Hunter
Tettek helyett megosztottság az olvadó sarkvidéken
November 8-án teszik közzé azt a 250 tudós által összeállított jelentést, mely szerint az északi sarkvidék közel kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint bolygónk többi része. Mindezt a hőt a légkörben foglyul ejtő gázoknak és a tendencia folytatódásának köszönhetjük.
Az Északi-sark jégtakarójának olvadása a globális felmelegedés következtében felgyorsult, ugyanakkor a régió nemzetei - beleértve az Egyesült Államokat is - patthelyzetben vannak a megállítását illetően. Az ACIA (Arctic Climate Impact Assessment) jelentése szerint elsősorban a járművek, gyárak, és erőművek gáz kibocsátását kell okolni mindezért. Az Északi-sark jégtakarója 15-20 százalékkal zsugorodott az elmúlt 30 évben, és ez az összehúzódás valószínűleg fel fog gyorsulni, mondta Paal Prestrud, az ACIA jelentés alelnöke. A Jeges-tenger az évszázad végére nyaranta szinte teljesen jégmentessé válhat, ami felborítja az ott honos élővilágot, a jegesmedvék, fókák és egyéb állatok élettere szó szerint eltűnik.
A jelentés szerint a folyamatnak lesznek pozitív mellékhatásai is. Az olaj- és gázlelőhelyek könnyebben megközelíthetővé válnak, több megművelhető terület keletkezik, és egyes hajózási útvonalak is lerövidülhetnek. A diplomaták szerint a területet övező országok - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland - megosztottak a helyzet megoldását illetően, leginkább az Egyesült Államok ódzkodik bármilyen drasztikus beavatkozástól. A jelentés alapján az érintett államok külügyminiszterei november 24-én, izlandi találkozójukon tesznek javaslatokat a megoldásra.
"Az amerikai fél úgy nyilatkozik, hogy már van egy irányelvük a globális felmelegedés kezelésére, ezért nem kívánnak egy újabbat kidolgozni a sarkvidékre" - nyilatkozott egy európai diplomata. A kormányok megpróbálnak november végi tárgyalásaikkal elmozdulni a holtpontról, bár ez egyáltalán nem tűnik egyszerűnek annak tudatában, hogy az újabb 4 évre megválasztott George W. Bush 2001-ben kivonult az ENSZ a globális felmelegedés kezeléséről szóló Kiotói egyezményéből, azzal érvelve, hogy mindez túl költséges és igazságtalanul kizárja a fejlődő országokat. A többi sarkvidéki nemzet - legutóbb már Oroszország is - egyetértett az egyezmény céljával, mely szerint 2008-ig, illetve 2012-ig 5 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentenék a fejlett országok szén-dioxid-kibocsátását.
A WWF környezetvédelmi csoport képmutatással vádolta a jelentés támogatásáért a nyolc országot, melyek a globális üvegházgáz kibocsátás 30 százalékát mondhatják magukénak, miközben a valódi tettekben egyáltalán nem jeleskednek. "A nagy olvadás megkezdődött" - mondta állásfoglalásában Jennifer Morgan, a WWF globális éghajlat változás elleni kampányának igazgatója. Szerinte az iparosodott nemzetek a sarkvidéket kísérleti nyúlként használják.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a jelentés egyes részeit a teljes nyilvánosság előtt kell megvitatni. Több európai kormány már a napokban lezajlott amerikai elnökválasztás előtt szerette volna közzé tenni a jelentést, mely szerint a sarkvidék hőmérséklete az elkövetkező 100 évben 4-7 Celsius-fokkal fog emelkedni. Ha ezután a hőmérséklet stabilizálódna, akkor a grönlandi jégtakaró 1000 év alatt teljes mértékben elolvadna, és 7 méterrel emelné meg a tengerszintet. A Jeges-tengeren lebegő jégtakaró olvadásának nem lenne hatása a tengerszintre, ugyanúgy, mint ahogy egy pohár vízbe rakott jégkocka olvadásakor sem csordul ki a víz a pohárból.
Az Északi-sark jégtakarójának olvadása a globális felmelegedés következtében felgyorsult, ugyanakkor a régió nemzetei - beleértve az Egyesült Államokat is - patthelyzetben vannak a megállítását illetően. Az ACIA (Arctic Climate Impact Assessment) jelentése szerint elsősorban a járművek, gyárak, és erőművek gáz kibocsátását kell okolni mindezért. Az Északi-sark jégtakarója 15-20 százalékkal zsugorodott az elmúlt 30 évben, és ez az összehúzódás valószínűleg fel fog gyorsulni, mondta Paal Prestrud, az ACIA jelentés alelnöke. A Jeges-tenger az évszázad végére nyaranta szinte teljesen jégmentessé válhat, ami felborítja az ott honos élővilágot, a jegesmedvék, fókák és egyéb állatok élettere szó szerint eltűnik.A jelentés szerint a folyamatnak lesznek pozitív mellékhatásai is. Az olaj- és gázlelőhelyek könnyebben megközelíthetővé válnak, több megművelhető terület keletkezik, és egyes hajózási útvonalak is lerövidülhetnek. A diplomaták szerint a területet övező országok - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland - megosztottak a helyzet megoldását illetően, leginkább az Egyesült Államok ódzkodik bármilyen drasztikus beavatkozástól. A jelentés alapján az érintett államok külügyminiszterei november 24-én, izlandi találkozójukon tesznek javaslatokat a megoldásra. "Az amerikai fél úgy nyilatkozik, hogy már van egy irányelvük a globális felmelegedés kezelésére, ezért nem kívánnak egy újabbat kidolgozni a sarkvidékre" - nyilatkozott egy európai diplomata. A kormányok megpróbálnak november végi tárgyalásaikkal elmozdulni a holtpontról, bár ez egyáltalán nem tűnik egyszerűnek annak tudatában, hogy az újabb 4 évre megválasztott George W. Bush 2001-ben kivonult az ENSZ a globális felmelegedés kezeléséről szóló Kiotói egyezményéből, azzal érvelve, hogy mindez túl költséges és igazságtalanul kizárja a fejlődő országokat. A többi sarkvidéki nemzet - legutóbb már Oroszország is - egyetértett az egyezmény céljával, mely szerint 2008-ig, illetve 2012-ig 5 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentenék a fejlett országok szén-dioxid-kibocsátását.
A WWF környezetvédelmi csoport képmutatással vádolta a jelentés támogatásáért a nyolc országot, melyek a globális üvegházgáz kibocsátás 30 százalékát mondhatják magukénak, miközben a valódi tettekben egyáltalán nem jeleskednek. "A nagy olvadás megkezdődött" - mondta állásfoglalásában Jennifer Morgan, a WWF globális éghajlat változás elleni kampányának igazgatója. Szerinte az iparosodott nemzetek a sarkvidéket kísérleti nyúlként használják. A tudósok egyetértenek abban, hogy a jelentés egyes részeit a teljes nyilvánosság előtt kell megvitatni. Több európai kormány már a napokban lezajlott amerikai elnökválasztás előtt szerette volna közzé tenni a jelentést, mely szerint a sarkvidék hőmérséklete az elkövetkező 100 évben 4-7 Celsius-fokkal fog emelkedni. Ha ezután a hőmérséklet stabilizálódna, akkor a grönlandi jégtakaró 1000 év alatt teljes mértékben elolvadna, és 7 méterrel emelné meg a tengerszintet. A Jeges-tengeren lebegő jégtakaró olvadásának nem lenne hatása a tengerszintre, ugyanúgy, mint ahogy egy pohár vízbe rakott jégkocka olvadásakor sem csordul ki a víz a pohárból.
