SG.hu·

Közelebb kerültünk az agy modellezéséhez

Újabb lépést tettek a tudósok az emberi agy számítógépes modellezése felé, miután kifejlesztettek egy technikát, ami egyszerre térképezi fel az idegsejtek kapcsolódásait és funkcióit.

Az idegtudományban egy új kutatási terület jelenik meg, a "connectomics", vagy kapcsolódástan, ami a genetikai felépítésünket feltérképező genomikával párhuzamban az agy kapcsolódásait, az úgynevezett szinapszisokat veszi szemügyre. Ezeknek a kapcsolódásoknak a felmérésével, valamint az agyi áramkörökön keresztül áramló információ vizsgálatával a tudósok remélik, sikerül megismerniük miként keletkeznek az észlelések, érzékelések és gondolatok az agyban, illetve hogyan siklanak félre ezek a funkciók a különböző rendellenességek, az Alzheimer-kór, a skizofrénia, vagy a sztrók következtében.

Az agy kapcsolódásainak feltérképezése azonban koránt sem egyszerű feladat, a becslések szerint százmilliárd idegsejt, azaz neuron van az agyban, melyek mindegyike több ezer másik neuronhoz kapcsolódik, ezáltal megközelítőleg 150 billió szinapszist hozva létre. Dr. Tom Mrsic-Flogel, a University College London (UCL) kutatója azonban elhatározta, hogy megpróbál eligazodni ebben a gigantikus hálózatban. "Hogyan ismerhetnénk meg az agy neurális kapcsolódási sémájának működését?" - teszi fel a kérdést. "Először meg kell ismernünk minden egyes neuron funkcióját és meg kell találnunk, milyen más agysejtekhez kapcsolódnak. Ha sikerül megtalálnunk a módját a különböző feladatokat ellátó idegsejtek közötti kapcsolatok feltérképezésének, akkor már megkezdhetjük egy számítógépes modell fejlesztését, amiből megtudhatjuk, hogyan hozzák létre a neurális hálózatok összetett dinamikái a gondolatokat, az érzéseket és a mozgást"

Az agy különböző területeinek idegsejtjei különböző feladatokat látnak el. Mrsic-Flogel és munkatársai jelenleg a vizuális kéregre összpontosítanak, ami a szemtől érkező információkat dolgozza fel. Az agyterület egyes neuronjai például a képek körvonalainak észlelésére specializálódtak, vannak amelyek a vízszintes szélek észlelésénél aktiválódnak, mások a függőlegeseknél. A vizuális hierarchia magasabb szintjein álló neuronok már az összetettebb vizuális jegyekre reagálnak, mint például az arcok. Az agy ezen területének sérülései megnehezítik az arcfelismerését, még akkor is, ha a különálló jegyeket, mint a szemet, vagy az orrot képesek felismerni.

A Nature magazin április 10-i számában közzétett tanulmányban az UCL csapata egy egereknél kifejlesztett technikát ismertet, ami lehetővé teszi a neuronok funkcióiról és szinaptikus kapcsolódásaik részleteiről szerzett információk kombinálását. A kutatók az egéragy látókérgébe pillantottak bele, ami ugyancsak több ezer neuronból és kapcsolódások millióiból épül fel. Nagy felbontású képfeldolgozó eljárással a kutatóknak sikerült észlelniük, hogy ezen neutronok közül melyek reagáltak egy adott ingerre, például egy vízszintes szélre.

Egy szeletet kivágva a kéregszövetből, a kutatók elektromos impulzusokkal stimulálták a neuronok egy részhalmazát, hogy lássák, mely más neuronok reagálnak az ingerekre, ezáltal feltérképezve a szinaptikusan kapcsolt sejteket. Az eljárás többszöri megismétlésével a látókéreg idegsejtjei százainál sikerült kinyomozni a funkciókat és a kapcsolódásokat. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a neuronok közötti helyi kapcsolódások nem véletlenszerűek, azaz az idegsejtek nem szórványosan, a feladataiktól függetlenül kapcsolódnak egymáshoz.

