Informatika és tudomány

Hunter

Újabb szereplő a magán-űrversenyben

Új kihívóval kell számolnia a SpaceX-nek. Az időjárás és a technika ördöge ugyan többször is a kilövés elhalasztására kényszerítette az Orbital Sciences-t, április 21-én elstartolt új kereskedelmi rakétájuk, az Antares.

Az űrsiklók 2011-es nyugdíjazása óta a NASA magáncégekkel végzi a rakományok - és remélhetően hamarosan az űrhajósok - eljuttatását a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az első hivatalos magán cég a kaliforniai SpaceX lett, melynek Dragon űrkapszulája tavaly októberben érte el az űrállomást az ugyancsak saját fejlesztésű Falcon 9 rakéta segítségével. A Virginia állambeli Dulles központú Orbital Sciences által épített Antares az államban található Wallops-sziget Közép-Atlanti Területi Űrkikötőjéből emelkedett a magasba tegnap, magyar idő szerint 22 órakor. Alan Lindenmoyer, a NASA Kereskedelmi Szállítási Szolgáltatások programjának vezetője szerint a kilövés minden célkitűzést teljesített.

A rakéta a cég Cygnus teherűrhajóját fogja eljuttatni az ISS-re. A most lezajlott próbarepülésre csak a Cygnus egy makettjét csatolták a rakétához, ami súlyra és méretre megegyezett a teherűrhajóval. Az Antares ukrán építésű első fokozatának két folyékony hajtóanyagú AJ26 hajtóműve közel 4 percen át gyorsította a rakétát, majd lezajlott a rakomány borításának leválasztása, valamint a második fokozat Castor 30A hajtóművének begyújtása. Utóbbi 155 másodpercen át égett, pályára állítva a rakétát. A teszt-küldetés 10. perce környékén a makett sikeresen levált a rakétáról és átmeneti pályára állt, melyről körülbelül két hét múlva tér vissza a Föld légkörébe, ahol elég. A makettet több műszerrel is felszerelték, melyek a kilövésről gyűjtöttek adatokat, visszasugározandó azokat még a visszatérés előtt.

Az igazi Cygnus alkalmanként körülbelül 2 tonna rakományt tud majd szállítani. A Dragon 3 tonnás kapacitással rendelkezik, és míg képes a visszatérésre is, a Cygnus-okat nem fogják viszontlátni a Földön. Az űrjárművet a kirakodás után feltöltik az ISS-en keletkezett hulladékkal, majd új rakományával együtt elég a légkörben, taglalta Mark Pieczynski, az Orbital Sciences részéről.

A cég és a NASA közötti egyesség magába foglalja a most lezajlott teszt-kilövést és egy teljes körű demonstrációt a valódi, rakománnyal feltöltött Cygnus-szal, ami már júniusban bedokkolhat az űrállomásra. Ha minden terv szerint halad, a cég összesen nyolc teherküldetésre kap szerződést az elkövetkező három-négy év során.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #86
    Csak hogy tudjátok.

    Nagyságrendileg évente legalább úgy 800-1000 millió tonna acélt állítunk elő összesen a Földön. Nikkelből ugyanez olyan 20 és 30 millió tonna körüli.

    A ritkaföldfémek előállítása is több száz, több ezer tonna körül jár évente.

    Ehhez képest a Holdról eddig visszahoztak a Holdról összesen 384 kiló kőzetet az Apolló-programban, illetve még összesen olyan fél kilót az oroszok a három visszatérő holdszondájukkal. Ennyi és nem több, pedig a Hold itt van a szomszédban.
    A költségeket meg jobb nem is számolgatni.
  • NEXUS6 #85
    1. Őöööö én csak azt mondom továbbra is, hogy várjuk már meg, hogy mi az amit letesznek az asztalra pár év alatt, mielött földet húznánk a cégre. Ha 5 év múlva is még csak egy weblapjuk lesz, akkor szerintem jogosak lesznek a kifogásaid.

    2. Tudtommal az M tipusú aszteroidák esetében az "M" a fémes (mettalic) szóból jött, bár ahogy írják nem csak a tisztán vas-nikkel aszteroidák tartoznak ide, hanem általában, amelyeknek valószínűsíthetően jelentős része fém. Igen, valóban sok fajta aszteroida osztályozási rendszer létezik, de a C, S, M, kategóriákat tartalmazó talán a legáltalánosabban ismert. Ezek a kategóriák ráadásul színképelemzési eredményeken alapulnak, bármennyire is megkérdőjelezhető ezek gyakorlati használhatósága. De mondhatni egyelőre nemigen van más módszer, amivel valamit is megtudhatunk az összetételükről.

