Napi Online

A mélyhűtött gáz a függetlenség forrása

A cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelme a hatvanas évek közepe óta folyamatosan nő, jelenleg a világ földgázfogyasztásának 7 százalékát fedezi.

Az elmúlt húsz évben Japán számított a legnagyobb importőrnek, ám az előrejelzések szerint a közeljövőben Kína válik a piac meghatározó szereplőjévé, de növekszik az Egyesült Államok és Európa igénye is. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint a cseppfolyósított földgázból fedezett gázfogyasztás aránya 2030-ra több mint kétszeresére emelkedhet, ez az arány az EU-27-ek esetében akár a teljes igény negyedét is elérheti.

Magyarország földgázellátását az E.On Földgáz Trade biztosítja hosszú távú gázbeszerzési szerződéseivel, ám az E.On páneurópai gázüzletága részeként az alternatív források felkutatását is fontosnak tartja. Ezért csatlakozott a régió, így Magyarország is, a jövőbeni ellátását is szolgáló cseppfolyósított földgáz-terminál projektjéhez, amely a horvátországi Krk szigetén létesül - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kutas István kommunikációs vezető.

A szállítási útvonalak az egész világot átfogva Alaszkától Ausztráliáig terjednek. Dél-Ázsia legnagyobb LNG-exportáló országai Malajzia, Indonézia és Brunei, míg a közel-keleti térségben Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek indítja útnak a legtöbb szállítmányt. Ezek az országok látják el többek között az Egyesült Államokat, Spanyolországot és Japánt is. Az LNG világkereskedelmének központja várhatóan Dubaiban lesz: az emírség 1,1-1,8 milliárd köbméter kapacitású létesítmény építését tervezi, melynek várható költségei meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Ami pedig a fogadóállomásokat illeti, Európában jelenleg 11 működik (négy Spanyolországban, kettő-kettő Franciaországban és Törökországban, egy-egy pedig Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában), valamint néhány hónapon belül készül el Nagy-Britanniában a 15 millió tonna kapacitású legnagyobb európai fogadóállomás.

Közép-Európában a közeljövőben két új LNG-terminál építése várható, az egyik az észak-németországi Wilhelmshavenben, a másik pedig az Adriai-tengeren, a horvátországi Krk szigetén. A Horvátországban épülő földgáz-visszacseppfolyósító terminál építésére vonatkozó vizsgálatok már 1995-ben elkezdődtek, de a konkrét megvalósítást előkészítő munkálatok csak a közelmúltban gyorsultak fel. A kivitelezésre a francia Total, a horvát INA, az osztrák OMV, a német RWE Transgas és a horvát Geoplin alapított közös konzorciumot. Az Adria LNG Study Company nevet viselő cég múlt év szeptemberében együttműködési megállapodást kötött az E.On páneurópai gázüzletágát vezető E.On Ruhrgaszal is.

A tervek szerint 2008-ra fejeződik be a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a kivitelezés ezután kezdődhetne meg, s várhatóan 2012 körül elkészülő terminál első üteme évi tízmilliárd köbméter földgázzal járul hozzá Közép- és Dél-Európa gázellátásához, a második ütemben pedig további 5 milliárdos bővítés várható. Kutas István szerint ugyan ma még jelentősen drágább a cseppfolyósított földgáz, de a technika fejlődése nyomán a jövőben ezen a téren is kiegyenlítődhetnek az árak.

