Informatika és tudomány

Napi Online

2030-ig biztosan az olaj rabjai vagyunk

A következő szűk 15 évben több mint másfélszeresére növekszik a világ energiaigénye, fokozódik a fogyasztók termelőknek való kiszolgáltatottsága, illetve a környezet szennyezése.

A világ energiaigénye 53 százalékkal nő 2030-ig, amiből 70 százalékkal veszik ki részüket a fejlődő országok, elsősorban Kína és India - állapítja meg tanulmányában a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az OECD-hez tartozó országok energiafelhasználásuk kétharmadát lesznek kénytelenek kielégíteni importból, szemben a jelenlegi 56 százalékkal, és a szállítások zöme a kockázatos tengeri hajóútvonalakon jut majd el hozzájuk.

A világ ellátásában a mai 40-ről 48 százalékra nő az OPEC-országok súlya, amelyek a 2005-ös napi 34 millió hordóról 56 millióra emelik kitermelésüket. A többlet nagyobbrészt Szaúd-Arábiából származik majd, de növekszik Irak, Irán, Kuvait és az Emírségek termelése is, míg Katar, Algéria és Indonézia exportja csökken. Az OPEC-en kívüli olajtermelők napi kitermelése 48 millió hordó/napról 58 millióra nő, közülük Oroszország, Angola, a latin-amerikai országok számíthatnak olajkivitelük jelentős növelésére.

A jelenleg az ellátás egyik szűk keresztmetszetének tartott finomítói kapacitások bővítésére és felújítására 770 milliárd dollárt költenek a világ országai 2030-ig - állítja az IEA. A már engedélyezett, illetve a tervezett beruházások figyelembevételével a szervezet arra számít, hogy a 2004-es adatok alapján napi 85 millió hordóra tehető világszintű feldolgozási kapacitás 2010-ig 7,8 millióval, majd 2011-től további 2,5 millióval bővülhet naponta, és 2030-ig elérheti a napi 117 millió hordót.

A fejlesztések túlnyomó többsége azonban Kínában, Indiában és a Közel-Keleten valósul meg, míg az OECD észak-amerikai, európai és ázsiai tagjainál gyakorlatilag nem nőnek a kapacitások. Az energiaszektorban betöltött súlyához képest igen nagy összeget, 100 milliárd dollárt nyel el 2030-ig a folyékony földgázt előállító létesítmények létrehozása. A pénz negyede katari, közel harmada kínai beruházásokra megy el.

A kőolajfogyasztás növekedését fékezi a közlekedési eszközök hatékonyabbá váló üzemanyag-felhasználása, egy részük átállítása alternatív energiaforrások használatára, illetve a tömegközlekedés erősödése. A közlekedési szektorban a 2030-ig tartó periódus végén 7,6 millió hordóval kevesebb energiahordozót fognak elégetni naponta a járművek, mint ma. Ez például több mint Irán és az Emírségek összesített napi termelése. A megtakarítás fele az Egyesült Államokban jön össze, negyede pedig az Európai Unióban.

A világ vezető gazdaságait tömörítő G-8 szervezet kérésére az IEA elkészített egy pozitív forgatókönyvet, amelyből kiderül, hogy a bio- és az atomenergia széles körű alkalmazása és az energiafelhasználás hatékonyságának jelentős növelése esetén is csak 16 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig, és az emisszió még így is 30 százalékkal magasabb lesz, mint 2004-ben. Az IEA szerint Kína és India energiafelhasználása nő a leginkább a következő 15 évben, ugyanakkor e két országban a legjobbak a lehetőségek az atomenergia arányának növelésére az ellátásban.