    A PR cég is csak mint nagybani célpontmeghatározásnak használná ezt a módszert az Arkyd 100-as műholdjukkal, majd a pontosabb méréseket a 200-as sorozatúval, illetve a 300-assal végezné, ami már a kiszemelt "áldozat" körüli pályára is állna és megpróbálná meghatározni a felszín alatti összetételt. Ezzel a logikával szerintem nincs semmi gond, szal nem értem miért kötözködsz.

    Az eddigi eredményekből ráadásul egy olyasmi törvényszerűség látszik körvonalazódni, hogy a Naphoz közelítve növekszik a fémes/nehezebb elemeket tartalmazó aszteroidák aránya, ezért a Föld közelében arányaiban több ilyen égitest van, mint pl a kisbolygók övében (10% vs. 5%). Ebbe a logikába egy szinten illeszkedik pl a Merkur esete is, aminek egy hatalmas fémmagja van a többi kőzetbolygóhoz képest (ami persze nem azt jelenti, hogy a Merkúr csak fémből állna).
  • Irasidus #84
    #82

    Nem tudjuk, de az oldaluk alapján maguk sem tudják mit kellene csinálni, inkább egy ötletrohamról van ott szó. A cég szerint ez egy technedemo lenne. A biztos, hogy nem rádiót hanem lézeres kommunikációt akarnak rá, ami igencsak kérdőjelessé teszi a megvalósíthatóságot (nem azért mert nem lehetne ilyet csinálni). Az Arkyd Series 100-nak szép propaganda szövege van, de nem biztos hogy lesz is belőle valami. Csak összehasonlításként: a MOST kanadai űrtávcső az eddigi legkisebb ilyen eszköz (bőrönd méretű) volt, 6 millió dollárba került a fejlesztése, és mivel a tervezettnél tovább működött még ezt megfejelték néhány millióval. 5 év alatt meg is építették, 80 egyetemi hallagató bevonásával. Kíváncsiból, nem tudod véletlenül ennek a cégnek hány olyan mérnöke van aki képes lenne megtervezni és megépíteni ezt a távcsövet? Ugye tudod, hogy ez nagyon messze van az űrbányászattól?

    #83

    M-típust írtál nem fémest. Szerintem nem árt ha tudod, hogy többféle kisbolygó osztályozási rendszer van, ezek egyike sem biztos módszer, könnyen át lehet kerülni egyikből a másikba. Színképelemzés meg csakis a felszínről képes néhány durva és bizonytalan információt adni, a többi már modellezés (ami vagy jó, vagy nem). Vannak magas fémtartalmú kisbolygók, ezt főleg a meteorokból tudjuk, viszont még mindig oda kell menni az érceket feltérképezni, amihez le kell fúrni és az anyagmintát laborban elemezni. Erről beszélek még mindig, és nem arról, hogy nincs fémes kisbolygó!
  • NEXUS6 #83
    "A felszín, a becsapódások, napszél és kozmikus sugárzás, illetve a csililakőzi anyag hatására megváltozik. Nagyon nehéz egy kisbolygóról csupán a fényessége és néhány kimutatott elem alapján bármi biztosat állítani (ha van egy holdja akkor beljebb vagyunk, lehet sűrűséget mérni)."
    Nem biztosra mennek, ahhoz ott van az Arkyd 300-as szonda, ez csak a potenciális jelöltek kiválasztására szolgál. Az pályára is áll körülötte, meg a felszín alatti összetételt is meghatározza.

    "Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevű anyagból vannak legtöbb a feltételezhetően fémben gazdag kisbolygóban (ebből ismerünk kb. 5 darabot)."
    Mármint te ismersz 5 darabot. Az 5 db nem inkább 5% akar lenni?
    Bár ez a felmérés 12%-ot mutat a NEA aszteroidáknál a fémes összetételűek esetében (a 2010-ig felfedezett több mint 6700-ból)
  • NEXUS6 #82
    Gondolom nem önmagában a széles hullámhossztatrományú kamera, hanem az is, amit írnak, hogy ehhez valszeg pontos intenzitásmérést is tudnak produkálni adja azt, hogy spektrogramot lehet vele készíteni.

