Hunter
Űrhajósok tesztelték a telegyógyászatot
A NASA asztronautái egy tengeralatti kutatóállomáson szimulált orvosi beavatkozást hajtottak végre egy több mint 2000 kilométerre tartózkodó kanadai orvos segítségével.
A 11 napos küldetés október 21-ével ért véget, és a telegyógyászati technikák próbameneteként szolgált, mely a remények szerint vész esetén alkalmazható lesz a Nemzetközi Űrállomáson vagy a jövő Hold és Mars expedíciói esetében. Az összes szimulált operációt az Aquarius Tengeralatti Kutatóállomáson végezték el, ami 20 méterrel fekszik az óceán felszíne alatt, nem messze a floridai Key Largo partjaitól.
"Meggyőződtünk arról, hogy lehetséges és egészen biztonságos távtanácsadással irányítani egy képzetlen személyt egy összetett orvosi feladat elvégzésére" - mondta Mehran Anvari, a McMaster Egyetem Sebészeti Központjának főfelügyelője. Dr. Anvari az egyetem ontarioi épületéből vezette végig a NEEMO 7 (NASA Extreme Environment Mission Operations) legénységét egy epehólyag műtét lépésein. "Ők voltak a szemeim és a kezeim, és remekül teljesítettek" - mondta Dr. Anvari.
A hatfős NEEMO 7 legénység, akik szakképzettségüket nézve többségükben fizikusok, nem rendelkeztek sebészi képességekkel. Bob Thirsk parancsnok szerint a sebészeti technikák "teljesen új élményt jelentettek" számukra. Ez a szokatlanság volt a kulcsa a küldetés egyik fő kérdésének, azaz képes-e egy minimálisan képzett asztronauta összetett gyógyászati műveletek elvégzésére távtanácsadás vagy az úgynevezett telerobotika segítségével, magyarázta Thirsk.
Az Aquarius
Catherine Coleman alezredes, szintén űrhajós és egyben anyagtudós kijelentette, hogy ő a küldetést megelőzően semmilyen kapcsolatban nem állt az orvostudománnyal. "Én voltam a legkevésbé képben a legénységből" - mondta Coleman. "Tegnap mégis sikerült kivennem egy epehólyagot" - tette hozzá büszkén. A "páciens" akit a laikus legénység megműtött egy különleges kiképzésű gumiból készült testüreg volt. "Úgy nézett ki, mint egy hálaadási pulyka, mielőtt bekerülne a sütőbe" - mondta Coleman. "Nem lehetett látni mi van belül."
Az egyik legbonyolultabb elvégezhető művelet ezen a műbetegen az epehólyag műtét volt, ami valós orvosi vészhelyzet lehet egy űrhajó fedélzetén, mondta Dr. Anvari, mivel az űrhajósok epehólyagja nem kerül eltávolításra mielőtt nekivágnak a küldetéseknek. A szimulált epehólyag-kivétel laparoszkópiával történt, ami annyit jelent, hogy négy-öt lyukat vágnak a hason, hogy lehetővé váljon egy parányi videokamera és az orvosi műszerek bevezetése a hasüregbe. A fedélzeten egy robot, a Zeus rendszer is helyet kapott, ami szintén segítette az űrhajósok sebészi beavatkozását. A robot karján keresztül Dr. Anvari irányította a bevezetett videokamerát.
A Zeusz rendszer két részből áll, a sebészeti (balra), és a felügyeleti modulból
A kísérlet során a kutatók megállapították, hogy a robotnak több korlátja is van. Mindenek előtt túl nagy, ugyanis 1 négyzetmétert foglal el az Aquarius amúgy sem tágas belteréből, ami ugyanígy jelentős helyveszteség lenne az űrhajóknál is. Ezen felül a robot mindössze egyetlen karral rendelkezik, ami Dr. Anvari szerint elégséges ugyan, de ő amikor telerobot műtéteket hajt végre általában három robotkarral dolgozik. A doktor eddig 22 beteget műtött meg ezzel a módszerrel Kanada olyan távoli helyein, ahol nem található képzett sebészorvos.
