Berta Sándor
Európai szövetség a korai középkor tanulmányozására
A hálózat létrehozását a Wittgenstein Díjalap 1,5 millió euróval támogatja és a munkában harminc európai, illetve amerikai korai középkor-szakértő vesz részt.
A rendszer központja Bécsben van és a program alapjául a Wittgenstein-díjjal kitüntetett kutató, Walter Pohl projektje szolgál. A programban jelenleg az Utrechti Egyetem, a Cambridge-i és a Leedsi Egyetem, a párizsi Sorbonne Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói vesznek részt. Ezt a csapatot egészíti ki Walter Pohl és az intézetének tíz történész munkatársa. Minderről Walter Pohl, az Osztrák Tudományos Akadémia Középkor-kutató Intézetének az igazgatója számolt be az APA osztrák hírügynökségnek.
A kizárólag a projekthez felhasználható 1,5 millió eurós összeg lehetővé teszi, hogy az európai és a tengerentúli kutatókat akár egy éven át Bécsben vendégül láthassák. A program célja, hogy az eddiginél jobban felderítsék az i. sz. 400 és i. sz. 1000 közötti korai középkort. Pohl szerint sok mai európai kultúra jött létre a Krisztus születése utáni 400-ban vagy azután röviddel, a Nyugat-Római Birodalom bukása és a népvándorlás korában. Akkor számos kultúra keveredett, ami új népek kialakulásához vezetett. Ahhoz, hogy megértsük napjaink Európáját elengedhetetlen, hogy megértsük és kutassuk az akkori kort és az akkori viszonyokat és kultúrákat.
Európa jelenlegi etnikai és politikai térképe az i. sz. 400 és i. sz. 1000 között alakult ki, a ma megtalálható országok és népek közül kivétel nélkül szinte mindegyik akkor jött létre. A ma embere tehát nem mehet el szótlanul a korszak mellett, nem hagyhatja azt feltérképezetlenül. A leginkább annak a kérdésnek a megválaszolása vár a kutatókra, hogy hogyan, miként alakultak ki az új etnikai identitások a kontinensen. Szintén érdekes feladat annak kiderítése, hogy az akkori migrációs, illetve az idegen népek, törzsek integrációs folyamatai az akkori kultúrákba választ adhatnak-e a ma hasonló migrációs kérdéseire.
Az öt éven át tartó projekt keretében a kutatók tanulmányozni fognak számos eddig még alig feltárt vagy feldolgozott korai középkori írott emléket is, amelyek között egyaránt megtalálhatók törvénykönyvek és gyűjtemények, történeti feljegyzések, krónikák, bibliakommentárok, a szentek életét bemutató és megörökítő írások és levelek. A szakemberek idén februárban, Bécsben tartják majd az első tapasztalataikat összegző találkozójukat. A tervek szerint később az interneten és könyvformában is meg fogják jelentetni az aktuális eredményeket.
A rendszer központja Bécsben van és a program alapjául a Wittgenstein-díjjal kitüntetett kutató, Walter Pohl projektje szolgál. A programban jelenleg az Utrechti Egyetem, a Cambridge-i és a Leedsi Egyetem, a párizsi Sorbonne Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói vesznek részt. Ezt a csapatot egészíti ki Walter Pohl és az intézetének tíz történész munkatársa. Minderről Walter Pohl, az Osztrák Tudományos Akadémia Középkor-kutató Intézetének az igazgatója számolt be az APA osztrák hírügynökségnek.
A kizárólag a projekthez felhasználható 1,5 millió eurós összeg lehetővé teszi, hogy az európai és a tengerentúli kutatókat akár egy éven át Bécsben vendégül láthassák. A program célja, hogy az eddiginél jobban felderítsék az i. sz. 400 és i. sz. 1000 közötti korai középkort. Pohl szerint sok mai európai kultúra jött létre a Krisztus születése utáni 400-ban vagy azután röviddel, a Nyugat-Római Birodalom bukása és a népvándorlás korában. Akkor számos kultúra keveredett, ami új népek kialakulásához vezetett. Ahhoz, hogy megértsük napjaink Európáját elengedhetetlen, hogy megértsük és kutassuk az akkori kort és az akkori viszonyokat és kultúrákat.
Európa jelenlegi etnikai és politikai térképe az i. sz. 400 és i. sz. 1000 között alakult ki, a ma megtalálható országok és népek közül kivétel nélkül szinte mindegyik akkor jött létre. A ma embere tehát nem mehet el szótlanul a korszak mellett, nem hagyhatja azt feltérképezetlenül. A leginkább annak a kérdésnek a megválaszolása vár a kutatókra, hogy hogyan, miként alakultak ki az új etnikai identitások a kontinensen. Szintén érdekes feladat annak kiderítése, hogy az akkori migrációs, illetve az idegen népek, törzsek integrációs folyamatai az akkori kultúrákba választ adhatnak-e a ma hasonló migrációs kérdéseire.
Az öt éven át tartó projekt keretében a kutatók tanulmányozni fognak számos eddig még alig feltárt vagy feldolgozott korai középkori írott emléket is, amelyek között egyaránt megtalálhatók törvénykönyvek és gyűjtemények, történeti feljegyzések, krónikák, bibliakommentárok, a szentek életét bemutató és megörökítő írások és levelek. A szakemberek idén februárban, Bécsben tartják majd az első tapasztalataikat összegző találkozójukat. A tervek szerint később az interneten és könyvformában is meg fogják jelentetni az aktuális eredményeket.
