Napi Online
Felértékelődik a szénbázisú áramtermelés
Idehaza is felértékelődni látszik a szénbázisú áramtermelés, illetve a szénkitermelés, beleértve bányák nyitását, illetve újranyitását, ámbár az ismert erőmű-építési tervek között csak egy olyan van, amelyet erre a fűtőanyagra alapoztak.
"Annak érdekében, hogy a villamosenergia-árakat megpróbáljuk elfogadható szinten tartani, valamint csökkentsük importfüggőségünket, a szén (lignit) részarányát az energiamixben 20 százalék körül célszerű tartani" - mondta Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke. A Mátra- és Bükkalján meglévő mintegy 1 milliárd tonnás lignitvagyon az ország egyetlen olyan hosszú távon is gazdaságosan kitermelhető energetikai nyersanyaga, amely egy 1000 megawattos ligniterőművet alapul véve 120 évre elegendő (ma az erőmű négy blokkja összesen 836 megawatt beépített teljesítményű). Erre a szénvagyonra alapozva tervezik megépíteni az MVM-mel közösen azt az új, 400 megawatt kapacitású és rendkívül korszerű lignittüzelésű blokkot, amely 2015-ben kapcsolódhat rá a hazai hálózatra. A projekt mintegy 850 millió eurós beruházást jelent.
"Az EU formálódó energiapolitikája is jelentős előrelépést hozhat ásványi energiabázisunk felértékelődésében" - jelezte Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára. Mint mondta: még mindig jelentős szénvagyonnal rendelkezünk, amely hosszú távon megfelelő alapja lehet a villamosenergia-termelésnek. A leghatékonyabban a Mátrai Erőmű bányatelkeiben jelenleg is művelésben lévő lignitvagyon hasznosítható, de kiaknázzák az egyetlen még működő magyarországi mélyműveléses barnaszénbánya, a Vértesi Erőmű Zrt. márkushegyi bányájának szénvagyonát is. A jövő szempontjából fontos szerep juthat a "szűz" területeknek is, így a komjáti, illetve Torony térségi lignitvagyonnak (bár ezek kitermelése egyelőre nagy ellenállásba ütközik).
Márkushegyen ma évi 1,2 millió tonna szenet bányásznak, ezt az oroszlányi erőmű négy kazánjában égetik el, emellett az egyes és kettes kazánban kialakított úgynevezett fluidágyban megújuló energiahordozókat is eltüzelnek (faapríték, szalma, kínai nád és egyéb anyagok, a tüzelőhő 30 százalékáig). Mint Haverda Tamás bányászati igazgató elmondta: a ma ismert ásványvagyon a jelenlegi kitermelési mennyiség mellett 2018-ig elegendő, de már megkezdődtek azok a részleges kutatások, amelyek a környék további szénvagyonának felmérését célozzák. A mélyművelésű bányászat drágább, mint a külfejtésű lignit kitermelése, de a mai és főleg a jövőben várható energiahordozó-árakat vizsgálva egyre inkább ismét gazdaságossá válik a széntüzelésű villamosenergia-termelés.
A Mecsekben kecsegtető lehetőség a Máza-Dél elnevezésű területen található mintegy 187 millió tonnás feketeszénvagyon, amelyben jelentős mennyiségű - az előkutatások szerint 30-50 milliárd köbméter - szénhez kötött metángáz is hasznosítható. A kitermelésre itt többféle koncepció látott napvilágot. A hagyományos mélyműveléses szénbányászat és a gázlecsapolási technológiák mellett elképzelhető a föld alatti szénelgázosítás is.
Borsodban a közel 53 millió tonnás vagyonnal rendelkező dubicsányi barnaszénmező termelésbe vonása is megfontolandó. A szénvagyon környezetbarát hasznosítása a "tiszta szén" stratégiára alapozó, uniós szinten 16 erőműből álló projekt megvalósításával is elősegíthető; ezekből néhány már megépült Németországban, és azt szeretnénk elérni, hogy a Mátrai Erőmű fejlesztése is bekerüljön ezek közé. Ennek segítségével Európa-szerte előtérbe kerülhet ismét a szénfelhasználás növelése; ebből az energiahordozóból a jelenlegi felmérések szerint világszerte legalább 200 évre elegendő készletekkel rendelkezünk - mondta Zoltay Ákos.
Az eddig ismertté vált befektetői elképzelések szerint mintegy 2-3 ezer megawatt kapacitású új nagyerőmű építését tervezik a következő 5-10 évben, ám ezek szinte mindegyike gázbázisú (kivéve a Mátrai Erőmű 400 megawattos lignittüzelésű blokkját). Ehhez számíthatjuk hozzá még a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását, amelynek révén húsz évvel működhetnek tovább a reaktorok, ami összességében 2000 megawatt kapacitást jelent.
