A korai Földnek úgynevezett Hindenburg-atmoszférája volt, azaz a feltételezettnél jóval több hidrogén jellemezte, ami minden eddiginél valószínűbbé teszi, hogy az élet magvai magáról a Földről eredeztethetők, jelentették be az ősi légkört kutató szakértők.

A hidrogén a légkörből történő kiáramlási sebességének egy egészen új modellje az eddigiekhez képest század részére lassította a gáz világűrbe szökésének sebességét. A nagyobb hidrogén mennyiség lehetővé teszi, hogy sokkal gazdagabb életelőtti kémiai levessel rendelkezzen a korai Föld, mint az korábban feltételezték. Ez annyit jelent, hogy a biológusoknak nem kell olyan távoli helyeken keresgélniük az élet eredetét, mint például a világűr. "Ez sokkal életképesebbé teszi az élet földi eredetéről szóló elméletet" - mondta James Kasting, a Pennsylvania Állami Egyetem földtudományokkal foglalkozó professzora.


A korai Föld tengerének vizét elpárologtatva szimulálták a felhőképződést. Ebben a primitív atmoszférában villámlás hatására aminosavak és a DNS alapkövei, a nukleinsavak jöttek létre
A fent említett elméletet először 1953-ban terjesztette elő Stanley Miller, miután sikerült a villámlás utánzását célozva szikrákat végigküldeni egy vízzel, hidrogénnel, metánnal és ammóniával teli kamrán. A kísérlet eredményeként Millernek sikerült létrehoznia az élet és a DNS építőelemeit, aminosavakat és nukleinsavakat.

Miller ősleves-elmélete azonban a hetvenes években kiesett a tudósok kegyeiből, amikor rájöttek, hogy a vulkán kitörésekből származó hidrogén túl gyorsan távozik a légkörből, ahhoz hogy jelentősebb felhalmozódást érjen el. Ez volt az a fordulópont, amitől kezdve a kutatók a geotermális hasadékok és a világűr felé kezdtek tekintgetni a Föld első aminosavainak megtalálása érdekében. Ugyanakkor sok tudós megpróbált valami ésszerű magyarázattal előállni, amivel azt bizonyíthatták volna, hogy a korai légkör több hidrogént tárolt el, mint azt társaik feltételezik.

"Carl Sagan utolsó munkája is ezt próbálta megerősíteni" - mondta Owen Toon, a Colorado Egyetem Légköri és Űrfizikai Laboratóriumának munkatársa, aki részt vett Sagan munkájában. Most pedig Feng Tiannal és Alexander Pavlovval közösen úgy tűnik, megtalálták azt, amit Sagannak nem sikerült.


Korábban azt feltételezték, hogy meteoritok termékenyítették meg az őslevest
A gond az, magyarázta Toon, hogy a tudósok három évtizeden át azt feltételezték, hogy a Föld korai atmoszférájának felső légrétege ugyanolyan meleg volt, mint ma, ez a tényező ugyanis nagyban hozzájárul a hidrogén elillanásához. Azonban három- vagy négymilliárd évvel ezelőtt a Nap még fiatalabb volt, ebből következően 30 százalékkal halványabban ragyogott, a Föld légköre pedig inkább a Marséhoz és a Vénuszéhoz hasonlított, azaz szén-dioxidban gazdag volt.

Ha figyelembe vesszük a hidrogén lassabb kiáramlását, ami a Föld két testvérbolygóját jellemezte, valamint a hűvösebb Napot, akkor a csapat modellje sokkal valószínűbbé teszi a hidrogén enyhébb fokú kiáramlását és olyan mérvű felhalmozódását, amivel megközelítőleg 40 százalékát tette ki a korai légkörnek. "Ez valóban egy elég bonyolult matematikai probléma" - mondta Toon a légkör újraértékeléséről. Azonban a számok most azt tükrözik, hogy igen jó esély van arra, hogy a földi élet teljes egészében véve hazai termék legyen, ami megint csak a földönkívüli élet rovására mehet.