Hunter
Merre tart az iráni űrprogram?
Ma műhold, holnap egy majom repülhet az iráni rakétákkal. Vannak azonban olyanok is, akik egy nukleáris robbanófejet vizionálnak a közel-keleti ország űreszközén.
Irán június 15-én állította pályára második műholdját, a Rasad-1-et, ami jelenleg 260 kilométeres magasságban kering a Föld körül. A nemzet ezzel a kísérlettel szeretné megalapozni egy majom űrbejuttatását, amire még az idén sort kerítenének, 2019-ben pedig már elképzelhető hogy az első iráni emberi űrrepüléstől lesz hangos a sajtó. A sikert azonban beárnyékolják azok az aggályok, melyek szerint a rakéták földi célpontok ellen is bevethetők.
A Rasad-1 a maga 15 kilogrammos súlyával kicsinek tűnhet, azonban így is jelentős lökést jelent az iráni űrprogramjának, nyilatkozott Brian Weeden, a washingtoni központú Secure World Foundation szakértője. "Az első kilövést az emberek még tulajdoníthatták a puszta szerencsének. Most, hogy már a második műhold is fenn van, azt jelzi, hogy talán mégsem a véletlen műve volt. Ez azt demonstrálja, hogy egész jó a rakéta technológiájuk"
A hivatalos információk szerint a Rasad-1 alacsony felbontású felvételeket készít a Földről, ez azonban valószínűleg még Iránt sem hozná lázba. A művelettel sokkal inkább a kilövések és a műholdak üzemeltetése terén kívánnak tapasztalatot szerezni, ami jelentős lépés lenne Irán ambíciókban nem szűkölködő űrterveiben, tette hozzá Laura Grego, űrtudós.
Irán terveiben az elkövetkező három évben 6-7 műhold fellövése szerepel, ezek közül legalább egy állatot is visz majd a fedélzetén. Az iráni állami televízió híradása szerint az idén egy majom próbálhatja ki Irán űrképességeit, egy odaút keretében. A televízió információi szerint 2019-ig levezénylik a nemzet első emberi űrrepülését is.
"A majom teljesen valószerűnek tűnik" - mondta Weeden. Egy ember repülése és biztonságos visszatérése azonban már túlzóbbnak hangzik, de nem lehetetlen, ha egy szuborbitális ugrásról van szó, és nem egy kihívásokkal teli földkörüli pályán zajló repülésről, amire a körülményeket figyelembe véve kevés lehet a 8 évnyi felkészülés. Az országok többnyire a presztízs miatt hajszolják az emberi űrrepülést, Iránnak sem lehet más a motivációja, mint a hazai és nemzetközi elismertség megszerzése.
A nyugati országok, különösen az Egyesült Államok nem nézik jó szemmel az űrprogram előrelépéseit, a műholdak kilövésére alkalmas rakéták ugyanis földi célpontok ellen is bevethetők, emellett Iránról azt gyanítják, hogy atomfegyvereket fejleszt, bár a vádaskodást az érintett fél elutasítja. A Rasad-1 kilövéséhez használt rakéta nagyon hasonlónak tűnik az Irán első műholdját 2009-ben pályára állító Safir-2 rakétához, ez azonban nem elég nagy teljesítményű ahhoz, hogy Iránból egy robbanófejet juttasson az Egyesült Államokba. "A rakétatudomány kétségtelenül egy kétélű technológia" - mondta Weeden. A gyanú árnyékából persze ki lehetne lépni, ha Irán betekintést engedne terveibe, például előre bejelentené a kilövéseket.
Irán június 15-én állította pályára második műholdját, a Rasad-1-et, ami jelenleg 260 kilométeres magasságban kering a Föld körül. A nemzet ezzel a kísérlettel szeretné megalapozni egy majom űrbejuttatását, amire még az idén sort kerítenének, 2019-ben pedig már elképzelhető hogy az első iráni emberi űrrepüléstől lesz hangos a sajtó. A sikert azonban beárnyékolják azok az aggályok, melyek szerint a rakéták földi célpontok ellen is bevethetők.
A Rasad-1 a maga 15 kilogrammos súlyával kicsinek tűnhet, azonban így is jelentős lökést jelent az iráni űrprogramjának, nyilatkozott Brian Weeden, a washingtoni központú Secure World Foundation szakértője. "Az első kilövést az emberek még tulajdoníthatták a puszta szerencsének. Most, hogy már a második műhold is fenn van, azt jelzi, hogy talán mégsem a véletlen műve volt. Ez azt demonstrálja, hogy egész jó a rakéta technológiájuk"
A hivatalos információk szerint a Rasad-1 alacsony felbontású felvételeket készít a Földről, ez azonban valószínűleg még Iránt sem hozná lázba. A művelettel sokkal inkább a kilövések és a műholdak üzemeltetése terén kívánnak tapasztalatot szerezni, ami jelentős lépés lenne Irán ambíciókban nem szűkölködő űrterveiben, tette hozzá Laura Grego, űrtudós. Irán terveiben az elkövetkező három évben 6-7 műhold fellövése szerepel, ezek közül legalább egy állatot is visz majd a fedélzetén. Az iráni állami televízió híradása szerint az idén egy majom próbálhatja ki Irán űrképességeit, egy odaút keretében. A televízió információi szerint 2019-ig levezénylik a nemzet első emberi űrrepülését is.
"A majom teljesen valószerűnek tűnik" - mondta Weeden. Egy ember repülése és biztonságos visszatérése azonban már túlzóbbnak hangzik, de nem lehetetlen, ha egy szuborbitális ugrásról van szó, és nem egy kihívásokkal teli földkörüli pályán zajló repülésről, amire a körülményeket figyelembe véve kevés lehet a 8 évnyi felkészülés. Az országok többnyire a presztízs miatt hajszolják az emberi űrrepülést, Iránnak sem lehet más a motivációja, mint a hazai és nemzetközi elismertség megszerzése.
A nyugati országok, különösen az Egyesült Államok nem nézik jó szemmel az űrprogram előrelépéseit, a műholdak kilövésére alkalmas rakéták ugyanis földi célpontok ellen is bevethetők, emellett Iránról azt gyanítják, hogy atomfegyvereket fejleszt, bár a vádaskodást az érintett fél elutasítja. A Rasad-1 kilövéséhez használt rakéta nagyon hasonlónak tűnik az Irán első műholdját 2009-ben pályára állító Safir-2 rakétához, ez azonban nem elég nagy teljesítményű ahhoz, hogy Iránból egy robbanófejet juttasson az Egyesült Államokba. "A rakétatudomány kétségtelenül egy kétélű technológia" - mondta Weeden. A gyanú árnyékából persze ki lehetne lépni, ha Irán betekintést engedne terveibe, például előre bejelentené a kilövéseket.
