Mindvégig előttünk volt Hipparkhosz csillagkatalógusa
Egy valamivel több, mint 2 méter magas szobor, a Farnese Atlasz széles vállain helyezkedik el egy gömb, ami az éjszakai égboltot ábrázolja. A tudósoknak sikerült a gömbön látható csillagképeket összepárosítani Hipparkhosz egyetlen munkájában, a Kommentárokban leírt csillagképekkel, így azt a következtetést vonták le, hogy a gömb a görög tudós csillagatlaszának márvány mása.
Hipparkhosz hosszú ideje elveszettnek hitt csillagkatalógusa végig ott volt az orrunk előtt, pontosabban valamivel fölötte, nem kevesebb, mint 1800 éven át. Hipparkhosz az egyik legnagyobb ókori csillagász, aki legjelentősebb munkáit i.e. 140 és 125 között alkotta. Hat és fél perces pontossággal kiszámította az esztendő hosszát, kifejlesztett egy skálát a csillagok fényességének osztályzásához, elsőként jegyzett fel egy nóvát, elméleteket alkotott a Nap és a Hold mozgásáról, minőségi bolygó megfigyeléseket végzett és mintegy 1000 csillagot katalogizált.
Talán legfontosabb megfigyelése - ami a katalógusát tartó Atlasz beazonosításánál is kulcsfontosságú volt - a precesszió. A precesszió a Föld tengelyének egy lelassuló búgócsigához hasonló ingadozása, ami egy igen hosszú, 26 000 éves ciklus. Ez okozza a csillagok látszólagos vándorlását, például a sarkcsillag jelenleg az Északi-sark fölött helyezkedik el, azonban ez nem mindig volt és lesz így. Bradley Schafer, a Louisiana Állami Egyetem munkatársa a precesszió ciklusok adatait kombinálta saját méréseivel, amit a Föld 70 különböző pontján végzett el, majd matematikai modellezéssel megállapította melyik időpontot ábrázolja az Atlasz éggömbje. Schafer megállapította, hogy az eredeti megfigyelések i.e. 125 környékén lehettek plusz-mínusz 55 évvel.
Az i.e. 125-ös dátum rögtön Hipparkhosz elveszett katalógusára terelte a gyanút, aki i.e. 129-ben alkotta meg csillagatlaszát. A dátum kizárja a korábban számba vett lehetőségeket is a katalógus megalkotására. Aratosz (i.e. 275), Eodoxusz (i.e 366) és az asszír megfigyelő (i.e. 1130) mind túl koraiak, míg Ptolemaiosz munkája (i.sz. 128) túl késői, hogy egyezzen ezzel a csillagatlasszal. Emellett Atlasz éggömbje nem csak hogy nem mutat eltéréseket, de vissza is tükrözi azokat az egyedi jegyeket, melyeket Hipparkhosz a Kommentárokban ír a csillagképekről.
A Fanese Atlaszt i.sz. 150-re dátumozzák. A görög szobor jól ismert római mása 41 csillagképet ábrázol, és jelenleg a Farnese Gyűjteményben található a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban. Atlaszt Zeusz ítélte az égbolt tartására - ez esetben Atlasz az éjszakai égboltot tartja a vállán. "A felfedezés talán legmegragadóbb része, hogy megtaláltuk az egyik leghíresebb ismert példát az 'elveszett' ókori bölcsességekre" - összegzett Schafer.
