Napi Online,MTI
Nem várható klímamegállapodás a G8-csúcson
A németországi Heilegendammban tegnap este rendkívüli biztonsági intézkedések közepette megkezdődött a háromnapos G8-csúcsértekezlet, amelynek egyik legfontosabb témája a klímaváltozás elleni fellépés.
Az üdülőhelyet 12 kilométer hosszú beton- és drótkerítéssel vették körül, hogy megakadályozzák a tüntetők behatolását. A házigazda, Angela Merkel német kancellár - aki jelenleg a nyolcak elnöke - már a találkozó előtt kétórás egyeztetést folytatott George W. Bush amerikai elnökkel a klímaváltozás elleni fellépés ügyében, de nyilvánvalóvá vált, hogy a találkozón nem várható kézzelfogható megállapodás.
Bush közölte: szeretné ugyan, ha megállapodás jönne létre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében, de csak a 2012, azaz a kiotói egyezmény lejárta utáni időszakra vonatkozóan. Másrészt nem kíván mindenkire kötelező, számszerű célkitűzésekről megegyezni. Az 1997-ben született kiotói egyezmény értelmében 35 ipari országnak 2012-ig 5 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátás szintjét 1990-hez képest, de ezt Washington nem volt hajlandó aláírni.
Értesülések szerint a megállapodás lénye - mint kiszivárgott - , hogy a nyolcak ha nem is kötelező jellegű, de mégis önkéntes korlátozásokat vállalnának a környezetet leginkább szennyező széndioxid kibocsátásának mérséklésére. Az Egyesült Államok állítólag hajlik annak elfogadására, hogy a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utáni folyamatot az ENSZ vezényelje, míg az általa korábban javasolt konferencia egyfajta kiegészítő fórum lenne.
A találkozón öt további ország, Brazília, Kína, India, Mexikó és Dél-Afrika vezetői is részt vesznek a fejlődő világ képviseletében. Megfigyelők szerint egyébként sem kizárt, hogy ez a mostani az utolsó csúcsértekezlet, amit ilyen keretek között rendeznek. Az Oroszországgal kiegészített hetek - az USA, Japán, Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada - korábban a világ legfejlettebb gazdasági hatalmát jelentették, de ez a felállás mára túlhaladottá vált. Kína és India már ma is a világ tíz legnagyobb gazdasága közé tartozik és hamarosan az első öt közé kerül. Brazília sem hagyható ki, miközben Kanada és Olaszország helye mára már kérdésessé vált. Európa egyébként is felül-, miközben Ázsia alulreprezentált.
A G8 csúcstalálkozó mai napján amúgy a külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti válságról, az iráni atomprogramról és Koszovóról tárgyalnak a nagyhatalmak vezetői. Előzőleg délelőtti ülésükön a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetője kedvezően értékelte a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetértett abban, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében erősíteni kell a párbeszédet a leggyorsabb ütemben fejlődő államokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Afrikával. Az említett országok vezetőivel a nyolcak állam- és kormányfői pénteken külön találkoznak.
Az úgynevezett "küszöbországokkal", azaz a felzárkózókkal való párbeszéd mélyítését a G8 elnöki tisztségét betöltő Németország kezdeményezte, s a többiek támogatásukról biztosították a német kancellár javaslatát. Angela Merkel úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó államok aktív közreműködése nélkül kevés az esélye a globalizáció kedvező irányú alakításának, továbbá a legégetőbb világgazdasági gondok enyhítésének.
Csütörtökön folytatódtak a tüntetések a csúcstalálkozó ellen. A hatóságok őrizetbe vették a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet néhány tagját, akik csónakokkal hatoltak be a Heiligendammot övező, parti vizekre, amelyeket a hatóságok biztonsági okokból lezártak. A Greenpeace közlése szerint a biztonsági szervek beavatkozása következtében néhány aktivistájuk könnyebben megsérült.Ugyancsak folytatódott a Heiligendammba vezető főbb útvonalak blokádja. A tüntetők és a rendőrök közötti nagyobb összetűzésre - legalábbis kora délutánig - nem került sor.
