Hunter

Műanyagból újra olaj mukrohullámmal

Újabb szintre emelte a műanyag hulladékok hasznosítását egy amerikai cég. A Global Resource Corporation (GRC) állítása szerint egy finomra hangolt mikrohullámmal az olajból készült anyagok visszaalakíthatók olajjá, valamint gyúlékony gázzá.

A technika kulcsa egy gép, ami 1200 különböző frekvencián képes a mikrohullámú tartományon belül hatást gyakorolni egyes szénhidrogén anyagokra. Ha az anyagot kitesszük a megfelelő hullámhossznak, a műanyagokat és gumikat alkotó szénhidrogének molekuláik felszabadításával lebomlanak dízelolajra és gyúlékony gázra. A Hawk-10 nevet viselő gép kisebb változatai pont úgy néznek ki, mint egy ipari mikrohullámú sütő néhány alkatrésszel kiegészítve, a nagyobb változatok viszont inkább egy betonkeverőre emlékeztetnek.

Bármi, ami szénhidrogén alapokkal rendelkezik, feldolgozható a GRC eljárásával, állítja a cég. Ami nem szénhidrogén, az ott marad a gépben, leszámítva az esetlegesen benne található vizet, amit a mikrohullám elpárologtat. Ha például egy egyszerű elektromos vezetéket veszünk, melynél a rézdrótot műanyag borítás veszi körül, az eljárás feldolgozva a szénhidrogénből készült műanyagot szépen lecsupaszítja a rezet, ezáltal nem csupán üzemanyag termelődik, de megkönnyíti a réz kinyerését az újrahasznosításkor.

Egy 9 kilós autógumi esetében a Hawk-10 4,5 liter dízel olajat, 1,4 m3 gázt, 1 kg acélt és több mint 3 kilogramm növényi szenet nyer vissza, utóbbit a gumik színezéséhez használják. Egy New York-i hulladék-újrahasznosító cég a bezúzott autóroncsokon, illetve azon a hulladékon szeretné alkalmazni a technikát, ami a roncsokból történő acél kivonása után keletkezik. Ebben a hulladékban egyaránt található műanyag, gumi, fa, papír, szövet, üveg, homok, por és különböző fémmaradványok.

A GRC szerint a Hawk-10 elég olajat tudna kisajtolni ahhoz, hogy önmaga ellátása mellett a hulladékfeldolgozó cég számos másik gépének is biztosítsa az üzemanyagot. Hatékonysága és vízelpárologtatási képessége miatt a Hawk-10 jelentősen csökkentené a szeméttelepeken lerakandó anyag mennyiségét.

Videó a szerkezet működéséről

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mikike #118
    sose hallottam mukrohullámról :(
  • RealPhoenixx #117
    Brueni: oke, igazad van abban hogy nem azt irtad hogy o talalta fel, hanem hogy o tokeletesitette.

    Viszont utana nezhetnel hogy ki is volt o, o nem tokeletesitett semmit, es nem is kiserletezett. O a sajat koraban egy igencsak tokes csaladbol szarmazo szemely volt, aki penzelt elegge sokminden dolgot.

    De nyilvan ugy van ahogy mondod, mivel en is penzelem az izzo gyarakat, hiszen veszek izzokat, ezert en vagyok az aki tokeletesitette az energia takarekos izzokat. -sajnalatos a kicsinyesseged es a tudatlansagod, mi is jon a felkialto jel utan??- :) lol gyerek :)
  • brueni #116
    ha tudnál olvasni, akkor látnád, hogy nem azt írtam, hogy Edison találta, fel, hanem a tökéletesítéséről beszéltem.

    az összes többi hozzászólásodat meg nem mínősítem, mert egyszerűen szánalmas vagy, ahogy itt rágalmazol mindenkit

    javaslom vedd fel az übermensch nick-nevet. jobban passzol az egodhoz...
  • RealPhoenixx #115
    Nem pascal, es nem sima fourier, hanem 2 vagy tobb nagy szam szorzasara akarom felhasznalni, tudom a neten osszesen 2 forras van ezt illetoen, azok is marha nehezen szerezhetoek be, masreszt az egyik a kettobol ami megvan valszeg nem is muxik rendesen, szval marad 1.
    De a lenyeg az optimalizacion van, mert nagyon sok olyan matematikai eljaras van amik hanyagul-rekurzivan-folos lepesekkel, etc-vel vannak bovitve, vagy legalabbis szamomra folos lepesekke /az optimalizacionak pont ez a lenyege, hogy talalj foloslegesnek minositheto lepest, vagy egyszerubb modon helyettesithetonek, etc/.
    A lenyeg, hogy ott van a Karatsuba szorzasi eljaras, az egy eleg hatekony, de arra kidolgoztam egy dolgot, amivel tovabb lehet novelni a hatekonysagot, es nem is kicsit, es ugyanez a dolog valoszinuleg el az FFT eljarasra is, de ahoz hogy igazoljam, teljessen meg kell ertsem azt, es ezzel van a problema, tehat nem sima fourier-el van gond, bar nehol igen, hanem ezzel a specializacioval az FFT-t illetoen, szval szopokan vagyok meg egy jodarabig
  • babajaga #114
    "Sósav alatt érthetjük a HCl vizes oldatát és magát a gázt is, sajnálatos módon jelenleg számomra nincs egyértelműen definiálva a dolog"

