Egy tudományos mérföldkő eredményeként új módszereket fejleszthetnek ki a malária ellen, ami évente egymillió embert öl meg. Száz évvel azután, hogy felfedezték, a szúnyogok továbbítják a malária parazitát, mind az emberi malária parazita, mind a szúnyog teljes genetikai kódját megfejtette egy nemzetközi csapat.

"Eltart egy kis ideig, míg a most szerzett tudást gyakorlati eszközökké alakítják, de ha ez megtörténik, akkor irányításunk alá vonhatjuk a maláriát" - mondta Brian Greenwood professzor. "A jelenlegi gyógyszeres és rovarirtóval történő próbálkozásokat a kudarc veszélye árnyékolja be az immunitás problémája miatt. Az új információkkal új gyógyszereket, oltóanyagokat és rovarirtó szereket fejleszthetnek ki."

Az malária áldozatává váló egymillió ember többsége gyerek. A maláriás esetek 90 százaléka a szaharai Afrikában található, ahol ez a halálozások fő okozója. A leghalálosabb malária parazita, a Plasmodium falciparum, és a legelterjedtebb afrikai szúnyogfajta, az Anopheles gambiae most a tudomány áldozataivá váltak. Az áttörés nemzetközi laboratóriumokból álló konzorcium hatéves munkájának eredménye, melyet mind a köz-, mind a magánszektorból támogattak. A két organizmus genetikai adatait egyidejűleg közölték a Nature és a Science tudományos folyóiratokban. Az emberi génszekvenciáról már meglévő tudással együtt, az adatok lehetővé tehetik az emberi gazdatest, a parazita és a szúnyog életciklusának eddig példátlan megismerését.


"A mi reményünk, hogy a kutatók felhasználva a génszekvenciákat felgyorsíthatják a megoldások utáni keresést" - mondta Dr. Malcolm Gardner, a Plasmodium génszekvenciájának vezető kutatója. A kutatók meggyőződése, hogy olyan hatóanyagokat fejleszthetnek ki, melyek a kór "Achilles sarkát" vehetik célba.

"A malária terjed Afrikában, mivel a paraziták ellenállóvá kezdenek válni a malária elleni gyógyszerekre, valamint a szúnyogokra sem hatnak a rovarirtó szerek" - mondta Don Kennedy a Science főszerkesztője. "A szúnyog génszerkezetének ismerete segíthet a kutatóknak azon gének azonosításában, melyek a rovar parazitatároló képességét vagy a megfertőzendő ember megkeresését szolgálják."

A hosszú távú cél a malária kipusztítása világunkból. Az egyik megközelítés egy "malária-álló" szúnyog megtervezése, ami nem képes a parazita hordozására. Dr. Andrea Crisanti, a londoni Imperial College részéről a terület egyik vezető kutatója.

"A parazita, mint minden organizmus, úgy fejlődött, hogy alkalmazkodjon egy környezethez - és ez a környezet a szúnyog, vagy az ember. Most már ismerjük a parazita génjeit és a környezetét alkotó összes gént is" - összegzett a BBC News számára adott interjúban, hozzátéve, hogy az első malária-álló szúnyogot egy éven belül ki tudják fejleszteni.

Egyes kutatók azonban szkeptikusok a fejlesztések gyorsaságával kapcsolatban. Véleményük szerint a pénzeket a már kémcsövekben levő gyógyszerekre és oltóanyagokra kellene fordítani.

"Ha lenne plusz 100 millió fontom, amit a malária-vakcina kutatásra fordíthatnék, abból igen keveset különítenék el a parazita génjeinek feltérképezésére" - fejtegette Adrian Hill, az Oxford Egyetem professzora a Nature egyik cikkében. Óvatosságát Chris Curtis az orvosi rovartan professzora is osztja, aki a malária felügyelésének gyakorlati módszerein dolgozik.

"Kételkedem abban, hogy az Anopheles moszkitó génszerkezete hasznos lehet a malária korlátozásában, úgy érzem ezek a génprojektek azért készülnek, mert a molekuláris biológusok úgy vélik, meg tudják csinálni és mindez mennyire izgalmas számukra. Hallhattunk a testre szabott rovarokról. Nem hinném, hogy ez megoldható lenne olyan kormányok számára, ahol az éves egészségügyi költségvetés fejenként 5 dollár minden betegségre" - mondta Curtis.