A Cassini űrszonda április 16-i, eddigi legkisebb távolságú, 1027 kilométeres magasságú átrepülése alkalmával a Szaturnusz holdjának, a Titánnak vastag, ködös légkörében összetett szénhidrogének sokaságát fedezte fel.

A tudósok meggyőződéssel állítják, hogy az óriáshold atmoszférája ugyanazt a szerves kémiát tükrözi vissza, ami egykor a földi élet építőelemeit adta. A felső légkör szerepe igen sok fejtörést okozott a tudósoknak, különösen a Cassini által észlelt, nagy mennyiségű különböző szénhidrogének fényében.

Az űrszonda ion- és semleges tömeg spektrométere töltéssel rendelkező és semleges részecskéket észlel a légkörben. Ez alapján a tudósok értékes információkat kapnak, melyekből kikövetkeztethetik a Titán légkörének szerkezetét, dinamikáját és történelmét. A Cassini műszerének legutóbbi méréssorozatain szénhidrogének összetett keverékei és szén-nitrogén összetevők voltak láthatók.

"Kezdjük felismerni a felső légkör szerepét abban az összetett szénkörforgásban, ami a Titánon zajlik" - mondta dr. Hunter Waite, a Cassini ion- és semlegestömeg-spektrométerének főfelügyelője, a Michigan Egyetem professzora. "Összességében a Szaturnusz rendszerről szerzett információk segítenek megállapítani a teljes Naprendszer szerves anyagainak eredetét."


A Titán három arca, a hold a fény három különböző hullámhosszán
A megfigyelt szénhidrogének nem kevesebb, mint hét szénatomot tartalmaznak, akárcsak a nitrogéntartalmú szénhidrogének, a nitrilek. A Titán légköre főként nitrogénből tevődik össze, amit a metán, a legegyszerűbb szénhidrogén követ. A nitrogén és a metán köztudottan komplex szénhidrogéneket hoz létre a napfény és a Szaturnusz magnetoszférájából származó részecskék hatására. Mégis meglepő volt, amikor a Cassini összetett szénhidrogénmolekulák tengerére bukkant a légkör felső kiterjedésein. A Titán rendkívül hideg, ezért elvileg a szénhidrogéneknek össze kellene sűrűsödniük és csapadék formájában le kellene hullaniuk a felszínre.

"A Föld biológiája a számunkra ismert szerves előállítás elsődleges forrása, azonban a fő kérdés: mi a végső forrása a Naprendszer szerves anyagainak?" - fogalmazott Waite. A csillagközi felhők hatalmas mennyiségű szerves anyagot állítanak elő, melyek legjobban az üstökösökben figyelhetők meg. A bennük összegyűlt anyag lehetett akár a Föld korai szerves összetevőinek a forrása is, melyből az élet kifejlődött, bár vannak kutatások, melyek ezt cáfolják.

A külső Naprendszer bolygói és azok holdjainak légköre bár gazdag metánban és molekuláris nitrogénben, azonban nélkülözik az oxigént. Ezekben a nem oxidálódó környezetekben a Nap ultraibolya fényének vagy az olyan nagy energiával rendelkező részecskék hatására, mint ami esetünkben a Szaturnusz magnetoszférájából áramlik, szintén nagy mennyiségű szerves anyag képződhet, amire a Titán a legjobb példa a Naprendszerben. Ugyanez a folyamat kövezhette ki a korai Föld komplex szénhidrogénjeinek kialakulását is.

A mostani volt a Cassini hatodik átrepülése a Titán felett, azonban az érdemi kutatómunkája még csak most kezdődik. További 39 átrepülés várható még e fölött a furcsa, távoli világ fölött, a következőre augusztus 22-én kerül sor.

Részletes cikkünk a Cassini-küldetésről