II. világháború

itt éves lebontásban típus szerint megtalálhaó a szovjet Lend Lease páncélosok
TG

Bocs, most látom, hogy ugyan némileg eltérõ adatokat, de Ti is megadtatok.

TG

Lend Lease tételes lista a nem fegyverzeti anyagokról
M3 Stuart (1942-43): 1.665 db
M3 Grant/Lee (1942): kb 300 db
M4 Sherman 4.102 db
M10, M10A (1953 közepe) 52 db
Mathilda II (1941 december-1943 augusztus): 1.084 db
Churchill III-IV: 301 db
Valentine: 2.394+1.388=3.782
Tetrach Mk.VII (1942): 20
összesen: kb 11.306 db
Tudtommal csak azok számítanak, amik meg is érkeztek, mivel a szállítás a feladó feladata volt.

TG

Jármü?Mint teherautó ,jeep,stb.Az nem is vita tárgya.
Vagy másra gondolsz?

Néhány megjegyzés az utóbbi két nap hozzászólásaihoz:

1. a felderítésnél külön kell választani a taktikai és a stratégiai felderítést. Az elõzõben a németek jók voltak, de a másodikban csapnivalóak. A szovjetekrõl, pont az ellenkezõje mondható el.

2. A Lend Leasenak valóban nagy jelentõsége volt (különös tekintettel a nyersanyagok és a szállítóeszközök tekintetében, de számottevõ angol-szász segítség nem érkezett, 1941-ben és a német haderõ lendülete ekkor tört meg, vagyis a szovjetek önerejükbõl állították meg a németeket. (Ilyenkor akik erre hivatkoznak, nem értem, hogy angliai légicsatánál miért nem emlegetik fel a nemzetközi segítséget, mint az angol gyõzelem legfõbb okát?)

3. A szovjet hadsereg határ menti alakulatiban júniusban valóban zûrzavar uralkodott és iszonyatos veszteségeket szenvedtek, de még így is képesek voltak szervezett ellentámadások indítására ami meglepte a németeket és terveik megváltoztatására késztette. lásd: Dubno-Brodi hadmûvelet

Ha megvizsgáljuk a német veszteségeket és összehasonlítjuk a franciaországi hadjárattal, akkor meglátjuk, hogy a németek a diadalért keserves árat fizettek:

Franciaország: KIA/WIA/MIA(tisztek)
26.455(1253)/111.640(3324)/16.659(329)
Barbarossa 1941 június-december:
182.608(7644)/621.308(19.016)/35.939(620)
Ez egy 3.200.000 haderõ veszteségei, amit árnyal, hogy a veszteségeke jelentõs részét a támadó hadosztályok harcoslétszámában keletkeztek. Továbbá az "összeomlott RKKA" ennek a veszteségnek a kb 40%-át július-augusztusban okozta ami az ellenállás erõsségét jelzi.De nagy volt a technikai veszteség is (nem feltétlenül mind ellenséges behatástól) pl a 2. pc.cs október 16-án még 248 bevethetõ harckocsival rendelkezett, november 23-án már csak 38-al ugyan ez a 3.pc.cs-nél 259-77 az arány.

Kershaw ezt elég szemléletesen érzékelteti amikor a nénet veszteséget hadosztálylétszámra számolja át (1941 június-december) (zárójelben ugyan ez Franciaországban):
tisztek: 51,2 (9,4)
altisztek: 63,6 (1,2) (oka, hogy sok altiszt a tiszti veszteség miatt azok beosztásába került)
legénység: 48,8 (9,1)

4. A szovjet támadó szándékot leginkább (ami, mint itt megtudtam köztudott) leginkább egy Rezun nevû illetõ állítja ajánlom mindazok figyelmében mindkét könyvét ami ezzel foglakozik azok figyelmébe, hogy mik is a bizonyítékai (megjelent magyarul is) a Jégtörõ és az M-nap.
Viszont ha egy kicsit is elgondolkodunk, azon, hogy mi történt és miért, akkor már egy egészen más kép rajzolódik ki.

