86
-
teddybear #86 Csak hogy tudjátok.
Nagyságrendileg évente legalább úgy 800-1000 millió tonna acélt állítunk elő összesen a Földön. Nikkelből ugyanez olyan 20 és 30 millió tonna körüli.
A ritkaföldfémek előállítása is több száz, több ezer tonna körül jár évente.
Ehhez képest a Holdról eddig visszahoztak a Holdról összesen 384 kiló kőzetet az Apolló-programban, illetve még összesen olyan fél kilót az oroszok a három visszatérő holdszondájukkal. Ennyi és nem több, pedig a Hold itt van a szomszédban.
A költségeket meg jobb nem is számolgatni. -
#85
1. Őöööö én csak azt mondom továbbra is, hogy várjuk már meg, hogy mi az amit letesznek az asztalra pár év alatt, mielött földet húznánk a cégre. Ha 5 év múlva is még csak egy weblapjuk lesz, akkor szerintem jogosak lesznek a kifogásaid.
2. Tudtommal az M tipusú aszteroidák esetében az "M" a fémes (mettalic) szóból jött, bár ahogy írják nem csak a tisztán vas-nikkel aszteroidák tartoznak ide, hanem általában, amelyeknek valószínűsíthetően jelentős része fém. Igen, valóban sok fajta aszteroida osztályozási rendszer létezik, de a C, S, M, kategóriákat tartalmazó talán a legáltalánosabban ismert. Ezek a kategóriák ráadásul színképelemzési eredményeken alapulnak, bármennyire is megkérdőjelezhető ezek gyakorlati használhatósága. De mondhatni egyelőre nemigen van más módszer, amivel valamit is megtudhatunk az összetételükről.
A PR cég is csak mint nagybani célpontmeghatározásnak használná ezt a módszert az Arkyd 100-as műholdjukkal, majd a pontosabb méréseket a 200-as sorozatúval, illetve a 300-assal végezné, ami már a kiszemelt "áldozat" körüli pályára is állna és megpróbálná meghatározni a felszín alatti összetételt. Ezzel a logikával szerintem nincs semmi gond, szal nem értem miért kötözködsz.
Az eddigi eredményekből ráadásul egy olyasmi törvényszerűség látszik körvonalazódni, hogy a Naphoz közelítve növekszik a fémes/nehezebb elemeket tartalmazó aszteroidák aránya, ezért a Föld közelében arányaiban több ilyen égitest van, mint pl a kisbolygók övében (10% vs. 5%). Ebbe a logikába egy szinten illeszkedik pl a Merkur esete is, aminek egy hatalmas fémmagja van a többi kőzetbolygóhoz képest (ami persze nem azt jelenti, hogy a Merkúr csak fémből állna). -
Irasidus #84 #82
Nem tudjuk, de az oldaluk alapján maguk sem tudják mit kellene csinálni, inkább egy ötletrohamról van ott szó. A cég szerint ez egy technedemo lenne. A biztos, hogy nem rádiót hanem lézeres kommunikációt akarnak rá, ami igencsak kérdőjelessé teszi a megvalósíthatóságot (nem azért mert nem lehetne ilyet csinálni). Az Arkyd Series 100-nak szép propaganda szövege van, de nem biztos hogy lesz is belőle valami. Csak összehasonlításként: a MOST kanadai űrtávcső az eddigi legkisebb ilyen eszköz (bőrönd méretű) volt, 6 millió dollárba került a fejlesztése, és mivel a tervezettnél tovább működött még ezt megfejelték néhány millióval. 5 év alatt meg is építették, 80 egyetemi hallagató bevonásával. Kíváncsiból, nem tudod véletlenül ennek a cégnek hány olyan mérnöke van aki képes lenne megtervezni és megépíteni ezt a távcsövet? Ugye tudod, hogy ez nagyon messze van az űrbányászattól?
