találtak benne, 500 éve még csak beszélni sem lehetett semmi paráználkodásról, 100 éve betegségnek tartották... -
fonak #7814 Így van, a 100 évvel ezelőtt élt emberek mai szemmel mind rasszisták (és homofóbok stb.) voltak, szinte kivétel nélkül. Még azok is, akik akkori viszonyok között liberális nézeteket vallottak. Szerinted mit szólnának ha feltámadnának, és látnák, hogy ma Amerikában összeadják a b.zikat, mint házastársakat, meg gyerekeket fogadhatnak örökbe meleg párok? Szerintem kissé kiakadna a 99%-uk... De lehetne sok más példát is hozni.
Patton meg amolyan "fenegyerek" imázzsal rendelkezett, mint sok más tábornok is, erre rá is játszott. Ne tudom komolyan gondolta-e az olyan kijelentéseit, hogy ő Hannibál reinkarnációja, vagy ez is ennek a része volt csak. A németek tényleg őt tartották a legveszélyesebb szövetséges tábornoknak, lehet, hogy csak a propaganda hatott. -
MiGeo #7813 jaja ez nem több mint a kor "szelleme" ha kicsit furcsán is hangzik, Cholnoky némely kötetében is vannak mai szemmel "érdekesen őszinte" mondatok :), és szerintem sok akkori kötetben és nyilatkozatban szintén előfordulhat némi szalon rasszizmus -
#7812
Nem haláltáborba, és a háború után kértérítést kaptak. -
Pares #7811 Ja, ők a japókat zárták... -
Sequoyah #7810 Ami mai szemmel rasszizmus, az akkoriban még teljesen normálisnak számított. Amerikában éppúgy utálták a zsidókat, mint a németek, "csak" nem zárták őket haláltáborokba. -
#7809
Én is ezt érzem. Ha valamirevaló jenki fejest akarom mondani, akkor kb. Fletcher jut eszembe. A többiek simán hozták a kötelezőt, és legalább nem voltak barmok és nem beszéltek folyamatosan hülyeséget, vagy nem ekézték a másikat. Monty, Patton, Halsey, nem a "fú de nagy vezetők" közé tartoznak. -
Kurfürst #7808 Hát őszintén szólva én hirtelen ha lelőnek sem tudnék egy valamirevaló amerikai tábornokot megnevezni...
Eisenhower max. egy adminisztrátor volt (annak elég jó), Patton és McArthur kifejezetten dilettáns pojácák, Bradley annyira szürke amennyire lehet.. a légierőnek, flottának voltak nagyon értelmes tisztjei, de ez nem is csoda hiszen hadsereg gyakarolatilag nem létezett a 30-as években, honnan lettek volna jó törzstisztek..? -
#7807
Mitől volt tehetségetelen? Mert Észak-Afrikában pont tett pontot az i-re... -
Lacusch69 #7806 Pattont sározzák, mert nem csípte a zsidókat (emiatt éppen hogy nem is volt jó a sajtója).
Egyébként mondasz nála jobbat? Talán az abszolút tehetségtelen Bradley? (hogy maradjunk a páncélosok névadóinál) -
TomDantes #7805 Hát nézd, az hogy még a II. vh előtt felismerte a harckocsik fontosságát, az már eleve egy fontos dolog. Teljesen mindegy melyik országot nézzük, mindenütt voltak haladó gondolkodású tisztek, de ők voltak kissebbségben. Patton-t is ide sorolnám.
Hogy bárki megtette volna Bastogne felszabadítát? Kétlem, azért ez nem ilyen egyszerű. De nem csak Bastogne a lényeg, de most ez jutott eszembe .
Nem állítom, hogy Patton a háború legkiválóbb tábornoka volt, de nem volt egy ostoba tehetségtelen tiszt. A Husky hadműveletben is részt vett, Monty mellet.
A stílusa meg olyan amilyen. Azt is mondják a németek tőle féltek a legjobban a szövetséges parancsnokok közül.
És hát arról sem szabad megfeledkezni, hogy ki nem állhatta a szovjeteket, és bizony igaza volt abban, hogy a németek után velük lesz a baj. -
#7804
Mindenhol azt olvastam, hogy Észak-Afrika végére születtek meg az első igazi harcosok. Na, ott ahol Patton semmit sem csinált...
