Megkezdődnek annak a két antitestnek az emberi kísérletei, melyek patkányok esetében már regenerálódást váltottak ki a sérült gerinc idegeinél, segítve a rágcsálókat hogy újra képesek legyenek végtagjaik használatára.

Az antitestek egy, az idegsejtek új kapcsolódásainak kialakulását blokkoló protein, a Nogo tevékenységét gátolják, azonban emberi alkalmazásuk kapcsán több aggály is felmerült. Kérdéses, hogy a Nogo leállítása nem vezet-e féktelen idegsejti tevékenységhez az agyban vagy a gerincvelőben, de az sem volt egyértelmű, hogyan végezhető el egy ilyen gyógykezelés az embereken. Utóbbira már megvan a megoldás, előbbi pedig az állatkísérletek eredményei alapján szintén optimizmusra ad okot.

A Zürichi Egyetem kutatói két antitestet, a Novartis gyógyszergyárral közösen kifejlesztett 11C7-et és 7B12-t juttatták be a sérült gerincagyba, ugyancsak patkányok esetében. A műveletet egy hajszálvékony katéterhez kapcsolt ozmotikus minipumpával oldottak meg, ami közvetlenül a sérült részt körülvevő agyi-gerincvelői folyadékba juttatja az antitesteket.

A fenti eljárás tökéletesen alkalmazható lenne az embereknél is, hangsúlyozta a kutatás vezetője, Martin Schwab, így ez az akadály elhárult a kutatók elől. A bejuttatott antitestek beindították az axonok - a neuronokat összekötő ingerátadó nyúlványok - regenerálódását, visszaadva a patkányok finomra hangolt mozgását. Legalább ennyire fontos, hogy az antitestek nem okoztak hiperalgéziát, a rossz idegsejt-kapcsolódások kialakulását jelző állapotot sem, melynél minden érintés fájdalommal jár. A kísérletek eredményei mindenképpen optimizmusra adnak okot, nyilatkozott Schwab, ezért is vágnak bele a két-három évet felemésztő klinikai kísérletekbe.

Az ebből eredő terápia, azaz a Nogo blokkolása azonban önmagában nem valószínű, hogy teljes felépüléshez vezet, tette hozzá a svájci csapat egyik tagja, Lisa Schnell, aki szerint az antitestek egyéb készítményekkel kombinálva érhetnének el igazi sikert a gerincsérülések kezelésében. Schnell szerint nagy szükség lenne egy "hídra" ami összeköti a sérült ideget a gerincvelő többi részével, illetve az idegeknek is szükségük van egy fejlődési tényezőre, hogy növekedjenek és működőképesek maradhassanak.

Ezt a részt is kutatják, sőt a University College London munkatársai Geoffrey Raisman vezetésével már sikereket is értek el a területen, stimulánsaik klinikai tesztjei szintén az idei évre várhatók.

A szakértők természetesen némi távolságtartással viseltetnek az állatkísérletek eredményeivel kapcsolatban figyelmeztetve, hogy azokat nem szabad az emberre nézve is etalonként kezelni. Bár a Nogo blokkolása biztatónak tűnik a patkányoknál, koránt sem biztos, hogy ugyan olyan mérvű felépülést eredményez az embereknél, illetve az is elképzelhető, hogy egyéb, még ismeretlen hatásai lesznek az emberi testre.