A szovjeteknél sokan tudatosan, vagy tudattalanul összemossák a taktikát és a stratégiát. A szovjet taktika a mély hadmûveletre épült ami valóban támadó jellegû, de a stratégia nem (legalább komoly bizonyíték nincs rá). Továbbá a németek soha a háború folyamán nem is hivatkoztak arra, hogy õk megelõzõ csapást mértek volna, pedig a háború elsõ hónapjaiban rengeteg iratanyagot zsákmányoltak. Ez az egész csak a 70-80-as években kezdett terjedni. (vajon miért?)

Akkor nézzük meg valójában mi történt. Ha a szovjetek nem is tudtak biztosan a német támadási szándékról, de nem lehettek illúzióik. ezért õk is elkezdték a felkészülést a támadásra a maguk taktikájának megfelelõen (ezt késõbbi a szovjet harcszabályzatban meg is fogalmazódik amikor azt írják, hogy a védelem felkészülés a támadásra).
A "hülye" Sztálin ezért közel egy idõben (de kicsit késõbb) elkezdte a mozgósítást és a csapatai elõremozgatását, csak tévedett 1 hónapot és ezért súlyos árat fizettek. Ha szemléletesen megnézzük a szovjet csapatok diszlokációját akkor könnyû megértenünk, hogy valójában mire is készültek. Semmi mást nem tettek, mint nagyobb méretben le akarták másolni a németek sarlóvágás hadmûveletét és amikor a németek megkezdik az elõremozgásukat (akárcsak a franciák Belgiumban), õk egy délrõl a kárpátokon is áthaladó támadással a lengyel-alföldön bekerítik a teljes német haderõt. Erre volt tervük, a továbbiakra semmi. (Lásd Számvéber, akinek jobban hiszek mint Rezunnak és ha elolvassunk bármelyiktõl is egy könyvet könnyû belátni, hogy miért).
A késõbbiekben sok minden ennek lett a következménye. Amikor a németek felismerték a szovjet fõerõk elhelyezkedését, kénytelenek voltak leállítani a Észak hdscs elõretörését Leningrádtól 100km-re, mert egyre nõtt a rés az elõretörõ Közép Hdscs között, amelytõl ugyan akkor kénytelenek voltak páncélosokat elvonni és délre küldeni (igaz azok már nem vettek részt a gyõzelem kivívásában, ezért mozgásuk sokak számára értelmetlennek tûnik).

Végül is az hogy a Barbarossa nem érte el célját több együttes körülménynek köszönhetõ szerintem: az ellenállás vártnál nagyobb erõssége (és az ebbõl következõ nagy arányú harcos létszám veszteség), a kényszerû módosítások a szovjet tervekben, a megnyúlt utánpótlási vonlak és a megnövekedett karbantartás igény (pl a raszputyica következtében is).

5. Akik a szovjet hadsereg (és benne pl.Zsukov, Konyev stb) képességeit lebecsülik azoknak ajánlom figyelmébe, hogy nem csak a Treptovi dombokon lezajlott harcokat kell nézni, hanem mondjuk a Kis Szaturnuszt, a Bagratyiont, vagy a Kvantung hds szétverését. Tovább nem saját véleményem szerint (Számvéber) a szovjet hadsereg helységharcban a legjobb volt a II. világháború folyamán.

6. Szovjet páncélosállomány állapota 1941 júniusában a következõ volt:
teljes állomány (zárójelben a határmenti körzetek): 23.106 (12.782)
teljesen ép: 2.611 (2.157)
kisebb javításra vár: 16.080 (8.383)
nagyjavításra vár: 2.157 (1.247) (mozgásképtelen)
újáépítésre vár: 2.258 (995)(mozgásképtelen)
Természetes ez is hatalmas mennyiségi fölény még így is a németekhez képest, ugyan akkor figyelembe kell venni, hogy a támadás pillanatáig legyártott kb 1.500 T-34 és KV harckocsihoz a legénység kiképzése folyamatban volt, ezért ezek akkor még nem voltak bevethetõek.

