SG.hu·

A sérült agy eltávolodik az anyagi világtól

Egy tanulmány szerint az agy egyik területének sérülésével az emberek tudata az anyagitól egy transzcendentális világ felé tolódik.

A szóban forgó terület, a hátsó parietális kéreg (PPC) az öntudat fenntartásában tölt be fontos szerepet, például segít testrészeink nyomon követésében, tevékenységeink szenzoros irányításában, illetve ezt az agyterületet kötik az imához és a meditációhoz is.

A hátsó parietális kéreg szerepének alaposabb vizsgálatához Cosimo Urgesi, az olasz Udinei Egyetem idegtudósa 88 agydaganattal kezelt emberrel végzett teszteket. A betegek a daganatos megbetegedés két típusában szenvedtek. Egy részüknek gliómájuk, más néven enyvdaganatuk volt, ami az agyvelő idegsejtjeinek támasztékul szolgáló kötőszövetéből indul ki, míg a másik részük meningiómával, a jóindulatú agydaganatok leggyakoribb formájával rendelkezett, ami az agyhártya sejtjeiből indul ki.

Az orvosok 48 gliómás betegből távolítottak el neuronokat, hogy meggátolják daganataik terjedését, míg a meningiómásoknál tumorsejteket távolítottak el a neuronok helyett. Urgesi csapata a beavatkozások előtt és nem sokkal utána személyiségi teszteknek vetette alá a pácienseket, a kutatókat elsősorban az öntúlszárnyalás személyiségi jegy érdekelte. Az öntúlszárnyalás azonosulást jelent mindennel, ami az emberi lét számára nélkülözhetetlennek, lényeginek tűnik, és része egy egyesült egésznek.

Azok kaptak magas pontszámot erre a jellemvonásra, akik igennel válaszoltak olyan kérdésekre, mint "Gyakran érzem magam olyan összeköttetésben a körülöttem levőkkel, hogy nem érzek elkülönülést", vagy "Annyira a természethez kötődöttnek érzem magam, hogy mindent egyetlen organizmusként észlelek", illetve "Elveszek a pillanatban és eltávolodok az időtől". Az igennel válaszolók hajlamosak hinni a csodákban, érzékszerveken kívüli megérzésekben és más nem anyagi jelenségekben.

Urgesi csapata megállapította, hogy 24 hátsó parietális kéreg gliómás páciens magasabb pontszámokat ért el az öntúlszárnyalási teszten a műtét után, mint azt megelőzően, miközben a meninigiómás betegeknél nem tapasztaltak változást a műtét után. Ez arra utal, hogy nem pusztán egy súlyos betegség, vagy egy agyműtét, hanem a neuronok hátsó parietális kéregből történő eltávolítása a felelős a személyiségi változásokért, összegzett Urgesi, aki szerint a neuronok eltávolítása csökkenti az agyterület aktivitását, ezáltal megnövekedhet a transzcendentális érzet.

Az olasz tudós abban is különbségeket észlelt, ahogy a betegek a betegségüket kezelték. Azokat, akik PPC szövetet vesztettek, kevésbé nyugtalanította a daganat jelenlétének ténye és saját halandóságuk, azok viszont, akiknek anterior részt távolítottak el, hajlamosak voltak jóval elkeseredettebben reagálni. "Nem tudták elfogadni" - tette hozzá Urgesi.

A kutatók elmélete szerint akiknél az agy sérülése, vagy daganat miatt alacsonyabb az aktivitás a parietális területen, fogékonyabbá válnak az öntúlszárnyalás érzésekre és talán azokra a vallásokra is, melyek hangsúlyozzák ezeket az élményeket, ilyen például a buddhizmus. Uffe Schjodt, a dán Aarhus Egyetem kognitív idegtudósa elismeri, hogy a tanulmány beleillik a vallásokkal kapcsolatos korábbi idegtudományi kutatások sorába, A buddhista szerzeteseken, katolikus apácákon, vagy a meditációkban járatos embereken elvégezett kutatások mind arra utalnak, hogy a hátsó parietális kéreg szerepet játszik az imádkozásban és a meditációban.

