Hunter
Barnulás bőrrák nélkül
Olyan anyagot sikerült kikísérletezniük amerikai kutatóknak, mely természetes védelmet adhat bőrünknek a káros UV sugárzás ellen.
A kísérleteket egyelőre csak egereken végezték el, de ha az eredményeket az embereknél is sikerül reprodukálni, akkor akár a napsugaraktól rákvörösre változó fehérbőrű emberek is élvezhetik a barnaság által nyújtott védelmet, anélkül, hogy a rákhoz vezető DNS károsodásokat szenvednének.
A kutatás a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet nevéhez fűződik. Az eljárás viszonylag egyszerű, a David Fisher vezette csoport azt a sejtszíntű kapcsolót kereste meg, ami beindítja a barnulási reakciót a sötétebb bőrű, sötétebb szőrzettel rendelkező egereknél, majd egy készítménnyel, melynek fő alkotóeleme egy forskolin nevű növényi kivonat, mesterségesen bekapcsolták ezt a kapcsolót a világos bőrű, vöröses szőrzettel rendelkező egyedeknél is.
Az UV sugárzás nem jut el rögtön a mélyen fekvő melanocita sejtekhez, melyekről korábban is tudták, hogy részt vesznek a barnulásban. Először a szintén szerepet játszó, a bőr felszínének közelében elhelyezkedő keratinocitákkal lép kölcsönhatásba, melyek egy hormont bocsátanak ki, ami a melanocitákhoz kötődve beindítja a védelmet nyújtó pigmentek termelését. A fehérbőrűeknél a melanocitákat aktiváló hormon gyenge, vagy valami blokkolja az eljutását a sejtekhez. A kutatók ezt a mechanizmust erősítették fel készítményükkel, amit a világos bőrű egereken alkalmazva, UV fény nélkül is sikerült barnulást előidézniük
A hagyományos barnító kenőcsök úgy viselkednek, mint a festékek, védelmet egyáltalán nem biztosítanak az UV sugárzás ellen. A szoláriumok valódi UV sugárzással barnítanak, azaz gyakorlatilag a Nap munkáját adják, ami egyfelől jó, mivel elindítja a pigment termelődést, másfelől azonban már kevésbé örömteli, mivel károsítja, mutálja a DNS-t, növelve a bőrrák kockázatát.
A kísérletben alkalmazott szer azonban egyszerűen megkerüli a normális folyamatot, és azonnal átveszi a hormon szerepét, azaz aktiválja a melanociták pigment előállító molekuláit. A kísérlet eredménye szerint az eljárással a világos bőrű egyedek is ugyanolyan hatékony barna bőrt kaptak, mint sötétebb bőrű társaik. A mesterségesen indukált pigmentek pedig pontosan ugyanúgy látják el feladataikat, mint a természetes úton előállítottak.
Fisher szerint eljárásuk védelmet nyújthat a különböző bőrkárosodások ellen, azonban figyelmeztet, ha az emberi tesztek is bizonyítanak, az sem jelenti azt, hogy most már nyugodtan sutba vághatjuk az eddigi napvédő megoldásokat. A kutató sokkal inkább a bőrvédelem területébe való mélyebb betekintésként értékeli felfedezését, ami még mindig nem mondható teljesnek.
A kísérleteket egyelőre csak egereken végezték el, de ha az eredményeket az embereknél is sikerül reprodukálni, akkor akár a napsugaraktól rákvörösre változó fehérbőrű emberek is élvezhetik a barnaság által nyújtott védelmet, anélkül, hogy a rákhoz vezető DNS károsodásokat szenvednének.
A kutatás a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet nevéhez fűződik. Az eljárás viszonylag egyszerű, a David Fisher vezette csoport azt a sejtszíntű kapcsolót kereste meg, ami beindítja a barnulási reakciót a sötétebb bőrű, sötétebb szőrzettel rendelkező egereknél, majd egy készítménnyel, melynek fő alkotóeleme egy forskolin nevű növényi kivonat, mesterségesen bekapcsolták ezt a kapcsolót a világos bőrű, vöröses szőrzettel rendelkező egyedeknél is.
Az UV sugárzás nem jut el rögtön a mélyen fekvő melanocita sejtekhez, melyekről korábban is tudták, hogy részt vesznek a barnulásban. Először a szintén szerepet játszó, a bőr felszínének közelében elhelyezkedő keratinocitákkal lép kölcsönhatásba, melyek egy hormont bocsátanak ki, ami a melanocitákhoz kötődve beindítja a védelmet nyújtó pigmentek termelését. A fehérbőrűeknél a melanocitákat aktiváló hormon gyenge, vagy valami blokkolja az eljutását a sejtekhez. A kutatók ezt a mechanizmust erősítették fel készítményükkel, amit a világos bőrű egereken alkalmazva, UV fény nélkül is sikerült barnulást előidézniükA hagyományos barnító kenőcsök úgy viselkednek, mint a festékek, védelmet egyáltalán nem biztosítanak az UV sugárzás ellen. A szoláriumok valódi UV sugárzással barnítanak, azaz gyakorlatilag a Nap munkáját adják, ami egyfelől jó, mivel elindítja a pigment termelődést, másfelől azonban már kevésbé örömteli, mivel károsítja, mutálja a DNS-t, növelve a bőrrák kockázatát.
A kísérletben alkalmazott szer azonban egyszerűen megkerüli a normális folyamatot, és azonnal átveszi a hormon szerepét, azaz aktiválja a melanociták pigment előállító molekuláit. A kísérlet eredménye szerint az eljárással a világos bőrű egyedek is ugyanolyan hatékony barna bőrt kaptak, mint sötétebb bőrű társaik. A mesterségesen indukált pigmentek pedig pontosan ugyanúgy látják el feladataikat, mint a természetes úton előállítottak.
Fisher szerint eljárásuk védelmet nyújthat a különböző bőrkárosodások ellen, azonban figyelmeztet, ha az emberi tesztek is bizonyítanak, az sem jelenti azt, hogy most már nyugodtan sutba vághatjuk az eddigi napvédő megoldásokat. A kutató sokkal inkább a bőrvédelem területébe való mélyebb betekintésként értékeli felfedezését, ami még mindig nem mondható teljesnek.