A technika alkalmazásától a kutatók azt remélik hogy eljutnak a különböző agyterületek "huzalozási diagramjához". Ez a tudás elengedhetetlen a rendkívül összetett áramkörökbe beágyazott neuronok által elvégzett számítások tárházának megismeréséhez, miközben a technikával felfedhetik a tapintást, a hallást és a mozgást biztosító területek funkcionális huzalozását. "Kezdjük kibogozni az agy komplexitását" - mondta Mrsic-Flogel. "Ha megismerjük az agy különböző rétegeit összekötő idegsejtek működését és összekapcsolhatóságát, megkezdhetjük ennek a példátlan szervnek a működését bemutató számítógépes szimuláció fejlesztését . Ehhez azonban sok év összehangolt munkájára és hatalmas számítási teljesítményre lesz szükség, mielőtt valósággá válhatna"

Ha sikerülne realizálni a terveket, az jelentős áttörésekhez vezetne az agyi rendellenességek gyógyításában és a mesterséges intelligencia kutatásban egyaránt.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Anaid2011. 04. 29.. 17:41||#77
Ott van a kutya alásva, hogy részben igazad van. Sokat kutatgatják, kérdés, hogy a "megfelelõ" alanyokon kutatgatják-e és nem söpörnek félre olyan embereket, akik valóban eredményes vizsgálatokat "produkálnának".
Nem vagyok biztos benne, de asszem nem veszik figyelembe, mivel elméletük sincs, hogy milyen embereken kellene ezt nézegetni.
Szép az elmélet a testen kívülrõl látni magát az embernek témakörrõl, kár, hogy nincs tudományosan alátámasztva, hogyan is "rakja ezt össze" állítólag az agy.
A jövõbelátásról nem akarok vitatkozni. Nekem sikerült többször is. Ez számomra annyira értelmetlen vita lenne, mint számodra, ha megkérdõjelezném, hogy a múlt héten ettél-e. Az én nézõpontomból nincs értelme arról bárkivel vitatkoznom, bele is fáradtam már, hogy lehetséges-e.
Igen, statisztikailag nem élhetnék, mert a fejemet eltrafálta egy gömbvillám és tudomásom szerint ilyet még nem élt túl senki. Szimpla tragikus baleset, aminek lettek következmányei. De mivel ilyen spéci formája a villámnak úton útfélen megkérdõjelezik, hogy igaz-e és kiröhögtek. Mi ebben a túlzás? Ráadásul pont azon a rászen jobb oldalon, ahol a "mozgató kérgi, érzõ kérgi rész" van a homloklebenynél.
Számomra az is értelmetlennek hangzik, hogy a fájdalom azt jelzi, hogy hol van probléma. Jelezheti, de tapasztalatból tudom, hogy nem mindig ott a baj, ahol fáj és nem mindig fáj, ahol baj van. A villámlásos eseteknél, bár speciális volt, nálam is ún. ismeretlen eredetû fájdalmak lépnek fel bizonyos ideig. Sztem nem ismeretlen eredetûek. Mivel a villámlás hatással van az idegrendszerre és zavarokat okozhat rövidebb hosszabb távon a mûködésében (érzékenységtõl kezdve végleges zavarig sokfélét) nem nevezném ismeretlen eredetûnek. Idegrendszeri zavarból, sérülésbõl eredõnek nevezném. Vagy a fantomfájdalmakról is biztosan hallottál már: az agy emlékszik arra, hogy meg volt egy végtag és olyan érzetet kelt, mintha fájna. Mitõl tûnik túlzásnak az egész?
A gömbvillámmal kapcsolatban meg sok para-jelenségrõl van beszámoló. mint utóhatásról ez sem nevezhetõ igaziból túlzásnak.
Hasznom meg sosem lett belõle, csak károm. Bár bizonyos értelemben lewtt belõle hasznom: azokból az idõkbõl megjegyzett az agyam pár dolgot és akaratlagosan is sikerül pár olyasmi, ami elõtte nem sikerült pl. fájdalom elmulasztása, meg ilyenek. Ezek számomra az életem részei voltak, vagy jelenleg is azok nem szinpla "lehet, hogy igaz elméletek", mint másoknak. Pénzt meg nem kereshetnék vele, meg nem is akarok.
