Hunter
Gáztermelés évmilliók helyett évek alatt
Jennifer McIntosh, az Arizona Egyetem geokémikusa úgy véli, nem kell évmilliókat várni a természetes gázok újratermelődésére, sőt talán még az is megoldható, hogy emberi időléptékekkel mérve is újabb és újabb készletekhez jussunk hozzá.
A kutatónő New York állam egy farmgazdaságokkal tarkított vidékén keresi a megoldást. Az amerikai államban tavaly több mint 1,5 milliárd köbméter természetes gázt nyertek ki, melynek egy része mikrobák által termelt. A hagyományos természetes gázlelőhelyek termogének, azaz heves hő és nyomás hatására jöttek létre több százmillió évvel ezelőtt.
McIntosh kutatása helyszínén "biogén" eredetű gázokat vizsgál, melyek az elmúlt 18 000 év során keletkeztek metántermelő mikrobák, más néven metanogének közreműködésével. A kutatás célja megismerni a mikrobák metán előállítási módszerét, illetve felgyorsítani ezt a folyamatot. A biogén gáz ugyanis hatalmas energiaforrás, ami elvileg akár egy emberi időskálán mérve is megújíthatóvá tehető, magyarázta McIntosh.
Biogén gázok szerves anyagok lebontásakor, mint melléktermék jönnek létre, többek közt mocsarakban, szemétlerakó helyeken és az emberi emésztőrendszerben. McIntosh olyan természetes gáz után kutat, amit a mikrobák fekete pala rétegekbe zárt szén elfogyasztásakor állítanak elő. Általában a sós talajvizet hozzák kapcsolatba ezzel a pala típussal, ami otthont adhat a metanogéneknek. Mindezek ellenére több tanulmány is azt sugallja, hogy a legutóbbi jégkorszak végének hatalmas friss víz kibocsátása eléggé felhígította a talajvizet egyes rétegekben, hogy a metanogének megvethessék a lábukat.
Gáztermelő baktérium egy szénmintán, pásztázó elektronmikroszkóp alatt
1993-ban az USA Földtani Intézete amerikaszerte biogén gáz lelőhelyekről számolt be, számításaik szerint a világ összes ismert természetes gáz lelőhelyeinek 20%-át mikrobák hozták létre. Az Egyesült Államok mellett Szibériában, Ausztriában, Indiában és Kínában is termelnek ki ilyen területekről, ezek mellett azonban a kontinentális talapzatoknál további felhalmozódásokat sejtenek világszerte, a sarkvidékektől egészen a trópusokig.
A nyáron McIntosh több amerikai államban és Kanadában is gáz-, illetve vízmintákat vesz, hogy minél átfogóbb képet kapjon a területeket jellemző biogén gázokról, illetve azokról a környezetekről, melyekben a metanogének megélnek. A kutatás segítséget nyújt az új gázlelőhelyek felkutatásában, mindenek előtt azonban azt szeretnék megtudni, hogyan érik el a metanogének a palát, illetve be lehet-e a mikrobákat juttatni olyan lerakódásokba, melyek jelenleg nem termelnek gázt.
Ha a kutatás kedvező eredményeket hoz, akkor könnyen lehet, hogy a jövőben hatalmas szén és pala ágyakban termelődhetnek a biogén gázok. Eközben a LUCA Technologies - ami szintén ezt a megoldást kutatja és több tucat szabadalmat is beadott már a technikával kapcsolatban - jelenleg a metán termelődés felgyorsításának módszereivel kísérletezik laboratóriumi és természetes környezetben egyaránt. A cég olyan mikroba törzseket fejleszt, melyek beinjektálhatók a palába vagy kimerült szén- és olaj lelőhelyekbe, hogy tisztán égő természetes gázokat hozzanak létre. Mark Finkelstein, a LUCA alelnökének nyilatkozata szerint a termelődéshez eddig szükséges évszázadokat vagy évezredeket hetekre, hónapokra kívánják lerövidíteni.
A szénnel szemben a természetes gázok elégetése 44%-kal kevesebb széndioxidot és jóval kevesebb mérgezőanyagot juttat a levegőbe. Ezzel együtt a kutatók elismerik, hogy a természetes gázok fogyasztása is jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz. "Mindenképpen alternatív energiaforrásokra lenne szükség, ez azonban nem történik meg egyik pillanatról a másikra" - nyilatkozott McIntosh a New Scientist magazinnak. "Még mindig nagy jelentőséggel bír a megújítható természetes gázokban rejlő lehetőségek felkutatása."