igaz igaz... teljesen... aza problém... hogy sajna majna egy oylan ygerek vagyunk aki nem látja be ezt magáról... és oylan dolgokkal játszunk amivel még nem lenne szabad... Valljuk be a környezetõl való elsõ elszakadás az lenne ha a semmibõl állítanánk elõ energiá(0.-i energi pl. lsd:Tesla és társai valamint fúziós enerhia és társai) de ha ezzel élnénk elõbb utóbb fegyverek készülnének belõlük és az nagyon de nagyon nem lenne hasznos... habár szerencsés hogy az atomot még soha nem használtuk globálisan... de egyszer azt is kipróbáltuk... meg vótak balesete is ugyebár... szval... ez sem egészen kóser... habár kóser vagy sem ez van... és ha csak mi vitázunk ez 3-4 ember a sok milliárdból... és bizti vannak akik még hasnlóan látják és ez jó mert talán van remény... de ameddig nem mi határozzuk meg a világ menetét()már pedig az én életemben nemvalószínû hoyg eljutok arra a szintre hoyg én határozzam meg)addig bizony nem sok minden változk... csak a pénz és a hazugságok maradnak...és ránkolvad a bolygó túlnépesedünk meg még kitudjamitörténikezzelabutadegyönyörûcivvel...
Persze hogy az európai gondolkodást tükrözi, ez nem meglepõ egy európaitól 😄
A mai világ civilizációja gyakorlatilag teljes egészében a nyugati modellre épül és a mûködõképességét sztem ékesen bizonyítja az európai gyökerû kultúrák sikere. A túlnépesedés oka sztem az hogy a többi nép ugyan átvette a technológiáink egy részét ("átvették" szal a gyarmatosítás korában khmm...) de mindeközben erõltetik a saját kultúrájukat és ez a hibrid mûködésképtelen. (Most hogy ez helyes vagy sem tökmindegy mert ez van, ebbõl kell építeni) Innentõl viszont pont hogy nem nekünk kéne igazodnunk hozzájuk (hiszen a módszer nálunk mûködik) hanem nekik hozzánk (illetve kellett volna amíg még volt lehetõség) a másik lehetõség hogy mindenki marad a saját útján de erre szinte semmi esély sincs.
Az, hogy a civilizációnk tudati szinten megrekedt, nos igen, az emberek már rég lemaradtak egyéni szinten a technikától ezért vagy visszalépünk vagy a technikát fejlesztjük olyan szintre hogy ez a látszólagos egyenlõtlenség lényegtelen legyen és ne okozzon problémát hogy az átlagembernek lövése sincs az õt körülvevõ környezet mûködésérõl. Sztem az utóbbi a jobb választás.
A civünk meg azért viselkedik gyerekként mert tényleg az, át kell esnünk a gyerekbetegségeinken és nem kell erõltetnünk az azonnali felnõttéválást, már ha az egyáltalán lehetséges lenne, sztem nem.
Ezt mondom én is, a lehetõség a 100 fölötti életkor elérésére genetikai szinten mindig is ott volt és ma is ott van az emberekben csak régen a betegségek (és a helytelen táplálkozás, mert az régen is volt illetve a táplálkozás hiánya) csak mai szemmel nézve nagyon alacsony átlagéletkort engedett meg, ma se tökéletes a helyzet (ahogy írtad stressz stb.) de az átlagéletkor már lényegesen nagyobb és sztem ez jó.
ha utánanézünk a keleti filozófiáknak akkor kiderül hogy haxoror álláspontja sok tekintetben csak a nyugati vagyis az európai gondolkodást tükrözi... osk keleti kultúra megbékélt a halállal és a termsézettel... an persze mára már ezek is átalakultak... de akkor is különös hogy japánban még a mai napig rengeteg hagyományt õriznek és õk a gátlástalan terjedés helyett sokszor a gazdaságosabb utat választják...
Én nem mondom hogy a világ nem fejlõdik... és a civ is fejlõdik...de elakadtunk... a civünk megrekedt egy tudati szinten. az egyensúly helyett olyan helyzetet teremt ami nem jó sem az meberekre sem a környezetre... És lehet hogy fejlõdik a technkia de ez öncélú és nem arra fejlõdik hoyg egy egyensúlyt hozzon létre melyben a fejlõdés új útján nem oylan irányba történne a fejlõdés hogy az a környezetünkre és onnan visszacsatolódva ránk is káros legyen...