Ugyan hogy keresnék azzal pénzt, hogy ha lehetne, mondjuk akaratlagosan látnék a saját jövõmbõl részleteket és be is "jönnének"? Már ha leellenõriznék? Sehogy. Számdékomban sem áll. Tapasztalataim szerint ez nálam legalábbis nem úgy mûködött, hogy izé, nyissak egy jósdát, és majd mindenkinek osztom itt az észt, hogy mi lesz a jövõjében, ilyet nem tudnék, nem is állítanám. Arról, viszont, amit megtapasztaltam, hogy pl. 100%-ig bejöttek pl. egy héten belül a "látomások" a saját életembõl nem fogom se a te kedvedért, se más kedvéért azt hazudni, hogy lehetetlen.
Lehet, hogy nem csak baleset, hanem bizonyos szintig egyéni adottság is kell hozzá, mittom én pl. olyan, mint nekem egész életemben megvolt, hogy alvás közben is van bizonyos önkontrollom. Nem mozdulok alvás közben sem, ha kicsi gyerek fekszik mellettem, mielõtt megfordulnék, megmozdulnék felébredek, nehogy baja essen...stb. Lehet, hogy csak annyin múlt, hogy ritkán jönnek pont úgy (vagy még sosem jöttek össze pont úgy) a dolgok, események, mint nálam. Kérjek érte bocsánatot?
Miért kellene ezekrõl a dolgokról hazudni, hogy belepasszoljanak a tudományos nézetekbe? Próbáld már meg ezeket a kérdéseket ebbõl a nézõpontból szemlélni...
Ki lennél akadva, pl. te, ha bárki azt állítaná, hogy három nappal ezelõtt nem ettél semmit 24 órán át, és közölné, hogy ha nem tudod bebizonyítani, akkor szimplán bolond vagy, vagy pszichés beteg, vagy elmeroggyant...stb?
Egyszerû példa, egyszerû kérdés. Nincs benne semmi túlzás.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy nem vagyok kiakadva a két kilóméterrõl bûzlõ csalásoktól ilyen területeken. Szkeptikusabbá teszik a csalók az embereket és elhiteltelenítik azokat az embereket, akik bár néha fájdalmak közepette is, de valóban tapasztaltak ilyesmiket. Az ilyen emebereknek ártanak a legtöbbet, nem az olyanoknak, akik hallottak, vagy olvastak ilyesmikrõl. Attól, hogy tapasztaltam mások számára hihetetlen dolgokat nem bosszant kevésbé, hogy ilyen csalások, meg totál téves elméletek vannak, sõt...
Amit írtam arról, hogy milyen agyi területek részei mûködhetnek együtt olyankor egy embernél tapasztalatból írtam. Ugyanúgy, mint EEG-nél megmutattam "megérzésbõl" hol mért mást a gép, ugyanúgy, csak fájdalmasabban azokon a területeken éreztem "a saját mûködésemet". Nem túlzás szimplán ennyi. Bár megjegyzem, a dokinõ is majdnem hanyadtesett tõlem, de mindegy...Õ is meglepõdött honnan tudom. Hát egyszerû és siralmas a válasz onnan tudtam, mert ott szúrt és fájt. Ennyi. Nem volt véletlen, csak meglepetésében nem kérdezte meg, hogy miért gondolom, hogy ott. Ilyen az, amikor egy ember számára hihetetlen dologgal szembesül és nem tudja mit reagáljon. Az orvos is ember. Én is, csak én jobban megszívtam az egészet.
Tényleg unom a piszkálódásokat. Ha bárki értelmesen beszélne errõl velem van topicom, a cseszegetésbõl meg már végképp elegem van. Kivételesen peches vagyok kijelenthetem, hogy lehetséges amit mások el sem hisznek, de sokat hülyéznek, mert el sem tudják képzelni, pedig ha értelmesen beszélnének velem róla, lehet megértenék és kezdene gyanússá válni, hogy igaz lehet.
Nézd meg pl., hogy az említett területek a tudomány szerint miben játszanak szerepet és tedd fel a kérdést, hogy az együttmûködésüknek lehet-e eredménye prekognitív élmény, alias látomás.
Ne próbáld meg eldönteni, hazudok-e, vagy eltúlzom, mert egyik sem. Az igazság az, hogy amennyit arról az idõrõl írtam az sg-n csak egy része a kõkemény és fájdalmas, hihetetlen valóságnak.