Ardennek idején egy csecsemő is leverte volna a némteket. Miféle tehetsége kellett sokszoros erőfölényben, totális légfölény mellett egy kimerült support nélküli ellenfél leveréséhez, akik egy kisvárost sem tudtak már bevenni...? Szerintem semmi... -
TomDantes #7803 Patton rasszista? Hát...bizonyos értelemben az volt, de azért ezt így nem mondanám, legalábbis a Patton-től olvasott idézetek alapján nem ezt mondanám. De az tuti hogy nem ,,polkorrekt" üvöltözött, durva, kemény makacs nem szalonképes alak volt.
De ezzel együtt nem nevezném rossz katonai parancsnoknak. Gondolj a németek Ardenneki offenzívájára. Jó csapatszervező volt. A háború elején, az amerikai csapatok nem voltak valami harcedzettek, akik Patton alá kerültek, elég ütőképesek lettek végülis.
Egyébként szerintem a harckocsi elnevezése, egyfelől a harckocsik ,,kemény" fegyverek ,és Patton is kemény, másrészt Patton-nak nagy szerepe volt a harckocsizüó fegyvernem kialakulásában, az USA-hadseregben, talán inkább emiatti tiszteletből.
Meg...egy ,,macsó" szókimondó kőkemény tiszt, az átlag amerikainak szimpatikus szerintem. -
#7802
Nekem volna egy kérdésem. Mi a pélapátért nevezt el Pattonról az utódok harckocsit? Eddig akárhány könyvet olvastam - túlnyomórészük jenki szerőzőtől (!) - is szinte annyit mutat be, hogy jellemében túl sok volt - ahogy ők fogalmaznak - a "csirkeszar". Ezen kívül többször olyan balfasz, nem polkorrekt, rasszista, stb. kijelentéseket tett, amit az Einsenhowernek kellett elsimítania. A Liberation trilógia első kötetében maga a szerző is kijelenti, hogy igazából az üvöltözésen és szinte mindig alaptalan letolásokon kívül semmit sem csinált. A hab a tortán az volt, amikor kis híján megölette Orlando Ward-ot, mert személyesen zavarta egy éjszakai támadás vezetésére. Miért nem ő ment, ha akkora volt a pofája...? Azért Ward elég magasan volt a "táplálékláncban"...
Hát később..? Mert egyetelen zseniális húzás sem jut tőle eszembe... Mitől volt ő olyan fúde nagy parancsnok? Mitől lett a háború egyik szent tehene...? Kicsit olyan érzésem van, mintha ő lenne a "szárazföldi Halsey". Jó volt a sajtója, és kb. ennyi.
Halsey teljesítményéről bővebben itt. -
robgros #7801
Röviden az Enigma feltöretlenségének következményeiről:
A rejtjeles üzenetek megfejtése hozzájárult Rommel afrikai utánpótlásának szűkösségéhez és végső soron az Afrika Korps visszavonásához.
Mi van, ha a britek nem tudnak Rommel aggasztó ellátottsági helyzetéről és az üzenetek megfejtése nem vezet el az üzemanyag-utánpótlás részleges megfojtásához?
Persze, néhány tankert még az információhiány esetén is elsüllyesztenek, a páncélos haderő már nem szomjazik annyira a benzin után.
Miután Rommelt nem korlátozzák üzemanyag problémák, folytathatja az előrenyomulást Észak-Afrika partvonala mentén. Ebben segítségére van egy csipetnyi német kódtörés. Feltörik az amerikai katonai attasé kódját és elolvassák a kairói amerikai megfigyelő, Bonner Fellers ezredes üzeneteit.
Fellers intelligens, energetikus tiszt, információkat küldene haza, mely lehetővé tenné hadseregének, hogy megtanulja a sivatagi hadviselés leckéit. A britek pedig, akik kétségbeesve szeretnék megkapni az amerikai segítséget, szinte mindenhez hozzáférést adnak. A brit fronton tárgyal az erők képességeiről, a kielemzett taktikákról, feltárja az erősségeket, gyengeségeket és a várt erősítéseket, még az előre vetített terveket is. Ő pedig ezeket kódolja és küldi a Hadügyminisztériumba.
A németek elfogják az üzeneteket és az Enigmával továbbítják Rommelnek, aki a legszélesebb és legtisztább képet kapja az ellenséges erőkről és szándékokról.
