Hunter
Repülő szélfarmok a felmelegedés ellen
Különös, vagy inkább meghökkentő technológiai kombinációval állt elő egy amerikai cég a zöld energia zászlaja alatt.
A FEG, ami a "repülő elektromos generátor" angol rövidítése, gyakorlatilag egy szélturbinaként is alkalmazható helikopter, egy ausztrál műszaki specialista, Bryan Roberts professzor agyszüleménye. A professzor tervei alapján a FEG fejlesztését egy San Diego központú cég, a SkyWindPower vállalta fel. A cég tulajdonosa David Shepard, aki a II. Világháború alatt japán katonai kódok feltörésével szerzett magának megbecsülést hazájában, majd a hitelkártyákon világszerte alkalmazott Farrington B numerikus betűtípus megalkotásával vált ismertté.
Shepard hosszú ideje hirdeti a kőolajszármazékoktól való elszakadást, az elmúlt két évtizedben figyelme a nagy magasságú szelek elektromosság előállítási potenciálja felé fordult. Amikor tudomást szerzett Roberts professzor "giro-malom" névre keresztelt repülő szélturbina prototípusáról, amin az ausztrál szakember 1979 óta dolgozik, Shepard rögtön elkötelezte magát a találmány mellett. A két férfi 2002-ben kezdett közös munkába, ennek az eredménye lett a FEG.
A repülő elektromos generátor alaptétele, hogy a szélsebesség és állandóság sokkal nagyobb a magasabb légrétegekben, mint a felszín közelében, különösen igaz ez a két legnagyobb légáramlatra, a szubtrópusi és a poláris esetében. Egy nagy magasságban elhelyezett turbina sokkal nagyobb energiamennyiség előállítására képes, mint hagyományos, a felszínen elhelyezett társai, mondja ki a teória. A becslések szerint ha csupán egy százalékát sikerülne befogni a nagy magasságú szelek segítségével megtermelhető energiának, az fedezné az egész bolygó elektromos energia szükségletét.
A középmagas légrétegektől néhány kilométerrel feljebb jelen lévő szelek sokkal erősebbek és állandóbbak, mint a felszín közelében hasznosítható szelek, fejtegette Shepard a CNN-nek. "Ennek eredményeként a magasban dolgozó turbinák működési idejüknek több mint 80%-ában termelhetnének elektromosságot, szemben a földi szélturbinák 30% körüli értékével. A legnagyobb földi turbinák jelenleg egyenként körülbelül 5 megawatt körüli elektromosságot termelnek. Egy FEG várakozásaink szerint 20 megawatt körüli teljesítményre lenne képes" - magyarázta Shepard. Hogyan is jutathatunk fel egy működő turbinát ilyen magasságba - legalább 4600 méterre? Itt jön be a képbe a helikopter technológia.
Shepard és Roberts egy H-alakú vázat vett a FEG prototípus alapjául, amit négy hatalmas, egyenként 10,7 méteres lapáttal láttak el, melyek rotorokként funkcionálva a kívánt magasságba emelik a FEG-et. Amint elfoglalta pozícióját, a lapátok azon túl, hogy fent tartják a szerkezetet, turbinaként is működésbe lépnek, dinamókat forgatva meg, melyek elektromosságot termelnek, amit egy jókora alumínium kábelen keresztül vezetnek le a felszínen elhelyezett állomásra. A FEG pozíciójának stabilan tartását egy beépített GPS biztosítaná, melynek fejlesztése szintén előrehaladott stádiumban van, nyilatkozott Shepard.
Az első SkyWindPower által épített FEG a fejlesztők várakozása szerint kevesebb, mint 3 éven belül mutatkozhat be. Elképzelésük szerint egyszerre több tucat repülő generátort bocsátanának fel, melyek lezárt légtérben dolgozhatnának. Shepard számításai szerint 25800 FEG a teljes Egyesült Államok elektromos energia ellátását fedezné, elhelyezésükhöz pedig lényegesen kevesebb légtérre lenne szükség, mint ami jelenleg korlátozva van, főként katonai célokból, tette hozzá Shepard, aki szerint megoldásuk még a környezetvédők részéről sem ütközne ellenállásba. A FEG-ek azon túl, hogy tiszta energiát szolgáltatnának, kevesebbe kerülnének a hagyományos energia előállítási módozatoknál.
Az USA ellátásához 43 "szélfarmra lenne szükség, melyeket 600-600 FEG alkotna. Egy ilyen rajnál azonban már nagy a kockázata egy esetleges balesetnek. A lezárt légtér ellenére is belekeveredhet a sok rotor közé egy repülőgép, ami beláthatatlan következményekkel járna, de ugyanígy nem zárható ki egy-egy szerkezeti meghibásodás sem. A SkyWindPower weboldalán elismeri, hogy lezuhanhatnak az egységek, statisztikailag azonban ez nem haladná meg az utasszállító repülőgépek arányát, melyek rendkívül jó biztonsági mutatókkal rendelkeznek, emellett a FEG-ek távol esnének a lakott területektől.
Az amerikai kormány számottevő érdeklődést mutat a helikopteres szélturbinák iránt. Hogy ez tényleges megoldás lehet-e a világ egyre növekvő energiaigényére, az még a jövő kérdése, ehhez először a létjogosultságát kell bebizonyítania.