Urgesi még megjegyezte, hogy a temporoparietális csomópont - a PPC-hez közeli terület - elektromos stimulálása váltja ki az úgynevezett testen kívüli élményeket, ami ugyancsak az egyén fizikai valója és környezete megtestesülésének összeomlásán alapul.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Indestructible2010. 02. 28.. 01:31||#125
Elfelejted, hogy igazából még mindig nem tudják, az okát az esõnek, illetve max pár jegyét tudják felismerni, illetve még a villámra sincsen frankó magyarázat, és a többi jelenség sincsen feltárva a gyökeréig, de még csak az sem, hogy mi az a mágneses mezõ.
© teddybear2010. 02. 22.. 23:48||#124
Off

Én mondtam. Magyarországon már nagy vonalakban a hatvanas évek végére ismert lett az összes szénhidrogén-lelõhely. Nagyon jó szakemberek voltak régebben, nem véletlenül dolgoztak külföldön is. Az egyik nagybátyám Egyiptomban is fúrt olajkutakat.
© teddybear2010. 02. 22.. 23:44||#123
Amikor a hálózati feszültséget szabványosították, sok mindent figyelembe vettek. Többek között azt is, hogy a vezetékeknek, és a kapcsolóknak is van ellenállása. Az a feszültségesés, ami ezeken van, veszteséget okoz. Számolhatod akárhogy, attól az ott van. A magyar szabvány ezért ad meg kötelezõ vezeték-keresztmetszetet az átvinni kívánt áram nagysága után. Ugyanis minél vékonyabb egy vezeték, annál nagyobb a rajta esõ feszültség aránya. És annál nagyobb az a teljesítmény, amit annak a drótnak ki kell sugároznia. Mert ettõl a drót melegedni fog. Ha valami miatt ez a veszteség túl nagy, akkor a drót akár el is éghet.

Minél kisebb feszültséggel dolgozunk, annál komolyabban oda kell figyelni a hálózat egyes elemeinek a belsõ ellenállására. Az a korrózió, ami a 240 kapcsoló érintkezõinek vezetõképességét kis mértékben rontja, egy 24 voltos hálózatnál már arányában komoly feszültségesést okoz. Azaz sokkal nagyobb lesz az elveszõ teljesítmény. Ettõl hamarabb megy tönkre a kapcsoló, stb.

A másik, hogy a 24 voltos hálózatnál ugyanakkora teljesítmény átviteléhez tízszer akkora áramerõsség kell. Ez azt jelenti, hogy az egyes elemeket tízszer nagyobb átfolyó áramerõsségre kell méretezni, ami nagyon megdrágítja õket.

Plusz még jön egy-két járulékos probléma.

Egy kapcsolónál a nagyobb áramerõsség, nagyobb ívhúzást jelent a kapcsoláskor. Ez vagy gyorsabb elhasználódást von maga után, vagy drágább és több anyagot.

A fali vezeték ármérõjének megvastagítása egy rész a vezeték árának növekedését hozza magával, más rész a vastagabb vezeték magasabb szerelési költségeket is jelent.
© djhambi2010. 02. 22.. 23:31||#122
Off

Úgy tûnik, még 10% bányajáradékkal sem éri meg nekik... Pedig már azt hittem, lassan kirabolják az orszgot! <#nezze><#vigyor2>
© djhambi2010. 02. 22.. 23:27||#121
Ja, értem. Vesszõhibát vétettél csak.

Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A.

A teljesítmény itt a 2,5 .

Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény, 24V-on 2,5A .

Itt a teljesítmény a 60 .
© djhambi2010. 02. 22.. 23:24||#120
"Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A."

A teljesítmények általam ismert mértékegysége a , és . Az Amper az áramerõsség mértékegysége. Nagyon csúnya dolgot írtál fel és ez piszkálja a csõröm. A fogyasztó (izzó) hatásos teljesítménye a 60 . A feszültség esik, az áram folyik.
© teddybear2010. 02. 22.. 23:20||#119
Off

Vitatkoztunk a Makói-árok gázmezõjérõl. Ez a legújabb hír.
© Epikurosz2010. 02. 22.. 20:39||#118
Mégis arra gondoltam, hogy a teljesítmény képlete P=U×I.
Ha a kifejtett energiát nézzük - és végsõsoron ezen van a lényeg, mert ez termeli a hõt - akkor:
E = U×I×t.

Mégis, erre gondoltam.
© Piel2010. 02. 22.. 16:49||#117
"De egyiknek sem volt dimenziója."
Ezt meg hol olvastad?
© Piel2010. 02. 22.. 16:47||#116
Ennyire egyszerû lenne? Mégis mire gondoltál?