1942 elején, például, az alábbi infókat kapja:
jan. 23: 270 repülőt visszavonnak távol-keleti erősítéshez
jan. 29: lista az összes brit páncélosról, beleértve a szolgálatban állókat, sérülteket, az elérhetők száma és elhelyezkedésük
febr. 6: brit tervek ismétlése, miszerint ássák be magukat az Acroma-Bir Hacheim vonal mentén
Ez hozzásegíti a feléledéshez a sivatagi hadviselésben 1942 jan. 21. kezdetével olyan lendülettel, amellyel 300 mérföldet dobta vissza a briteket 17 nap alatt.
Új ellenfele, Montgomery, még annyi idővel sem rendelkezik, hogy kiépítse a védelmet El Alameinnél, nemhogy felkészüljön egy támadásra.
Rommel átsöpör azon a kevéske távolságon, ami Kairótól elválasztja. Feller elmenekül, de üzeneteire már nincs szükség a továbbiakban.
A Níluson átívelő hidakat a britek ugyan lerombolják, ám ez nem lassítja le Rommelt: pontonokat épít és azokon küldi át a páncélosokat.
A lakosság üdvözli a brit gyarmatosítókat elűző felszabadítókat, a britek pedig Dél felé, Etiópiába menekülnek. Rommel, nagyobb távlati célokkal, nem vesz tudomást Monty haderejének maradékáról. -
Prof William #7800 Kösz a tippet. Már meg is rendeltem. -
F R A N Z #7799 Igen:) -
robgros #7798 Minden szolgálat megkapta a saját kulcsát az összes kommunikációs hálózathoz, amelyek kapcsolatban álltak az Enigmával(hadsereg, tengerészet). Ráadásul egy kulcs nem adta meg automatikusan a hozzáférést azon kódolt üzenetekhez, melyek más kódokat kaptak. Azokat, amiket pl. a Luftwaffe használt, viszonylag könnyen és minden alkalommal képesek voltak feltörni, de sok olyan volt, amit vagy feltörtek, vagy nem(ilyen volt az U.boat-ok rejtjelezése).
(A kérdés komplexitásába nem megyek bele mélyebben, ha érdekel valakit, majd pótlom.)
-
#7797
Ha létezik azt szívesen megvenném én is. -
robgros #7796
Gondoltam, még néhány érdekességet írok.
David Kahn, aki kódolással és kódtöréssel foglalkozik könyveiben, felvetette, milyen hatást váltott volna ki, ha a nyugatiak képtelenek feltörni az Enigma kódrendszert, így nem tudnak a németek közti üzenetek mibenlétéről.
A választ nem lehet egyszerűen megfogalmazni, mivel a tengely erői számos különféle kommunikációs rendszert használtak. A japánok nem csak a fő tengerészeti kódokra támaszkodtak, hanem a közigazgatásira, a zászlós tisztekére, a katonai szállításéra, repülésiekre és számos alacsony-szintű katonai taktikai kódokra, hogy csak néhányat említsünk.
A németek esetén is ez volt a helyzet, ők sem csupán az Enigmát alkalmazták, csakhogy ez is többféle variációt használt. -
Prof William #7795 Létezik olyan magyar nyelvű irodalom ami az angolok II. Vh-s Szingapúri csatavesztésével foglakozik? -
#7794
Nekem pedig ez. A zenei aláfestés nagyon jó!
-
lord nihilus #7793 Tényleg zseniális összeállításokat készít a srác...(nekem ez az egyik top)
-
fonak #7792 Ha Moszkva elesik (és Sztálingrád is), onnan nem lett volna visszatérés a szovjeteknek szerintem. Az amerikai szállítások nélkül pláne. Max. kitarthattak volna az Ural mögött, ahová a németeknek nem is volt szándékukban menni. -
robgros #7791
Folyt.
Az eredmény természetesen az ebben az esetben, hogy amikor a szovjet erők végül érvényesülnek, Nyugaton nincs angolszász jelenlét, a győztes Vörös Hadsereg pedig átmasírozik Berlinen és azon túl.
Mert a Wehrmacht ugyan beveszi Moszkvát-amit az oroszok evakuálnak és felégetnek, ahogy 1812-ben tették-, elfoglalja Sztálingrádot, legyűri Leningrád ellenállását egy 1000 napos ostromban, a végső kimenetel nem kétséges.
