szivar#109
"Masfelol meg a kulsoegesu motornak a lenyeget sem erted, ezert nem tudtad, de most megtanulhatod, hogy az egester akar tobb ezer kilometerre is lehet."
"Es hogy meg tanulj kicsi fiam, kulso egesternek a kovetkezot nevezzuk: olyan ter, amely ter kivul esik az eszkozon. Vagyis a gozgepek nem kulso egesteru motorok te butus!!!!!"
Nos, most a leírtak szerint adott egy motor, legyen egy Stirling-motor a példának kedvéért. Ha a munkevégző dugattyús-hengeres részt én bedugom a kazán közepébe, az égéstér máris az eszközön belül található, pláne ha rakunk rá egy burkolatot és kikiáltjuk az egészet egy eszköznek.
De ha most a kazán és a Stirling-motor között 100km van és valami csoda folytán sikerül a keletkező hőt elszállítani a kazánból a Strirling-motorig (közel 100%os hatásfokkal), és az egészre egy burkolatot helyezek, akkor ismét kaptam egy belső égésű motort, mert az égéstér ismét az eszközön belül található.
Ez így ebben a felállásban nem igazán fedné a valóságot.
Na, ilyesmire céloztam a "Ha egy motor két része működés közben 1000km-re van egymástól, az belső égésű motor, mert fedi egy párezer négyzetkilométeres burkolat" mondatféleséggel.
""Es hogy okulj kicsit a dologbol: mond mar meg egy külső égésű motor esetében, az égő térnek mekkora lehet a maximalis tavolsaga??" "
Elméletben igazad van abban hogy az égőteret tetszőleges távolságra el lehet helyezni a 'munkavégző' résztől. De gyakorlatban a távolság növelésével veszteségek keletkeznek (akár hősugárzás, akár áramlás útján közvetítődik a hő), melyeknél egy bizonyos távolság után (megnövekedett veszteségek) nem működhet a motor.
Ezért lehetett volna úgy is feltenni a kérdést hogy megadod a hőforrás teljesítményét, azt hogy milyen módon közli a hőt a hőforrás a munkavégző résszel, a hő továbbítása folyamán fellépő veszteségeket, stb. Bár ekkor meg lusta lennék utánaszámolni, úgyhogy végeredmény szempontjából tök mindegy.