#83
M-típust írtál nem fémest. Szerintem nem árt ha tudod, hogy többféle kisbolygó osztályozási rendszer van, ezek egyike sem biztos módszer, könnyen át lehet kerülni egyikből a másikba. Színképelemzés meg csakis a felszínről képes néhány durva és bizonytalan információt adni, a többi már modellezés (ami vagy jó, vagy nem). Vannak magas fémtartalmú kisbolygók, ezt főleg a meteorokból tudjuk, viszont még mindig oda kell menni az érceket feltérképezni, amihez le kell fúrni és az anyagmintát laborban elemezni. Erről beszélek még mindig, és nem arról, hogy nincs fémes kisbolygó! -
#83
"A felszín, a becsapódások, napszél és kozmikus sugárzás, illetve a csililakőzi anyag hatására megváltozik. Nagyon nehéz egy kisbolygóról csupán a fényessége és néhány kimutatott elem alapján bármi biztosat állítani (ha van egy holdja akkor beljebb vagyunk, lehet sűrűséget mérni)."
Nem biztosra mennek, ahhoz ott van az Arkyd 300-as szonda, ez csak a potenciális jelöltek kiválasztására szolgál. Az pályára is áll körülötte, meg a felszín alatti összetételt is meghatározza.
"Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevű anyagból vannak legtöbb a feltételezhetően fémben gazdag kisbolygóban (ebből ismerünk kb. 5 darabot)."
Mármint te ismersz 5 darabot. Az 5 db nem inkább 5% akar lenni?
Bár ez a felmérés 12%-ot mutat a NEA aszteroidáknál a fémes összetételűek esetében (a 2010-ig felfedezett több mint 6700-ból) -
#82
Gondolom nem önmagában a széles hullámhossztatrományú kamera, hanem az is, amit írnak, hogy ehhez valszeg pontos intenzitásmérést is tudnak produkálni adja azt, hogy spektrogramot lehet vele készíteni.
"Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb műszer bele sem fér."
Erre írják, hogy mivel nem egy mélyűri, hanem LEO-n levő eszközről van szó ezért nem is kell nagyobbnak lennie, pl nem kell millió km-ről kommunikációt biztosító rádió, meg antenna, meg akármi. Ez maga a komoly műszer, mintha egy összetett szondának csak a kameráját küldenéd fel. -
Irasidus #81 A felszín, a becsapódások, napszél és kozmikus sugárzás, illetve a csililakőzi anyag hatására megváltozik. Nagyon nehéz egy kisbolygóról csupán a fényessége és néhány kimutatott elem alapján bármi biztosat állítani (ha van egy holdja akkor beljebb vagyunk, lehet sűrűséget mérni). Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevű anyagból vannak legtöbb a feltételezhetően fémben gazdag kisbolygóban (ebből ismerünk kb. 5 darabot). Szuper a Virgin Galaktic, de ugye nem ezzel "óriási" teljesítményű rakétával akarsz űrbányászin? Mert ez kis műholdak alacsony Föld körüli pályára állítására alkalmas (mondjuk egy 11 kg techdemo műholdéra). -
Irasidus #80 Kijavítalak, sajnos maguk sem tudják mit akarnak mondani, a széles hullámhosszban (valószínűleg infravörösre érzékeny) távcső nem spektroszkópia, de! Én nem azt mondtam, hogy nem helyezhetnek el egy spektroszkópot, hanem azt, hogy mire használható és mire nem ez az eszköz. Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb műszer bele sem fér. -
kvp #79 Par megjegyzes:
-a foldkozeli aszteroidak viszonylag egyszeru modon vizsgalhatoak egyszerubb muszerekkel is
-az ertekesebb aszteroidak tiszta es homogen kozetbol allnak, tehat a felszinukon ugyanaz az anyag van mint a belsejukben
-spektroszkopiahoz egy pixel is eleg, csak eleg jo legyen a tavcso a szelektivitasa (=kis latoszog) es eleg nagy a szenzor erzekenysege (es ne legyen utban a legkor, ami a foldon allandoan belemerodik szennyezodesekkel egyutt)
-a virgin galactic szamara a scaled composites fejleszt, ugyanaz a ceg, ami a pegazus raketat osszehozta
Ezek alapjan szerintem megvalosithato az aszteroida banyaszat, csak kerdes megeri-e a felszinre visszahozni a nyersanyagokat? Egyebkent idealis esetben a kornyezo kozetekbol (pl. a Holdon regolit) keszithetnek olcso hopajzzsal ellatott szallito jarmuvet, amire csak a fekezo ernyo csomagot kell felrakni es mar kuldheto is vissza legkorbe. A jarmu teljes egeszeben felhasznalhato, bar se a hopajzs korunduma, se az aluminium vaz nem olyan ertekes, mert van belole itt is, de az ertekes rakomany a lenyeg. Ha a cel nem a Fold, hanem egy urbazis vagy kolonia, akkor viszont nekik a szallito jarmu is hasznos alapanyag. Ballisztikus belepes es fekezoernyo eseten csak az ernyo csomagjat kell potolni, ami az ernyon kivul csak a vezerlo elektronikabol es a nyito mechanikabol all. Igy lehet konnyen es olcson nyersanyagot visszahozni az urbol. -
#78
Mármint éééén?
