Hunter
Növeli a mobilhasználat az agy glükóz-felhasználását
Szinte a mobiltelefonok megjelenése óta folynak a viták az eszközök káros vagy nem káros mivoltáról. Most egy kutatócsoport felfedezte, hogy a mobiltelefon-használat az antennához legközelebb eső területeken kapcsolatba hozható az agy megnövekedő glükóz anyagcseréjével, eredményük jelentőségével azonban még nincsenek tisztában.
A kutatás mindenek előtt leszögezi, hogy a mobilhasználat és az agydaganatok kialakulása közötti összefüggéseket vizsgáló múltbeli tanulmányok ellentmondásosak, többségük a mobiltelefonok ellen szól, azonban koránt sem mindegyik. A mobilok rádiófrekvencia-modulált elektromágneses mezőinek (RF-EMM) emberekre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányok vegyes eredményeket hoztak, ráirányítva a figyelmet az agyfunkciókra gyakorolt hatások vizsgálatára.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete által Nora D. Volkow vezetésével elvégzett új tanulmányában 47 önként jelentkező vet részt. Az alanyok bal és jobb füléhez mobiltelefont helyezve pozitron emissziós tomográfiával (PET) felvételeket készítettek az agyról. A letapogatást kétszer végezték el, az elsőnél a jobb oldali telefont 50 percen át bekapcsolva tartották, a másodiknál mindkét telefon kikapcsolt állapotban volt, majd kielemezték az agy metabolizmusa és a rádiófrekvencia modulált elektromágneses hullámok amplitúdója, vagyis egy hullámcikluson belüli maximális kitérésének nagysága közötti összefüggéseket.
Az eredmények szerint a teljes agyi anyagcsere nem mutat eltéréseket a ki- és a bekapcsolt állapotoknál, azonban jelentős területi hatásokra lettek figyelmesek. Az antennához legközelebb eső agyterületek, az érzelmekért felelős orbitofrontális kéreg és a temporális pólus anyagcseréje bekapcsolt állapotnál 7 százalékkal emelkedett a kikapcsolthoz képest. "Az emelkedés mind az abszolút, mind a normalizált metabolizmusnál jelentős összefüggést mutat a becsült elektromágneses mező amplitúdókkal" - jegyzi meg a tanulmány. "Ez azt jelzi, hogy várhatóan azoknál a területeknél a legnagyobb az RF-EMM-elnyelődés, amik a legmagasabb glükózmetabolizmus-növekedést tanúsítják."
"Az eredmények azt bizonyítják, hogy az emberi agy érzékeny az RF-EMM hatásaira" - mondta Volkow, aki hangsúlyozva, hogy a hatás agyra gyakorolt mechanizmusa még nem ismert, nem ment ennél messzebbre menő következtetésekbe.
Henry Lai, a Washington Egyetem kutatója az eredmények fényében további vizsgálatokat sürget. "Fontos kérdés, hogy vajon az agy glükóz metabolizmusa krónikusan nő egy a tanulmányban használtaknál magasabb rádiófrekvenciás energiájú vezeték nélküli telefon rendszeres használatától, vagy sem? Tisztázni kell a potenciális akut és krónikus egészségügyi hatásokat" - írja kommentárjában Lai, aki más markereket is megvizsgálna, többek közt az ingerület-átvivő anyagokat, a neurotranszmittereket és az agykémiai tevékenységeket.
A kutatás mindenek előtt leszögezi, hogy a mobilhasználat és az agydaganatok kialakulása közötti összefüggéseket vizsgáló múltbeli tanulmányok ellentmondásosak, többségük a mobiltelefonok ellen szól, azonban koránt sem mindegyik. A mobilok rádiófrekvencia-modulált elektromágneses mezőinek (RF-EMM) emberekre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányok vegyes eredményeket hoztak, ráirányítva a figyelmet az agyfunkciókra gyakorolt hatások vizsgálatára.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete által Nora D. Volkow vezetésével elvégzett új tanulmányában 47 önként jelentkező vet részt. Az alanyok bal és jobb füléhez mobiltelefont helyezve pozitron emissziós tomográfiával (PET) felvételeket készítettek az agyról. A letapogatást kétszer végezték el, az elsőnél a jobb oldali telefont 50 percen át bekapcsolva tartották, a másodiknál mindkét telefon kikapcsolt állapotban volt, majd kielemezték az agy metabolizmusa és a rádiófrekvencia modulált elektromágneses hullámok amplitúdója, vagyis egy hullámcikluson belüli maximális kitérésének nagysága közötti összefüggéseket.
Az eredmények szerint a teljes agyi anyagcsere nem mutat eltéréseket a ki- és a bekapcsolt állapotoknál, azonban jelentős területi hatásokra lettek figyelmesek. Az antennához legközelebb eső agyterületek, az érzelmekért felelős orbitofrontális kéreg és a temporális pólus anyagcseréje bekapcsolt állapotnál 7 százalékkal emelkedett a kikapcsolthoz képest. "Az emelkedés mind az abszolút, mind a normalizált metabolizmusnál jelentős összefüggést mutat a becsült elektromágneses mező amplitúdókkal" - jegyzi meg a tanulmány. "Ez azt jelzi, hogy várhatóan azoknál a területeknél a legnagyobb az RF-EMM-elnyelődés, amik a legmagasabb glükózmetabolizmus-növekedést tanúsítják."
"Az eredmények azt bizonyítják, hogy az emberi agy érzékeny az RF-EMM hatásaira" - mondta Volkow, aki hangsúlyozva, hogy a hatás agyra gyakorolt mechanizmusa még nem ismert, nem ment ennél messzebbre menő következtetésekbe.
Henry Lai, a Washington Egyetem kutatója az eredmények fényében további vizsgálatokat sürget. "Fontos kérdés, hogy vajon az agy glükóz metabolizmusa krónikusan nő egy a tanulmányban használtaknál magasabb rádiófrekvenciás energiájú vezeték nélküli telefon rendszeres használatától, vagy sem? Tisztázni kell a potenciális akut és krónikus egészségügyi hatásokat" - írja kommentárjában Lai, aki más markereket is megvizsgálna, többek közt az ingerület-átvivő anyagokat, a neurotranszmittereket és az agykémiai tevékenységeket.