Az epehólyagon kívül a NEEMO 7 legénysége az artériák összevarrását is gyakorolta, ami fontos operáció lehet egy űrutazás során esetlegesen bekövetkező baleset után. Thirsk úgy nyilatkozott, hogy az artériás műtét kevésbé ment gördülékenyen, mint a többi beavatkozás, szerinte ehhez már kell némi gyakorlás normál körülmények között is. "Az a meglátásom, hogy az asztronautáknak szükségük lenne néhány speciális tanfolyamra" - tette hozzá. Dr. Anvari szerint is hasznos lenne, ha az űrbe induló asztronauták a repülés előtt kapnának egy kis orvosi képzést. Ezzel együtt az ilyen téren tapasztalatlan Coleman, aki kétszer repült az űrsiklóval, magabiztosan tevékenykedett, szerinte a fejlett videotechnikán keresztül eljuttatott instrukciók átsegíthetik az űrhajósokat a hasonló komplikáltabb feladatokon is.
Az Aquarius belseje
Szintén a távtanácsadás zászlaja alatt ő és társai elkészítettek egy ultrahang felvételt egyik élő társukon, Bill Cooksey-n, valamint az utolsó napokban szimulált páciensből egy vesekövet is eltávolítottak. "Az űrhajósok rendkívül hajlamosak a vesekőre, ugyanis a nulla gravitáció ideális táptalajt jelent" - magyarázta Dr. Anvari.
Az Aquarius belső terének 4 méteres szélességével és 13,7 méteres hosszúságával hűen tükrözte egy űrhajó fedélzetének méreteit. A már tapasztalt űrhajósok szerint élethű a szimuláció, azonban a távolról besegítő orvosoknak egy valós űrrepülés során kezelniük kell azt a kommunikációs időeltolódást is, ami a Földtől távolodva egyre nő egy űrhajó esetében. Ennek megoldását az okosabb fedélzeti mesterséges intelligenciában látják. "Az orvosi robotoknak nem csupán kisebbeknek kell lenni és több kar kellene növeszteni, de nagyobb függetlenségre is szert kell majd tenniük" - összegzett Thrisk.
A 11 napos küldetés október 21-ével ért véget, és a telegyógyászati technikák próbameneteként szolgált, mely a remények szerint vész esetén alkalmazható lesz a Nemzetközi Űrállomáson vagy a jövő Hold és Mars expedíciói esetében. Az összes szimulált operációt az Aquarius Tengeralatti Kutatóállomáson végezték el, ami 20 méterrel fekszik az óceán felszíne alatt, nem messze a floridai Key Largo partjaitól. "Meggyőződtünk arról, hogy lehetséges és egészen biztonságos távtanácsadással irányítani egy képzetlen személyt egy összetett orvosi feladat elvégzésére" - mondta Mehran Anvari, a McMaster Egyetem Sebészeti Központjának főfelügyelője. Dr. Anvari az egyetem ontarioi épületéből vezette végig a NEEMO 7 (NASA Extreme Environment Mission Operations) legénységét egy epehólyag műtét lépésein. "Ők voltak a szemeim és a kezeim, és remekül teljesítettek" - mondta Dr. Anvari.
A hatfős NEEMO 7 legénység, akik szakképzettségüket nézve többségükben fizikusok, nem rendelkeztek sebészi képességekkel. Bob Thirsk parancsnok szerint a sebészeti technikák "teljesen új élményt jelentettek" számukra. Ez a szokatlanság volt a kulcsa a küldetés egyik fő kérdésének, azaz képes-e egy minimálisan képzett asztronauta összetett gyógyászati műveletek elvégzésére távtanácsadás vagy az úgynevezett telerobotika segítségével, magyarázta Thirsk.