Mindig voltak emberek , akik túléltek olyasmiket, amikrõl azt hitték nem lehet és senki sem tudta elõre, mi lesz belõle. Ennyi azért számodra is hihetõ?
© Balumann2011. 04. 20.. 00:45||#76
Ezzel nem fogsz felébreszteni, hogy leírod, veled minden megtörtént ami a tudományos ismereteink szerint lehetetlen, ezért nem is létezhetsz. Nem tudom megállapítani, hogy hazudsz-e, eltúlzod-e a dolgokat, vagy megtapasztaltál valamit amit így érzékeltél (pl. hogy kívülrõl látod magad, nem elképzelhetetlen, ha a szemed csukva is van, a füled valószínûleg még felfogja az eseményeket, hangok és más érzékelés alapján megpróbálja valahogy feldolgozni az eseményeket).
Ha lehetne jövõbe látni, vagy kívülrõl érzékelni a testet, akkor az egy megfigyelhetõ esemény lenne, mint sok más dolog, amit korábban a tudomány nem tudott még bizonyítani, még is lehetett tudni, hogy az létezik.
És nem igaz, hogy nem adnak módot a bizonyításra, megszámlálhatatlanul sokat foglalkoztak már azzal, hogy bizonyítsanak mindenféle ilyesmit. Emellett köztudott, hogy az emberek szeretik eltúlozni a dolgokat, szeretnek kitalálni dolgokat, szeretik átverni a népet a népszerûség meg a pénz érdekében.
Gömbvillámot pl. nem veti el a tudomány, mégha nem is tudjuk pontosan mi okozza, mert egyértelmûen történtek olyanok, amik nem magyarázhatók meg másképpen, illetve a beszámolók is nagyjából egységesek. De magyarázatok egyébként vannak, viszont maga a villámlás is vitatott.
© Anaid2011. 04. 20.. 00:18||#75
"Ezek megint olyan dolgok, amik nem létezhetnének a tudomány szerint, és meglepõ módon igen ritkák az ilyen beszámolók is, ráadásul akárhányszor próbálták alátámasztani, hogy ezek igazak, sosem sikerült."
Na akkor én nem létezem a tudomány szerint, mert nekem mindkettõ megvolt: a balesetkor láttam magam feküdni az ágyon, és videófilmszerûen a jövõmbõl részleteket is sokszor szintén a baleset után. Azért írtam le, hogy honnn eredhet az agyban a dolog, mely területek együttmûködésébõl, mert nekem ott fájt, szúrt akkor amikor láttam a jövõmbõl részleteket.
Nem strapálom tovább magam, hogy bizonygassam a létezésem. Ami statisztikailag egyépként is nulla, hisz fejen talált cirka 4 éve egy gömbvillám, szal a tudomány szerint nem is létezem. Én kérek elnézést, hogy nem olt elõre odakészítve egy videókamera, hogy késõbb is bizonyítani tudjam. Ami meg a jövõbelátást illeti és az agyból eredendõ-e vagy sem. Nem csodálom, hogy em sikerült még bizonyítani én is hiába mondtam idegrendszert kutató helyen, hogy sikerülnek ilyesmik nem vettek komolyan, megvizsgálni meg naná, hogy meg sem akartak. Hiába mondtam én, hogy komolyan majdnem kiröhögtek. Na nekem aztán ne hivatkozzon senki a tudományos bizonyításra, ha az embernek esélyt sem adtak rá, pedig sztem egy spéci MRI felvételsorozat miközben ezzel "foglalatoskodom" fontos infókat mutatott volna.
Részemrõl a tudományról az a véleményem, hogy tehet egy szívességet. Habzó szájjal bizonyítékot követel, de módot nem adtak a bizonyításra. Az ember csak azt fogja bizonyítani, amit a tudomány "képviselõi" akarnak, hogy bizonyítást nyerjen. Jó reggelt fiatalok!
Csont.
THE END
© Balumann2011. 04. 19.. 19:43||#74
"Új idegsejtek és szinapszisok csak gyerekkorban képzõdnek, felnõttkorban már nem a tudomány jelenlegi állása szerint. Olvass utána pl., hogy egy újszülöttnek mennyi idegsejtje van összehasonlítva egy felnõttéhez képest."