A túlnyúló német ellátó vonalak, a félelmetes orosz tél és a kitartó orosz ellenállás a könnyen pótolható emberi erővel-bármilyen is a veszteség-azt jelenti, hogy Sztálin a végén győztesen kerül ki a harcból, bár ez közel 40 millió orosz halottba kerül.
1941-42-ben Hitler minden stratégiai és anyagi előnye ellenére az orosz állam és a hadsereg puszta mérete, valamint bármily nélkülözés elfogadása a megadás helyett 1944-45-re Adolf ellen fordítja a helyzetet.
A fordulat éve 1945-ben, illetve 1946 januárjában következik be, ekkor a Wehrmacht teljes erőből vonul vissza Németország határához.
Sztálinnak nincs lelkifurdalása, hogy megálljon Nyugat felé, miután Hitler 1946 ápr.-ban öngyilkosságot követ el Berlin romjai között, a Harmadik Birodalom pedig összetörve fekszik a szovjetek lába előtt.
Valószínűleg az ösztökéli, hogy:
-nincs angol vagy amerikai segítség, ami támogatná a háborúban
-nincs angolszász jelenlét az európai hadszíntéren.
1946 tavaszán Sztálin megszerzi Hitler nyugati 'birtokainak' javát.
A kommunisták vezette ellenállási mozgalmak Észak-Franciaországban, Dániában, Norvégiában, Olaszországban és Németalföldön üdvözlik a Vörös Hadsereget és meglincselik az országukat náciknak alárendelő quislingeket. A kommunizmus ellenfeleit, mint De Gaulle tábornokot Bordeaux-ban letartóztatják és kivégzik.
Sztálin 1946-ban Versailles-ban ünnepli május elsejét. Ahogy a Pravda kinyilvánítja, még I. Sándor cár sem lépett be Párizsba 1815-ben ilyen dicsőséggel.
Sztálin hamarosan azon agyal, miképp rendezze az eredményét Franco tábornokkal az új déli szovjet határ mentén. 100 ezer spanyol köztársasági menekülttel Dél-Franciaországban biztosítható egy lelkes hadjáratról. -
harcu #7790 Ha a németek 1941 áprilisában megindítják a támadásaikat, akkor a szovjeteket még éppen kiépített védőállásokban kapták volna el. (1941 júniusában már felvonulóban voltak a szovjetek a készülő németek elleni támadáshoz ugyebár). Ebben az esetben messze nem lett volna olyan átütő erejű a német támadás, nem keletkezett volna akkor zűrzavar a fejekben, nem törtek volna át olyan hamar az első védelmi vonalakon, nem semmisült volna meg a teljes szovjet légierő a földön, stb.
Szóval lehet, hogy nehezebb dolguk lett volna. -
#7789
Mivel nincsenek a britek által ösztönzött provokációk Görögországban és Jugoszláviában, Hitlernek még a figyelmét sem kell átirányítania Délkelet-Európára, mielőtt elindítja a Blitzkrieg-et az oroszok ellen."
Hibás feltételezés. Hitler nem azért támadta meg a Balkánt és Görögországot mert a brittek miatt félt volna, hanem mert az olaszok rátámadtak a görögökre. A görögök képesek voltak a digókat önerőből megverni és csak akkor jöttek be az angolok, mikor Hitler beszállt, hogy megsegítse Mussolinit. Szóval a Balkán mindenképp bukott volna és még csak időben sem tartott volna sokkal rövidebb ideig. -
Prof William #7788 És maga a Német-Orosz háború végkifejlete mi lenne? Mert még ha tényleg ennyire minden Hitler kezére játszik azért az egész SZU-t nem tudna még így sem elfoglalni.
Valószínűleg kialakulna valami béke, vagy akár Sztálin is megbukhat és jöhet egy új rend. -
#7787
Igen nekem is nagyon tetszenek a videói:) -
#7786
Ez a csávó mindig kibaszott jó videókat készít... -
#7785
-
robgros #7784
Röviden arról, mi történhet, ha a német és brit kormány békét köt:
Az európai háború véget ér, az Egyesült államok pedig inkább a Csendes-óceán felé fordítja figyelmét.
Közben Hitler képes arra, hogy Párizs bevétele és a Reynaud-kormánnyal kötött béke után Keletre koncentráljon anélkül, hogy félnie kellene egy kétfrontos háborútól(a 7781-es komment erre utal).