    "Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb műszer bele sem fér."
    Erre írják, hogy mivel nem egy mélyűri, hanem LEO-n levő eszközről van szó ezért nem is kell nagyobbnak lennie, pl nem kell millió km-ről kommunikációt biztosító rádió, meg antenna, meg akármi. Ez maga a komoly műszer, mintha egy összetett szondának csak a kameráját küldenéd fel.
  • Irasidus #81
    A felszín, a becsapódások, napszél és kozmikus sugárzás, illetve a csililakőzi anyag hatására megváltozik. Nagyon nehéz egy kisbolygóról csupán a fényessége és néhány kimutatott elem alapján bármi biztosat állítani (ha van egy holdja akkor beljebb vagyunk, lehet sűrűséget mérni). Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevű anyagból vannak legtöbb a feltételezhetően fémben gazdag kisbolygóban (ebből ismerünk kb. 5 darabot). Szuper a Virgin Galaktic, de ugye nem ezzel "óriási" teljesítményű rakétával akarsz űrbányászin? Mert ez kis műholdak alacsony Föld körüli pályára állítására alkalmas (mondjuk egy 11 kg techdemo műholdéra).
  • Irasidus #80
    Kijavítalak, sajnos maguk sem tudják mit akarnak mondani, a széles hullámhosszban (valószínűleg infravörösre érzékeny) távcső nem spektroszkópia, de! Én nem azt mondtam, hogy nem helyezhetnek el egy spektroszkópot, hanem azt, hogy mire használható és mire nem ez az eszköz. Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb műszer bele sem fér.
  • kvp #79
    Par megjegyzes:
    -a foldkozeli aszteroidak viszonylag egyszeru modon vizsgalhatoak egyszerubb muszerekkel is
    -az ertekesebb aszteroidak tiszta es homogen kozetbol allnak, tehat a felszinukon ugyanaz az anyag van mint a belsejukben
    -spektroszkopiahoz egy pixel is eleg, csak eleg jo legyen a tavcso a szelektivitasa (=kis latoszog) es eleg nagy a szenzor erzekenysege (es ne legyen utban a legkor, ami a foldon allandoan belemerodik szennyezodesekkel egyutt)
    -a virgin galactic szamara a scaled composites fejleszt, ugyanaz a ceg, ami a pegazus raketat osszehozta

    Ezek alapjan szerintem megvalosithato az aszteroida banyaszat, csak kerdes megeri-e a felszinre visszahozni a nyersanyagokat? Egyebkent idealis esetben a kornyezo kozetekbol (pl. a Holdon regolit) keszithetnek olcso hopajzzsal ellatott szallito jarmuvet, amire csak a fekezo ernyo csomagot kell felrakni es mar kuldheto is vissza legkorbe. A jarmu teljes egeszeben felhasznalhato, bar se a hopajzs korunduma, se az aluminium vaz nem olyan ertekes, mert van belole itt is, de az ertekes rakomany a lenyeg. Ha a cel nem a Fold, hanem egy urbazis vagy kolonia, akkor viszont nekik a szallito jarmu is hasznos alapanyag. Ballisztikus belepes es fekezoernyo eseten csak az ernyo csomagjat kell potolni, ami az ernyon kivul csak a vezerlo elektronikabol es a nyito mechanikabol all. Igy lehet konnyen es olcson nyersanyagot visszahozni az urbol.
  • NEXUS6 #78
    Mármint éééén?
    A cég csöcsöm, a cég!

    Amúgy meg: "Not only does the Arkyd-100 optic capture imagery under a wide range of wavelengths and intensity levels ..."
    Javiccsatok ki ha jól mondom, de tudtommal pont ez kell egy spektogram elkészítéséhez, és az alapján a cél aszteroida kiválasztásához? Szal miben változott a felderítésre vonatkozó koncepció?
  • Molnibalage #77
    11 kg-os műholdat akart ez a szerencsétlen úgy beállítani, mint szuper kereső és analizáló műhold? Röhög a vakbelem...
    Válasz 'Irasidus' üzenetére (#74)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...)
    i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
További bejegyzések a fórumban...