A kutatónő New York állam egy farmgazdaságokkal tarkított vidékén keresi a megoldást. Az amerikai államban tavaly több mint 1,5 milliárd köbméter természetes gázt nyertek ki, melynek egy része mikrobák által termelt. A hagyományos természetes gázlelőhelyek termogének, azaz heves hő és nyomás hatására jöttek létre több százmillió évvel ezelőtt.
McIntosh kutatása helyszínén "biogén" eredetű gázokat vizsgál, melyek az elmúlt 18 000 év során keletkeztek metántermelő mikrobák, más néven metanogének közreműködésével. A kutatás célja megismerni a mikrobák metán előállítási módszerét, illetve felgyorsítani ezt a folyamatot. A biogén gáz ugyanis hatalmas energiaforrás, ami elvileg akár egy emberi időskálán mérve is megújíthatóvá tehető, magyarázta McIntosh.
Biogén gázok szerves anyagok lebontásakor, mint melléktermék jönnek létre, többek közt mocsarakban, szemétlerakó helyeken és az emberi emésztőrendszerben. McIntosh olyan természetes gáz után kutat, amit a mikrobák fekete pala rétegekbe zárt szén elfogyasztásakor állítanak elő. Általában a sós talajvizet hozzák kapcsolatba ezzel a pala típussal, ami otthont adhat a metanogéneknek. Mindezek ellenére több tanulmány is azt sugallja, hogy a legutóbbi jégkorszak végének hatalmas friss víz kibocsátása eléggé felhígította a talajvizet egyes rétegekben, hogy a metanogének megvethessék a lábukat.
Gáztermelő baktérium egy szénmintán, pásztázó elektronmikroszkóp alatt
1993-ban az USA Földtani Intézete amerikaszerte biogén gáz lelőhelyekről számolt be, számításaik szerint a világ összes ismert természetes gáz lelőhelyeinek 20%-át mikrobák hozták létre. Az Egyesült Államok mellett Szibériában, Ausztriában, Indiában és Kínában is termelnek ki ilyen területekről, ezek mellett azonban a kontinentális talapzatoknál további felhalmozódásokat sejtenek világszerte, a sarkvidékektől egészen a trópusokig.
A nyáron McIntosh több amerikai államban és Kanadában is gáz-, illetve vízmintákat vesz, hogy minél átfogóbb képet kapjon a területeket jellemző biogén gázokról, illetve azokról a környezetekről, melyekben a metanogének megélnek. A kutatás segítséget nyújt az új gázlelőhelyek felkutatásában, mindenek előtt azonban azt szeretnék megtudni, hogyan érik el a metanogének a palát, illetve be lehet-e a mikrobákat juttatni olyan lerakódásokba, melyek jelenleg nem termelnek gázt.
Ha a kutatás kedvező eredményeket hoz, akkor könnyen lehet, hogy a jövőben hatalmas szén és pala ágyakban termelődhetnek a biogén gázok. Eközben a LUCA Technologies - ami szintén ezt a megoldást kutatja és több tucat szabadalmat is beadott már a technikával kapcsolatban - jelenleg a metán termelődés felgyorsításának módszereivel kísérletezik laboratóriumi és természetes környezetben egyaránt. A cég olyan mikroba törzseket fejleszt, melyek beinjektálhatók a palába vagy kimerült szén- és olaj lelőhelyekbe, hogy tisztán égő természetes gázokat hozzanak létre. Mark Finkelstein, a LUCA alelnökének nyilatkozata szerint a termelődéshez eddig szükséges évszázadokat vagy évezredeket hetekre, hónapokra kívánják lerövidíteni.
A szénnel szemben a természetes gázok elégetése 44%-kal kevesebb széndioxidot és jóval kevesebb mérgezőanyagot juttat a levegőbe. Ezzel együtt a kutatók elismerik, hogy a természetes gázok fogyasztása is jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz. "Mindenképpen alternatív energiaforrásokra lenne szükség, ez azonban nem történik meg egyik pillanatról a másikra" - nyilatkozott McIntosh a New Scientist magazinnak. "Még mindig nagy jelentőséggel bír a megújítható természetes gázokban rejlő lehetőségek felkutatása."