Edmund Daukoru OPEC-elnök a finomítókat okolta a magas olajárakért kedden a Szöulban tartott olaj- és gázkonferencián, csatlakozva a tagállamok képviselőinek álláspontjához. Ali al-Naimi szaúdi olajminiszter például egyértelműen visszautasította az energiahordozó magas áraiért a világ olajtermelésében negyven százalékkal részesedő kartellnek címzett bírálatokat. Kifejtette: az árak azért kúsztak ennyire magasra, mert a finomítók éveken át elhanyagolták a fejlesztéseket, illetve nem tudják földolgozni az OPEC olaját, amely más olajtípusoknál nagyobb mennyiségben tartalmaz ként, és a szennyező anyag eltávolítása költséges technológiát igényel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #90
    Túl sokan próbálnak élősködni Európán, sajnos.
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • halgatyó #89
    Az emberiség előtt most két út áll.

    1.) A fogyasztás csökkentése szinte minden józan határon túl. A társadalom 2 rétegűvé silányítása szegényekre és kis létszámú hatalommal és életminőséggel rendelkezőre. A dolgozó középosztály megsemmisítése, szabadságuk (mozgás- gondolati- , szólás-, költözés-, stb szabadásguk) teljes redukálása. Szellemi színvonaluk erőteljes redukálása, ugyanis ez a rabszolgasorba döntés értelmes emberek tömegeivel nem valósítható meg. A szellemi és anyagi redukció egymást segítő, egymást feltételező és párhuzamosan futó folyamatok.

    Az energiafogyasztás nagyértékű csökkentése, ami által a kis létszámú gazdag még évezredekig eléldegélhet. Természetesen ez esetben a szabadságától, igényszínvonalától és szellemi képességeitől megfosztott tömeg nem teszi lehetővé és szükségessé sem ennek a társadalomnak (emberiségnek) az átállást az atomenergiára. És nemcsak energiáról van szó, a nyersanyagokkal ugyanaz a helyzet. Ha van energia, akkor van nyersanyag (vas, réz, nikkel, wolfram, króm, molibdén,...) Ezeket ugyanis egyre kisebb koncentrációjú helyekről kell majd kitermelni, amihez egyre több energia kell(ene). Itt bukik el a megújuló energiaforrások vallása.

    Attól tartok, hogy ez az állapot végleges, belőle kilépés már nem lesz az emberiség számára.

    Ez a sötétzöldek szép, igazságos, környeztbarát, fenntartható, stb. világa.

    2.) Az emberiség megkezdi az átállást az atomenergiára, amely évmilliárdokon át el tudja látni a mai fogyasztánál magasabb színvonalon is. A dolgozó középosztály válik a társadalom (emberiség) legfajsúlyosabb részévé. Az oktatás és nevelés színvonala folyamatosan emelkedik, a társadalmi munkamegosztás (specializáció) fokozódásával a közlekedés-szállítási igények is fokozódnak. Az energiafogyasztás lassan de biztosan nő, az emberek életminősége is nő.

    Preciz és lelkiismeretes munkavégzést csak értelmes, előrelátó és igényes emberanyagtól lehet elvárni, amely megfelelő szellemi és erkölcsi színvonalon áll. Ezek az emberek azonban -- akik igényesek a munkájukkal szemben is -- igényesek lesznek az életminőségükkel szemben, a TÁRSADALOM VEZETÉSÉVEL SZEMBEN, nem fogják elfogadni, hogy nekik azért kell nyomorogniuk, mert néhány sötét agyúnak ez tetszik.

    Természetesen a magasabb életminőség nem jelent pazarlást. A hulladék 100%-ot egyre jobban megközelítő újrafeldolgozására törekedni kell (ehhez is energia kell, nomeg szándék és ész, találékonyság)

    Nagyon remélem, hogy az emberiség a 2. úton indul el. Ezirányú reményeimet jelenleg csupán Ázsia táplálja. No nem a jelenlegi életminőségük, hanem a jözőbeni terveik, céljaik, preferencia-rendszerük. Ez az autógyűlölőktől, atomenergia-gyűlölöktől harsogó ócska Európa a saját sírját ássa.
  • halgatyó #88
    Hogy az előbb vázolt elképzelés-rendszerrel szemben mi az igazság, már leírtam piszkozatban. Egyetlen szépséghibája van: tömören összefoglalva is több mint 20ezer karakter.
    Ezért most mellőzném.
  • halgatyó #87
    Ne haragudj, de ez a szöveg egy tipikus (és gyakran hallott-olvasott) sötétzöld duma. Miért? Rengeteg okból. Csak néhányat, címszavakban.