A civ tudata ma egy 4 éves elkényesztetett gyerek tudatához hasonlít aki azt hiszi õ a világ közepe és mindent megkaphat... csak toporzélokni kell mert õ mindent tud és õ a legjobb és az egyedüli...És "a gyerekek sokszor nem fogadnak szót" mint ahogy sokszor nem is tesszük... és miután csak a a tudat éltett bennünket hoyg minél többet és többet meg még olyat is ezért aztán a saját pusztulásunkat okozhatjuk átadva a teret egy civnek aki talán(ismétlem) talán okosabb lesz és az ennyire egyoldalú terjeszkedõ filozófia helyett sokkal ésszerûbb egyensúlyra törekedõ technikákat és filozófiát dolgoz ki...
Botsesz de én egy genetikustól hallottam hogy genetikailag az ember simán túllépheti a 100 éves kort is. De a helytelen rendszertelen táplálkozás és a stresszes életmód miatt ez szinte lehetetlen... tehát míg régen a betegségek nem engedték a nagyobb kort addig manapsg a civilizáció árnyoldala nem engedi... ami nem is baj hisz az egyik legnagyobb baj a túlnépesedés...habárelképzelhetõ hogy a halál elõtt az elmét egy viruális világba áttöltik majd és így mindenki tovább él 😊))
"Egy éretten gondolkodó civilizációban nem kéne semmit ráerõszakolni senkire, ez szükségtelen lenne a józan belátás miatt. Ha te már az alapokat is kényszerre építed, akkor abból soha nem lesz józan belátás. Legfeljebb ellenállás a kényszer ellen. Persze ha szántszándékkal erre játszol, akkor mûködhet a dolog, de jóval több energiát igényelne egy ilyen rendszer fenntartása, mint egy belátásra építõé."
Igen, pont ezt mondtam hogy ez a távlati cél
"(majd késõbb persze, de az még messze van) ezért addig..."
"Egyébként azt egy szóval sem mondtam, hogy ez egyik pillanatról a másikra menne."
Nem, nem mondtad de minden megnyilvánulásoddal mégis arra utalsz hogy a közbensõ lépcsõket kihagyva akarod hogy az emberiség ezt az állapotot elérje.
"Meglehetõsen zavarnak egyébként a hozzászólásodban a "rá kell erõszakolni", "ráerõltetni" szavak. Hisz végül is "az emberiség nem az egyénekrõl szól..."
Jó, hogy nem tetted hozzá: A statisztikák szerint remek esélyünk van rá. Gyanúsan despotizmust érzek itt készülõben. Ez itt, így pedig ugyanolyan szûklátókörûnek látszik, mint akármelyik másik. Volt már belõlük néhány... 😊"
Ez csak fölösleges demagógia, így is lehet olvasni amit írtam de reméltem hogy nyilvánvaló hogy nem ez volt a hangsúlyos rész.
"Az egérnek másfél-két évbe kell belesürítenie..."
Na pont itt a lényeg, mi rohatt technokraták nagyon nem szeretjük ha a leosztott lapokkal kell játszani és azt akarjuk hogy a meglévõnél több és jobb legyen minden 😄
"Viccet félretéve: Picit feljebb azt írtad, hogy nagyon lassan fejlõdik világunk. Utána azt, hogy folyamatosan és ez nem stagnálás. Mivel az idõ relatív, honnan tudod, hogy ez a számunkra érzékelhetõ idõszeletke nem stagnálás-e? Egyáltalán mi a nagyon lassan? És miért folyamatosan? És milyen 'világunk'? Természeti rendszerünk, civilizációnk, galaxisunk vagy világegyetemünk?
Akkor most hogy is van ez?
Megint azok az általánosítások..."