A folyamatosan növekvő energiaigények, valamint az emelkedő olaj- és földgázárak esélyt adnak arra, hogy a Mecsekben sokévi szünet után újrainduljon a szénbányászat. A folyamatosan növekvő energiaigények már az elmúlt év drámai olaj- és földgázdrágulása előtt lökést adtak az alternatív, illetve a már-már leírt energiahordozók termelésének. A korábban évente átlag 3-4 millió tonna szenet adó mecseki bányákat annak idején döntően a gazdaságtalan kitermelés miatt kellett leállítani, ám azóta az árviszonyok megváltoztak - mindazonáltal néhány, a programnak egyébként drukkoló szakember azért megjegyzi, a magas kén- és hamutartalmú mecseki szenet nem lesz könnyű eladni.
Az 1964-ben bezárt nagymányoki külszíni fejtés geológiai "zárójelentése" szerint a mintegy 42 hektáros területen 2,3 millió tonna, külfejtéssel kitermelhető ipari szénvagyon van. Évi százezer tonna szén kitermelésével kalkulálva Nagymányokon újabb 25 éven át folyhat a még a XIX. században elkezdett kitermelés. Bár a régi brikettgyár porát ma sem kívánja senki, a helyiek többsége a munkahelyteremtésben, valamint a falu fejlődésében bízva támogatja, hogy az országnak legyen ismét feketeszénbányája. Jóllehet az előzetes környezetvédelmi engedély már rendelkezésre áll, sőt a szükséges elkerülő út tervezése is elkezdődött, még nem tudni pontosan, mikor indulhat újra a kitermelés Nagymányokon. A nyitás költsége ugyanis meghaladja a 700 millió forintot, a fejtés bezárását követő tájrehabilitációra több tíz millió forintot kell letétbe helyezni, a szükséges gépek beszerzése pedig több mint százmillióba kerül, de a 3,2 kilométeres elkerülő út sem lesz olcsó. A szakemberek úgy vélik, a kitermelés leghamarabb jövőre kezdődhet el.
A térség utolsó, Pécs-Vasason lévő bányáját 2004 őszén zárták be, ez látta el alapanyaggal az immár a Dalkia-csoporthoz tartozó PannonPower Zrt. pécsi erőművét. Az erőmű tulajdonosai még a 90-es évek végén döntöttek arról, hogy a pécsi blokkokat földgázzal működtetik tovább, illetve új, biomassza-erőművet építenek. Ennek az első, ötven megawattos blokkja már 2003-ban elkészült, ezután született döntés egy újabb, 35 megawattos erőművi egység felépítéséről, amely elsősorban a térségben termelt energiafüvet hasznosítja majd. Ez a beruházás várhatóan 2010-re készül el, a harmadik, tervezés alatt álló, szintén energiafüvet használó ötven megawattos blokk 2012-ben vagy 2013 elején áll szolgálatba. A két beruházás értéke meghaladja majd a 30 milliárd forintot.
"Annak érdekében, hogy a villamosenergia-árakat megpróbáljuk elfogadható szinten tartani, valamint csökkentsük importfüggőségünket, a szén (lignit) részarányát az energiamixben 20 százalék körül célszerű tartani" - mondta Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke. A Mátra- és Bükkalján meglévő mintegy 1 milliárd tonnás lignitvagyon az ország egyetlen olyan hosszú távon is gazdaságosan kitermelhető energetikai nyersanyaga, amely egy 1000 megawattos ligniterőművet alapul véve 120 évre elegendő (ma az erőmű négy blokkja összesen 836 megawatt beépített teljesítményű). Erre a szénvagyonra alapozva tervezik megépíteni az MVM-mel közösen azt az új, 400 megawatt kapacitású és rendkívül korszerű lignittüzelésű blokkot, amely 2015-ben kapcsolódhat rá a hazai hálózatra. A projekt mintegy 850 millió eurós beruházást jelent."Az EU formálódó energiapolitikája is jelentős előrelépést hozhat ásványi energiabázisunk felértékelődésében" - jelezte Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára. Mint mondta: még mindig jelentős szénvagyonnal rendelkezünk, amely hosszú távon megfelelő alapja lehet a villamosenergia-termelésnek. A leghatékonyabban a Mátrai Erőmű bányatelkeiben jelenleg is művelésben lévő lignitvagyon hasznosítható, de kiaknázzák az egyetlen még működő magyarországi mélyműveléses barnaszénbánya, a Vértesi Erőmű Zrt. márkushegyi bányájának szénvagyonát is. A jövő szempontjából fontos szerep juthat a "szűz" területeknek is, így a komjáti, illetve Torony térségi lignitvagyonnak (bár ezek kitermelése egyelőre nagy ellenállásba ütközik).
Márkushegyen ma évi 1,2 millió tonna szenet bányásznak, ezt az oroszlányi erőmű négy kazánjában égetik el, emellett az egyes és kettes kazánban kialakított úgynevezett fluidágyban megújuló energiahordozókat is eltüzelnek (faapríték, szalma, kínai nád és egyéb anyagok, a tüzelőhő 30 százalékáig). Mint Haverda Tamás bányászati igazgató elmondta: a ma ismert ásványvagyon a jelenlegi kitermelési mennyiség mellett 2018-ig elegendő, de már megkezdődtek azok a részleges kutatások, amelyek a környék további szénvagyonának felmérését célozzák. A mélyművelésű bányászat drágább, mint a külfejtésű lignit kitermelése, de a mai és főleg a jövőben várható energiahordozó-árakat vizsgálva egyre inkább ismét gazdaságossá válik a széntüzelésű villamosenergia-termelés.