A cég csöcsöm, a cég!
Amúgy meg: "Not only does the Arkyd-100 optic capture imagery under a wide range of wavelengths and intensity levels ..."
Javiccsatok ki ha jól mondom, de tudtommal pont ez kell egy spektogram elkészítéséhez, és az alapján a cél aszteroida kiválasztásához? Szal miben változott a felderítésre vonatkozó koncepció?
-
#77
11 kg-os műholdat akart ez a szerencsétlen úgy beállítani, mint szuper kereső és analizáló műhold? Röhög a vakbelem... -
Irasidus #76 Talán próbálkozz a cég honlapjával link, az még be is jön! ;) No comment bizony, a cég kezdetben sok dolgot állított, mire kikristályosodott, hogy mire képesek. Köszi, hogy összeszed minden szart a netről, de hidegen hagy. -
#75
"The Arkyd Series 100 – Leo Space Telescope. Due for launch within the next two years, its job will be to analyse NEOs in order to determine the most likely candidates for future exploitation. Techniques such as spectroscopy and radar technology will be used to determine properties such as the asteroid’s chemical composition, orbit, rotation, size, shape and metal concentration. Due to its relatively low cost and its potential usefulness in a vast number of applications, the Leo will be of interest to the scientist and private citizen alike. The sale of these crafts will therefore enable Planetary Resources to gain revenue in order to achieve its future objectives."
No comment -
Irasidus #74 Arkyd 100 a cég leírása alapján: Földmegfigyelő és aszteroida kereső, mindössze 11 kg műhold. Bérelhető lesz, tehát ha működik (mert benne van a kudarc is), akkor bárki igénybe veheti. Szó sincs spektroszkópiáról kedves sokat tudó. Továbbá a Virgin Galactik - nem létező - műhold pályára állító rendszerével fogják űrbe juttat (szerződtek!). Fogalmam sincs mikor fog az repülni, ha egyáltalán repül, de ez igencsak messze van az űrbányásztól... -
#73
Nabaxmeg. Fogadni mertem volna, hogy ehhez is a legjobban értesz.
Szerintem akkor szólj idejében még most a Planetary Resources cégnek, hogy ne küldjék már fel az Arkyd 100 teleszkópjukat mert csak pénzkidobás lesz.
XD -
Irasidus #72 Egy spektrométer nem mond semmit egy kisbolygó összetételéről, a kisbolygók színképe a felszínt alkotó anyagoktól és a felszín állapotától függ. Tudod anyagminta és fúrás nélkül nem lehet érclelőhelyek megtalálni. Plusz az említett elemek a meteorokban csak igen kis mennyiségben mérhetők, laborban. Szerintem hagyjuk, hogy ki okos, és ki dől be annak, hogy valaki egy spektroszkóppal megállapítja majd egy kisbolygó összetételét... ;) -
#71
Ja, akkor jól egymásra találtunk, úgy tűnik valójában rengeteg közös pontunk van!
XD -
#70
Van ott általában még némi ozmium, meg platina is azért, esetleg arany, meg ilyenek, legalábbis amit a meteoritok elemzéséből meg lehet állapítani. Persze olyat kéne választani, aminél az egyébb anyagok viszonylag nagy mennyiségben rendelkezésre állnak. Ha jól tudom az egyik bányászcég első lépcsőben pont egy fejlettebb spektrométerrel felszerelt űrtávcsövet akar először feljuttatni, hogy potosabban meg tudják határozni az aszteroidák összetételét. Szal lehet, hogy ha nem is olyan okos emberek vannak arrafelé, mint te, meg MB, de azért nem is teljesen "természettudományusan ántitallentumok" mint pl én.
:) -
#69
Tehetek én róla, hogy szinte folyamatosan marhaságokat írtálsz...? 