És akkor néhány apróság:
-Nem értem a 1942. õszére vonatkozó Harkovi megjegyzést (az nem május akar lenni)?
-Igen a szovjetek nagyszámú Shermant vetettek be Magyarországon, de nagyszámú szovjet technikát is többek között T-34/76-85 és ISz-2-t, de Hazánk mellékhadszíntér volt, és ha megnézzük 1945-tõl a szovjet harckocsiállomány eleve relatíve kevés számú itt. Pl a budapesti bekerítésben a németeknek kb 400 páncélosa van, míg a szovjetek ugyan itt kb 200 páncélost vetnek be (ennyit errõl, hogy csak erõfölényben tudtak gyõzni).

Ajánlott olvasmányok:
Robert Kershaw: Háború virágfüzérek nélkül
Szabó Péter - Számvéber Norbert - A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943
Rezun (Viktor Szuvorov): A jégtörõ
Rezun (Viktor Szuvorov): Az M-nap

Hirtelen ennyi, bocs attól akinek hosszú a hozzászólás!

TG

Ezen link alatti dolgokat megnézted? Csak Iránon keresztül csak 43-44-ben 140 ezer (!) jármû...

Az a teljes páncélosjármûre vonatkozó adat lehet,amiben benne vannak a páncélautók,bren carrier ek stb.
Az valóban 20-22 ezres tétel.
Repülõgép is inkább 15 ezer,de vannak kis tételek(10-20 darab)

Hát pedig anno 20 ezer felett találtam. Vagy ez repülõ lett volna? A teljes háborús termelés 10%-a az elég komoly fõleg, hogy 41 közepétõl '42 az ipar költözködött.

Azt még nem tudtam kideríteni(nagyon nem is próbáltam) hogy az útnak indított,de meg nem érkezett árút hova sorolják?

Helyes becslés...kb ~10000 hk.-t kaptak az oroszok a Lend-Lease keretében.
Az szovjet ipar pedig több mint 100000 páncélost gyártott a II. világháború alatt.

Már megint azok a fránya agysejtek.
Még 15000 nél is kevesebbet,talán 10000 körül.

link
Itt egy tételes lista,bár csak a nagy tételekrõl.
amibõl csak 1 vagy 2 darab volt az nincs benne

Több, mint 20 ezret emlékeim szerint.

Összesen kb mennyi harckocsit kapott a SZU a Lend-Lease keretében?

4000 darab egy akkora fronton az nem bõven.
A nyugati fronton,vagy Koreában bõven volt,a keleti fronton inkább a fürödtek még kategória.

Azt, hogy véletlen, hogy ez jött ide elsõnek, de azt is jelenti, hogy azért volt belõle bõven.

De attól még mindig messze vagyunk hogy évekkel rövidítette meg a háborút a kelti fronton.

A Lend-Lease egyik legnagyobb érdeme hogy vörös hadsereget jelentõs mennyiségû jármûvel látta el.Leszállított nyersanyag 1941-1942 között pedíg nagyon jól jött mivel a német invázió gazdaságilag fontos területektõl fosztotta meg az oroszokat és a termelés is jelentõsen visszaesett...

Táblázat
egy kis érdekesség,nem is tartozik szorosan a témához,de látni amit kell.
még egy

Azok az ászok akik P-39 el repültek,azok elõtte és utána is repültek,orosz géppel.Ezek is a tényekhez tartoznak.
Az elsõ Magyarországra érkezõ Szovjet tank Sherman volt?
Ebbõl milyen téves következtetést akarsz levonni?

Anno vagy itt vagy máshol megnéztem a számokat. A '41 végétõl '42 végig a szovjet nehézfegyverzet 15-20%-a nem szovjet eredetû volt, a légierõnél harcértékre vetíve talán még magasabb arány jön ki. Elég csak megnézni, hogy hány szovjet ász volt, aki masszívan P-39 gépet repült.

A SZU még úgy is éhezett, hogy a jenkik tömték õket kajával.