A cseppfolyósított földgáz magyar találmány. A földgáz szállításának ezt a forradalmian új módját ugyanis már 1934-ben felvetette Freund Mihály magyar vegyészmérnök. Az általa javasolt technológia első alkalmazására - annak további finomításával - azonban csak 1959-ben került sor. Az első mozzanat, hogy a földgázt mínusz 161,5 fokra hűtik, így cseppfolyóssá válik. Egy átlagos szállítmány - 150 ezer köbméter - feltöltése a tankerhajóba 10-12 órát vesz igénybe. A szállítás végén a folyékony állapotú földgázt szárazföldi tankokba töltik, ahol hőcserélő rendszer segítségével újra gáz halmazállapotúvá válik, melyet betáplálnak az elosztóhálózatba. Egy hajónyi, 150 ezer köbméter folyékony földgáz eredeti halmazállapotában mintegy 34 ezer háztartás egyévi földgázigényének fedezésére elegendő.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • babajaga #33
    Nem hiszed el hogy az a gáz drágább mint a vezetékes? Fél európában a jövedelmek 6x 10x nagyobbak mint nálunk. A gáz drágasága ettől függ nem úgy mint annak a féleszűnek a kijelentése, aki azt mondta hogy nálunk olcsó a gáz.
  • Imperterritus #32
    Azé figyelitek h kb az fél európa olajtársasága benne van a cuccban csak mi MOLunk nem?
  • torques #31
    Vicces srác vagy. Így lehet, h önmagában igaz, de ajánlom szíves figyelmedbe a NatGeo LNG tankerekről szóló filmjét, amelyben egy városi tároló tartály (amely jóval kisebb volt, mint egy tanker) felrobbanásáról is beszámoltak. Ami a tankerét illeti, többszörös Hirosima, sajnos a pontos számra már nem emlékszem.
  • JTBM #30
    Az LNG-ben tárolt energia kb. a 85%-a a kőolajnak. Tehát kevesebb energia van benne, mint egy hagyományos tankerben. Az LNG egyébként a vízhez hasonlóan viselkedik. Ha leszedik egy LNG tartály tetejét, akkor attól az nem robban be. Ahogy elkezd emelkedni a hőmérséklet a tartályban, forrni kezd és éppúgy, ahogy a víz is 100 fokon marad, amíg van belőle, az LNG is -161 fokos marad, amíg teljesen el nem forr.
  • babajaga #29
    "széndioxid, egy szintelen, szagtalan gáz. Ezért veszélyes nagyon"

    A szénmonoxid meg édeskés.
  • babajaga #28
    A tiszta CO2-ről beszéltem, az orr és a száj nyálkahártyájával érintkezve mivel azok nedvesek savat képez, és én azt már érzem.100ezer emberből esetleg egy rendekezik ilyen fokú érzékelő képességgel.Amikor voltak tyúkjaink és én takarítottam őket, a levegőben éreztem az ízét annak a savnak ami a pipik által hátrahagyott anyagban található, és ez nem vicc. ( mellesleg kellemes aromás ízű sav van benne.) Mondhatnám aki nálam jobban ízlel és szagol az már szakképzett vadászkutya.
  • teddybear #27
    Bocs, a vegytiszta széndioxid, egy szintelen, szagtalan gáz. Ezért veszélyes nagyon. Tudom, mert nálunk az intézetben ezzel fojtják meg a laboregereket, boncolás előtt.
    Amire Te gondolsz, az a "széngáz", az a kőszén elégésekor keletkezik, van benne mindenféle égéstermék.
  • babajaga #26
    Bravó! Ha egy konyhában a négy égő meg a sütő is megy, márpedig ez gyakran előfordul, akkor szépen roncsolja a légzőszerveket. És a CO2 se szagtalan, hanem savanykás szúrós szagú.
  • teddybear #25
    Ami a merkaptánt illeti, kéndioxid is lesz belőle, annak minden hátrányával.

    Ami pedig a folyékony földgázt illeti, jelenleg az oroszoktól függünk, csövön jön tőlük. Ha elkészül a horvátoszági terminál, akkor csak a függés iránya változik, igaz akkor az oroszok kevésbé tudnak a gázzal zsarolni. A magyar termelés ugyanis túl kevés.
  • babajaga #24
    "Egy tonna PB-gázhoz kb. 30 gramm etil-merkaptánt, vagy vele egyenértékű, kellemetlen szaghatású kénvegyületet kevernek. Ezen adalék egyébként a felhasználás során semmiféle külön veszélyt nem jelenthet, a gázzal együtt elég és az égési tulajdonságokat nem befolyásolhatja. Az égés során keletkező égéstermék már teljesen szagtalan."

    A fenti szöveg a Prímagáz lapjáról való. Az etil-merkaptán vegyi összetétele CH3-CH2-SH Mi a hiba a fenti szövegben?