Hunter
Magáncéggel bővítteti az űrállomást a NASA
Az amerikai űrügynökség a hét végén hivatalosan is megállapodott egy felfújható modul hozzácsatolásáról a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).
A szerződés szerint a NASA 17,8 millió dollárt fizet a nevadai központú Bigelow Aerospace-nek a cég által kifejlesztett Bigelow Bővíthető Tevékenységi Modulért (BEAM), ami műszaki demonstrációs céllal kapcsolódik majd a keringő laborhoz.
"Ez az együttműködési megállapodás egy előrelépést testesít meg egy olyan élenjáró technológiában, ami lehetővé teszi az emberek biztonságos és költséghatékony tevékenységét a világűrben, hirdetve az USA kereskedelmi űrinnovációjának fejlődését" - nyilatkozott állásfoglalásában Lori Garver, a NASA helyettes vezetője, aki január 16-án egy média esemény keretében ismerteti a BEAM programot a Bigelow Aerospace alapítójával és elnökével, Robert Bigelow-val közösen.
A BEAM valószínűleg hasonló lesz a cég korábbi Genesis 1 és Genesis 2 prototípusaihoz, melyeket 2006-ban és 2007-ben állítottak pályára. Mindkét Genesis modul 4,4 méter hosszú és 2,5 méter széles, 11,5 köbméternyi normális légnyomást biztosító térfogattal. A NASA vezetői szerint a BEAM a feljuttatáshoz szükséges engedélyezést követően körülbelül két éven belül foglalhatja el a helyét az űrállomáson. A feljuttatást az űrügynökség valamelyik alvállalkozója, a SpaceX, vagy az Orbital Sciences Corporation végzi majd el.
Bigelow álmai azonban koránt sem torpannak meg az ISS-nél. A cég szeretne több nagy modult is feljuttatni a világűrbe, ahol azokat összekapcsolva egy magán űrállomást hozna létre, amit különböző jól fizető partnerek vehetnének igénybe. A bérlők feljuttatásáról is szeretnének gondoskodni, éppen ezért két megállapodást is kötöttek, egyrészről a SpaceX Dragon űrkapszulájára, másrészről a Boeing CST-100 jelű kapszulájának használatára.
Bigelow egy holdbázis kiépítésében is gondolkozik felfújható moduljainak alkalmazásával, erre a célra a BA-330 lenne alkalmas, ami nevéből adódóan 330 köbméter hasznos belső térfogattal rendelkezik. A tervezet szerint több BA-330 modult a hajtómű tartályokkal és energiaellátó egységekkel még az űrben összecsatolnák, majd az így létrejött komplexummal leszállást hajtanának végre a Hold felszínén. A modulokra rakódó holdpor védelmet nyújtana a sugárzással, a szélsőséges hőmérsékletekkel és a mikrometeoritokkal szemben.
Nem ez az első eset, hogy a NASA magáncéggel lép együttműködésre az űrállomás kapcsán. A SpaceX és az Orbital Sciences több milliárd dollár összegben szerződött a teherszállítási feladatok ellátására. Az űrügynökség emellett segíti a magáncégeket új űrjárművek kifejlesztésében, hogy űrhajósokat juttathassanak el alacsony földkörüli pályára. 2010-ben a NASA 50 millió dollárt juttatott öt cégnek, köztük a Boeingnek, ami 2011-ben már 315 millió dolláron osztozott a SpaceX-el és további 1,1 milliárdot különítettek el számukra az elkövetkező időszakra. A NASA reményei szerint a cégek közül legalább egy 2017-re emberi repülésre alkalmas űrhajóval fog rendelkezni.
A szerződés szerint a NASA 17,8 millió dollárt fizet a nevadai központú Bigelow Aerospace-nek a cég által kifejlesztett Bigelow Bővíthető Tevékenységi Modulért (BEAM), ami műszaki demonstrációs céllal kapcsolódik majd a keringő laborhoz.
"Ez az együttműködési megállapodás egy előrelépést testesít meg egy olyan élenjáró technológiában, ami lehetővé teszi az emberek biztonságos és költséghatékony tevékenységét a világűrben, hirdetve az USA kereskedelmi űrinnovációjának fejlődését" - nyilatkozott állásfoglalásában Lori Garver, a NASA helyettes vezetője, aki január 16-án egy média esemény keretében ismerteti a BEAM programot a Bigelow Aerospace alapítójával és elnökével, Robert Bigelow-val közösen.
A BEAM valószínűleg hasonló lesz a cég korábbi Genesis 1 és Genesis 2 prototípusaihoz, melyeket 2006-ban és 2007-ben állítottak pályára. Mindkét Genesis modul 4,4 méter hosszú és 2,5 méter széles, 11,5 köbméternyi normális légnyomást biztosító térfogattal. A NASA vezetői szerint a BEAM a feljuttatáshoz szükséges engedélyezést követően körülbelül két éven belül foglalhatja el a helyét az űrállomáson. A feljuttatást az űrügynökség valamelyik alvállalkozója, a SpaceX, vagy az Orbital Sciences Corporation végzi majd el.Bigelow álmai azonban koránt sem torpannak meg az ISS-nél. A cég szeretne több nagy modult is feljuttatni a világűrbe, ahol azokat összekapcsolva egy magán űrállomást hozna létre, amit különböző jól fizető partnerek vehetnének igénybe. A bérlők feljuttatásáról is szeretnének gondoskodni, éppen ezért két megállapodást is kötöttek, egyrészről a SpaceX Dragon űrkapszulájára, másrészről a Boeing CST-100 jelű kapszulájának használatára.
Bigelow egy holdbázis kiépítésében is gondolkozik felfújható moduljainak alkalmazásával, erre a célra a BA-330 lenne alkalmas, ami nevéből adódóan 330 köbméter hasznos belső térfogattal rendelkezik. A tervezet szerint több BA-330 modult a hajtómű tartályokkal és energiaellátó egységekkel még az űrben összecsatolnák, majd az így létrejött komplexummal leszállást hajtanának végre a Hold felszínén. A modulokra rakódó holdpor védelmet nyújtana a sugárzással, a szélsőséges hőmérsékletekkel és a mikrometeoritokkal szemben.
Nem ez az első eset, hogy a NASA magáncéggel lép együttműködésre az űrállomás kapcsán. A SpaceX és az Orbital Sciences több milliárd dollár összegben szerződött a teherszállítási feladatok ellátására. Az űrügynökség emellett segíti a magáncégeket új űrjárművek kifejlesztésében, hogy űrhajósokat juttathassanak el alacsony földkörüli pályára. 2010-ben a NASA 50 millió dollárt juttatott öt cégnek, köztük a Boeingnek, ami 2011-ben már 315 millió dolláron osztozott a SpaceX-el és további 1,1 milliárdot különítettek el számukra az elkövetkező időszakra. A NASA reményei szerint a cégek közül legalább egy 2017-re emberi repülésre alkalmas űrhajóval fog rendelkezni.
