SG.hu
Az Ukrajna elleni orosz ballisztikus rakétatámadás új fejezetet jelent
Ez az első alkalom, hogy egy háborúban egy hidegháborús fegyverkezési szerződés által korlátozott fegyvert, egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, más néven IRBM-et (intermediate-range ballistic missile) vetettek be.
Két nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy megváltozik az ország politikája a nukleáris fegyverek konfliktusokban való alkalmazására vonatkozóan. Csütörtökön aztán Oroszország egy új típusú ballisztikus rakétával támadta az ukrajnai Dnyipro városát, amely több nukleáris robbanófejet képes távoli célpontokra eljuttatni. Putyin szerint az Ukrajna elleni ballisztikus rakétatámadás figyelmeztetés a Nyugatnak. Ezek az események csak részei az Oroszország és Ukrajna közötti háború egy hete tartó eszkalálódásának.
Az elmúlt napokban Ukrajna először lőtt ki amerikai gyártmányú ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat és az Egyesült Királyság által szállított Storm Shadow rakétákat orosz területen lévő célpontokra. Mindez azt követően történt, hogy Joe Biden elnök jóváhagyta, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított nagyobb hatótávolságú rakétákat használhasson orosz célpontok ellen. Korábban Ukrajna csak saját területén használhatta ezeket.
Egy ritka televíziós nyilatkozatban csütörtökön Putyin azt mondta, hogy utasította az orosz hadsereget, hogy az „Oresnyik” nevű (magyarul mogyorófa) ballisztikus rakétával csapást mérjen Dnyiprora, ahol szovjet korabeli rakétagyárak találhatók. A támadás volt a rakéta első bevetése „harci körülmények között” - mondta Putyin. A közösségi médiában közzétett, Dnyiproból származó videókon több lövedék látható, amint nagy sebességgel becsapódnak a földbe. Dnyipro helyi lakosai szerint az Oresnyik egy ipari üzemet talált el, amelyet a PA Pivdenmash, korábbi nevén Yuzhmash üzemeltet. A PA Pivdenmash gyár korábban a szovjet Zenit rakéta gyorsítófokozatait gyártotta, legutóbb pedig a Northrop Grumman számára az Egyesült Államok által üzemeltetett Antares rakéta első fokozatának tartályait készítette el.
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára a most használt fegyvert „kísérleti közepes hatótávolságú ballisztikus rakétának” nevezte, amely az orosz RS-26 Rubezh interkontinentális ballisztikus rakéta típusán alapul. Bár a csütörtök hajnali csapás során hagyományos lőszereket használtak, a több lövedékrobbanás arra utal, hogy a rakéta többszörös visszatérő töltetet, vagyis MIRV-rakétát használt, hasonlóan ahhoz, ahogyan Oroszország is használhatná a rakétát egy nukleáris támadásban. Singh szerint a rakétát különböző típusú hagyományos vagy nukleáris robbanófejekkel is fel lehet szerelni. Elmondta, hogy Oroszország „röviddel” a tervezett támadás előtt értesítette az amerikai kormányt a nukleáris kockázatcsökkentő csatornákon keresztül.
Ukrán kormányzati tisztviselők kezdetben azt mondták, hogy a Dnyipro elleni támadást nem egy közepes hatótávolságú fegyverrel, vagyis IRBM-mel, hanem egy ICBM-mel hajtották végre. Az ICBM-ek jellemzően hosszú, íves pályát követnek, amely a rakétákat az űrbe, a légkör fölé viszi, miközben távoli célpontok felé haladnak. Egy közepes hatótávolságú rakéta - amely olyan fegyverként van besorolva, amely 3000 és 5500 kilométer közötti távolságra képes eljutni - szintén elérheti a világűrt, bár az Oresnyik rakéta által elért pontos magasságot csütörtökön nem lehetett tudni. "Egy IRBM és egy ICBM hasonló repülési útvonalakkal rendelkezhetnek. Magas röppályájuk lehet” - mondta Szingh. "Sok hasznos terhet szállíthatnak, de a fő különbség a hatótávolságban és a stratégiai célban rejlik”.
A héten indított Oresnyik rakéta az orosz Kapusztin Jar rakétabázisról indult, amely nagyjából 800 kilométerre van Dnyiprótól, távol az intenzív harcoktól. Ez az első alkalom, hogy bármilyen IRBM-et bevetettek harcban. A közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1988-ban ratifikált, betiltotta a földi indítású IRBM-eket. Az Egyesült Államok 2019-ben, az első Trump-kormányzat idején lépett ki a szerződésből, arra hivatkozva, hogy Oroszország nem tartja be azt. Akkoriban amerikai tisztviselők megjegyezték, hogy Kína, amely nem írta alá a szerződést, több mint 1000 IRBM-et tart az arzenáljában.