Régen ezt valóban így látták, ma már tudjuk, hogy csak lelassul a folyamat. A tanulás az új sejtek és az azok közötti kapcsolatok segítségével lehetséges.
Mindentudás egyeteme- Hámori József: Mit tud az emberi agy? (2002)
Ezóta sok mást is tudhatunk az agy mûködésérõl, ami nincs benne.

"ha fáj valahol megváltozik a lelkiállapot, nehezebb a gondolkodás, ugyan miért, hisz a fájdalom önmagában nem gátolja sem a memóriát, sem az intelligenciát)"

Nem változik meg semmilyen lelkiállapot, a fájdalom egy jelzés a szervezettõl, hogy ott valami nem stimmel, és azzal kell foglalkozni. Ráadásul agykontrollal, harcmûvészeti gyakorlatokkal meg lehet tanulni elnyomni mindenféle fájdalmat (agykontroll egyk legnagyobb veszélye egyébként ez, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a fájdalom elnyomása még nem gyógyít meg...).

"Úgy gondolod mindenkinél? Akkor fals. Ha minden ember agya másmilyen ez a kijelentés nem helytálló."

Mert minden ember ugyan azokat az ingerek érik kicsi korától, ugyan azokat a hangokat, szavakat hallja, látja, ezért nem logikus hogy minden embernek más az agya, nem...?

"Az eplepsziának vannak olyan fajtái, amik nem okoznak ilyen tünetet, szal csak egy típusról írsz."

Valóban, most utánakerestem, és ott is egybõl írták, hogy van ami csak pár másodperces ilyen üres tekintetet eredményez, nem jár mindegyik súlyosabb epilepsziás rohamokkal, nyilván függ a probléma súlyától meg helyétõl is az agyban. (pl. a mozgásokért felelõs kortexet is éri-e). A lényegen nem változtat, az agysejtek nem megfelelõ mûködése okozza, összezavarodik az agy.

"Én pedig azt állítom, hogy csak hellyel közzel tudjuk a betegségeit. A kialakulásuk okait meg még annyira sem."

Ez sajnos így van, nem tudjuk többnyire mitõl alakulnak ki azok, míg másoknál nem, és kezelni sem tudjuk teljes egészében, de azért értünk már el sikereket. Tudunk hatni az agy mûködésre, ez is egy jelentõs bizonyíték a tudományos álláspont mellett, tudunk hatni a "lelkiállapotunkra", pl. drogokkal, ugye a nikotin ami a dopamin termelést indítja el az agyban, ami pozitív, jó érzéseket adja (és meg is gátolja utána, hogy nélküle normálisan tudjon termelõdni, amivel függõséget alakít ki, idegesség, stb..).

"DE amíg keresgélünk merjük már kimondani, hogy ok, ezt még nem tudjuk, de igyekszünk megtudni (már aki igyekszik...)."