-
Irasidus #68 M-típusú, vagyis főleg vas aszteroida kb 5-20% nikkel szennyezve. Tényleg mindkét anyag igen ritka itt Földön, a hülyének is megérné csillagászati összegekbe kerülő vasbányászat, az 5 ismert kisbolygó valamelyikén ami ebbe a csoportba tartozik. Egyébként fogalmunk sincs ezeknek a kisbolygóknak a valódi összetételéről, így valódi számokat sem lehet mondani. -
#67
Ezek most tények?
:D
Neked meglátásom szerint viszont akkora az arcod, mint ifaponyva, arogáns fasz is vagy, és már jópárszor beégtél. Azonkívül láthatólag valamiért imádol engemet, mert amint felveszek egy álláspontot, te automatikusan a másikat kezded el támogatni.
Ez nekem már gyanús!!!
;)
-
#66
Nagyon jól tudom, hogy mik az arányok, ellenben te totálisan szarokat írtál. Mint írtam az űrbányászat akkor sem érné meg, ha aranyrudakat hozál le 100% hatásfokkal. A te balfasz módszereddel meg nagy része meg elégne lefelé, a mardék meg szétkenődne és elszennyeződne...
Tényleg ennyire amatőrnek nézel? Az sg egyik fő természettudományos antitálentuma vagy, de azért folyamatosan erőlködsz... -
#65
Nemmondod!;)
Amúgy lásd lent, nem biztos, hogy ködarabot hoznak ide, szerintem egy M osztályú meteornak több értelme lenne. -
#64
Ámbeeeer!
Oszt azt tudod-e, hogy miért bányásznak ezer tonnákat? Csak mert ennek a nagyrésze a feldolgozás után megy a meddőre, ugyanis ha egy érc kinyerhető hasznosanyag/fém tartalma átlagban 5% az már jónak számít. Pl az uránércé hazánkban olyan 0,12%.
Egy vasmeteor meg akár közel 100%-ban csak fémeket tartalmaz. Köztük pl ozmiumot, és platinát, ami bizony a jelenlegi technológiánk egyik alapja, ezért aztán kiba drága is, mert hogy kevés van belőle. Ezért találták ki ezt az egész űrbányászatot.
Mert tudod az aszteroidáknak van 3-4 nagyobb csoportja, tudod szilikátos aszteroidát nem kell lehozni, az nem jó nekünk, érted? Hanem a vasmeteorok között kel keresni, vasunk is van ugyan rahedli, de ezekben viszonylag tiszta formában van.
Szal?
:D
Azért jól elszórakozol itt magadban azt látom, mondasz egy baromságot, majd megcáfolod. Szerintem ehhez nem kellek én, csak majd ha végeztél szólj az ápolóknak.
;) -
Irasidus #63 "Aztán meg hogy, hú amíg idecűgöljük a kibányászott anyagot, az mennyi idő meg pénz. Az aszteroidát kell idecűgölni, lásd NASA terv, hogy a Hold körüli pályára akarnak egyet hozni. És ha ott gyüjtenénk őket biztonsági okokból, még az állandó Hold-bázisnak is lenne értelme."
Erre muszáj még válaszolnom. Egy 500 tonna kődarab Holdhoz juttatása előzetes becslések szerint 1,5-2 milliárd dollárba fog fájni a NASA-nak (van aki szerint többe). Persze mindezt 2017-ig kellene előteremteni, és addig még lesz választás az USA-ban (az aszteroida 2023 környékére érne ide), vagyis még törölhetik. A cél természetesen nem a bányászat, hanem ,hogy legyen az új amerikai űrhajónak egy célpontja amit meg tud látogatni. -
Irasidus #62 "Furcsa módon a bányák többsége nem filléres csákányt használ, hanem milliárdokat fektet gépekbe. Vajon miért?"
Miért furcsa neked, hogy egy akármilyen tevékenység pénzbe kerül? Most akkor képzeld el, hogy ehhez a pénzhez még nagyságrendekkel - sok 100 vagy 1000 milliárddal több forrás kell (meg még egy kicsi). Így már annyira nem jó biznisz, főleg, hogy ennek az egész rendszernek az üzemeltetése drágább mint egy afriakia bányászé.
"Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága."
Ez egy csöppet demagóg volt. Az űreszköz feljebbjutása drága, a javítása még drágább. Ez lett volna lényeg.
"Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany."
És mennyibe kerül egy 80 kilós bányász - bányába juttatása? Te tényleg versenyképesnek érzed? Ha van 100 tallér profitod, egy másik módszerrel meg csak 25 akkor melyiket választod? De természetesen ez nem igaz, mert nem elég a rakéta ára, kell ugye egy bányagép, kell egy kom-hálózat, kell valami amivel lehozod, és fel kell térképezni a kisbolygókat és stb., ez kapásból több indítás, és többe kerül. Sajnos a többi számítás sem vesz figyelme semmit a realitásból.
"Dehogynem. Az egyszer használatos hőpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elő lehet őket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.)"
A ma használatos űrhajókkal ugye olyan 2,5 tonnát tudsz lehozni. Szerinted meddig lehet fokozni? Egy több száz vagy ezer tonnás eszközt hogyan teszel le a Földre? Úgy mind az egyik torll arc itt, hogy csapódjon földbe? Jó fog tenni a környezetnek, és klímának. -
#61
Egy szikla átlagos sűrűságe legyen a Föld átlagsűrűsége, kb. 5,5 t/m3. Tehát ez mit jelent? Egy pár száz tonnás szikladarab befoglaló mérete kb. 10-12 méter ha nagyjából gömszimmetrius. Ez nulla anyagmennyiség bányászati szemponból. Ilyen hangyafasznyi mennyiség hazajuttatása sem megy, mert ez is idelent katasztrofális hatású. Ami meg kisebb, az nem jön le, mert hála istennek a légkör megszűri azokat. Tudod, ezért van civilizáció Földön és ezért nem kell minden héten egy lerombolt város romjait takarítani...
Tényleg ilyen nehéz felfogásod? A kicsi nem jön le, mert elég vagy felrobban a légkörben. Ami meg lejön, az akkorát szól, hogy inkább ne jöjjön le, mert az nekünk nagyon rossz... -
teddybear #60 Ipari felhasználásra nem elég egy-két kiló semmiből. Hosszú távon semmiképp. -
#59
Csak te beszélsz néhány száz tonnás méretről, csak jelzem.
;) -
torreadorz #58 "Ezt had ne én találjam már ki, hogy mekkora lenne a legideálisabb méret, alak, sebesség, és pálya, amivel ezeket érdemes lenne beléptetni a légkörbe."
Ja és aztán hogy fognád meg a talajon hm? Értem én hogy fogsz egy többszázezer tonnás meteort aztán eléraksz valami hőpajzsot csak aztán miután átsuhant légkörön mit csinálsz vele, kifeszitesz alá egy gumihálót? :DDD
Mert ha becsapódik akkor egy fél magyarország terület kihal... Gyanitom hogy egy ország sem engedné meg ezt, egy meteor visszahozása ily módon a Földre valószinüleg azonnali háborus cselekedetnek minősülne. -
#57
Nincs sem ideális méret sem alak. Egy a Föld légkörébe belépő valami egyszerűen kurva gyors lesz és néhány száz tonnás tömegben Mt hatóerejű nukleáris fegyver becsapódási enegiájával rendelkezik. Ami ezeknél kisebb, az meg a légkörben ég el vagy robban fel. Ennek eredményét láttuk pár hónapja... -
#56
Pl. eszméletlen mennyiségű áramot. Nézd meg, hogy pl. mekkora az ISS napelemtábláinak összefelüle. Emlékeim szeritn valahol 100-110 kW táján van a csúcskapacitásuk. No comment...
Odafent kis túlzással annyi energiát nem tudsz összekaparni, amivel egy 5x5x5 cm-és anyagból kiolvasztasz bármit. Ember nézzél már körül, hogy a legelemibb ipari folyamatoknak mekkora teljesítmény igénye van més milyen teljesítmény sűrűség igénye van. Egy fröccsöntő gépet nem tudánél odafent üzemeltetni, ezen felül súlytalanság van, ami a legtöbb mai technikát helyből kétvállra fekteti...
