Az atípusos tüdőgyulladás járvány csupán az első az egészségünkre leselkedő fenyegetések közül, a mobilizált, sűrűn lakott 21. században, állítják a tudósok. Létfontosságú, hogy megtanuljuk a hasonló kitörések kezelését és harcoljunk ellenük a technológia segítségével.

A SARS csak a kezdet. Roy Anderson, a londoni Imperial College professzora szerint az elkövetkező évtizedekben további járványok söpörnek végig bolygónkon, elhozva a karanténok és szájmaszkok korszakát.

"Az egyik ok amiért egyre gyakrabban találunk ilyen patogéneket, az az, hogy egyre inkább képesek vagyunk felfedezni és részletes genetikai elemzésekkel kimutatni, hogy valóban egy új vírusról van szó - mint az ebben az esetben is történt" - mondta a professzor, aki szintén a járvány leküzdésén dolgozik. A másik ok, hogy a világ mára már szó szerint globális társadalommá vált, a légi utazás akár pár nap leforgása alatt szétszórhatja a kórokozókat.


Kínában eddig 214-en haltak bele a betegségbe
"A Föld populációja egyre nő és a patogének imádják a sűrű közösségeket" - mondta Anderson. "Talán a legfontosabb, hogy a világ lakosságának nagyobb része Ázsiában él - gondoljunk Indiára, Indonéziára és Kínára - ahol a nagyvárosokban több mint 10 millióan laknak". A SARS "fontos főpróba, mely megmutatja, hogyan viselkedik a globális közösség" - tette hozzá.

A tudósok megállapították, a vírus a 60 év felettiek 50%-ánál lehet halálos kimenetelű, míg ez az érték a 60 alattiaknál 7-13% körül mozog. Ez jelentősen rosszabb az előzetes becsléseknél, amely 5%-ra tette a halálozások mértékét. A fertőződéstől a tünetek kialakulásáig szükséges idő meglehetősen változó, jó néhány napot vehet igénybe, többet, mint az influenza esetében, mondta Chrystl Donnelly professzor, Anderson munkatársa. Jó hírnek mondható, hogy látszólag nehezebb átadni, mint az influenzát, bár az Amoy Gardens esetében lezajlott rohamos terjedés, ami után 131 új esetet regisztráltak április végén, némileg ellentmondani látszik a fentieknek, bár itt, mint kiderült az épület vízhálózatán jutott el a vírus a lakásokba.


A Távol-Keleten lévő olcsó munkaerőt kihasználó számtalan gyár miatt a betegségnek jelentős kihatása lehet a világgazdaságra is
Az úgy nevezett "főpróba" mindeddig jól alakult, példátlan összefogás tapasztalható a tudósok részéről a kór megfékezése érdekében, és ami a legfontosabb, rekordidő alatt sikerült azonosítani a kórokozót, egy új emberi vírust. A koronavírus egyetlen ismert társára sem hasonlít igazán, ami igen rejtélyessé teszi a tüdőgyulladásszerű betegség eredetét.

A koronavírusok a legprimtívebb genetikai kódon íródtak - DNS helyett RNS-ben - ezért könnyebben mutálódnak, ami tovább nehezítheti az ellene folytatott küzdelmet. A vírus azonban valószínűleg rendelkezik egy viszonylag változatlanul maradó génállománnyal, ami nélkülözhetetlen normális működéséhez. Ha ezt sikerül azonosítani, akkor megnyílik a lehetőség a kezelések és oltóanyagok kifejlesztése előtt.

Egy gén chipet fejlesztettek ki a SARS vírus felfedezésére, nyilatkozott Dr. Fodor István, a technológia felfedezője, az amerikai székhelyű Affymetrix és a Perlegen Sciences elnöke. A Perlegen technológiája egy üveg-ostyán alapul, melyen 60 millió genetikai szondát helyeztek el a mikrochipekben alkalmazott gyártási technológiák segítségével. "Ami igazán érdekes, hogy a vírus közel 30.000 betűből álló genetikai kódja a chipen mindössze egy kis pénzérme nagyságú" - mondta Fodor.

Rövidtávon a cél egyszerű és megbízható tesztek megalkotása, mellyel a kórházak diagnosztizálhatják a megbetegedetteket. A vírus genetikai kódjának közzététele óta az Egyesült Államok Járványügyi Központja szintén előrukkolt egy genetikai teszttel, a kórházak azonban jobban preferálnák a vér teszteket, melyek elméletileg heteken belül elkészülhetnek.

Hosszabb távon a SARS fehérvérsejtekre vetített viselkedését fogják tanulmányozni, mellyel hatékony gyógyszereket fejleszthetnek ki. Azonban ha meg is születik a vakcina, a mutálódott vírusok túlélhetik a kezelést, egy ellenálló családot hozva létre.