    A 100%-os sósav az gáz halmazállapotú, több kémiai reakcióhoz csak ez használható. 1l víz 500 l sósavat nyel el ekkor 38%-os vízes oldatot kapunk amely használható kémiai reakciókhoz (pld a keményítő cukorrá bontásához) csak ki kell számolni hogy mennyi a tényleges sósavtartalom, hogy az egyenértéknyi mennyiségeket tudjuk reagáltatni. Az ún ipari sósav 30-33%-os amit háztartásban is lehet használni. Ugyanis pld 10 %-os sósavat még vízkőoldásra sem lehet használni mert a vízkőre öntve a savkoncentráció rohamosan csökken és a reakció leáll.
  • szivar #113
    Semmi gond van. Úgy is szeretem ha kötözködik valaki, mert szeretek visszakötözködni... Aki jól ismer, megmondhatja :). Amúgy meg senki sem tévedhetetlen :(.

    Fourier? Remélem nem pascalban akarod megírni, mert az majnem akkora szopásosság mint asmban... :D
  • RealPhoenixx #112
    Szivar: rendben
    Azert vannak dolgok biztosan amikben te mozogsz otthonosan, en sem vagyok tevedhetetlen.
    En is csak azt az utat probalom kovetni, amit Joshnak mondtam el.
    (55-os hozzaszolas NB: -reszeben)
    Tehat csak probalom, vagyis neha letevedek rola, de ez ember reven termeszetes, manapsag pedig a Fast Fourier Transzformacioval szivok (mar 2 eve meg akarom erteni teljessen az alapjaitol), de maga a tema az eredettol tekintve tul nagy mert kell hozza: fizika-kinematika-matrix-differencialas-diff egyenletek-integralbol a hatarozott es hatarozatlan, a komplex szamok, illetve nehany specialis ismeret, szval ezert szivok vele joideje, es csak egy megerzes miatt csinalom az egeszet, ugyanis egy algoritmust akarok ezt illetoen, es most meg csak megerzesem van egy fain optimalizaciot illetoen, de azt csak akkor tudom konkretizalni, ha a boncolt alany minden reszletevel teljessen tisztaban vagyok, szval szivok en is mint mindenki mas akinek vannak tervei, otletei
    NB: es mindezt senki sem fizeti -sajnos
    /ez van, ilyen az elet, mi meg igazi faszok vagyunk, mert allni akarunk *helyt allni es nem helyben allni*/ -es bocsi a buzzeraert-
  • szivar #111
    ÁÁÁÁÁ. Mire kattintottam?

    babajaga hozzászólására akart menni...
  • szivar #110
    Utánanéztem a témának és szégyenszemre meg kell hogy kövesselek...

    A sósav mint fogalom elég gázos egy téma, pláne mivel eléggé keveri az összes oktatási anyag is a dolgot, néha egymásnak ellentmondó módon.

    Sósav alatt érthetjük a HCl vizes oldatát és magát a gázt is, sajnálatos módon jelenleg számomra nincs egyértelműen definiálva a dolog. Ezúton is bocsánatot kérek tőled állításaim pontatlanságai miatt.
  • szivar #109
    "Masfelol meg a kulsoegesu motornak a lenyeget sem erted, ezert nem tudtad, de most megtanulhatod, hogy az egester akar tobb ezer kilometerre is lehet."

    "Es hogy meg tanulj kicsi fiam, kulso egesternek a kovetkezot nevezzuk: olyan ter, amely ter kivul esik az eszkozon. Vagyis a gozgepek nem kulso egesteru motorok te butus!!!!!"

    Nos, most a leírtak szerint adott egy motor, legyen egy Stirling-motor a példának kedvéért. Ha a munkevégző dugattyús-hengeres részt én bedugom a kazán közepébe, az égéstér máris az eszközön belül található, pláne ha rakunk rá egy burkolatot és kikiáltjuk az egészet egy eszköznek.

    De ha most a kazán és a Stirling-motor között 100km van és valami csoda folytán sikerül a keletkező hőt elszállítani a kazánból a Strirling-motorig (közel 100%os hatásfokkal), és az egészre egy burkolatot helyezek, akkor ismét kaptam egy belső égésű motort, mert az égéstér ismét az eszközön belül található.

    Ez így ebben a felállásban nem igazán fedné a valóságot.

    Na, ilyesmire céloztam a "Ha egy motor két része működés közben 1000km-re van egymástól, az belső égésű motor, mert fedi egy párezer négyzetkilométeres burkolat" mondatféleséggel.


    ""Es hogy okulj kicsit a dologbol: mond mar meg egy külső égésű motor esetében, az égő térnek mekkora lehet a maximalis tavolsaga??" "

    Elméletben igazad van abban hogy az égőteret tetszőleges távolságra el lehet helyezni a 'munkavégző' résztől. De gyakorlatban a távolság növelésével veszteségek keletkeznek (akár hősugárzás, akár áramlás útján közvetítődik a hő), melyeknél egy bizonyos távolság után (megnövekedett veszteségek) nem működhet a motor.

    Ezért lehetett volna úgy is feltenni a kérdést hogy megadod a hőforrás teljesítményét, azt hogy milyen módon közli a hőt a hőforrás a munkavégző résszel, a hő továbbítása folyamán fellépő veszteségeket, stb. Bár ekkor meg lusta lennék utánaszámolni, úgyhogy végeredmény szempontjából tök mindegy.