Az üdülőhelyet 12 kilométer hosszú beton- és drótkerítéssel vették körül, hogy megakadályozzák a tüntetők behatolását. A házigazda, Angela Merkel német kancellár - aki jelenleg a nyolcak elnöke - már a találkozó előtt kétórás egyeztetést folytatott George W. Bush amerikai elnökkel a klímaváltozás elleni fellépés ügyében, de nyilvánvalóvá vált, hogy a találkozón nem várható kézzelfogható megállapodás.
Bush közölte: szeretné ugyan, ha megállapodás jönne létre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében, de csak a 2012, azaz a kiotói egyezmény lejárta utáni időszakra vonatkozóan. Másrészt nem kíván mindenkire kötelező, számszerű célkitűzésekről megegyezni. Az 1997-ben született kiotói egyezmény értelmében 35 ipari országnak 2012-ig 5 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátás szintjét 1990-hez képest, de ezt Washington nem volt hajlandó aláírni.Értesülések szerint a megállapodás lénye - mint kiszivárgott - , hogy a nyolcak ha nem is kötelező jellegű, de mégis önkéntes korlátozásokat vállalnának a környezetet leginkább szennyező széndioxid kibocsátásának mérséklésére. Az Egyesült Államok állítólag hajlik annak elfogadására, hogy a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utáni folyamatot az ENSZ vezényelje, míg az általa korábban javasolt konferencia egyfajta kiegészítő fórum lenne.
A találkozón öt további ország, Brazília, Kína, India, Mexikó és Dél-Afrika vezetői is részt vesznek a fejlődő világ képviseletében. Megfigyelők szerint egyébként sem kizárt, hogy ez a mostani az utolsó csúcsértekezlet, amit ilyen keretek között rendeznek. Az Oroszországgal kiegészített hetek - az USA, Japán, Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada - korábban a világ legfejlettebb gazdasági hatalmát jelentették, de ez a felállás mára túlhaladottá vált. Kína és India már ma is a világ tíz legnagyobb gazdasága közé tartozik és hamarosan az első öt közé kerül. Brazília sem hagyható ki, miközben Kanada és Olaszország helye mára már kérdésessé vált. Európa egyébként is felül-, miközben Ázsia alulreprezentált.
A G8 csúcstalálkozó mai napján amúgy a külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti válságról, az iráni atomprogramról és Koszovóról tárgyalnak a nagyhatalmak vezetői. Előzőleg délelőtti ülésükön a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetője kedvezően értékelte a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetértett abban, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében erősíteni kell a párbeszédet a leggyorsabb ütemben fejlődő államokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Afrikával. Az említett országok vezetőivel a nyolcak állam- és kormányfői pénteken külön találkoznak.
Az úgynevezett "küszöbországokkal", azaz a felzárkózókkal való párbeszéd mélyítését a G8 elnöki tisztségét betöltő Németország kezdeményezte, s a többiek támogatásukról biztosították a német kancellár javaslatát. Angela Merkel úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó államok aktív közreműködése nélkül kevés az esélye a globalizáció kedvező irányú alakításának, továbbá a legégetőbb világgazdasági gondok enyhítésének.
Csütörtökön folytatódtak a tüntetések a csúcstalálkozó ellen. A hatóságok őrizetbe vették a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet néhány tagját, akik csónakokkal hatoltak be a Heiligendammot övező, parti vizekre, amelyeket a hatóságok biztonsági okokból lezártak. A Greenpeace közlése szerint a biztonsági szervek beavatkozása következtében néhány aktivistájuk könnyebben megsérült.Ugyancsak folytatódott a Heiligendammba vezető főbb útvonalak blokádja. A tüntetők és a rendőrök közötti nagyobb összetűzésre - legalábbis kora délutánig - nem került sor.