Szép dolog az, hogy hiszünk a technikai haladásban, de azért az rózsaszin ködös álmodozást ne írja már felül a mérnöki gondolkodás. Egyetlen nagy mérnök sem hagymázas álmokat kergetett. Kelly Johnson sem álmodozott, hanem a rendelkezésre álló eszközökkel és a belátható időn belül beérő fejlesztésekkel tervezve meg csapatával az SR-71-et. Amiről ti itt álmodoztak az sci-fi. Pont, mint a hadviselés a világűr topik bolodjai. Ennyi erővel feltételezhetnéd is, hogy tása méretű hidegfúziós erőműved is van és bányászkodni lehet.
A bibi az, hogy azonos technológiai szint esetén minden olcsóbb idelent. Tehát olyan alacsony koncentrációnál is megéri még bányászni bármit, hogy az űr mai álláspont szeritn labádba nem rúg. Egyszerűen sci-fi könyvek szotrikait meglovadolva álmodoznak egyesek űrbányászatról. Pont akkora marhaság ma, mint az űrvadász... -
teddybear #55 Minden fémből akad a Földön, csak némelyiket nehéz előállítani. Az űrbeli előállítását meg még ki sem dolgozták. Azt majd csak akkor lehet elkezdeni, ha állandó Holdbázisunk lesz. Mert ott lesz megfelelő terep hozzá. Ha egyáltalán nekikezdünk.
De mivel tulajdonképp azt sem tudjuk, hogy az aszteroidák pontosan mit tartalmaznak, előbb geológiai felderítést kéne végezni, és persze nem egyen, ami sem nem olcsó, sem nem gyors.
Ha már többet tudunk, akkor lehet légvárat építeni. -
fszrtkvltzttni #54 Mondjuk olyan ritka fémek amelyeknek nem fordulnak elő dúsulva a földön, de állítólag aszteoridákban igen? -
#53
Pontosan. -
#52
Ezt had ne én találjam már ki, hogy mekkora lenne a legideálisabb méret, alak, sebesség, és pálya, amivel ezeket érdemes lenne beléptetni a légkörbe.
A Hoba meteorit pl. 60 tonnás, és valahogy csak egyben maradt.
"Félelmetes, hogy mekkora álomvilágban élnek egyesek és képtelenek a legalapabb fizikai modellel megvizsgálni azt, hogy miről vakerálnak..."
Hát ezzel tökre egyetértek.:DDD
Azért te is tudsz érdekeseket írni. Emléxem a múltkor pl amikor a meteorok elleni légvédelmi rakéta alkalmazásáról beszélgettünk, te a robbanóanyagot hiányoltad, amikor a rakéta mozgási energiája 4X akkora energiát képvisel, mint akármilyen kémiai robbanóanyag.
;) -
teddybear #51 Fordítva! Mi van ott, amit nem lehet itt helyben összeszedni? Jóval olcsóbban! -
fszrtkvltzttni #50 Mond már meg, hogy mi az ami itt a földön van, és ott kint nincs, nem lehet előállítani? -
teddybear #49 Eddig összesen lehoztak a Holdról 384 kiló kőzetet az Apolló-programban, illetve még pár dekát az oroszok a visszatérő holdszondájukkal. Ennyi és nem több.
Ennél sokkal több esik a fejünkre a meteorotokban az űrből.
-
#48
Valahol elképesztő, hogy egyesek űbeli gyárakról álmodnak meg hőpajzsgyártásról. A teljes lánc, amiben előállítják, az több száz ember foglalkoztat és az előállítás teljesítménysűrűsége olyan, hogy ahhoz egy atomerőmű kellene az űrbe alsó hangon. Az atomerőmű meg hogyan kerül oda? Stb. áh... -
teddybear #47 Nézd, a bányászati eszközöket csak egyszer kell felvinni, aztán ott kell mozgatni addig, amíg el nem használódik. Ez most az egyetlen előnye a dolognak, ami az eszembe jutott.
Viszont hosszútávon felügyelet kell, szervizelni kell, és a fene tudja, hogy mi kell még hozzá. Itt a Földön a legtöbb fémkohó felhasználja a légköri oxigént a finomítás során. Az űrben ez nincs, hacsak oda nem visszük.
Vissza meg inkább a már feldolgozott anyagot kell hozni, mert a meddőt minek? És mivel az aszteroida jelentős része meddő-kőzet, így nem éri meg az egészet mozgatni.
Arról nem is szólva, hogy miért is kéne egy mesterségesen előidézett kipusztulási eseményt produkálnunk? Ha egy aszteroida ránk zuhan, az enyhén szólva bajt jelentene.