Nem kell félrebeszélni, ezt kimerjük mondani, sok mindent nem tudunk. Ettõl függetlenül azok alapján, amiket tudunk, vannak amik elvethetõk.

"Lehet, hogy misztikus szerinted, viszont pár dolgot figyelembe véve egész kerek magyarázata lehetne például a jövõbe látásnak, vagy annak, hogy halálközeli élménynél miért látja pár ember testen kívülrõl magát."

Ezek megint olyan dolgok, amik nem létezhetnének a tudomány szerint, és meglepõ módon igen ritkák az ilyen beszámolók is, ráadásul akárhányszor próbálták alátámasztani, hogy ezek igazak, sosem sikerült. Halálközeli élménynél az a gyakori, hogy mindenféléket vizionálnak, fényeket meg ilyesmik, amik magyaráhatóak is az agy oxigénhiányos állapotával. Jövõbe én is meglátok sok dolgot, pl. megintcsak azt, hogy erre az üzenetemre valószínûelg válaszolni fogsz, továbbra is meggyõzõdve arról, hülyeségeket írok. 😄

"Ha egyszer azt hallod, hogy víííí-gyázz, egyvonalas dé hangon megnyújtott í-vel húsz éven keresztül minden áldott nap pontban hétkor, pont ugyanúgy; akkor a te agyadban minden áldott nap ugyanazok az idegsejtek fognak aktivizálódni abban a pillanatban, amikor a vííííí-gyázzt hallod"

Hát, azért ennél jóval bonyolultabb a dolog, de legalább bizonyítottad, hogy fogalmad sincs róla, hogy ez pl. hogyan mûködik ;D

"De van valamijük, ami épp olyan megfoghatatlan dolog, de elõszeretettel használják: "ösztönük" van nekik, meg olyan szintû ösztönös megérzéseik, amiket kevéssé tudunk megmagyarázni. "

Nekünk is rengeteg ösztöneink vannak, amikkel a többi emlõs állat is rendelkezik. pl. szomj, éhség, játékösztön (felkészülés az életre), FÉLELEM, veszélyérzet (adrenalin termelõdés veszély esetén, ami megnöveli a teljesítõ képességet, óriási evolúciós elõny), vonzodás az ellenkezõ nemhez (jobbesetben, különben a faj kipuszulna), stb..
© Sir Ny2011. 04. 19.. 16:12||#73
"meg olyan szintû ösztönös megérzéseik, amiket kevéssé tudunk megmagyarázni. "