Az emberiség történelmét (és az ez alatti fejlõdését) nem kiragadott idõszeletekben nézem hiszen vannak átmeneti stagnálások sõt visszaesések is de az egészét nézve ami az elmúlt legalább 10000 év a fejlõdés teljesen nyilvánvaló, nem értem miért kell ebbe belekötni... <#fejvakaras>
"Már megint ez a gyerek-mentalitás. Valamibe feltétlenül kapaszkodni kell, hogy élni tudjak. Valamire támaszkodnom kell. Muszáj, hogy valami írányítson. Ez pedig csak és kizárólag az orrom elõtt lévõ dolog lehet, hisz milyen szörnyû lenne kapaszkodók nélkül élni, szabadon gondolkodni, más rendszerekhez idomulni, esetlegesen létrehozni egyet akár tudatosan, akár önkéntelenül, vagy segédkezni a létrehozásában tudatosan ill. önkéntelenül. Anélkül, hogy valaki irányítana és anélkül, hogy valakit irányítanék.
Azt nem lehet. Valamibe kapaszkodni kell. Nincs mit tenni..."
Az ember társadalmi lény, társadalom és civilizáció nélkül nincs ember. Pont.
Majd késõbb (biztosan) lesznek jobb rendszerek de most ez van, ezért kell dolgozni.
Már megint megpróbálsz átugrani pár lépcsõt 😊
"Az emberiség maga állítja fel tulajdon korlátait és nem mer túlnézni rajtuk."
Pont azért mert maga állítja fel a korlátai teheti meg hogy azokat folyamatosan kitolja, és ezt meg is teszi!
Dehogynem mer túlnézni rajtuk hiszen az egész történelmünk errõl szól!
"Nincs számunkra ideális környezet. Nincs olyan, hogy ideális környezet. Az elméletben van. A valóságban sosem létezett."
Így van, én is ezt mondom 😊 A természet számunkra nem ideális környezet ( soha sem volt az és nem is lesz) ezért vagy azzá tesszük vagy csinálunk helyette egy másikat.
"Ha génállományunkat mankókkal még tovább gyengítjük, a kölcsönhatásokat -példaképp a rezisztens baktériumokat és az antibiotikumok már-már vallásos áhitattal való fogyasztását is felhozhatnám- végzetesre élezhetjük, ez ilyen egyszerû."
Az emberek vmiért nem szeretnek belehalni a betegségekbe ezért küzdenek ellenük 😊
A rezisztens baktériumok ellen is meglesz a gyógymód, itt megint megjegyezném hogy a történelmünk nem az elmúlt pár évtized hanem több ezer év és a gyógyászat fejlõdése megint csak vitathatatlan tény.
"Nem problémát kell megoldanunk -elkerülõ, kivédõ technikákat próbálgatni-, hanem megoldanunk a problémát és tanulnunk, fejlõdnünk kell belõle, hogy eme tudásunkat felhasználhassuk a jövõ problémáinak felismerésére, elkerülésére."
És még én általánosítok 😉
Ha ég a ház akkor az az elsõ hogy el kell oltani a tüzet, a tûzvédelem és a megelõzés ezután jön. A gyógyászat még gyerekcipõben jár, majd idõvel már a megelõzésen lesz a hangsúly, most a tüneti kezelés megy mert addig is tenni kell vmit.
"Ez bizonyítaná a legjobban, hogy mennyire képtelen az ember bármiféle rendszerrel is együttmûködni. Ha más rendszerekkel nem vagyunk képesek, akkor a sajátunkkal még kevésbé."
Biztos bennem van a hiba de ez a kijelentés logikátlan.
"Hiába, nincs mit tenni, fölösleges hadakozni ellene, ez van.
Ahhoz képest, hogy nem vagy nihilista, egész kis kollekciónyi "nics mit tenni"-t produkáltál eddig."
Már(!) nincs mit tenni mert a fölösleges hadakozás nem old meg semmit de még menteni lehet (és kell is) a menthetõt. Ez nem nihilizmus.
"Ne haragudj, de bwahahahaha!
A technokrata szent irtózata -nyakonöntve egy jó adag paranoiával- a csúf, velejéig romlott és alapvetõen gonosz természettõl. Hahahahaha!!
