#85
1. Őöööö én csak azt mondom továbbra is, hogy várjuk már meg, hogy mi az amit letesznek az asztalra pár év alatt, mielött földet húznánk a cégre. Ha 5 év múlva is még csak egy weblapjuk lesz, akkor szerintem jogosak lesznek a kifogásaid.
2. Tudtommal az M tipusú aszteroidák esetében az "M" a fémes (mettalic) szóból jött, bár ahogy írják nem csak a tisztán vas-nikkel aszteroidák tartoznak ide, hanem általában, amelyeknek valószínűsíthetően jelentős része fém. Igen, valóban sok fajta aszteroida osztályozási rendszer létezik, de a C, S, M, kategóriákat tartalmazó talán a legáltalánosabban ismert. Ezek a kategóriák ráadásul színképelemzési eredményeken alapulnak, bármennyire is megkérdőjelezhető ezek gyakorlati használhatósága. De mondhatni egyelőre nemigen van más módszer, amivel valamit is megtudhatunk az összetételükről.
A PR cég is csak mint nagybani célpontmeghatározásnak használná ezt a módszert az Arkyd 100-as műholdjukkal, majd a pontosabb méréseket a 200-as sorozatúval, illetve a 300-assal végezné, ami már a kiszemelt "áldozat" körüli pályára is állna és megpróbálná meghatározni a felszín alatti összetételt. Ezzel a logikával szerintem nincs semmi gond, szal nem értem miért kötözködsz.
Az eddigi eredményekből ráadásul egy olyasmi törvényszerűség látszik körvonalazódni, hogy a Naphoz közelítve növekszik a fémes/nehezebb elemeket tartalmazó aszteroidák aránya, ezért a Föld közelében arányaiban több ilyen égitest van, mint pl a kisbolygók övében (10% vs. 5%). Ebbe a logikába egy szinten illeszkedik pl a Merkur esete is, aminek egy hatalmas fémmagja van a többi kőzetbolygóhoz képest (ami persze nem azt jelenti, hogy a Merkúr csak fémből állna).
#85