A Mecsekben kecsegtető lehetőség a Máza-Dél elnevezésű területen található mintegy 187 millió tonnás feketeszénvagyon, amelyben jelentős mennyiségű - az előkutatások szerint 30-50 milliárd köbméter - szénhez kötött metángáz is hasznosítható. A kitermelésre itt többféle koncepció látott napvilágot. A hagyományos mélyműveléses szénbányászat és a gázlecsapolási technológiák mellett elképzelhető a föld alatti szénelgázosítás is.
Borsodban a közel 53 millió tonnás vagyonnal rendelkező dubicsányi barnaszénmező termelésbe vonása is megfontolandó. A szénvagyon környezetbarát hasznosítása a "tiszta szén" stratégiára alapozó, uniós szinten 16 erőműből álló projekt megvalósításával is elősegíthető; ezekből néhány már megépült Németországban, és azt szeretnénk elérni, hogy a Mátrai Erőmű fejlesztése is bekerüljön ezek közé. Ennek segítségével Európa-szerte előtérbe kerülhet ismét a szénfelhasználás növelése; ebből az energiahordozóból a jelenlegi felmérések szerint világszerte legalább 200 évre elegendő készletekkel rendelkezünk - mondta Zoltay Ákos. Az eddig ismertté vált befektetői elképzelések szerint mintegy 2-3 ezer megawatt kapacitású új nagyerőmű építését tervezik a következő 5-10 évben, ám ezek szinte mindegyike gázbázisú (kivéve a Mátrai Erőmű 400 megawattos lignittüzelésű blokkját). Ehhez számíthatjuk hozzá még a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását, amelynek révén húsz évvel működhetnek tovább a reaktorok, ami összességében 2000 megawatt kapacitást jelent.
A folyamatosan növekvő energiaigények, valamint az emelkedő olaj- és földgázárak esélyt adnak arra, hogy a Mecsekben sokévi szünet után újrainduljon a szénbányászat. A folyamatosan növekvő energiaigények már az elmúlt év drámai olaj- és földgázdrágulása előtt lökést adtak az alternatív, illetve a már-már leírt energiahordozók termelésének. A korábban évente átlag 3-4 millió tonna szenet adó mecseki bányákat annak idején döntően a gazdaságtalan kitermelés miatt kellett leállítani, ám azóta az árviszonyok megváltoztak - mindazonáltal néhány, a programnak egyébként drukkoló szakember azért megjegyzi, a magas kén- és hamutartalmú mecseki szenet nem lesz könnyű eladni.
Az 1964-ben bezárt nagymányoki külszíni fejtés geológiai "zárójelentése" szerint a mintegy 42 hektáros területen 2,3 millió tonna, külfejtéssel kitermelhető ipari szénvagyon van. Évi százezer tonna szén kitermelésével kalkulálva Nagymányokon újabb 25 éven át folyhat a még a XIX. században elkezdett kitermelés. Bár a régi brikettgyár porát ma sem kívánja senki, a helyiek többsége a munkahelyteremtésben, valamint a falu fejlődésében bízva támogatja, hogy az országnak legyen ismét feketeszénbányája. Jóllehet az előzetes környezetvédelmi engedély már rendelkezésre áll, sőt a szükséges elkerülő út tervezése is elkezdődött, még nem tudni pontosan, mikor indulhat újra a kitermelés Nagymányokon. A nyitás költsége ugyanis meghaladja a 700 millió forintot, a fejtés bezárását követő tájrehabilitációra több tíz millió forintot kell letétbe helyezni, a szükséges gépek beszerzése pedig több mint százmillióba kerül, de a 3,2 kilométeres elkerülő út sem lesz olcsó. A szakemberek úgy vélik, a kitermelés leghamarabb jövőre kezdődhet el.
A térség utolsó, Pécs-Vasason lévő bányáját 2004 őszén zárták be, ez látta el alapanyaggal az immár a Dalkia-csoporthoz tartozó PannonPower Zrt. pécsi erőművét. Az erőmű tulajdonosai még a 90-es évek végén döntöttek arról, hogy a pécsi blokkokat földgázzal működtetik tovább, illetve új, biomassza-erőművet építenek. Ennek az első, ötven megawattos blokkja már 2003-ban elkészült, ezután született döntés egy újabb, 35 megawattos erőművi egység felépítéséről, amely elsősorban a térségben termelt energiafüvet hasznosítja majd. Ez a beruházás várhatóan 2010-re készül el, a harmadik, tervezés alatt álló, szintén energiafüvet használó ötven megawattos blokk 2012-ben vagy 2013 elején áll szolgálatba. A két beruházás értéke meghaladja majd a 30 milliárd forintot.