Ezek a tények. Meg azok is, hogy még '44-ben is magyar földre M4 és asszem Stuart hk. érkezett elsõnek és nem KV vagy T-34.

Késõbb a szovjet ipar is jó rákapcsolt, de részben jenki gépekkel. Iszonyatos mennyiségû minõségi alapanyagot és szerszámgépet kaptak.

Megint tévedsz,mint a szállítások hatásával kapcsolatban is.Jó lenne ha a tényeket ugyanúgy kezelnéd minden oldal esetében.

Akkor meg a "Sztálin nem volt idióta" állítás nem igaz...

Ha jól tudom a szovjet hírszerzés a brit hírszerzés infóira épített...

"Fogalmuk nem volt a németek támadásáról '41-ben"

Errõl is volt már róla szó, Sztálinnak jelentették, hogy a németek támadni fognak. Csak épp nem hitte el, vagy nem csinált semmit. De pontosan tudta, hogy mikor következik be a támadás.

A T-35 és a KV-1 is nehéz áttörõ harckocsinak készült. A szovjet doktrína szerint ugyanis a nehéz harckocsik haladnak az élen, lefogják az ellenséges páncéltörõ eszközöket, és kiiktatják azokat. A második hullámban érkeznek a kisebb, könnyebb és gyorsabb páncélosok, amik felszámolják a maradék ellenállást, majd a harmadik és a negyedik hullámmal együtt áttörik az ellenséges vonalakat, és az utánpótlást veszélyeztetik.

Amúgy ha szerinted a KV-1 védekezõ szerepre készült, akkor mi a támadó páncélos ismérve? Mert - tekintve a BT és a KV szériákat - akkor nem lehet se könnyû, se nehéz. Nem lehet se nagyon gyors, se megfontoltan gyors. Nem lehet se gyengén páncélozott, de erõsen. Nem lehet gyengén felfegyverzett, se erõsen. Marad tehát az ideális támadó harci eszköznek egy közepes, nem túlzottan megpáncélozott, tetûlassú, a minimális szintet éppen megütõ fegyverzettel bíró eszköz.
Számszerûsítsük. Kb. 20-25 tonna, max. 20-25 km/h, kb. 50-60 mm-es fegyverzet, max. 40 mm-es páncélzat. Akkor ez lehet az ideális támadó tank?

"A háború késõbbi szakaszában a "nagyok" találkozói után amikor már kinyilvánították az elsõdleges közös célt a náci NO legyõzését akkor kezdett inkább megváltozni a SZU külpolitikai elképzelése.Szerintem csak a nyugat támogatásának létrejötte után kezdtek a szovjetek terjeszkedésben és megszállásban gondolkodni,nem a háború elején."

Egy dologban igazad van, nem a háború elején kezdtek el megszállásban gondolkodni. Jóval elõtte. A Vörös Hadsereg eleve támadásra volt felépítve. A fegyverzete támadásra volt kitalálva. A szovjeteknek volt csatarepülõje, ami pedig tipikus támadófegyver (Il-2). A szovjet hadsereget a német támadás egy támadáshoz felvonulás KÖZBEN kapta telibe, amelyik majd egymillió km2-ert akart megszállni. A németeket meg biztos azzal hûtötték volna le, hogy azért támadlak meg, hogy védekezzek ellened. Hát hogyne.
Mindenesetre olvasd át még egyszer az a Számvéber féle könyvet, mert nagyon mást értettél belõle, mint amit abban leírtak.

Attól, hogy egy nem túl acélos érdekesen felszerelt Japán haderõt megvert úgy, hogy elõtte Sorge odaszólt és túlerõben volt, valahogy nem esek hasra.

a szovjeteknek VOLT mûködõ felderítésük

Fogalmuk nem volt a németek támadásáról '41-ben. A saját harcértékükkel sem voltak tisztában láthatólag, nemhogy az ellenfelével, peidg 1940 és Finnország vs. Német sikerek egy túlerõben levõ koalíció ellen példák kapácson és összefostam volna magam... Tehát milyen felderítésrõl van szó? Az orrukon sem láttak túl. (Bár ez félig hírszerzés, de nagyon pongyolán fogalmaztál.) Késõbbiekben ezt az állítást mire alapozod?