Ezt tapasztalatnak hívják. Az ember azért ilyen tapasztalatlan, mert a saját gondolataival van tele a feje. Én most neked válaszolok, míg egy béka _érez_, érzi a légnyomásváltozást pl, és tudja, hogy ez után mindig esõ jön. Én is érzem a légnyomásváltozást, de nem tudatosul bennem, hogy érzem 😞
© Sir Ny2011. 04. 19.. 16:07||#72
Úgy gondolja, hogy a te agyadban. Ha egyszer azt hallod, hogy víííí-gyázz, egyvonalas dé hangon megnyújtott í-vel húsz éven keresztül minden áldott nap pontban hétkor, pont ugyanúgy; akkor a te agyadban minden áldott nap ugyanazok az idegsejtek fognak aktivizálódni abban a pillanatban, amikor a vííííí-gyázzt hallod. A tõled balra álló agyában meg ás idegsejtek, de az övében is mindig ugyanúgy.
© Anaid2011. 04. 19.. 09:11||#71
"Azért, mert ez ugyanúgy misztikus magyarázat ha alaposabban végiggondolod. Hogyan lenne a lelkünk apróbb részecskékben, és nem mind1, hogy valami misztikus megfoghatatlan dolgot, vagy pedig valószínûtlenül apró részecskéket feltételezünk? 😄"
Lehet, hogy misztikus szerinted, viszont pár dolgot figyelembe véve egész kerek magyarázata lehetne például a jövõbe látásnak, vagy annak, hogy halálközeli élménynél miért látja pár ember testen kívülrõl magát.
Röviden: ezen részecskék egységet alkotnak, infókat hordoznak és közvetíthetnek egymásnak (hasonlóan a szétmetszett fotonos kísérlethez, amelyrõl már volt szó az SG-n), az idegrendszer múködésével növeheti ezen részecskék mennyiségét és egy részük kilökõdhet a testbõl, de kapcsolatban marad információ közlésével a test ezen részecskéivel (többé, kevésbé: egyénfüggõ) és mivel ezek a részecskék kissebbek a fotonnál át tudják törni a tér-idõ korlátot és idõbeli vagy térbeli "csúszással" is információt közvetíthetnek egymásnak a lélekrõl és testrõl is. Hol többet, hol kevesebbet szintén egyénfüggõ.
De természetesen az is lehetséges indoklás például az akaratlagos jövõbe látásnál, hogy olyan összehangolt együttmûködés kell hozzá a kisagy, a falilebenyek, a homloklebenyek és az agytörzs bizonyos részei között (az érzõkérgi rész bizonyos részeivel szintén), ami a legtöbb ember képességeit és idegrendszeri lehetõségeit meghaladja. Na ja, cáfolja aki tudja...:-):-) Esteleg "a doktor úr"?
© Anaid2011. 04. 19.. 08:49||#70
De van valamijük, ami épp olyan megfoghatatlan dolog, de elõszeretettel használják: "ösztönük" van nekik, meg olyan szintû ösztönös megérzéseik, amiket kevéssé tudunk megmagyarázni.
:-)
© Anaid2011. 04. 19.. 08:43||#69
"A példáidnak viszont továbbra sincs értelme, az evolúció kicsit másképp magyarázza a dolgokat :-P"

Hogy magyarázza?
Miért nem értelmezzük egyformán a dolgokat, ha annyira sablonosan mûködünk? Miért asszociálunk pl. egész másra egy-egy szó kapcsán, ha mindegyikünk magyarul beszél? Miért nem sírja el mag mindenki, ha hall egy szomorú történetet? Miért nem nevet mindenki ugyanazon a viccen?
© Anaid2011. 04. 19.. 08:35||#68
"A betegségeit is tudjuk, az információk nem megfelelõ irányulása pl. epileipsziát okoz (mozgásszervi kortexben is egyuttal, sokk, rángatózás, stb.)."
Az eplepsziának vannak olyan fajtái, amik nem okoznak ilyen tünetet, szal csak egy típusról írsz.
Én pedig azt állítom, hogy csak hellyel közzel tudjuk a betegségeit. A kialakulásuk okait meg még annyira sem.
Egy életszerû példa: van egy ember, magányos, depis lesz. Megy a doktorbácsihoz, kap "idegrendszert stimuláló gyógyszert", megszûnnek a tünetei. Pár hónap múlva nincs rá pénze, hogy kiváltsa a bogyókat, visszazuhan a depibe. Megint pár hónap múlva bekerül egy baráti társaságba és voilá szépen megszûnik adepije méghozzá vissza se tér. Na akkor írd le, milyen agyi, idegrendszeri folyamatoknak köszönhetõ, hogy mitõl gyógyult meg tartósan "magától" és a hatalmas tudásra alapozottan elkészített gyógyszerek miért csak idõlegesen segítettek a tünetek megszûntetésében. Természetesen vannak pont ellenkezõ példák is, amikor meg azt olvassa az ember, hogy ez, vagy az a betegség pszichés eredetû, de közben kimutatható pl. MRI-vel, hogy az idegrendszer müködésében változás történt, mégsem idegredszer betegségnek tekintik, mert nem tudni mitõl alakult ki a megváltozott mûködés baleset nélkül. Kicsit sok a kavar és sztemez annak köszönhetõ, hogy még tényleg sokmindent nem tud az ember a saját mûkösésérõl és keresés folyik. DE amíg keresgélünk merjük már kimondani, hogy ok, ezt még nem tudjuk, de igyekszünk megtudni (már aki igyekszik...).