A Cassini fedélzeti szoftverébe való kritikus szekvencia betöltése és végrehajtása után a szonda december 25-én, hajnali 3 órakor megkezdte 20 napos utazását a Titán felé, melyből már igen kevés idő maradt a nagy kaland kezdetéig.

Az ESA Huygens szondája karácsony napján hibátlan leválást produkált, egy újabb jelentős mérföldkövet hagyva maga mögött. A lenti térkép a Huygens DISR (Descent Imaging/Spectral Radiometer) műszerének tervezett képközvetítését illusztrálja a leszállóegység január 14-i ereszkedése során. A DISR a fedélzeten lévő két NASA műszer egyike. A színes vonalak azokat a területeket ábrázolják, melyeket a szonda ereszkedése során különböző felbontásokban szemügyre vesz. A színek a felvételek felbontásait jelölik, a zöld vonal 150-1160 m/pixel, a kék vonal 90-700 m/pixel, a rózsaszín vonal 50-390 m/pixel, a vörös vonal pedig 30-230 m/pixel felbontást jelez, míg a sárga pont a várt leszállási helyet jelöli. Ez a terület a sötét és a világos területek határvonalán helyezkedik el.


A térképet a Cassini űrszonda 2004. október 26-án készült felvételeiből állították össze, melyen egy pixel 4-6 kilométernek felel meg. A szonda körülbelül két órán keresztül végzi ejtőernyős ereszkedését a Titán felszínére, amit 160 kilométeres magasságból kezd meg. Az ereszkedés során a Huygens kamerája és öt tudományos műszere folyamatosan küldi az adatokat a Cassininek a hold légköréről és felszínéről, ami tovább sugározza azt a Földre.

A DISR a szonda lassú forgása közben rögzíti a képeket, ezekből fognak elkészülni a Titán felszínének panorámaképei. A Huygens a várt pályán halad és megfelelő sebessége, valamint fogásának intervalluma is, utóbbi rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy a szonda stabil magasságon és pályán maradjon, amikor belép a légkörbe.

A pályára állás végső fázisai részletesen
A leszállás tervezett menete percről percre