Putyin szerint a nyugati légvédelem nem képes megsemmisíteni az Oresnyik rakétát repülés közben, bár ezt az állítást nem lehet ellenőrizni. Azt mondta, hogy Oroszország a jövőben hasonló rakétatámadások előtt figyelmeztetést ad Ukrajnának, hogy a civileknek lehetővé tegye a veszélyzónák elhagyását. Az Oresnyik rakéták akár 10 Mach sebességgel, vagyis másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel csapódnak be célpontjaikba - mondta Putyin. "A világszerte meglévő légvédelmi rendszerek, beleértve az Egyesült Államok által Európában kifejlesztetteket is, nem képesek az ilyen rakéták elfogására”.
Megjegyzése talán leghátborzongatóbb részében Putyin azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus „globális méreteket ölt”, és kijelentette, hogy Oroszországnak joga van rakétákat bevetni azok ellen a nyugati országok ellen, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának, hogy az orosz célpontok ellen használják azokat. "Eszkaláció esetén határozottan és arányosan fogunk válaszolni” - mondta Putyin. "Azt tanácsolom azoknak az országoknak az uralkodó elitjének, amelyek katonai erőiket Oroszország ellen tervezik bevetni, hogy ezt komolyan fontolják meg”.
A nukleáris doktrína Putyin által a hét elején engedélyezett módosítása csökkenti azt a küszöböt is, amely alatt Oroszország atomfegyvereket vethet be az orosz „területi integritást” fenyegető hagyományos támadás elhárítására. Úgy tűnik, ez már meg is történt. Ukrajna augusztusban offenzívát indított az oroszországi Kurszk régióba, és több mint 1000 négyzetkilométernyi orosz területet vett ellenőrzése alá. Az orosz erők észak-koreai csapatok segítségével ellentámadást indítottak, hogy megpróbálják visszafoglalni a területet. Singh „eszkalációnak” nevezte, hogy Oroszország meghívta az észak-koreai csapatokat, és azt mondta, hogy Putyin „dönthetne úgy, hogy már ma véget vet ennek a háborúnak”.
Amerikai tisztviselők szerint az orosz erők naponta mintegy 1200 halottat vagy sebesültet veszítenek a háborúban. Amerikai hírszerzési források becslése szerint egymillió ukrán és orosz halt meg vagy sebesült meg a háborúban. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala legutóbb arról számolt be, hogy a teljes körű orosz invázió 2022 februári kezdete óta 11 973 civil halt meg, köztük 622 gyermek. "Már 2022-ben figyelmeztettük Oroszországot, hogy ne tegye ezt, de ők mégis megtették, így ennek következményei vannak” - mondta Singh. "De nem akarjuk, hogy ez szélesebb regionális konfliktussá eszkalálódjon. Nem törekszünk háborúra Oroszországgal”.
Két nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy megváltozik az ország politikája a nukleáris fegyverek konfliktusokban való alkalmazására vonatkozóan. Csütörtökön aztán Oroszország egy új típusú ballisztikus rakétával támadta az ukrajnai Dnyipro városát, amely több nukleáris robbanófejet képes távoli célpontokra eljuttatni. Putyin szerint az Ukrajna elleni ballisztikus rakétatámadás figyelmeztetés a Nyugatnak. Ezek az események csak részei az Oroszország és Ukrajna közötti háború egy hete tartó eszkalálódásának.
Az elmúlt napokban Ukrajna először lőtt ki amerikai gyártmányú ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat és az Egyesült Királyság által szállított Storm Shadow rakétákat orosz területen lévő célpontokra. Mindez azt követően történt, hogy Joe Biden elnök jóváhagyta, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított nagyobb hatótávolságú rakétákat használhasson orosz célpontok ellen. Korábban Ukrajna csak saját területén használhatta ezeket.
Egy ritka televíziós nyilatkozatban csütörtökön Putyin azt mondta, hogy utasította az orosz hadsereget, hogy az „Oresnyik” nevű (magyarul mogyorófa) ballisztikus rakétával csapást mérjen Dnyiprora, ahol szovjet korabeli rakétagyárak találhatók. A támadás volt a rakéta első bevetése „harci körülmények között” - mondta Putyin. A közösségi médiában közzétett, Dnyiproból származó videókon több lövedék látható, amint nagy sebességgel becsapódnak a földbe. Dnyipro helyi lakosai szerint az Oresnyik egy ipari üzemet talált el, amelyet a PA Pivdenmash, korábbi nevén Yuzhmash üzemeltet. A PA Pivdenmash gyár korábban a szovjet Zenit rakéta gyorsítófokozatait gyártotta, legutóbb pedig a Northrop Grumman számára az Egyesült Államok által üzemeltetett Antares rakéta első fokozatának tartályait készítette el.
So, that's what you wanted?
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) November 21, 2024
Well, you've damn well got it!