Valóban...az orosz hadsereg vezérkarában is számos tehetséges tábornok volt.

A Kurszki csatában az oroszok azért tudtak olyan jól felkészülni a német támadásra mert Hitler folyamatosan halogatta a támadást...más felöl viszont a brit hirszerzés hasznos információkkal látta el a vörös hadsereget.Délen Hoth például elõre hozta a támadás tervezett idõpontját és némileg módosította az eredeti tervet de errõl nem tájékoztatta a vezérkart...ezért is lepte meg az oroszokat Hoth támadása...

Szerintem meg de. Minimum évekkel hosszabb lett volna a háború. A legkritikusabb idõszakban is ezerszámra kaptak repülõt, harckocsit, élelmiszert, téli ruhát és még ezer mást.

A 2 pontot már lerágtuk egyszer, nem volt akkora mértékû a segély, hogy az döntött volna.

Gondoltam, hogy lesz reakció a hozzászólásomra, de hogy ennyi. Naszóval:

Szerintem Zsukov nem csak szovjet mércével volt jó hadvezér. 1939-ben Halin-Golnál rendesen szétverte a japánokat. Ennek köszönhetõen azok inkább az amerikaiakat támadták meg, aminek a folyománya távolkeleti csapatok Moszkva alá vezénylése, és a német támadás megállítása volt.Azt megint Zsukov indította, õ tervezte, és sikeres volt, a németeket visszavetették.

Sztálin nem volt idióta. Nem volt egy akadémikus, de a céljait elérte, az eszköz meg nem számított. Valóban kapkodott az elsõ napokban, de Hitlertõl eltérõen nem õrült meg, hanem egy hét után magához tért, és elkezdte vezetni újra az országát. A szovjetek a cári rendszer óta eleve a kemény központi hatalomhoz voltak szokva, nem volt akkora újdonság a diktatúra számukra. A keménymag ellenzék meg addigra már meghalt.
Az elsõ napokban a szovjet hadsereg összeomlott, ezen nincs mit szépíteni. Futottak, amerre láttak, milliók estek fogságba. Azonban itt látszik, hogy a németek mennyire nem reálisan mérték fel a helyzetet, mert egyszerûen nem voltak felkészülve ennyi fogolyra. Jelentõsen alulbecsülték a szovjetek létszámát. A vörösök év végéig talán 7 milliós emberveszteséget szenvedtek, a nehézfegyverzet nagy részével együtt, de mindezt tudták pótolni.
Tény, a németek jobban képzettek voltak, jobban összeszokott csapatokat alkottak, azért már volt mögöttük 2 évnyi harc Európában, ráadásul egy jó része a tiszteknek már 20 évvel korábban is részt vett az elõzõ háborúban. Ez nagy elõny, amit eleinte kamatoztattak is addig, amíg a vezetõ át nem vette a teljes irányítást. DE a szovjetek mindig össze tudták magukat kapni, a szovjeteknek VOLT mûködõ felderítésük, a németeknek nem. Jó példa erre az 1943-as kurszki csata, ahol a szovjetek már felkészülten várták a német támadást.

No itt egy elrettentõ példa:
Érdemes megfigyelni a veszteség listát...

http://en.wikipedia.org/wiki/North_African_Campaign

Nos vannak persze tévedések de ez inkább már a szándékos sarkítás kategória...

Szerintem egyiket sem kéne túllihegni,én nem bírom azt sem mikor a zsidók számító okokból,vagy önös érdekektõl hajtva felkerekítenek számokat,vagy torzítanak az objektív történelmen ugyanezen okokból(nem tudom hogy ténylegesen van-e ilyen,de lehetséges).De ugyanennyire nem szimpatikus ha mások szintén az objektív történelmet ferdítik ideológiai-hatalmi érdekekbõl és átesve a másik szélsõségbe kereken átírják a történelmet kissujjból szopott "szenzációk",ferdített fércmûvek alapján.(ilyesmire biztos hogy van példa,itt folyik a szemünk elõtt manapság.)

