Hunter
Röntgensugár világítja meg Archimédesz teóriáit
Amerikai tudósoknak röntgensugár alkalmazásával sikerült felfedni Archimédesz matematikai elméleteinek egy régóta homályba veszett másolatát.
A kecskebőrből készült pergamen a görög matematikus i.e. 3 században a "Mechanikai Elvek Módszeréről" írt értekezésének i.sz. 10. századi másolata. Ebben Archimédesz leírja, hogyan fejlesztette ki matematikai elveit a mechanikai eszközökkel, egyben ez az eredeti forrása a testek lebegéséről alkotott archimédeszi elméletnek. A 12. században, amikor a pergamen hiánycikknek számított, enyhe savval lemarták a kecskebőrről a tintát, majd le is dörzsölték róla, hogy az anyagra egy imakönyv sorait vihessék fel. A kézirat Archimédesz Palimpsest néven vált ismertté. A palimpsest olyan írott anyagot jelent, amit a korábbi írás letörlésével újrahasznosítottak, ami nem volt ritka dolog.
1922-24 környékén a könyv eltűnt a konstantinápolyi apátságból, majd egy párizsi gyűjtőnél bukkant fel újra a harmincas években, végül pedig 1998-ban került aukcióra. Anonim vásárlója finanszírozta azt a kutatást, mellyel felfedték az elrejtett szöveget.
Az írás nagy része hagyományos módszerekkel, azaz nagyítóval és ultraibolya fénnyel is olvasható, azonban a 174 oldal majd 30 százalékát bizánci vallási képek borítják, melyek alatt lehetetlen a fenti módszerekkel kisilabizálni a szöveget. A képekről azóta kiderült, hogy 20. századi hamisítványok, melyekkel az imakönyv értékét igyekeztek emelni.
A restaurációs folyamat a Stanford Lineáris Gyorsító Központ fizikusa, Uwe Bergmann nevéhez fűződik, aki, miután egy tudományos publikációból megtudta, hogy az eredeti kézirat festéke vasat tartalmazott, rájött hogy egy úgynevezett röntgensugarú fluoreszcencia (XRF) leképezés nevű eljárással láthatóvá lehet tenni az eredeti festék vaspigmentjeit. Ez némi számítógépes segítséggel lehetővé teszi a szöveg újbóli megjelenítését.
A lapokat egy szinkroton által előállított erős röntgensugárral tapogatják le. A mindössze hajszálvékonyságú sugár fluoreszkálóvá változtatja a festéket, létrehozva egy vastérképet, amit egy számítógép alakít át képpé. A tudósok még nem fejezték be a szöveg olvasását és fordítását, azonban a letapogatási műveletet sikeresnek nyilvánították.
A kecskebőrből készült pergamen a görög matematikus i.e. 3 században a "Mechanikai Elvek Módszeréről" írt értekezésének i.sz. 10. századi másolata. Ebben Archimédesz leírja, hogyan fejlesztette ki matematikai elveit a mechanikai eszközökkel, egyben ez az eredeti forrása a testek lebegéséről alkotott archimédeszi elméletnek. A 12. században, amikor a pergamen hiánycikknek számított, enyhe savval lemarták a kecskebőrről a tintát, majd le is dörzsölték róla, hogy az anyagra egy imakönyv sorait vihessék fel. A kézirat Archimédesz Palimpsest néven vált ismertté. A palimpsest olyan írott anyagot jelent, amit a korábbi írás letörlésével újrahasznosítottak, ami nem volt ritka dolog.
1922-24 környékén a könyv eltűnt a konstantinápolyi apátságból, majd egy párizsi gyűjtőnél bukkant fel újra a harmincas években, végül pedig 1998-ban került aukcióra. Anonim vásárlója finanszírozta azt a kutatást, mellyel felfedték az elrejtett szöveget.
Az írás nagy része hagyományos módszerekkel, azaz nagyítóval és ultraibolya fénnyel is olvasható, azonban a 174 oldal majd 30 százalékát bizánci vallási képek borítják, melyek alatt lehetetlen a fenti módszerekkel kisilabizálni a szöveget. A képekről azóta kiderült, hogy 20. századi hamisítványok, melyekkel az imakönyv értékét igyekeztek emelni.
A restaurációs folyamat a Stanford Lineáris Gyorsító Központ fizikusa, Uwe Bergmann nevéhez fűződik, aki, miután egy tudományos publikációból megtudta, hogy az eredeti kézirat festéke vasat tartalmazott, rájött hogy egy úgynevezett röntgensugarú fluoreszcencia (XRF) leképezés nevű eljárással láthatóvá lehet tenni az eredeti festék vaspigmentjeit. Ez némi számítógépes segítséggel lehetővé teszi a szöveg újbóli megjelenítését.
A lapokat egy szinkroton által előállított erős röntgensugárral tapogatják le. A mindössze hajszálvékonyságú sugár fluoreszkálóvá változtatja a festéket, létrehozva egy vastérképet, amit egy számítógép alakít át képpé. A tudósok még nem fejezték be a szöveg olvasását és fordítását, azonban a letapogatási műveletet sikeresnek nyilvánították.