A hypersonic ballistic missile attack pic.twitter.com/lsKQHhMnif
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára a most használt fegyvert „kísérleti közepes hatótávolságú ballisztikus rakétának” nevezte, amely az orosz RS-26 Rubezh interkontinentális ballisztikus rakéta típusán alapul. Bár a csütörtök hajnali csapás során hagyományos lőszereket használtak, a több lövedékrobbanás arra utal, hogy a rakéta többszörös visszatérő töltetet, vagyis MIRV-rakétát használt, hasonlóan ahhoz, ahogyan Oroszország is használhatná a rakétát egy nukleáris támadásban. Singh szerint a rakétát különböző típusú hagyományos vagy nukleáris robbanófejekkel is fel lehet szerelni. Elmondta, hogy Oroszország „röviddel” a tervezett támadás előtt értesítette az amerikai kormányt a nukleáris kockázatcsökkentő csatornákon keresztül.
Ukrán kormányzati tisztviselők kezdetben azt mondták, hogy a Dnyipro elleni támadást nem egy közepes hatótávolságú fegyverrel, vagyis IRBM-mel, hanem egy ICBM-mel hajtották végre. Az ICBM-ek jellemzően hosszú, íves pályát követnek, amely a rakétákat az űrbe, a légkör fölé viszi, miközben távoli célpontok felé haladnak. Egy közepes hatótávolságú rakéta - amely olyan fegyverként van besorolva, amely 3000 és 5500 kilométer közötti távolságra képes eljutni - szintén elérheti a világűrt, bár az Oresnyik rakéta által elért pontos magasságot csütörtökön nem lehetett tudni. "Egy IRBM és egy ICBM hasonló repülési útvonalakkal rendelkezhetnek. Magas röppályájuk lehet” - mondta Szingh. "Sok hasznos terhet szállíthatnak, de a fő különbség a hatótávolságban és a stratégiai célban rejlik”.
A héten indított Oresnyik rakéta az orosz Kapusztin Jar rakétabázisról indult, amely nagyjából 800 kilométerre van Dnyiprótól, távol az intenzív harcoktól. Ez az első alkalom, hogy bármilyen IRBM-et bevetettek harcban. A közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1988-ban ratifikált, betiltotta a földi indítású IRBM-eket. Az Egyesült Államok 2019-ben, az első Trump-kormányzat idején lépett ki a szerződésből, arra hivatkozva, hogy Oroszország nem tartja be azt. Akkoriban amerikai tisztviselők megjegyezték, hogy Kína, amely nem írta alá a szerződést, több mint 1000 IRBM-et tart az arzenáljában.
Putyin szerint a nyugati légvédelem nem képes megsemmisíteni az Oresnyik rakétát repülés közben, bár ezt az állítást nem lehet ellenőrizni. Azt mondta, hogy Oroszország a jövőben hasonló rakétatámadások előtt figyelmeztetést ad Ukrajnának, hogy a civileknek lehetővé tegye a veszélyzónák elhagyását. Az Oresnyik rakéták akár 10 Mach sebességgel, vagyis másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel csapódnak be célpontjaikba - mondta Putyin. "A világszerte meglévő légvédelmi rendszerek, beleértve az Egyesült Államok által Európában kifejlesztetteket is, nem képesek az ilyen rakéták elfogására”.
Megjegyzése talán leghátborzongatóbb részében Putyin azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus „globális méreteket ölt”, és kijelentette, hogy Oroszországnak joga van rakétákat bevetni azok ellen a nyugati országok ellen, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának, hogy az orosz célpontok ellen használják azokat. "Eszkaláció esetén határozottan és arányosan fogunk válaszolni” - mondta Putyin. "Azt tanácsolom azoknak az országoknak az uralkodó elitjének, amelyek katonai erőiket Oroszország ellen tervezik bevetni, hogy ezt komolyan fontolják meg”.
A nukleáris doktrína Putyin által a hét elején engedélyezett módosítása csökkenti azt a küszöböt is, amely alatt Oroszország atomfegyvereket vethet be az orosz „területi integritást” fenyegető hagyományos támadás elhárítására. Úgy tűnik, ez már meg is történt. Ukrajna augusztusban offenzívát indított az oroszországi Kurszk régióba, és több mint 1000 négyzetkilométernyi orosz területet vett ellenőrzése alá. Az orosz erők észak-koreai csapatok segítségével ellentámadást indítottak, hogy megpróbálják visszafoglalni a területet. Singh „eszkalációnak” nevezte, hogy Oroszország meghívta az észak-koreai csapatokat, és azt mondta, hogy Putyin „dönthetne úgy, hogy már ma véget vet ennek a háborúnak”.
Amerikai tisztviselők szerint az orosz erők naponta mintegy 1200 halottat vagy sebesültet veszítenek a háborúban. Amerikai hírszerzési források becslése szerint egymillió ukrán és orosz halt meg vagy sebesült meg a háborúban. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala legutóbb arról számolt be, hogy a teljes körű orosz invázió 2022 februári kezdete óta 11 973 civil halt meg, köztük 622 gyermek. "Már 2022-ben figyelmeztettük Oroszországot, hogy ne tegye ezt, de ők mégis megtették, így ennek következményei vannak” - mondta Singh. "De nem akarjuk, hogy ez szélesebb regionális konfliktussá eszkalálódjon. Nem törekszünk háborúra Oroszországgal”.