Itt azt hiszem be is fejezhetjük, überelhetetlen."
Már megmondtam, az ember már nem természeti lény, nekünk looser technoknak a városok, az infrastruktúra, kórházak és egyébb civilizációs mételyek a világunk amik megszentségtelenítik a Szent Gaia auráját 😊
Ez van, ha nem tetszik ez a rendszer költözz ki az erdõbe, sok sikert de azért vigyél magaddal egy mobilt hogy amikor elfagy a lábad, fertõzést kapsz vagy esetleg a feleséged készül éppen belehalni a szülésbe hívhasd a mentõket <#eljen>
A genetikai élettartama az embernek kb. 100 év, ha nem érik káros behatások nagyjából ennyi idõ alat öregszik el a szervezete és végül végelgyengülésben meghal.
Ez az "elvi" 100 évnyi élet mint lehetõség már az õskorban is megvolt, akkoriban kb. 20 év volt az emberek gyakorlati élettartama, a középkorra már majdnem elérte a 40-et mára már a 60 is egyre gyakoribb. Ez mintha növekedés lenne...
Biztos hogy jó lenne? Vagy egyáltalán lehetséges lenne? Sztem az emberiség még egyáltalán nem áll készen arra, hogy minden egyed szintjén képes legyen felnõttként viselkedni (majd késõbb persze, de az még messze van) ezért addig magasabb, társadalmi szinten kell ráerõltetni (ha kell akár ráerõszakolni) az egyes emberekre a civilizációt hiszen végsõsoron az Emberiség nem az egyénekrõl szól hanem a faj összességérõl.
Egy éretten gondolkodó civilizációban nem kéne semmit ráerõszakolni senkire, ez szükségtelen lenne a józan belátás miatt. Ha te már az alapokat is kényszerre építed, akkor abból soha nem lesz józan belátás. Legfeljebb ellenállás a kényszer ellen. Persze ha szántszándékkal erre játszol, akkor mûködhet a dolog, de jóval több energiát igényelne egy ilyen rendszer fenntartása, mint egy belátásra építõé. Egyébként azt egy szóval sem mondtam, hogy ez egyik pillanatról a másikra menne.
Az emberiség pedig valóban faj -érdekes, itt milyen jól tudod beilleszteni a biológiai képbe az emberiséget, mint fajt-, de a társadalom nagy társasjátékát -melynek semmi köze a fajhoz, mint meghatározáshoz- egyének alakítják és szenvedik el vagy éppen élvezik.
Meglehetõsen zavarnak egyébként a hozzászólásodban a "rá kell erõszakolni", "ráerõltetni" szavak. Hisz végül is "az emberiség nem az egyénekrõl szól..."
Jó, hogy nem tetted hozzá: A statisztikák szerint remek esélyünk van rá. Gyanúsan despotizmust érzek itt készülõben. Ez itt, így pedig ugyanolyan szûklátókörûnek látszik, mint akármelyik másik. Volt már belõlük néhány... 😊
A természet fejlõdik de nagyon lassan, az egyensúly fenntartása csak akkor lenne lehetséges ha a természethez igazodva mi is ilyen lassan fejlõdnénk de egyáltalán nem törvényszerû hogy ez a fölöttébb frusztráló (és a mai fogalmak szerint vett embertõl teljesen idegen) út az egyetlen választásunk.
Egyrészt az idõ rendkívüli relativitása miatt ez az állítás nem helytálló (Az egér és az elefánt is a természeti rendszer része, életük mégis gyökeresen más belsõ rendszer szerint épül fel. Az egérnek másfél-két évbe kell belesürítenie (és bele is süríti) mindazt, amit az elefánt százegynéhány évet felölelõ élete nyújthat és teljesnek is érezheti, mivel anyagcseréje/idõérzéklése jóval gyorsabb az elefánténál. Az, hogy egy meghatározott élõlénycsoport meghatározott bioritmusban -mely eltér más élõlénycsoportok bioritmusától- meghatározott rendszert alakít ki, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem tud beépülni a globális, minden élõlénycsoportot magába foglaló természeti rendszerbe.