Nincs ebben semmi különös védekeznek a magyarországi " Izraeliták " ! Ugy vannak vele mivel ugyis vissza kell vonulniuk a frontról egy pár taposoaknát azért még leraknak hátha rámászik valaki !

Szerintem a következõ kormány eltörli majd,vagy a választóknak tett gesztus kedvéért indítványozni fogják az eltörlését,és biztos lesz kommunista bûntettek tagadásáról szóló törvény is elõbb utóbb-így lenne fair.Igaz azokat itthon jóval kevesebben tagadják mint az elõbbieket.

A britek illetve a szövetségesek nem csak a páncélos taktikák terén voltak lemaradva.Pl: az Észak-Afrikai brit kontingens bebizonyította hogy a fegyvernemek között nincs olyan szoros kapcsolat mint a németek esetében.Az angol harckocsik mozgásból lõttek míg a németek inkább álló helyzetbõl tüzeltek...az útobbi megoldás sokkal pontosabbnak bizonyult.A Gazalanál kialakított sündisznó állások amelyek körkörös védelemmel és akna zárral is el voltak látva több mint 8km-es távolságban voltak egymástól.Ez igen csak lerontotta az egyes védelmi állások közötti együttmûködést/kommunikációt ráadásul a tûz zónák között nem volt átfedés.További gondokat okzott hogy a britek ellépcsõzték a támadásokat.

A sérült brit tankok javítását mindig a frontvonaltól távolabra esõ bázisokon végezték el míg a német páncélosok sarkában sok esetben ott loholtak a mûszakiak.

Szerintem a brit katonák képességei nem maradtak el a németekétõl.De a hadvezetés és a taktikák rugalmatlansága miatt eléggé sok bosszúságot okozott nekik a német hadigépezet.

Jobbak lehettek annyiból hogy erõsebb páncélzatuk és lövegük volt a korai német típusokhoz képest,de ennek ellenére a múltat képviselték szerkezetileg.Pl a két rövidcsövû löveg amibõl az egyik nem forgótoronyban volt,a rombuszlánctalp stb.Ezek mérnökileg már túlhaladottak voltak.

Bocsánat, csak egy apróság.
Az említett harckocsi típusok, mint a Matilda, KV-1 vagy a T-34/35 úgynevezett cirkáló tankok, amelyek elsõdleges feladata a gyalogság támogatása volt és támadó feladatokra lettek kifejlesztve.
A különbség a kora világháborús német és szövetséges doktrína között, hogy a németek a harckocsikat használták áttörésekre és a gyalogságot támogatásra, míg utóbbiaknál ez fordítva történt.
Ezért jegyzik meg az angolszász hadtörténészek keserûen, hogy az angol és francia hadvezetés ritkán összpontosította a harckocsikat, tankettek egy csapásra vagy egy övezetben, így azok képtelenek voltak a németekre kellõ erejû csapást mérni.
Pedig tény, hogy a szövetséges tankok a francia hadjárat során messze jobbak voltak a németeknél.
Egyszerûen a gyalogság mellé beosztva, kis csapatokban szétforgácsolódtak.

A T35 igazi problémája az volt, hogy a páncélzatát egy Lüger is áttörte.<#idiota>

Nyilván ez túlzás, de nem volt egy erõsen páncélozott gép.

A KV-1 tudtommal korlátozott mértékben ugyan de alakalmas volt támadó hadmûveletek kivitelezésére is.Például a Tigris I-est is használták áttörõ tank ként.Jól megerõdített védelmi állások esetén azért használható volt ez a koncepció is....ráadásul a KV-1 féle tankok is részét képezték a mélységi harc eszközeinek ami tudtommal nem védekezési doktrína volt.