    Abból indultok ki, hogy:

    -- az autó egy felesleges luxuscikk,
    -- az életminőségünk romlása nélkül mellőzhető,
    -- birtoklása csupán presztizs kérdés ("a főnöködnek, szomszédnak, stb. nagyobb van...")
    -- az autósok a kis létszámú dúsgazdagok (szembeállítva a nagy létszámú "szegényekkel"),
    -- az autó nélkül egy igazságosabb társadalmat lehetne építeni,
    -- az autó mérhetetlen környezetszennyezést okoz,
    -- rengeteg ember egészségét és életminőségét károsítja,
    -- nélküle a Föld olajkészletei sokkal tovább kitartanának,
    -- a CO2 emisszió fő forrása,
    -- az "autósoknak" minderről fogalmuk sincs, és különben is leszarják a másik embert,
    -- de miután az autóellenesek mindezt elénk tárták, most már önként (saját szabad döntésünk egy ilyen szép, demokratikus, autonóm egyéniségektől hemzsegő világban) lemondunk az autóról és átszállunk a tömegközlekedésre, és a többi autós g**it is erre bíztatjuk.

    És még sok más formában is támadják az autózást a sötétzöldek, de nem akarok nagyon sokat írni.

    A felsorolt pontok mindegyike ORDÍTÓ HAZUGSÁG ÉS OSTOBASÁG! Nem vitatom, hogy vannak jószándékú, ámde könnyen megvezethető emberek, akik azon az oldalon állnak. Ők azok, akik csak szajkózzák a sajtóban olvasott marhaságokat az autózást káros hatásairól.

    És kicsit távolabbra tekintve: a "fogyasztói társadalom" borzalmairól már őszerintük.

    Öszerintük nem azért veszek új cipőt vagy ruhát, mert a régi szétszakadt, őszerintük nem azért fűtök a lakásban/házban, mert fázok, hanem azért, mert az a divat a fogyasztói társadalomban, nem azért eszek mert éhes vagyok, hanem azért, mert ugye a fogyasztói társadalomban fogyasztani kell, nem azért autózok mert el akarok jutni valahová (munkahelyre, stb.) és a nap 24 órából áll, hanem mert a főnököm meg a szomszédom is autózik...

    Ne már.
  • BlackRose #86
    "Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de főleg annál többet, mint ami a szomszédnak van."

    Nincs az ember igy programozva. Az emberi történelem nem más minta az embrerek cselekedete, és az emberek azért cselekszenek, hogy a cselekvést követően javítsák a helyzetüket. Na most az a kérdés, hogy maga a cselekvés ezt valójában előidézi e vagy az elenkezője következik be. Ez attól függ, hogy jól felmértük e a helyzetet, vagyis milyen ötletek alapján dolgozunk, milyen információink vannak, és azokat az információkat az ötleteik alapján ha feldolgozzuk, pontos vagy téves eredményt e kapunk a cselekvésünk kimeneteléről. Na most a problematika, az, hogy az ötletek nem a tömegtől nem a társadalomtól származnak (pl. Marxot sem a tömeg az átlagember találta ki, és még csak nem is a tömeg olvasta), az ötletek és azoknak a terjesztése a műveltebb egyénektől, mondhatjuk az értelmiségtől származik. Az értelmiség formálja a társadalmat, és ha az értelmiség többsége káros ötleteke, káros elméleteket hirdet, akkor a cselekvésünk nem javítani fog a helyzetünkön hanem rontani.

    halgatyó:

    Ha a demokrácia nem működik a gazdaságban akkor a politikai demokrácia csak álldemokrácia. Jelenleg ilyen álldemokráciában élünk. De itt most nem ezzel van gond, ugyanis erkölcsi gond meg stb... szóval az emberek olyanok amilyenek, de az állami irányításért nem az erkölcsi magatartás a felelős, hanem maga az a tény, hogy technikailag nem működhet, ha a világ legjobb igazgatóit biznánk meg, és valami csodával határos módon a legerkölcsibb és leganygyalabb emberek lennének és az utolsó energiájukat és tudásukat is bevetnék, hogy tényleg jó legyen a dolog, akkor sem működne jó, azért mert az államot nem a profit érdekli, hanem a politikai tőke, a politikai profit, a pénzügyi tőkét ugyis elveheti adó stb. formájában nem muszáj neki megtermelni, viszont a politikai tőkét azt nem veheti el, azért meg kell dolgoznia. És a profit/veszteség az ami szabályozza a vállalható kockázatokat, mikor ezt szemelőtt tartjuk akkor kevesebb a mellébefektetés, kevesebb a gyenge menedzment, stb. ha nem figyelünk oda akkor bajban leszünk. És az állam a politikai tőkét úgy kovácsolja, hogy többet igér és többet ad mint amennyit valójában a cég megtermelt.

    Pl. egy privát cég esetében mondjuk van 10% profit, na most tegyük fel, hogy a munkások fizetésemelést kérnek, a cég adhat nekik de nem többet mint amennyi a profit (valójában annyit sem, de az egyszerűség kedvéért), az állam az adhat, mert majd fedezi kivülről. Na most ha a privát cég megadja ezt az emelést, akkor a következő percben a részvényesek meg akarnak szabadulni részvényeiktől, mert ugye nincs profit, abban a pillanatban elkezd a deinvestment "kifektetés" :), vagyis a cég tőkéje kezd fogyni, a kevesebb tőkével kevesebb lesz a produkció, és az előtte levő fizetést sem képes majd megfizetni, nemhogy a megbeszélt magasabbat. Ugyanakkor még munkanélküliség is növekszik. Állami cégnél ez nem gond, az működhet veszteséggel is tőkekivonás veszélye nélkül. A versenyszférában egy cég általában annyit fizet amennyit megengedhet magának (persze ha valami okból nem élvezi az államtól a privilégiát - mint pl. most az Audi magyarországon), mert ha nem fizeti meg a piaci árat akkor az emberek elmennek a konkurenciához amely megfizeti, ilyen esetben az adott cég produktivitása csökken, költségei növekednek és ez nem éri meg neki. Ha kényszerítve van, hogy a piaci ár fölött fizessen, akkor azt két féle képpen oldhatja meg, vagy eladósodik - ami nem igazán elfogadható mert a tőkekivonás megindul, vagy csökkenti produkcióját és munkaerejét ami munkanélküliséghez vezet. Állami cég esetében az adófizetők megfizetik a "kölcsönt" vagy a nemprofitabilis gazdálkodást.
    Különben az állam által "megtermelt" javak amit említettél sokkal kisebbek mint ha ugyanazt privát kezdeményezés által csinálnánk meg. És sokkal jobb munkamegosztással valamint tőkekihasználási fokozattal. Pl. a Kanadai vagy Új Zealandi légiközlekedési ellenörzés privatizációja, már évek óta jóval kevesebb pénzből csinálják utasonként mint pl. az USA vagy az EU, viszont a privatizáció előtt drágább volt nálluk. És ha a légiközlekedést meg az atomerőműveket lehet privátul csinálni akkor miért nem lehetne minden mást.
    Válasz 'BiroAndras' üzenetére (#85)
    Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise
    Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
  • BiroAndras #85
    Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de főleg annál többet, mint ami a szomszédnak van.
    De nem is ez a baj, hanem az, ha ezt a célt mások kárára próbálja valaki elérni (lehet ám másképp is).

    Egyébként kíváncsi vagyok, te milyen autót vennél, ha bármelyiket megvehetnéd. Lehet, hogy most azt gondolod, hogy kicsit (vagy semmilyet) vennél, de ez a hozzáállás könnyen megváltozhat.