A természetet nem lehet technokrata szemlélettel vizsgálni, kiporciózni és feldarabolni...nem természetes... 😊
Elméletileg persze lehet, de az összetettség miatt ismét általánosításra kényszerülnénk, amivel ugye elvészne a tények jórésze, torzulna a valóság.
Másrészt egyáltalán miért kéne felvennünk a globális természeti rendszer bioritmusát, ha együttmûködhetünk vele úgy is, hogy közben megõrizzük a sajátunkat?
Ami-most-van-az-nem-stagnálás, a világunk folyamatosan fejlõdik.
Érdekes, akkor miért töltenek a háziasszonyok ugyanannyi idõt házimunkával, mint a hatvanas években, dacára a mûszakicikk-seregnek? 😊
Viccet félretéve: Picit feljebb azt írtad, hogy nagyon lassan fejlõdik világunk. Utána azt, hogy folyamatosan és ez nem stagnálás. Mivel az idõ relatív, honnan tudod, hogy ez a számunkra érzékelhetõ idõszeletke nem stagnálás-e? Egyáltalán mi a nagyon lassan? És miért folyamatosan? És milyen 'világunk'? Természeti rendszerünk, civilizációnk, galaxisunk vagy világegyetemünk?
Akkor most hogy is van ez? <#kacsint>
Megint azok az általánosítások...
A nihilizmus a "semmit se tegyünk mert úgy sincs értelme" mentalitás ami sztem igazán nem jellemzõ a mai világra.
A "semmit se tegyünk mert úgy sincs értelme" és a "semmit se tegyünk ellene, mert úgy sincs értelme" gyakorlatilag ugyanazt jelenti (Talán annyi árnyalatnyi különbséggel, hogy az egyik aktív a másik pedig passzív nihilizmus. Az aktív hagyja magát sodortatni, a másik egy helyben huppan le. A lényeg viszont sajnos ugyanaz.).
Hisz nincs mit tenni -vissza nem mehetünk, más lehetõség meg úgy sincs-, menni kell elõre, szaporán szaporán, elbukni, felkelni, menni, menni elõre, csak elõre, elõre...
Mivel a személyes életem meglehetõsen véges és rövid így annak az eszmének és rendszernek szentelem az energiámat amelyik éppen aktuális hiszen itt és most élek és tudok vmit is tenni, a majd a távoli jövõben beköszönõ új és jobb rendszerek lehetõsége legfeljebb csak erõsebben motivál az elõbb írt odaadásra, célt ad amiért megéri dolgozni. Végsõ soron én is több rendszerben hiszek 😊
Már megint ez a gyerek-mentalitás. Valamibe feltétlenül kapaszkodni kell, hogy élni tudjak. Valamire támaszkodnom kell. Muszáj, hogy valami írányítson. Ez pedig csak és kizárólag az orrom elõtt lévõ dolog lehet, hisz milyen szörnyû lenne kapaszkodók nélkül élni, szabadon gondolkodni, más rendszerekhez idomulni, esetlegesen létrehozni egyet akár tudatosan, akár önkéntelenül, vagy segédkezni a létrehozásában tudatosan ill. önkéntelenül. Anélkül, hogy valaki irányítana és anélkül, hogy valakit irányítanék.
Azt nem lehet. Valamibe kapaszkodni kell. Nincs mit tenni...
Az emberiség maga állítja fel tulajdon korlátait és nem mer túlnézni rajtuk.
Pont hogy genetikailag lennénk képesek a számunkra ideális környezetben 100-120 évig élni de a környezeti hatások és az azok kivédésére létrehozott egyelõre nem elégséges technikánk hiányosságai miatt kell a "gyári szavatosság" elõtt meghalnunk.