Egy lokális támadó háború pedig szolgálhat védelmi célokat is,ezek egyik jellemzõje hogy nem a hódítás szándékával hajtják õket végre hosszú távon.Az 1939-es szovjet támadást Finnország ellen talán lehet ilyen védelmi célt szolgáló támadásnak tekinteni,mert a fegyverletétel után nem szállták meg Finnországot csak a Karéliai földszorost,aminek átadását elõtte diplomáciai úton próbálták elérni.Ez a földszoros Leningrád védelméhez fontos volt nekik.A háború késõbbi szakaszában a "nagyok" találkozói után amikor már kinyilvánították az elsõdleges közös célt a náci NO legyõzését akkor kezdett inkább megváltozni a SZU külpolitikai elképzelése.Szerintem csak a nyugat támogatásának létrejötte után kezdtek a szovjetek terjeszkedésben és megszállásban gondolkodni,nem a háború elején.Az új fejlemények új külpolitikai terveket hoztak,1945 elején pedig már elszánták magukat arra hogy nem adják fel azokat a területeket amiket olyan nehéz háborúban sikerült megszerezniük.Ráadásul a korábbi szövetségesekkel elhidegült a viszony,így stratégiai szempontból érthetõ hogy ragaszkodtak a hódításaik megtartásához.Hogy ez a történet így végzõdött abban az USA is felelõs,és minden szövetséges állam.Az oroszok megpróbálták a lehetõ legtöbbet kihozni ebbõl a helyzetbõl a saját javukra.De szerintem ez nem bizonyítja azt hogy már 1941 tavaszán-nyarán is hasonló terveik lettek volna.Inkább az "alkalom szüli a tolvajt" esete valósult meg,ráadásul a tolvaj úgy érezte indokoltan birtokolja azt amit birtokol mivel rengeteg vérrel fizetett érte.

Hát ha abból próbálunk következtetni egy kormány szándékaira hogy korábban milyen fajta harckocsikat rendszeresített az nem hiszem hogy mérvadó lehet ebben a kérdésben.Mert ilyen alapon a mai európai kormányok is általános támadásra készülnek mert a Leopard alkalmas rá...
A franciák sem azért erõltették a Char B-t,az angolok a Matildát mert kizárólag védelmi fegyvernek tekintették a tankot hanem csak azért mert egyszerûen megrekedtek egy korábbi tervezési doktrínánál.(ez az érdeketelenség a háború elõtti légierõnél is megfigyelhetõ a franciák esetében)A szovjetek is terveztek lomha erõs harckocsikat és el is kezdték a sorozatgyártásukat (T-35,KV-1) ezekre is lehetne mondani hogy a védekezõ terveknek felelnének meg.(pláne a T-35 ami egy taktikai mozgékonyságot nélkülözõ kiserõd volt)Anglia pedig támadásra felépített,arra alkalmas légierõvel kezdte a háborút,pedig a kormánya kb 1938-ig a szigetország közvetlen védelmére koncentráltak.Szóval a kormányok szándékait nem feltétlenül tükrözi a haderõk taktikai felépítése.

Valahogy már a cári idõkben is fenntartották a kapcsolatot,és a vasút még korán kiépült.

Innen van.

Elnézést a sok különálló posztért.

Mert a szovjetúnió keleti része kevésbé volt népes illetve a szibériai lápos,tajgás,tundrás terepen még lehetlenebb volt a közlekedés.
Ha a szovjetunió nyugati részein még viszonylag "türhetõ" minõségû úthálózatok voltak fellelhetõek akkor a keleti területeken enyhe tulzás lenne az úthálózat titulust használni.Szibériától délre a hegyekkel tarkított táj állít akadályt a közlekedés számára.

Mondjuk a vasúti szállítás még viszonylag olcsó de légiúton történõ szállítás szerintem drága volt a magas üzemanyag költségek miatt ráadásul a vasúti szállítás jóval nagyobb kapacitással is bír...

Transzibériai express és légiút.
Miért nem hiszi el ezt senki elsõre,miért hihetetlen?<#szomoru1>
Csak szervezés kérdése egy viszonylag nyugodt területen,amit nagyon elkerült a háború.