Hunter

Készül a Concorde utódja

Franciaország Japánnal közösen kezdett bele a Concorde-ok leállítása után keletkezett űr betöltésére, azaz egy új szuperszonikus gép fejlesztésébe.

Természetesen az új modellnek túl kell szárnyalnia híres, illetve az utolsó időszakában már inkább hírhedt elődjét, ezért a célkitűzés egy 300 férőhelyes repülőgép megalkotása, ami képes 6 óra alatt megtenni a Tokió-New York távolságot. A két ország műszaki cégeinek várhatóan évente 1,84 milliárd dollárt kel befektetniük az elkövetkező három év során, jelentette be a japán Kereskedelmi Minisztérium sajtóközleményében. A felek kedden, a Le Bourget-i légiszalonon írták alá az egyezséget, amit szerdán hoztak hivatalosan is nyilvánosságra.

A tervezetben résztvevők névsorát illetően a francia félről még semmilyen információt nem közöltek, japán oldalról azonban annál bővebb a lista. Élén rögtön egy non-profit konzorcium, a Japan Aircraft Development Corp, valamint az állami űrügynökség, a Japán Űrrepülés-kutatási Ügynökség áll, de a résztvevők közt találhatjuk a Mitsubishi Heavy Industries Ltd.-t, a Kawasaki Heavy Industries Ltd.-t, a Fuji Heavy Industries Ltd.-t és az Ishikawajima-Harima Heavy Industries Co.-t.

Az új gép felére csökkentheti a Tokió és New York közötti repülőút időtartamát, míg a 300 férőhely a Concorde kapacitásának háromszorosát jelentené. Miközben egyre nagyobb harc folyik az új generációs utasszállító repülőgépek fejlesztése és alkalmazása körül, a szuperszonikus sugárhajtású géppel Japán egy viszonylag új irányvonalat próbál megvalósítani, miközben egyáltalán nem garantált, hogy birtokában van olyan technológiánakl, amivel kereskedelmileg is életképessé válik a gép. Mindenesetre, ha sikerül, akkor a repülőgépgyártás élvonalába ugorhatnak, igaz a végeredményre az előzetes becslések szerint még akár tíz évet is várhatunk.

A két fél - különösen a franciák - tisztában vannak azzal is, hogy a megoldást kell találniuk azokra a nehézségekre melyek már a Concorde-oknál is igen erőteljesen felléptek, mint a sugárhajtómű által keltett zaj és a magas üzemanyag fogyasztás. A japánoknak a minisztérium közleménye szerint a tarsolyukban van az 5,5 machos elméleti sebesség, a hangsebesség több mint ötszörösének elérésére képes hajtómű sikeres tesztelése.

A Concorde 1969-ben kezdte meg pályafutását, ami egészen 2003 októberéig tartott. Sorsát a Charles de Gaulle repülőtérről való felszállás közbeni robbanás pecsételte meg 2000. július 25-én. A balesetben 109 ember vesztette életét. A karcsú, ám rendkívül költséges gép soha nem tudta visszatermelni a belefektetett dollármilliárdokat, ezért sokan kockázatosnak tartják a japán elképzelést, amin már több mint 3 éve dolgoznak. Az eredeti tervek szerint egy 250 férőhelyes, 1,6 Mach sebességre képes sugárhajtású gépben gondolkoztak, azonban a francia kooperáció jelentős lökést adott az ambícióiknak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • babajaga #52
    "szuperszonikus? miért nem ultra, vagy hiper"

    Mint látható a kolléga azt hiszi hogy az ultra gyorsabb a szupernél ezért írtam a háromfokozatos sebességbeosztást.
  • [NST]Cifu #51


    Olyanról, hogy ultraszonikus és szankszonikus még nem hallotam, a sebesség Mach-határhoz való viszonyulását tudomásom szerint 5 szinten állapítjuk meg (M = Mach-szám = hansebesség):

    Szubszonikus: Hangsebesség alatti (M < 1)
    Szonikus: Pont hangsebesség (M = 1)
    Szuperszonikus: Hangsebesség feletti (M > 1)
    Transzszonikus: Hangsebesség körüli (0.8 < M < 1.3)
    Hiperszonikus: (M > 5)
  • babajaga #50
    "ultraszónikus. Áramlásmérő
    alacsony átfolyási sebesség számára."

    Csak ezt találtam repülősebességre hiába kerestem.
  • babajaga #49
    "szuperszonikus? miért nem ultra, vagy hiper? hamár egyszer csinálják"

    A sebességhatárok így követkenek egymásután: ultraszónikus, szankszónikus, szuperszónikus. Tehát az ultra a leglassabb.
  • [HUN]PAStheLoD #48
    Bízzunk benne.
  • Caro #47
    Hehe. Wrighték még ha jól emléxem 12 lóerős motorral repültek, és kb. 30 m-t mentek.
    Ma meg olyan repülőgépet építettek szénszálerősítésű műanyagból, amit emberi erővel el lehetett hajtani!
  • firstman #46
    Igen, nekem nem is a jelennel van a bajom, hanem azzal, hogy ez a repcsis dolog 10 évre mutat előre és már most, komoly emberi és anyagi áldozatott követel az olaj. Szerintem, ha lenne bőven, nem hiszem, hogy ilyen nagy áldozatott kellene hozni(Irak), vagy éppen felvásárolni mint Kína és India teszi.
  • Tetsuo #45
    A Wright brosnak sem volt 1szerű, reméljük lesznek még akkora elrugaszkodások a jövőben is.
  • [NST]Cifu #44
    Voltak/vannak/lesznek erre vonatkozó kisérletek (pl. földgázüzem, hidrogénüzem, stb.), de amíg viszonylag olcsó a kerozin, addig senki sem fogja jelentős költségekbe verni magát, hogy átáljon mondjuk hidrogénüzemre (ez nem is túl egyszerű, hiszen nemcsak a repülőgépnek kell megfelelőnek lennie, de a reptereken tankolni is tudni kell, tehát kell földi kiszolgálás is, legalább a nagyobb reptereken).
  • firstman #43
    Én csak szeretem volna elhinni, hogy egy olyan jövő felé haladunk ami nem csak abból áll, hogy kiszívjuk a földből az összes nyersolajat és ennyi. Tudom, hogy ha elfogy a kőolaj akkor már mind1, csak reménykedtem, hogy hátha valaki gondol erre is és olyan technológiát dolgoz ki ami alternatívát nyújt a jövőre nézve.