    Ráadásul az egész prbolámát teljesen rossz irányból közelíted meg. A cél a környezetszennyezés csökkentése, amit nem cask az autók betiltásával lehet elérni, hanem technológiai fejlesztéssel is. Számtalan fejlesztés van folyamatban, ami jelentősen csökkentené, vagy teljesen meg is szüntetné a szennyezést. Ezeket kellene komolyan támogatni betiltás helyett.
    És persze, ahogy már írták, lehet csökkenteni a közlekedés szükségességét. Pl. Budapest belvárosában a rengeteg régi, lakhatatlan házat le kéne dózerolni, és újakat építeni. Közben az elmebeteg úthálózatot is át lehetne tervezni, és sok zöldterületet is ki lehetne alakítani. Ennek az eredménye az lenne, hogy kevesebben költöznének a külvárosokba, és így sokkal keveset autóznának.
  • Epikurosz #84
    A problemet csak a maga összetettségében szabad vizsgálni.
    Nekem van autóm, tehát szennyezem a elvegőt DE:
    - nem bagózom
    - nem dobálom el a szemetet az utcán
    - nem rongálom az utcaképet (graffitik stb.),
    - nem káromkodom sokat
    - a háztartási hulladékom minimális, mert figyelek a csomagolásra, a burgonyát vékonyan hámozom stb.
    - takarékoskodom a vízzel, villannyal stb.

    Tehát, akinek nincs autója, de trehány, sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint én. BUMMM!!!
  • AgentKis #83
    A fogyasztói társadalom ide vezet...
    Mindennél fontosabbá válik az anyagi javak "kergetése" akár embertársaink életfeltételeinek romlása árán is.

    Ha meg tudom fizetni akkor veszek nagyobb autót, lehetőleg dízelt és szennyezem a környezetem. Leszarom a többieket akik (ugyan esetleg velem együtt) rákot kapnak a füsttől. Leszarom mert a főnökömnek, már 10 éve nagy autója van, ha ő is leszarta akkor én is leszarhatom.

    Ez a fajta gondolkodás a jellemzi azokat a fogyasztókat akik képesek ezen egyáltalán gondolkodni. Akik nem azok meg...
    Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
  • halgatyó #82
    Akkor stimmelhet mégis, ha a 39% és az 53% közötti eltérést az tomenergia növekvő részaránya okozza.
    Az előbbi számolásból látszik, hogy ennél sokkal nagyobb részarány-növekedésre lenne szükség.
  • halgatyó #81
    Érdemes pár számot átgondolni. Most a termelés 82 Mb/nap (megabarrel), ami kb. 13,7 millió tonna (röv. Mt). Évente tehát kb. 5 Gt (gigatonna, azaz milliárd tonna.)
    2030-ra ez felmenne (a jóslat szerint) 7 Gt-ra.

    Mivel az olaj CH2 gyökök sokszoroságól áll (jó közelítéssel), az 5 Gt olaj elégetéséhez 17,1 Gt oxigén kell, ennek 2/3-a a CO2-be kerül, 1/3-a a vízgőzbe.
    7 Gt olaj elégetéséhez 24 Gt oxigén kell.

    5 Gt olaj elégetésekor 16,4 Gt CO2 szabadul fel, 7 Gt olaj esetében 23 Gt CO2.

    Ha a 2006-2030 időtartam (25 év) alatt az olajfogyasztást lineáris interpolációval számolom (csak közelítés talán nem is a legjobb) akkor a vázolt 25 év alatt 500 milliárd tonna CO2-t fogunk a légkörbe pöfögni.

    A Föld légkörének tömege 5*10^15 tonna. Ennek az előbb kiszámolt 5*10^11 tonna CO2 a 0,01 %/a (súlyszázalék!). Ez ppm -ben (parts per million, azaz molekula darabszám arányban) 65 ppm CO2 koncentráció növekedést jelent, feltéve hogy ezt a CO2-t semmi sem köti meg az alatt az idő alatt.

    Ez csak az olajégetésből számított CO2 plussz, a szén nincs ebben benne. Látható, hogy aktuálissá vált az átállás a nagyságrendekkel bőségesebb és CO2-t nem termelő atomenergiára. Már holnap el kellene kezdeni, mert így is legalább 30-40 év kell amíg befejeződik.
További bejegyzések a fórumban...