A FEG, ami a "repülő elektromos generátor" angol rövidítése, gyakorlatilag egy szélturbinaként is alkalmazható helikopter, egy ausztrál műszaki specialista, Bryan Roberts professzor agyszüleménye. A professzor tervei alapján a FEG fejlesztését egy San Diego központú cég, a SkyWindPower vállalta fel. A cég tulajdonosa David Shepard, aki a II. Világháború alatt japán katonai kódok feltörésével szerzett magának megbecsülést hazájában, majd a hitelkártyákon világszerte alkalmazott Farrington B numerikus betűtípus megalkotásával vált ismertté.
Shepard hosszú ideje hirdeti a kőolajszármazékoktól való elszakadást, az elmúlt két évtizedben figyelme a nagy magasságú szelek elektromosság előállítási potenciálja felé fordult. Amikor tudomást szerzett Roberts professzor "giro-malom" névre keresztelt repülő szélturbina prototípusáról, amin az ausztrál szakember 1979 óta dolgozik, Shepard rögtön elkötelezte magát a találmány mellett. A két férfi 2002-ben kezdett közös munkába, ennek az eredménye lett a FEG.
A repülő elektromos generátor alaptétele, hogy a szélsebesség és állandóság sokkal nagyobb a magasabb légrétegekben, mint a felszín közelében, különösen igaz ez a két legnagyobb légáramlatra, a szubtrópusi és a poláris esetében. Egy nagy magasságban elhelyezett turbina sokkal nagyobb energiamennyiség előállítására képes, mint hagyományos, a felszínen elhelyezett társai, mondja ki a teória. A becslések szerint ha csupán egy százalékát sikerülne befogni a nagy magasságú szelek segítségével megtermelhető energiának, az fedezné az egész bolygó elektromos energia szükségletét.
A középmagas légrétegektől néhány kilométerrel feljebb jelen lévő szelek sokkal erősebbek és állandóbbak, mint a felszín közelében hasznosítható szelek, fejtegette Shepard a CNN-nek. "Ennek eredményeként a magasban dolgozó turbinák működési idejüknek több mint 80%-ában termelhetnének elektromosságot, szemben a földi szélturbinák 30% körüli értékével. A legnagyobb földi turbinák jelenleg egyenként körülbelül 5 megawatt körüli elektromosságot termelnek. Egy FEG várakozásaink szerint 20 megawatt körüli teljesítményre lenne képes" - magyarázta Shepard. Hogyan is jutathatunk fel egy működő turbinát ilyen magasságba - legalább 4600 méterre? Itt jön be a képbe a helikopter technológia.
Shepard és Roberts egy H-alakú vázat vett a FEG prototípus alapjául, amit négy hatalmas, egyenként 10,7 méteres lapáttal láttak el, melyek rotorokként funkcionálva a kívánt magasságba emelik a FEG-et. Amint elfoglalta pozícióját, a lapátok azon túl, hogy fent tartják a szerkezetet, turbinaként is működésbe lépnek, dinamókat forgatva meg, melyek elektromosságot termelnek, amit egy jókora alumínium kábelen keresztül vezetnek le a felszínen elhelyezett állomásra. A FEG pozíciójának stabilan tartását egy beépített GPS biztosítaná, melynek fejlesztése szintén előrehaladott stádiumban van, nyilatkozott Shepard.
Az első SkyWindPower által épített FEG a fejlesztők várakozása szerint kevesebb, mint 3 éven belül mutatkozhat be. Elképzelésük szerint egyszerre több tucat repülő generátort bocsátanának fel, melyek lezárt légtérben dolgozhatnának. Shepard számításai szerint 25800 FEG a teljes Egyesült Államok elektromos energia ellátását fedezné, elhelyezésükhöz pedig lényegesen kevesebb légtérre lenne szükség, mint ami jelenleg korlátozva van, főként katonai célokból, tette hozzá Shepard, aki szerint megoldásuk még a környezetvédők részéről sem ütközne ellenállásba. A FEG-ek azon túl, hogy tiszta energiát szolgáltatnának, kevesebbe kerülnének a hagyományos energia előállítási módozatoknál.
Az USA ellátásához 43 "szélfarmra lenne szükség, melyeket 600-600 FEG alkotna. Egy ilyen rajnál azonban már nagy a kockázata egy esetleges balesetnek. A lezárt légtér ellenére is belekeveredhet a sok rotor közé egy repülőgép, ami beláthatatlan következményekkel járna, de ugyanígy nem zárható ki egy-egy szerkezeti meghibásodás sem. A SkyWindPower weboldalán elismeri, hogy lezuhanhatnak az egységek, statisztikailag azonban ez nem haladná meg az utasszállító repülőgépek arányát, melyek rendkívül jó biztonsági mutatókkal rendelkeznek, emellett a FEG-ek távol esnének a lakott területektől.
Az amerikai kormány számottevő érdeklődést mutat a helikopteres szélturbinák iránt. Hogy ez tényleges megoldás lehet-e a világ egyre növekvő energiaigényére, az még a jövő kérdése, ehhez először a létjogosultságát kell bebizonyítania.