Nincs számunkra ideális környezet. Nincs olyan, hogy ideális környezet. Az elméletben van. A valóságban sosem létezett. Addig élünk, míg az életünkben elõidézett kölcsönhatások engedik. Ha génállományunkat mankókkal még tovább gyengítjük, a kölcsönhatásokat -példaképp a rezisztens baktériumokat és az antibiotikumok már-már vallásos áhitattal való fogyasztását is felhozhatnám- végzetesre élezhetjük, ez ilyen egyszerû.
Nem problémát kell megoldanunk -elkerülõ, kivédõ technikákat próbálgatni-, hanem megoldanunk a problémát és tanulnunk, fejlõdnünk kell belõle, hogy eme tudásunkat felhasználhassuk a jövõ problémáinak felismerésére, elkerülésére.
A természet egy relatíve jól mûködõ rendszer amelyik képes regenerálódni és NAGYON lassan fejlõdni.
Ismét helyben vagyunk. Relatíve jól mûködõ? Nagyon lassan fejlõdni?
Ej-ej... 😊
Mi is tudunk mûködõ komplex rendszereket kreálni (ha van Isten, akkor most agyoncsap egy villám amiért ilyesmiket írok 😄) elõbb-utóbb az ember szükségszerûen le fogja cserélni a készen kapott környezetét egy jobb sajátra aminek a mûködését és a fejõdését teljesen magához tudja igazítani.
Ez bizonyítaná a legjobban, hogy mennyire képtelen az ember bármiféle rendszerrel is együttmûködni. Ha más rendszerekkel nem vagyunk képesek, akkor a sajátunkkal még kevésbé.
Fajunk korcs mivoltának ékes példája.
Tény, hogy jelenleg töb mint 6 milliárd ember él a Földön és a túlnépesedés már leállíthatatlan mert senki se tud most(!) elõállni a megoldással.
Hiába, nincs mit tenni, fölösleges hadakozni ellene, ez van.
Ahhoz képest, hogy nem vagy nihilista, egész kis kollekciónyi "nics mit tenni"-t produkáltál eddig.
A hatása viszont korlátozható hogy ne legyen globális, a természet újra ránkerõszakolja az akaratát de remélem (vagy inkább hiszem) hogy ez lesz az utolsó ilyen húzása amit el kell viselnünk a jelenlegi kiszolgáltatottságunk miatt.
(sajnos ez így elég kegyetlenül hangzik 😞
Ne haragudj, de bwahahahaha! <#nevetes1>
A technokrata szent irtózata -nyakonöntve egy jó adag paranoiával- a csúf, velejéig romlott és alapvetõen gonosz természettõl. Hahahahaha!!
Itt azt hiszem be is fejezhetjük, überelhetetlen.
Én nem olvastam végig a vitát csak anniy hoyg genetikailag képesek lennénk akár símán 100-on felül élni... csak a helytelen élet szokásaink miatt képtelen a szervezet az átlag 50 év fölé menni... Éljen a civünk sé a virágkorunk <#zavart1><#eljen>
Talán legfontosabb megfigyelése - ami a katalógusát tartó Atlasz beazonosításánál is kulcsfontosságú volt - a precesszió. A precesszió a Föld tengelyének egy lelassuló búgócsigához hasonló ingadozása, ami egy igen hosszú, 26 000 éves ciklus. Ez okozza a csillagok látszólagos vándorlását, például a sarkcsillag jelenleg az Északi-sark fölött helyezkedik el, azonban ez nem mindig volt és lesz így. Bradley Schafer, a Louisiana Állami Egyetem munkatársa a precesszió ciklusok adatait kombinálta saját méréseivel, amit a Föld 70 különböző pontján végzett el, majd matematikai modellezéssel megállapította melyik időpontot ábrázolja az Atlasz éggömbje. Schafer megállapította, hogy az eredeti megfigyelések i.e. 125 környékén lehettek plusz-mínusz 55 évvel. 