Az Aquarius
Catherine Coleman alezredes, szintén űrhajós és egyben anyagtudós kijelentette, hogy ő a küldetést megelőzően semmilyen kapcsolatban nem állt az orvostudománnyal. "Én voltam a legkevésbé képben a legénységből" - mondta Coleman. "Tegnap mégis sikerült kivennem egy epehólyagot" - tette hozzá büszkén. A "páciens" akit a laikus legénység megműtött egy különleges kiképzésű gumiból készült testüreg volt. "Úgy nézett ki, mint egy hálaadási pulyka, mielőtt bekerülne a sütőbe" - mondta Coleman. "Nem lehetett látni mi van belül."
Az egyik legbonyolultabb elvégezhető művelet ezen a műbetegen az epehólyag műtét volt, ami valós orvosi vészhelyzet lehet egy űrhajó fedélzetén, mondta Dr. Anvari, mivel az űrhajósok epehólyagja nem kerül eltávolításra mielőtt nekivágnak a küldetéseknek. A szimulált epehólyag-kivétel laparoszkópiával történt, ami annyit jelent, hogy négy-öt lyukat vágnak a hason, hogy lehetővé váljon egy parányi videokamera és az orvosi műszerek bevezetése a hasüregbe. A fedélzeten egy robot, a Zeus rendszer is helyet kapott, ami szintén segítette az űrhajósok sebészi beavatkozását. A robot karján keresztül Dr. Anvari irányította a bevezetett videokamerát.
A Zeusz rendszer két részből áll, a sebészeti (balra), és a felügyeleti modulból
A kísérlet során a kutatók megállapították, hogy a robotnak több korlátja is van. Mindenek előtt túl nagy, ugyanis 1 négyzetmétert foglal el az Aquarius amúgy sem tágas belteréből, ami ugyanígy jelentős helyveszteség lenne az űrhajóknál is. Ezen felül a robot mindössze egyetlen karral rendelkezik, ami Dr. Anvari szerint elégséges ugyan, de ő amikor telerobot műtéteket hajt végre általában három robotkarral dolgozik. A doktor eddig 22 beteget műtött meg ezzel a módszerrel Kanada olyan távoli helyein, ahol nem található képzett sebészorvos.
Az epehólyagon kívül a NEEMO 7 legénysége az artériák összevarrását is gyakorolta, ami fontos operáció lehet egy űrutazás során esetlegesen bekövetkező baleset után. Thirsk úgy nyilatkozott, hogy az artériás műtét kevésbé ment gördülékenyen, mint a többi beavatkozás, szerinte ehhez már kell némi gyakorlás normál körülmények között is. "Az a meglátásom, hogy az asztronautáknak szükségük lenne néhány speciális tanfolyamra" - tette hozzá. Dr. Anvari szerint is hasznos lenne, ha az űrbe induló asztronauták a repülés előtt kapnának egy kis orvosi képzést. Ezzel együtt az ilyen téren tapasztalatlan Coleman, aki kétszer repült az űrsiklóval, magabiztosan tevékenykedett, szerinte a fejlett videotechnikán keresztül eljuttatott instrukciók átsegíthetik az űrhajósokat a hasonló komplikáltabb feladatokon is.
Az Aquarius belseje
Szintén a távtanácsadás zászlaja alatt ő és társai elkészítettek egy ultrahang felvételt egyik élő társukon, Bill Cooksey-n, valamint az utolsó napokban szimulált páciensből egy vesekövet is eltávolítottak. "Az űrhajósok rendkívül hajlamosak a vesekőre, ugyanis a nulla gravitáció ideális táptalajt jelent" - magyarázta Dr. Anvari.
Az Aquarius belső terének 4 méteres szélességével és 13,7 méteres hosszúságával hűen tükrözte egy űrhajó fedélzetének méreteit. A már tapasztalt űrhajósok szerint élethű a szimuláció, azonban a távolról besegítő orvosoknak egy valós űrrepülés során kezelniük kell azt a kommunikációs időeltolódást is, ami a Földtől távolodva egyre nő egy űrhajó esetében. Ennek megoldását az okosabb fedélzeti mesterséges intelligenciában látják. "Az orvosi robotoknak nem csupán kisebbeknek kell lenni és több kar kellene növeszteni, de nagyobb függetlenségre is szert kell majd tenniük" - összegzett Thrisk.