A Nyugaton lévő megszállt területeken elég néhány hadosztályt állomásoztatnia, az egyetlen, aki a béke ellen van, De Gaulle tábornok, ő viszont valószínűleg nem képes a franciák revans vágyát feléleszteni az ellenállás érdekében.
Azon német gyárakat, amelyek U-hajókat állítanának elő, átalakítják páncélosok és repülőgépek gyártására, amelyekre Hitlernek szüksége van a bolsevizmus elleni összecsapást elindító végső előkészületekre.
Mivel nincsenek a britek által ösztönzött provokációk Görögországban és Jugoszláviában, Hitlernek még a figyelmét sem kell átirányítania Délkelet-Európára, mielőtt elindítja a Blitzkrieg-et az oroszok ellen.
A kellő időben, 1941. ápr. 21-én elindítja a Barbarossa-hadműveletet, mihelyst a sztyeppét átszelő utak szárazak és jóval az orosz téli időszak előtt van, ami Sztálint támogathatná.
(A közbeeső apróságokat nem ismertetem, elegendőnek tartom a főbb szálakat.)
Amikor 1941 decemberében a japánok egyszerre támadják Pearl Harbort és a távol-keleti brit területeket, a német kormány a britekkel kötött egyezmény értelmében kinyilvánítja a háborút Japánnal szemben(bocs, elfelejtettem beleírni a mondandóba, hogy a béke értelmében 10 éves megnemtámadási szerződést köt a két fél. Ebben a németek lehetővé teszik, hogy a BEF mindenféle sérelem nélkül hazatérhessen, fegyverszünetet kötnek a franciákkal Párizs birtoklása révén, de annál délebbi térségekbe nem teszik be a lábuk, valamint biztosítaná a Brit Birodalmat bármilyen harmadik fél részéről érkező támadással szemben. Illetve a britek visszaadják a versailles-i békében elvett afrikai német gyarmatokat és demilitarizálják Máltát, Gibraltárt.).
A német hadüzenet pusztán formális, Roosevelt elnök viszont Adolf szívélyességét semlegességnek tekinti a konfliktusban.
Miután Európában nincs háborús helyzet, ami mozgósíthatná az amerikai közvéleményt, hogy szorosan egy angol-amerikai együttműködés mögé álljon, az amerikaiak és a britek lényegében elkülönített védelmi hadjáratokat folytatnak Indiai-és Csendes-óceáni érdekeltségeik ügyében.
Az atomkutatás területén szintén nincs együttműködés, így a japánokkal szemben szigetről-szigetre történő hadviselést folytatnak egészen a végső 1949-es költséges győzelemig.
Málta és Gibraltár elvesztésével a britek mediterrán flottája különböző mértékben elnyúlik és Ciprust kell használnia a hadműveletek főbb központjaként.
Amikor a szovjetek és a németek közti háború bekapcsolódik az eseményekbe, a brit és amerikai fél egyaránt határozottan semleges marad és visszautasítják a részvételt a két fél közti harcokban(még burkoltan sem támogatnak). -
klöckner #7783 Szerintem, ahhoz a németeknek más külpolitikát kellet volna folytatni, és az ukránokat -akik először felszabadítóként üdvözölték a német csapatokat- valóban partnernek kellett volna tekinteni, és jobban kihasználni az ottani katyvaszt.A korábban már ajánlott könyvben ( A M. Kir 101. Honvéd Gépkocsizó Tanezred)is benne van micsoda partizánháborúk folytak Ukrajna területén, gyakorlatilag mindenki mindenki ellen.(lengyelek,oroszok, ukránok) Azonban mikor az ukránok is rájöttek, hogy csupán egy másik birodalom részei lettek megint, inkább a szláv, orosz nyelvűt választották. -
robgros #7782
És ha mégis? Andrew Roberts kételkedik abban, hogy Németország javára dőlt volna el a helyzet. -
Lacusch69 #7781 Nem biztos. Egyfrontos háborúban a németek igen kemény ellenfelei lettek volna az oroszoknak (nem mintha így nem lettek volna kemények).
Ha esetleg meggyőzik Nyugat-Eu-t ill. az USA-t, hogy a SzU közös ellenség... -
robgros #7780
Akkor az Enigma kódolás feltöretlensége sem változtat a végeredményen. -
harcu #7779 A hogyanon igen, a végeredményen nem.