Hunter
Újabb orosz kilövés fulladt kudarcba
Újabb meghibásodás rontja az orosz Szojuz rakéták eddig kiváló mérlegét. Ezúttal egy kommunikációs műholdat kellett volna pályára állítani, a Pleszeck űrkikötőből induló rakéta azonban rakományával együtt Szibéria fölött visszatért a légkörbe.
Augusztusban egy Progressz teherűrhajóval zuhant vissza egy Szojuz rakéta, melynek hatására az orosz hatóságok hat hétre felfüggesztették a kilövéseket. A pénteki balesetben egy Szojuz-2.1b egy Meridian-5 műholdat emelt a magasba, ami hajók, repülőgépek és földi állomásaik között biztosította volna a kommunikációt.
A 2.1b az 1960-as évek óta szolgálatban álló rakéta legmodernebb változata. A meghibásodás a RIA Novosztyi jelentése szerint a repülés hetedik percében következett be. Az orosz média által megszólaltatott források a rakéta harmadik fokozatánál észleltek egy anomáliát. "A műholdat nem sikerült pályára állítani. A baleset okait egy állami bizottság fogja kivizsgálni" - nyilatkozott Alekszej Zolotuhin, az orosz űrerők szóvivője az Interfax hírügynökségnek.
Az augusztusi kudarc egy Szojuz-U rakétának, illetve a harmadik fokozat egy elzáródott üzemanyagcsövének tudható be. Bár mindkét esetben a harmadik fokozatban alakult ki a meghibásodás, az U és a 2.1b eltérő hajtóműveket használ a rakéta ezen szegmensében, vagyis nem lehet egyértelmű párhuzamokat vonni a két eset között.
A pénteki meghibásodás erősen megkérdőjelezi a Bajkonurból december 26-án indítandó következő Szojuz küldetés sorsát, ami hat műholdat állítana pályára a Globalstar műholdas telefon társaság megbízásából. Ami azonban ennél jóval fájdalmasabb lehet az oroszoknak, hogy miután már az augusztusi baleset is komoly fennakadásokat eredményezett az űrállomás működésében, a mostani eset újra aggodalommal töltheti el a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésében résztvevő nemzeteket, melyek az amerikai űrsiklók kivonása után a legénység feljuttatásához kizárólag a Szojuzokra támaszkodhatnak.
Oroszország az elmúlt bő egy évben számos kilövési problémát élt meg, melyek tetején a Phobos-Grunt elvesztése már csak a hab volt, általa Oroszország az elmúlt évtizedek legígéretesebb bolygó küldetésének mondhatott búcsút. Augusztus 18-án, egy héttel a Progressz elvesztése előtt egy Proton rakéta mondott csődöt, aminek nem sikerült megfelelő pályára állítania rakományát, egy kommunikációs műholdat. Február 1-én egy Rokot kilövés zárult gyakorlatilag ugyanilyen eredménnyel, míg tavaly december 5-én ugyancsak egy Proton zuhant három navigációs műholddal a Csendes-óceánba. Sokak szerint ez volt az a pont, ami az orosz űrügynökség korábbi vezetőjének menesztését kiváltotta. Anatolij Perminovot áprilisban Vlagyimir Popovkin váltotta a Roszkozmosz élén.
Augusztusban egy Progressz teherűrhajóval zuhant vissza egy Szojuz rakéta, melynek hatására az orosz hatóságok hat hétre felfüggesztették a kilövéseket. A pénteki balesetben egy Szojuz-2.1b egy Meridian-5 műholdat emelt a magasba, ami hajók, repülőgépek és földi állomásaik között biztosította volna a kommunikációt.
A 2.1b az 1960-as évek óta szolgálatban álló rakéta legmodernebb változata. A meghibásodás a RIA Novosztyi jelentése szerint a repülés hetedik percében következett be. Az orosz média által megszólaltatott források a rakéta harmadik fokozatánál észleltek egy anomáliát. "A műholdat nem sikerült pályára állítani. A baleset okait egy állami bizottság fogja kivizsgálni" - nyilatkozott Alekszej Zolotuhin, az orosz űrerők szóvivője az Interfax hírügynökségnek.
Az augusztusi kudarc egy Szojuz-U rakétának, illetve a harmadik fokozat egy elzáródott üzemanyagcsövének tudható be. Bár mindkét esetben a harmadik fokozatban alakult ki a meghibásodás, az U és a 2.1b eltérő hajtóműveket használ a rakéta ezen szegmensében, vagyis nem lehet egyértelmű párhuzamokat vonni a két eset között.A pénteki meghibásodás erősen megkérdőjelezi a Bajkonurból december 26-án indítandó következő Szojuz küldetés sorsát, ami hat műholdat állítana pályára a Globalstar műholdas telefon társaság megbízásából. Ami azonban ennél jóval fájdalmasabb lehet az oroszoknak, hogy miután már az augusztusi baleset is komoly fennakadásokat eredményezett az űrállomás működésében, a mostani eset újra aggodalommal töltheti el a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésében résztvevő nemzeteket, melyek az amerikai űrsiklók kivonása után a legénység feljuttatásához kizárólag a Szojuzokra támaszkodhatnak.
Oroszország az elmúlt bő egy évben számos kilövési problémát élt meg, melyek tetején a Phobos-Grunt elvesztése már csak a hab volt, általa Oroszország az elmúlt évtizedek legígéretesebb bolygó küldetésének mondhatott búcsút. Augusztus 18-án, egy héttel a Progressz elvesztése előtt egy Proton rakéta mondott csődöt, aminek nem sikerült megfelelő pályára állítania rakományát, egy kommunikációs műholdat. Február 1-én egy Rokot kilövés zárult gyakorlatilag ugyanilyen eredménnyel, míg tavaly december 5-én ugyancsak egy Proton zuhant három navigációs műholddal a Csendes-óceánba. Sokak szerint ez volt az a pont, ami az orosz űrügynökség korábbi vezetőjének menesztését kiváltotta. Anatolij Perminovot áprilisban Vlagyimir Popovkin váltotta a Roszkozmosz élén.
